Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-12 / 24. szám
BuiktfxesL iErifi. ijiimiicts 112. n 3 tály előterjesztése a VI. kerületi Madarász-utcai csecsemő-kórház és gondozó építkezéséről. A főorvos szerint igen fontos, hogy a fertőzőbetegségeket már a jellegzetes tünetek éhetrekc- Jése előtt föl lehessen ismerni és igy a rögtöni ■orvosi beavatkozás mellett a gyógyulás valószínűbb, a betegség tartama rövidebb, a beteg anyagi károsodása kisebb, a költségek mérsékeltebbek, a testi fájdalmak és lelki gyötrődések megrövidülnek, kisebbek lesznek. Ezért elérkezettnek látja a főorvos az időt, hogy a bakterologiai vizsgálatokat a tudományos ki.sértetek en és a kórházi alkalmazáson kívül a gyakorló-orvosok számára is hozzáférhetővé, sőt bizonyos körülmények között kötelezővé is tegyék. Kötelező lesz pedig a bakterologiai vizsgálat a roncsoló toroklobnál és a hasi hagymáz- nál, valamint az ázsiai koleragyanus eseteknél. Ezekben az esetekben kiterjesztik a vizsgálatot a beteg környezetében levő, teljesen egészségesnek látszó egyénekre is. Ebben az értelemben a tanács legközelebb rendeletet és hirdetményt fog közzé tenni, amely tudomására hozza a közönségnek, hogy a járvány elleni védekezés szempontjából a főváros ingyenes bakterologiai vizsgálatokat rendszeresít és pedig a roncsoló toroklobnál, hastífusznál, az ázsiai koleránál és a tiidövésznék Hasonlóan fontos előterjesztés az, amely a Madarász-utcai csecsemő-kórház és gondozó építéséről szól. A közgyűlés erre a célra tudvalevőleg az építésre 690,000 koronát, a berendezésre pedig 225,000 koronát engedélyezett. A Fővárosi Hírlap annak idején bőven ismertette a kormánynak ebben a kérdésben tanúsított huzavonáját, valamint az építési vállalkozónak a fővárossal való ellentétbejutását. A kormány huzavonája révén a költségek hamarosan 1,335.000 koronára emelkedtek. Most aztán újból át kellett dolgozni a költségvetést, amely most már figyelembe véve a jelenlegi piaci árakat, végösszegben 3,140.000 koronát tiintet főt az eredeti 1.055.000 koronával szemben, úgy, hogy a közgyűlésnek most erre a célra 2,105.000 korona póthitelt kell majd megszavaznia, amely póthitel hozzávéve a berendezésre előirányzott 300.000 koronát, összesen 2,405.000 koronára emelkedik. Nem akarjuk ebben a kérdésben az egész ódiumot a főváros vezetőségére hárítani, de a józan takarékosság napjaiban mindenesetre elrémitönek kell mondanunk egy kórházépítésnél a negyedfélmilliós hiteltullépést. Budapest száznegyvenmilliós építkezése Kertész K. Róbert min. tanácsos és Krátky János tanácsnok nyilatkozatai A lakásínség egyik legvesze lelméscbb nyavalyája a nagyvárosnak. Lappangva, észrevétlenül közeledik és mire a város észbekap, akkorra a betegség már akárhányszor veszedelmes és katasztrofális roncsolásokat vitt véghez. Budapest tiz éven bel'il másodszor éli végig ezt a súlyos betegséget. Kétségtelen, hogy az 1909. évi válság nem volt olyan súlyos, mint a mai. Az akkori válság megoldói Rárczy István dr. polgármester és Wildner Ödön dr. tanácsnok voltak. Ma Bárczy mint főpolgármester az ellenőrzés munkáját végzi, magát a. munkát pedig Bódy polgármester irányításával ismét Wildner Ödön dr. tanácsnok végzi, akinek már ilyenformán bőséges tapasztalatai vannak. A törvényhatósági bizottság tagjai közül a vezető szerep csak úgy, mint tiz esztendő előtt, ebben a kérdésben ismét Feleki Béla dr. kezében van. Nem kicsinyelhető le azonban az az érdem sem, amelyet a kérdés megoldása körül már eddig is Szabó Inure dr. tiszti főügyész szerzett. Érdemes az összehasonlítása a tiz év előtti és a mai építési programúinak. Az 1909. március 24-ikén kelt tanácsi előterjesztés azt kérte a közgyűléstől, hogy asz. 1910. évre összesen 31.600,000 korona költséget engedélyezzen. Az építkezési programúi igy hangzott: I. Szükséglakásokra 200,000 K. II. Barakk-terem telepekre 400,000 K. III. Népszállóra 600,000 K. IV. Népotthonokra. 1.100,000 KV. Kislakásokra 6.000,000 K. VI. Főv. alkalmazottak számára 10,000,000 K. VII. Rendes kislakásokra 3.300,000 K. Vili. Iskolákra és óvodákra 10.000,000 K. Hatalmas munka megkezdése előtt állunk. A Fővárosi Hírlap ebből az iniciálé tevékenység alkalmából az alábbiakban értékes véleményeket és észrevételeket hoz nyilvánosságra. Mindenekelőtt a legteljesebb ügyelőmre tarthat számot Krátky János tanácsnoknak, a középi- tési ügyosztály vezetőjének nyilatkozata, melyben benne foglaltatik a városház udvarán építendő barakk-hivatalok építésének egész terve. A másik becses nyilatkozat Kertész K. Róbert min. tanácsosé, aki az illetékes tényezőknek azt ajánlja figyelmébe, hogy még az építkezés megkezdése előtt legyen gondjuk arra, hogy azok a budapesti lakások, amelyeket a háború alatt beköltözőitek foglalnak le, felszabaduljanak. A miniszteri tanácsos c tekintetben egészen addig megy el, hogy 1915. évi januárjától altalános revízió alá kell venni Budapest lakosságát. Aki 1915-ben, vagy később jött fel Budapestre, azt kivétel nélkül régebbi lakóhelyére kell visszaküldeni. Ilyen formájában, a szigorúságnak ilyen mértékében aligha fog sikerülni az okos terv, de az életszükségletek figyelembevételével dolgozó méltányosság mindenesetre meg fogja majd találni a helyes utat. ilasonlóképen megfontolandó gondolatai Kertész K. Róbertnak azok, amelyek a katonai egészségügyi intézményeknek a túlzsúfolt fővárosból az egészséges vidékre való kitelepítését, az építési szabályzat enyhítését és a vidéki építkezések egységes városrendezési elvek szerint való irányítását célozzák'. A főváros tárgyalásai a kormánynyal A mostani építkezési Programm 140,000,000 korona végösszeget mutat, amely költségnek a bérek által nem fedezhető évi részlete a kezelési és fentartási költségekkel együtt 6.298,000 koronára tehető, miért is azt kéri a főváros, hogy a kormány az amortizáció alapjául felvett harminc éven át ezt az évi összeget fizesse a fővárosnak, aminek ellenében a főváros ingyen adja a szükséges telkeket. A 140,000.000 koronából épit a főváros 10,000 kislakást, 3000 ágyra beírendezett külön férfi- és női népszállói, 800 főiskolai hallgató számára diákotthonokat. A programúinak első részletéül I. Ezer kislakás II. Két diákotthon III. Két népszálló IV. Közös épületek V. Belső közmüvek ezek építendők : 7.000. 000 K. 640.000 K. 600.000 K. 760.000 K. 1.000. 000 K. összesen 10.000,000 K. Ennek ellenében a kormány által harminc éven át megtérítendő évenkint 485,800 korona. Ha a kormány ehhez hozzájárul, akkor a; főváros a szükséges telkeken kivül tiz millió koronának a 150 milliós uj kölcsönből való igény- bevételét engedélyezi. A központok kitelepítése — A manzárdok lakhatóvá tétele — A beköltözés megszorítása — A közgyűlés ünnepélyes manifesz- tációra készül Az alábbiakban a száznegyvenmilliós építkezésre vonatkozó néhány adatot és észrevételt közlünk, amelyek a kérdés megvilágítását a maguk szétszórtságában és rendszertelenségében is elősegítik. A főváros az építkezés költségeit köbméte- renkint 80 koronára kalkulálja. Értesülésünk szerint azonban a kormány még ezt is sokalja, dacára annak, hogy a békében is 20 koronába került köbméterenkint az építkezés. A főváros tehát a békebeli árak négyszeresét számítja, ami azonban valószínűleg igen optimisztikus számításnak fog bizonyulni, különös tekintettel arra, hogy Bécs város építkezéseinél a békeárak hétszeresét számítja. A másik a kormánynyal tisztázandó kérdés, a határidő kérdése. Nincs eldöntve még ugyanis az a kérdés, hogy az amortizáció és ezzel kapcsolatosan1 a fővárosi telkek ingyenes átengedése 30 vagy 40 esztendőre történjék-e. A legfontosabb kérdések elbírálására a főváros egy állandó uj bizottságot alakit, amelynek zöme a főváros tör- ; vényhatósági bizottságának épitésztagjaiból fog álla ni. A kormány számára a főváros jó példával fog előljárni, amennyiben a most lakóházakban elhelyezett hivatalait sürgősen kitelepíti és három milliós költséggel a városháza udvarán épit hivatalos helyiségeket. A főváros reméli, hogy a kormány követni fogja a jó példát és elsősorban a bérházakban levő állami hivatalokat telepíti ki, egyben pedig közreműködik a központok kitelepítése körül. E tekintetben szintén folyamatban vannak a kormánnyal: a tárgyalások. A Haditermény ma több mint száz lakást foglal le és dacára, hogy meg van a telek, meg van a szükséges pénz, ezideig még döntő lépés ezeknek a lakásoknak felszabadítása érdekében nem történt. .4 többi központ is lefoglal mintegy 250—300 lakást, ezeket is mielőbb kiköltözésre kívánja a főváros szorítani. A lakások szaporításának egy másik módjaként kezeli a főváros a manzárdok lakhatóvá tételét és az emelet-ráépítést. E tekintetben azonban még mindig nincsen végleges döntés, aminek az az oka, hogy a technikus szakértők nem tudják véleményüket összeegyeztetni. A megoldás a manzárdok lakhatóvá tételének és az emeletráépítés kérdésében valószínűleg az lesz, hogy a főváros e tekintetben a saját épületein fog kísérleteket tenni és ha ezek sikerülni fognak, akkor a magánházak tulajdonosainak is megengedik, sőt igyekeznek őket az épületek eme jobb kihasználására rábírni. A kisajátítási kérdések is előtérbe kerülnek. E tekintetben a főváros — mint értesülünk nem a kisajátítási törvény módosítását, hanem aj intézkedéseket fog kérni. Nagy kérdés az illetéktelen egyéneknek eltávolítása és a beköltözés megszorítása is. E tekintetben is tárgyalások vannak folyamatban a kormány és a főváros között. Nem kevesebb, mint 200,000 ember költözött be Budapestre a háború alatt. Részben ittragadt menekülők, részben a nagyobb kereset után vágyók, részben pedig meggazdagodottak. Ez az utóbbi válfaj az, amelynek legkevesebb joga van itt maradni. Ezek legnagyobbrészt vidéki lakásukat sem adták föl, ellenben a fővárosban oly szükséges lakásokat lefoglalva tartják, mert itt jobb és kényelmesebb ellátást kapnak. Itt van ennivaló, itt van tüzelő, itt van szórakozás és pénzért Budapesten mindent megtudnak szerezni, amihez vidéken nem tudtak hozzájutni. E tekintetben igen fontos Szabó Imre dr. tiszti főügyész akciója, aki a lakáshivatalnak a jogait kívánja kiterjesztetni. Ezideig ugyanis van lakásigazolvány, de kilakol- tatási jog nincs. Ha eddig valaki lakásigazolvány nélkül vett ki lakást, akkor kihágás miatt el lehetett ítélni, de kilakoltatni nem volt joga a lakáshivatalnak. A hadimilliomosok ilyen formán, akiket kihágás cinién elitéltek, amikor lakást vettek ki lakásigazolvány nélkül, az itéletbeli pár száz koronát jóelőre beleszámították már a budgetjükbe. A lakáskérdés megoldása módfelett sürgős. Nem csoda, amikor a statisztikai adatok szerint ma kétezer lakáskereső család van Budapesten és ötszáz olyan fiatal pár, amely lakás hiányában nem tud egybekelni. Éppen ezért a főváros közgyűlése, amikor a lakáskérdésben készült tanácsi előterjesztést fogja tárgyalni, ünnepélyes manifesztáició formájában kijelenti, hogy ha a kormány nem siet a fővárosunk megadni a módot az építkezések megkezdéséhez, akkor a közgyűlés minden felelősséget a kormányra hárít. Beépítik a Városháza mindhárom udvarát A fó'város hivatalainak kilakoltatása a ma- gánházakból — Mit takarít meg a főváros ? — Jövő augusztusban lesz a költözködés Krátky János tanácsnok nyilatkozata. A tanácsi előterjesztésben benne foglaltatik az is, hogy a főváros mielőbb megkezdi a magánhá- zakbam levő hivatalainak a központi városháza udvarán emelendő épületekben három millió korona költséggel leendő áttelepítését. Még a kislakások építésének megkezdése előtt aktuálissá válik ez a három milliós építkezés. Ennek előkészületei máris készenlétben vannak és ezért megkértük Krátky János tanácsnokot, a középitésrgyi ügyosztály veze-
