Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-05 / 23. szám
4 Budapest, 1918. június 5.-hegy elegendő mennyiséget kapjon. Ha a tanács a nyolc heti időtartamra nem kap elegendő zsírt és erre már ma garanciákat, akkor igen valószínű, hogy már legközelebb le fogják szállitani a zsír-fejadagokat és az elvont mennyiség helyett hozzák valószínűleg forgalomba az uj növény zsírt. akiket a polgármester előterjesztésére a közélelmezési miniszter fog kinevezni. A főváros már legközelebb megalakítja ezt a harmadik élelmezési bizottságot, amelynek ma még nem tudni, mi lesz a neve, de a legfontosabb az uj bizottságban az, hogy a lakosság szélesebb rétegei is szóhoz jutnak a köz- élelmezési kérdésekben. Abból a pénzből, amiből ma egy kiló lóhust vesz az ember, a háború előtt két ember vendéglőben lu- kullusi vacsorát rendelhetett. Sokkal kevesebbet mégsem eszünk, mint a háború előtt. Az 1914-ik évvel szemben a vasúton és hajón a vásárcsarnokokba beérkezett áruk mennyisége csak évi 100,000 métermázsával csökkent. 1914-ben a felhozatal 1,155,590 mm. volt, az 1917. évi pedig 1,044,853 mm. Lényegesen rontja azonban ezt a statisztikát az, hogy a háború kitörésekor lényegesen kevesebben voltunk Budapesten, mint ma és hogy a tengelyen behozott élelmiszerben, ami ellenőrizhetetlen, sokkal, de sokkal nagyobb a csökkenés. Kocsi nincs, amin behozzák az élelmiszereket és a paraszt nem is szívesen adja el, amije van. A húsdrágulás számadataiból álljon itt néhány: 1917 jan. 1918 ápr. Vesepecsenye 15.— kor. 27.84 kor. Rostélyos, felsál 11.86 „ 21.13 „ Leveshus 11.54 „ 20.76 „ Sertéscomb 8.34 „ 10.00 „ Sertéskaraj 9.14 „ 11.00 „ A marhahús ára tehát ötnegyed év alatt szinte megkétszereződött. Sokkal jelentéktelenebb a sertéshús árának emelkedése, aminek az a-z oka, hogy a sertésárak maximálva vannak. Viszont azonban sertéshúst nem is lehet kapni. A régi, már háborús, de még mindig jobb idők felé áhitva tekint az ember, ha följegyezziik még, hogy 1915-ben csak 4 korona 73 fillér volt egy kiló vesepecsenye, ami ma 27 korona 84 fillért kóstál. Egy kiló húsnál 23 koronás emelkedés! Nem lesz nullásliszt. Az idén lényegesen felemelték a búzaárakat és pedig mázsánkint 48 koronáról 60 koronára. Természetesen a közélelmezési kormánynak az a törekvése, hogy a kenyérliszt ára, ha emelkedik is valamivel, a búzaárak emelkedésének igazi súlya a finomabb lisztnemüekre háruljon át. A közönség azonban jobban keresi a főzőlisztet, mint a nulláslisztet, Budapesten például állandó a panasz, hogy a kiskereskedők a tésztalisztet az állandó és jobb vevőiknek teszik félre, a közönség többi része pedig csak a drága nulláslisztet kapja. Ha a két liszt között még nagyobb lesz az árkülönbség, akkor a panaszok is fokozódnak. A főváros tehát azt fogja kérni, hogy a szegényebb nép érdekében, de meg a lisztforgalom technikai lebonyolításának szempontjából is a kétféle fehérliszt helyett egységes minőségű fehérlisztet hozzanak forgalomba. Valószínűleg a közélelmezési miniszter már ki is fejezte hajlandóságát, hogy ezt a kívánságot honorálni fogja, ami azt jeljenti, hogy az idén eltűnik a pompás nullásliszt és ez is csak úgy a béke emlékei közé fog tartozni, mint a zsemlye, vagy a sóskifli. Az egységes liszt olcsóbb lévén a nulláslisztnél, a szegényebb néposztályok nem lesznek kénytelenek drága nulláslisztet venni, a kétféle liszt elcserélésének véletlen, vagy szándékos el- cserélési esetei is kiküszöbölődnek, sőt a lisztforgalom lebonyolítása is egyszerűbb lesz. A nullásliszt haláláról mégis rezignáltan veszünk tudomást, mert megint eltávozik közülünk valami, ami jobbá, finomabbá tette az életünket Margarin- vagy zsiradagleszállitás? A napokban a főváros vegyészei bemutatták a sajtónak az uj margarint. Megnyugtató, hogy az uj ételzsir, amely faggyúból és növényi olajból áll, igen jó izti. Sajnos azonban nem az; amihez hozzá vagyunk szokva: disznózsír- Most kiderül a közélelmezési jelentésből, hogy miért volt szükség az uj margarinra? Azért, mert a főváros zsirellátásában augusztus h(\ közepén túl egy előreláthatóan október hó végéig terjedő megszakítás fog beállani. Ennek oka az, hogy a^ fővárosnak erre az időre nem lesz hízott sertése. A tanács kéri ugyan, hogy erre az időre a Közélelmezési Hivatal adjon zsírt, de úgy látszik, nem sok reménye van rá, Még egy közélelmezési bizottság. A fővárosnak eddig két élelmezési bizottsága van. Az egyik az ősi közélelmezési bizottság, amelyet a háború alatt meglehetősen jégre tettek és helyét a népélelmezési, az úgynevezett tizes bizottság foglalta el. Ez a. bizottság intézi a háborús élelmezés bizalmas kérdéseit, a közélelmezési bizottságot pedig nagynéha formalitásból hívják csak egybe. Most aztán meg fogják csinálni a harmadik közélelmezési bizottságot is. A közélelmezési kormánybiztosságokról szóló kormányrendelet ugyanis a városi törvényhatóságokra nézve kötelezővé teszi egy-egy közélelmezési bizottság alakítását, amelynek célja, hogy a közélelmezési ügyek intézésébe belevonják a lakosság szélesebb rétegeit is. A bizottság feladata: vélemény nyilvánítása! közélelmezési kérdésekben, s a közélelmezési kérdésekben kiadott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzése. A bizottság egyfelől a Kereskedelem, ipar és mezőgazdaság, másfelől a fogyasztók és ezek között elsősorban az ipari munkásszervezetek képviselőiből áll, A múlt év végén jelent meg a kormányrendelet, amelylyel a Hadi Termény R.-T. keretében felállították az Országos sertésforgalmi irodát. Tudvalevő dolog, hogy a rendelet megjelenése előtt Ausztria és Magyarország zsir- és szalonnaellátásáról két szerv gondoskodott és pedig a H a d i Termény R.-T. zsir- és szalonnaosztálya és a C s. és k i r. hadügyminisztérium sertésátvételi bizottság -a-, röviden a S e r á t. A hizlalást és a rekvirálást a Serát intézte és a hadsereg szükségletén felül megmaradt sertésekből, illetve sertéstermékekből elsősorban Magyarország és aztán Ausztria polgári szükségletét elégítette ki. A régi Serát-ban természetesen helyet foglaltak az érdekeltek, főképpen a Magyar mezőgazdák szövetkezete, élén Jeszenszky Pál vezér- igazgatóval és S e r b á n igazgatóval, aki a Serát ügyvitelében a.ktiv részt vett. A Magyar mezőgazdák szövetkezetén kívül a Serát. vezetőségében benne volt még a Magyar élelmiszerszállitó r.-t. is. A sertésátvételi bizottság finanszírozásáról a Mezőgazdák szövetkezete gondoskodott. Megállapítható, hogy a Magyar mezőgazdák szövetkezete a Serát révén milliós nyereségekhez jutott és érthető, hogy most, amikor az telőbb említett rendelet megjelent, minden követ megmozgatott, hogy a sertéskereskedelemben elfoglalt régi pozícióját visszaszerezze. Időközben a Hadi Terméiiy R.-T. kebelében működő Országos sertésforgalmi iroda tevékenységét megkezdette és a rekvirálások terén sok szép eredményt ért el, noha olyan időben állították fel, amikor a hízott sertések jórészét már feldolgozták. Kétségtelen, hegy az Országos sértésforgalmi iroda a városi lakosság zsir- és szalonnaellátására nagy súlyt helyezett és a sertéskereskedelem folytonosságának biztonságot kölcsönzött. Az Országos sertésforgalmi iroda felállítása óta á városok zsir- és szalonnael- látásában fennakadás tényleg nem is történt, mert hisz a nevezett iroda intézte az őstermelést és a sertés- kereskedelmet, az ország sertéisállományáról pedig pontos katasztert vezethetett. így volt ez egészen május elejéig, amikor váratlan külbehatás zavarta meg a Hadi Termény ez- irányu működését. Kormányválság tört ki és a Ma gyár mezőgazdák szövetkezete köré csoportosult érdekeltség elérkezettnek látta az időt tervének megvalósítására. M c z ő s s y Béla alatt nem mertek mozgolódni, mert hisz ő volt az, aki Sie r bán Jánosit (akinek ebben az ügyben a közbenjáró szerep jutott) nyugdíjba kényszeritette és az érdekeltséget kilökte a. sertéskereskedelcmből. Mezőssy megbukott és jött utána gróf Serényi Béla, aki jóhiszlemü ember és akivel elhitették, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal, illetve a Hadi Termény R.-T. a slertéshizlalás irányítása- során beleavatkozik az őstermelésbe, ami nyilván a földművelésügyi kormány hatáskörébe tartozik. Nagy tervek a béke idejére. A főváros megkezdte a háború utánra való közélelmezési előkészületeket. A közélelmezési ügyosztály előkészíti máris a főváros központi élelmiszer nagyvásárjának megfelelő elhelyezése ügyét, a kerületi élelmiszerpiacok rendezésének és a kerületi vásárcsarnokok fejlesztésének kérdéseit, az élelmiszer-termelés és forgalomba-ho- zatal központilag való egységes ellenőrzését, a közvágóhídon a húsipar érdekében szükséges feldolgozó- és kezelőhelyiségek, valamint a hűtők további kiépítését, az állatvásárokon szükséges vásárcsarnoki és istállóberendezések bővítését, az állategészségügyi telep és az állatmegfigyelőtelep egyesítését és megnagyobbitását, a kőbányai sertéshizlaló helyett felállítandó uj sertéshizlaló és kereskedelmi telep létesítését, a községi élelmiszerárusitó üzem és kenyérgyár építkezéseit és berendezkedéseit, végül pedig lakások építését a közélelmezési intézményeknél szolgálatban levő tiszti és munkásszemélyzet számára. Gróf Serényi Bélánál ez ügyben Sorbán János nyugalmazott miniszteri tanácsos járt el, az a Serbán János, aki egyúttal alelröke a- Magyar élelmiszerszállitó r.-t.-nak és akinek tes'tvéröccse: ifj. Serbán Iván, aki viszont igazgatója a Magya-r mezőgazdák szövetkezetének: Serbán miniszteri tanácsosnak tehát két szempontból állt érdekében, hogy a földművelésügyi kormány és az Országos Köz- élelmezési Hivatal közé éket verjen és sikerrel, mivel gróf Serényi Béla tényleg megbízást adott B é- k é s s i Jenőnek, a földművelésügyi minisztériumba beosztott gazdasági főfelügyelőnek, hogy lépjen érintkezésbe az Országos Közélelmezési Hivatallal. Gróf Serényi miniszter megbízásából tényleg tárgyalásokat kezdett 'elsősorban Bezerédy Andrással, az Országos Közélelmezési Hivatalba beosztott miniszteri titkárral, aki viszont az ügyet Nagy Ferenc államtitkár döntése a-lá bocsátotta. Nagy Ferenc dr. államtitkár érthető meglepetéssel vett tudomást a földművelésügyi minisztérium 'tervéről, mely szerint az őstermelést, vagyis a sertéshizlalást é's takarmányozást kivennék az O. K. H., illetve a Hadi Termény R.-T. kebelében működő Országos sertésforgalmi iroda hatásköre alól és egy újonnan felállítandó központi szerv felügyelete alá helyeznék. Nagy Ferenc államtitkár a helyzetről nyomban informálta herceg W i n d i s c h-G r a e t z minisztert, aki a- legközelebb tartott minisztertanácson szóba hozta gróf Serényi Béla tervét és a tervben levő rendelet kiadása ellen óvást emelt. Jellemző ez a gyorsaság, amivel Serbánék a földművelésügyi kormányt tettne serkentették, mert ugyanazon a minisztertanácson, amelyen herceg Windisch-Gra-etz miniszter és Nagy Ferenc államtitkár felszólaltak, a földművelésügyi kormányzat már kész rendelettervezetet mutatott be. Ennek a rendeletnek a földművelésügyi minisztérium terve szerint már a múlt hónap vége felé meg kellett volna jelenni, de eddig nem jelenhetett meg, mivel Nagy Ferenc államtitkár nagyon jól ismeri a rendelet motívumát és herceg Windisch- Graetz miniszter utján teljes erejével dolgozik az érdekeltség letörésén. * A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma nyílott ez ügyben beavatott személy- lyel beszélni és tőle az érdekeltség jövő terveit illetőleg a- következő érdekes felvilágosítást kapta: — A Magyar mezőgazdák szövetkezetének aknamunkája, mert hisz másnak ezt nem lehet nevezni, érthető meglepetést keltett az altruista intézmények, elsősorban nyilván az Országos Közélelmezési Hivatalban, a Hadi Termény R.- T.-nál és az Országos sertésforgalmi irodában. A Hadi Termény R.-T.-nak kerülő utakon már hetekkel ezelőtt tudomására hozták, hogy a Magyar mezőgazdák szövetkezete és a Magyar élelmiszerszállitó r.-t. ismét reaktiválni akarják Veszélyben a városok hús- és zsirellátása A Magyar mezőgazdák szövetkezetének aknamunkája
