Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-03 / 26-27. szám
4 Budapest, 1918. jiilius 3. bízható embere, aki erre készségesen vállalkozik. Ajánlkozását az irodámban többen hallották. Erre bejelentettem az esetet a tanácsnak és megkaptam a felhatalmazást arra, hogy Kle'mnak adjam ki a szállítást. Hétfőn kellett volna a cukrot megkapni, de nem kaptam kézhez. Klein szerdára Ígérte. Szerdán állítólag az emberének valami katonai ügye volt és erre a szállítás péntekre maradt. A központ ugyanis csak hétfőn, szerdán és pénteken adja ki a cukrot. Péntek ismét eredménytelenül limit el, mert a Klein embere a sok jelentkező miatt nem kaphatta meg a szállítmányt. Ekkor kijelentettem Kleínnak, hogy intézkedjék, meri a cukrot hétfőn már nem tudom nélkülözni. Vasárnap, hétfőn nem voltam Pesten, amikor visszatértem, jelentkezett nálam Klein és imondotta, hogy a cukrot a Vili. kerületi katonai rendőrség lefoglalta. Erre jelentést tettem az esetről a felettes hatóságomnak és a Cukorközoontnak azzal, hogy igényt tartok a cukorra. Ezután kiszállt egy bizottság a Népszállóban és vizsgálatot tartottak. Mindent lemértek és rendben találtak. Engem is megidéztek a katonai ügyészségre, ahol Klein fogva van, de nekem semmi felvilágosítást sem adtak. ■— Bűnösnek tartja Klein Dávidot? — kérdeztük.- Én magam sem látok az ügyben tisztán —■ volt a felelet. — Klein dúsgazdag ember, a főváros és az állam szállítója és így nem tudom feltételezni róla, hogy ilyen piszkos ügyben részt venne. Ha történt visszaélés, én ártatlan vagyok és ezért nem is érdeklődöm tovább a dolog iránt. Ennyit mondott el Hock László a Népszálló cu- koriáról. (K. P.) Megváltoztatják a mozitörvénytervezetet A kormány megnyugtatta az érdekelteket Az a törvényjavaslat, amely most fekszik a képviselőház asztalán és amelynek célja a mozgókép- színházak községesitése. érthető felzúdulást keltett a mozgótulajdonosok és filmgyárosok körében. A jogfosztásnak olyan fokát látták a kormány elhatározásában, amelyre eddig még szinte példa sem adódott. Szinte napok alatt megszerveztek azután egy országos gyűlést, amely erőteljesen tiltakozott a kormány tervbevett intézkedései ellen. Következett azután a S z t e r é n y i József kereskedelmi miniszternél való tisztelgés, amelynek meg volt az az eredménye, hogy a miniszter teljes jóindulatát biztosította. Hogy a kormány milyen fontosnak tartja a kérdést, azt semmi sem bizonyítja jobban, minthogy W e k e r 1 e Sándor miniszterelnök, amikor égetően fontos kérdéseket kellett elintéznie, tudott másfélórányi időt szakítani a filmgyárosokkal és mozitulajdonosokkal való tárgyalásra. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a mozgótulajdonosok eddigi, tiszteletreméltó agilitással vezetett mozgalmának máris megvannak a maga jelentős eredményei. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a k ormá n y h a j 1 a n d ó a benyújtott tő r- vény javaslat ni ó d ősit á s á r a és pedig olyan formában, amely valószínűleg ki fogja elégíteni a rrio- zitula.idonosokat is. A terv szerint a törvényjavaslatban előirt két esztendős határidő alatt nem adnak ki egyetlen engedélyt sem, a két esztendő letelte után pedig csak a községek kaphatnak mozgókép- színház nyitására jogot. Megtartják ellenben szerzett jogaikat azok, akik azokkal már a törvény jogerőre emelkedése előtt rendelkeztek, ennek fejében azonban nagyobb mértékben ingnak a vigalmi-adó emelésének formájában hozzájárulni a városok jövedelmének szaporításához.-\ megoldás így megnyugtatónak látszik és valószínű, hogy ez legközelebb már valóságként fog jelentkezni. Megkérdeztük Feleki Béla dr. fővárosi bizottsági tagot, mi a véleménye a Ház előtt felvő törvényjavaslatról. Feleki dr. természetesen legfőbb szempontnak a főváros érdekét tekinti, amelynek nagy szüksége van minden jövedelemre, amely a háztartási mérleg megjavítását eredményezheti. — Kétségtelen — mondta Feleki dr., _ ho gy a mozik községesitéséről szóló törvényjavaslat az erőszakot jelenti, de vannak esetek, amikor kérdéseket erőszak nélkül elintézni nem lehet. A főváros szempontjából a törvényjavaslat intézkedése igen jelentős jövedelem-szaporulatot hoz, amire a mai helyzetben nagy szükség van. Hogy összegben kifejezve ez mit jelent, ma még nincsen megállapítva. Kétségtelen azonban, hogy Temesvár városa járt el annak idején a leghelyesebben, amennyiben ott elejétől kezdve minden mozi a város tulajdona volt és ma is az. Temesvárnak ez az eljárása igen tetemes jövedelmet biztosított, amellett pedig nem kell majd a törvény intézkedéseit végrehajtani, amellyel szemben az érdekelteknek másutt az lesz majd az érzésük, hogy jogfosztás történt. Ez azonban nem az első eset, mert ugyanez történt a reál jogú gyógyszertáraknál, valamint a bormélymühelyek úgynevezett offieiáinak elvételénél. Érdeklődtünk Décsi Mórnál, a M o z g ó k é p ó 11 h o n igazgatójánál, a Kine- matografusok országos egyesületének elnökénél a, mozi- tulajdonosok mozgalmának újabb fejleményei iránt is?- A mi mozgalmunk — mondta Décsi igazgató — egyelőre kimerült a nagygyűlésünkben és azokban a memorandumokban, amelyeket Wekerle Sándor miniszterelnök, illetve Szterényi József kereskedelmi miniszter urnák nyújtottunk át. A miniszterelnök ur őexcellenciája már tárgyalt a filmgyárosokkal és valószínűleg velünk is tárgyalni fog, mihelyt arra ideje kínálkozik. Addig természetesen mi semmit sem tehetünk. A mozisok különben a törvényjavaslatból azt látják, hogy a miniszterelnököt a javaslat megalkotásánál az az elv vezérelte, hogy a m á r m e g s z e r- z e 11 jogok sérelme nélkül részesítse a községeket, s általában a municipiumo- k at bizonyos jövedelemben. Ezért a mo,- zisok azt kérik, hogy mondja ki a törvényjavaslat: minden mozgóképszínház iparengedély váltására, cégének törvényszéki bejegyzésére, rendes üzleti könyvek vezetésére, mérleg készítésére köteles, másrészről pedig a jelenlegi v i g a 1 m i-a dó és egyéb közterheken felül az engedélyezés dija c i m é h a k ö z s é g e k a m o z g óké p.s z i n- házak jövedelmének egy meghat á r o- z a n dó és annak változásával arányos mértékben részeseivé legyenek. Ha a mozisok ezt elérik, akkor meg lesznek elégedve, viszont a községek is jelentős uj jövedelmekhez fognak jutni. Mindent — a gyermekért Ingyen telket, több százezer koronás kórházépítést, barakkot és szubvenciót kér „A gyermekért“ egyesület a fővárostól Bárczy István igen okosan gondolta, el azt, hogy a társadalmi jótékonyságot nem szabad magára hagyni, hogy a hatóság kezének közre kell játszani, hogy — nyilván ez volt a gondolatnak végső konzekvenciája, •— amit lehet és mihelyt lehet, ki kell venni a társadalmi akció kezéből, amelynek bizony bőségesen vannak kinövései. Nem mondunk vele újat és sértőt, a társadalmi akciók igen nagy részben az olcsó reklám elvén épülnek fel és igen nagy részben ezeknek az akcióknak igazi mozgatója a hiúság. Egyiket sem lehet valami túlságosan erkölcsi alapnak nevezni és éppen azért örömmel kellett venni, amikor a Népjóléti Központ megalakult, amelynek keretében még mindig megtalálhatja érvényesülését az emberi hiúság, a hatósági kés azonban gondosan lenyesegeti a vad hajtásokat. Az olcsó jótékonyságból merítendő népszerűségnek iskolapéldája az, amelyet hónapok óta alkalmuk van a főváros vezető köreinek szemlélni és amelyet egy „A g y e r m ekér t“ címet viselő egyesület igyekszik megszerezni. Kétségtelen, hogy azok az előttünk ismeretlen urak és hölgyek, akik az egyesületet megalapították, telve voltak jóindulattal de annál kevesebb pénzzel ren delkezte k, Úgy gondolkoztak tehát, hogy adjon, mindent a főváros, hozzon meg az minden áldozatot, majd ők megelégszenek a gondolat felvetésének dicsőségével és az ni intézmény dirigálásában rejlő szórakozással. Éppen ez az azonban, amit a fővárosnak nem szabad többé engednie. Akinek jótékony célra szánt fillérei vannak, adja oda a fővárosnak, amely éven- kint milliókat költ arnugy is népjóléti célokra, a,ki pedig munkáját akarja a nép, a betegek, a gyermekek, a nyomorultak érdekében áldozni, annak a társadalmi mentés legszebb területeit tudja rendelkezésére bocsátani Csergő Hugó dr., a Népjóléti Központ igazgatója. A városházán most fogják tárgyalás alá venni ennek A gyermekért cimii egyesületnek a kérelmét, reméljük és úgy is tudjuk, a legnagyobb határozottsággal fogják azt elutasítani. Magáról az egyesületről, amely a Budapesti Közjótékonyság Évkönyvében sem szerepel, mindössze annyit tudunk, hogy „Országos g y e r m e k egészségügyi t á r s a s á »g‘‘-nak nevezi magát és elnöke az agilitásáról ismert Lukács György v. b. t. t., Lukács György volt az, aki ebben az ügyben a városházán eljárt és az ő intelligenciája meg fogja érteni, hogy a főváros a sz'ociális intézményeket a maga kezében akarja tudni és nem lehetséges az. hogy telket adjon egy kórházhoz, felépítse magát a kórházat és amikor a.z már teljesen elkészült, akkor odaadja egy jótékony egyesületnek. Ha a főváros ezt megtenné, minden szemrehányást és minden kritikát megérdemelne. A társaság telket és barakképület felállítását kéri. A telket egyenesen ki is jelöli. Azt mondja, hogy neki arra, a telekre van szüksége, amely a Váci-ut és a Palotai-ut keresztezésénél, tehát a most negyedfélmilliós hiteltullépéssel épülő Madarász-utcai csecsemőkórház közvetlen szomszédságában fekszik. A telket ingyen kérik, de ezzel nem degesznek meg, hanem azt is kívánják, hogy adjon a főváros egy 10—12 tantermes, transportábilis barakkiskolát, amelyet ők kórházzá alakítanának át. Egyszóval ez azt jelentené, hogy adjon a főváros egy mindenesetre n a g y é r t é k ii telket ingyen és építtessen egy barakkiskolát, amely a. XIII. ügyosztály számításai szerint csekély 700,000 koronába kerülne. Mindezekre ráadásul talán még szubvenciót is kellene adni a fővárosnak, sőt az államnak is és végül még a kórházat berendezni is jutányos áron bizonyosan a Miiszerüzemnk kellene, .amely ma egyedül képes erre az egész országban. így állván a dolgok, a főváros előtt igen természetesen csak az az egy ut áll, hogy a.zt válaszolja: — Ezeknek az áldozatoknak az árán a magam számára fogom felállítani as gyermekkórházat. És ez is fog történni. KRISZTUS j Passiójáték 1E részben 9 képben. Irta: Fuchs György. Fordította : Váradi Antal. A magyar bemutató előadás Berlint, Bécset és Münchent megelőzve Városi Színházban, Rendező: Ivánfi Jenő, a kart vezényli: Noseda Károly, a zenekart: Fricsay Richárd. 500 némaszereplö, 100 tagú zenekar, 100 tagú énekkar. Rendezi a Hadsegélyző Hivatal javára a I berlini Hadipassiójáték szindikátusának megbízásából, Incze Sándor a Színházi Élet szerkesztője. Bemutató előadás 1918. jul. 1-én a Városi Színházban. — Jegyek a július 1 — 10-ig terjedő előadásokra a Városi Színházban és az összes jegyirodákban. BEKETDW-CIRKUS VÁROSLIGET. Telefon 107-46 Budapest egyetlen cirkuszában I Ma és minden este V2b órakor j Szenzációs uj júliusi műsor. ( Délutáni előadások: Í Csütörtökön 4-én d. u. V-24 órakor > teljes esti műsor ! Szombaton 6-án d. u. V25 „ / félhelyárakkal. 1 Vasárnap 7-én d. u. 1/.A órakor nagy előadás, f Gázvezetéki javítások PÁPÁMV Budapest, Vili., Rökk Szilárd-utca 30. rUUnilI Telefon: József 1—48. szám.
