Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-29 / 22. szám

b Budapest, 1918. május 29. • • • Közgyűlés az alkalmazóiakért. A főváros szerdai közgyűlése egy-két tárgy kivételével szinte teljes egészében a főváros alkalmazottai anyagi helyzetének javításával foglalkozik. A tanácsi előterjesztések egész tömege fog ez al­kalomból fölvonulni, sajnos, ebből az alkalomból is bebizonyosodik azonban, hogy több lesz az előterjesztés, mint a segítség. Vdrossy Gyula dr. tanácsnok azokat az előterjesztéseket hozza, amelyek az oktatószemélyzet, Kemény Géza dr. tanácsnok-főjegyző pedig azokat, amelyek a közigazgatási alkalmazottak helyzetének meg­javítását célozzák, több jóindulattal és szere­tettel, mint pénzzel. Várossy tanácsnok a gene­rális előterjesztésen kívül külön előterjesztés­ben foglalkozik a rendkívüli beszerzési segély engedélyezésével és a legszükségesebb élelmi­szereknek és ruházati cikkeknek természetben való kiszolgáltatásával. Ugyancsak külön elő­terjesztés szól a közoktatási személyzet háborús segélyének ujabb megállapításáról. Kemény ta­nácsnok-főjegyzőnek ugyanis hét olyan előter­jesztése van, amelyek a közigazgatási alkalma­zottak egyetemét, vagy nagy csoportját érdeklik. Köztük van a rendkívüli munkadijakra vonat­kozó és olyan régen vajúdó szabályzat is. A vá­rosatyák tehát, akik tanúságot akarnak tenni az alkalmazottak iránt való jószivükről, erre a szerdai közgyűlésen bőven akad módjuk. Más egyéb azután szerdán nem is igen lesz, legföl­jebb, akinek kedve telik benne, Vita tanácsnok előterjesztésére megszavazhatja a Közraktárak tarifaemelését. Tisztviselők választása. Hétfőn este 6 óra­kor a tanács rendkívüli ülést tartott, amelyen százegynelhány megüresedett állást töltöttek be. A benyújtott pályázatok alapján fogalmazókat, segédfogalmaizókat, műszaki főtanácsosokat, műszaki tanácsosokat, mérnököket, főmérnökö­ket, adóhivatali és számvevőségi személyzetet neveztek ki. A választás, amely egyhuzamban kedd reggel 4 óráig tartott, sok munkát adott a tanácsnak. A névsor, amelyet érthető kíváncsi­sággal várnak a városházán, csak 1 — 2 nap múlva kerül nyilvánosságra. Itt emltjük meg, hogy a polgármester legközelebb több főhiva­talnok áthelyezését fogja elrendelni. így Vájná Ede Kemény Géza dr. tanácsnok-főjegyző he­lyére kerül a városgazdasági ügyosztályba, dr. Pichler Ottó tanácsjegyző pénzügyi előadó lesz a pénzügyi ügyosztályban, Vájná Ede helyét a közélelmezési ügyosztályban pedig dr. Mu­zsikó István fogja betölteni, aki. régebben pénz­ügyi előadó volt. Már csak 390 bizottsági tag van. Három bi­zottsági tag hunyt el a legutóbbi napokban: Medgyes Simon, Röser János és Darvai Fülöp. Mind a hárman virilis jogon voltak tagjai a fő­város törvényhatóságának, minthogy pedig viri­lista póttag már nincsen, a helyükbe senkit sem lehet behívni. A főváros törvényhatósági bizott­sági tagjainak létszáma ilyenformán egyre csökken, úgy, hogy ma már csak hdromszdz- kilencven tagja van a közgyűlésnek. Ács Ferenc főszámvevohelyettes. A ta­nács a státuszrendezés kapcsán azt javasolja, hogy egy főszámvevö-helyettesi állást is szer­vezzenek a IV. fizetési osztályba. Az uj állást Ács Ferenc főszámtanácsos számára szerve­zik, aki kitűnő tehetségével, szorgalmával és tudásával méltán rászolgált erre az előlépésre. Fölemelik a kapupénzt. A háború folyama alatt minden megdrágult, de a kapupénz csodálatosképpen nem emelkedett. Most azonban a házmesterek is el­határozták, hogy az általános drágulással ők is lépést szándékoznak tartani és egyesületük, a Budapesti Házfelügyelők Egyesülete: utján beadványt intéztek a főkapitánysághoz, amelyben a kapunyitási-dij föleme­lését kérik. Az uj díjszabást 12 óráig 20 fillérben és 12 órán túl 40 fillérben kérik megállapítani. Értesülé­sünk szerint az illetékes körökben meg van a hajlan­dóság, hogy a méltányos kérelmet kedvezően intéz­zék el. A városligeti Henryken a két pünkösdi ünnep­napon több ezer embernek nem sikerült jegyhez jut­nia, miért is Henry igazgató elhatározta,' hogy a szenzációs ünnepi miisort még néhány napig műsoron tartja. Elsején teljesen uj műsor mutatkozik be. A háborús lakbérrendelet, irta: dr. Pongrácz Jenő budapesti ügyvéd, ára 3.— korona. Hatodik ki­adásban hagyta el a sajtót, a bérlők, bérbeadók, la­káshivatalok és lakbérleti bizottságok gyakorlati út­mutatója. A könyv tartalmazza az egész országban érvényes háborús lakbérrcndeletet az eljárási és al­bérleti rendeletet. Mindezt terjedelmes és népszerű magyarázattal kisérve. Kiegészítik a háborús rendele­teket a fővárosi lakáshivatalok ügyrendjei és külön­féle iratminták. Noé bárkája. A szezon szenzációjává lett a Bel­vár o s i Színház májusi darabja: Hatvány Lili Noé bárkája cimü szatirja, mely naponta táblás házakat vonz most is kitünően szellőztetett, hűvös színházba. Külön nagy sikere van az előadásnak is, az együttesnek és a kiváló főszereplőknek: Mészáros Gizának, Simonyi Máriának, Ilosvay Rózsinak és P e t h e ö Attilának. Bucsuzás és bemutatkozás. A Beketow-cirkusz- ban szerdán, csütörtökön és pénteken bucsuzk a májusi műsor, amely a sikerek legnagyobbját érte el. Csütörtökön két ünnepi előadás, délután fél 4 és este fél 8 órakor. Szombaton a fél 5 órai és este a fél 8 órai előadásban mutatkozik be az uj júniusi műsor, amely szenzációsnak ígérkezik. Beketow igazga­tónak ismét sikerült egész sereg attrakciót és több uj lovasmutatványt cirkuszához szerződtetni. A szom­bat délutáni előadást félhelyárak mellett tartják. volna önálló gazdaságunk teljes megsemmisíté­sével. Épp ezért más utat kell keresni. Fellner Frigyes, a kiváló tudós rámutatott arra, hogy a valuta kérdése csak a termelőképesség fokozá­sával oldható meg, éppúgy, mint egész jöven­dőnk. Azok a tendenciózus vagy ostoba hírek tehát, amelyek e kérdés kapcsán felrebbennek, olyan csalétkek, amelyekbe senkisem fog bele­harapni. Az ipari kényszertársulás eszméje kezd gya­korlativá válni. Szterényi annyira ragaszkodik hozzá, hogy bajosan lehet kitérniök előle azok­nak is, akik ellenzik. Valószínű, hogy a kény­szertársulások tényleg * javulást fognak jelen­teni a< mai termelési renddel, illetve renszerte- lenséggel szemben, de vigyázni kell arra, hogy egyes iparágak monopóliumhoz ne jussanak. Végeredményben a fogyasztó fogja megsiny- leni ezt az intézkedést is, amely jóhiszemünek indul, de rosszul végződhetik. fl TŐKE • • • Szemle Felemelik az őrlési dijat ? — Keresztény szövetkezetek a kereskedelem ellen — Ko­rona vagy márka ? — A kényszertársulás veszedelme — Mi lesz a Központokkal? A háború alatt a legszemérmetlenebb árdrá­gítók kétségtelenül a malmok voltak. Háromszor zsarolták meg a kormányt azon a címen, hogy nem tudnak megélni. A kormány mind a három­szor engedett és felemelte az őrlési dijakat. A malmok közben milliókat és milliókat kerestek, milliókat és milliókat helyeztek adómentes tar­talékokba. Ennek ellenére ujabb árdrágitási ma­nőver készül: a malmok negyedszer is felakar­ják emelni az őrlési dijakat. Ezt az oktalan és erkölcstelen kísérletet remélhetőleg nemcsak a közvélemény egyhangú szavazata utasítsa vissza, hanem Szterényi sem lesz más álláspon­ton, mint amelyet ebben a kérdésben ezideig is képviselt. Meg kell rendszabályozni a malmo­kat, nem pedig boniíikálni, mint eddig. A Hangya szövetkezet a legközelebbi napok­ban magába egyesíti az összes magyarországi keresztény szövetkezeteket. A beolvadás rész­leteit is kidolgozták és- a keresztény szövetke­zetek központja e hó 28-án, a Hangya pedig 29-én tartja közgyűlését és a két közgyűlésen fogják végérvényesen elintézni a szövetkezetek­nek a Hangyába való beolvadását. Ennek az uj alakulásnak félrcérthetlen a célzata: a Hangya szövetkezik a keresztény szövetkezetekkel és együtt fordulnak az úgynevezett zsidó kereske­delem ellen. Mi nem féltjük a kereskedelmet, és biztosra vesszük, hogy megtudja állni a maga helyét, akármilyen versenytársa is akad. Min­denesetre azonban le akarjuk szögezni azt a tényt, hogy megindult: a fegyverkezés az agrár­tőke részéről és ha eddig csak előcsatározások is vannak, a nagy offenziva nem fog sokáig késni. Isten tudja milyen forrásból kiröppent az a képtelen hir, hogy egységesíteni akarják a már­kát és a koronát. Ez a hir a maga ártatlan képé­ben alig sejteti, hogy tulajdonképen mit is je­lent. Azt jelenti, hogy egységes, fizetési mérle­günk lenne Németországgal, egységes gazdasági területünk és egész exportunkat és importun­kat Németország diktálná. Ez a megoldás egyenlő jlEKÉTOW-CIRKÜS SfÄSTj j Budapest egyetlen cirkuszában Ma és minden este V28 órakor. I " a májusi műsor utolsó hete. ; A legnagyszerűbb attrakciók. | j Délutáni előadások: | Csütörtökön 30-án 1/.,4 órakor. I Vasárnap 2-án V24 órakor. Uj műsor. I Nagy ünnepi előadások teljes esti műsor : Szombaton l-én 1/25 órakor fél helyárakkal mindenkinek. Uj műsor. Végre megmozdult a közvélemény is a köz­pontok ellen. A nagygyűlés, ami ekörül lezaj­lott, csak jelképe volt a társadalmi elégíiletlen- ségnek, amely elől a kormány nem tudott elzár­kózni. Wekerle és Szterényi egyértelmíileg ki­jelentették, hogy szigorúbban kívánják ellen­őriztetni a központokat és — ami talán még fon­tosabb, — egy nappal sem kívánják meghosz- szabbitani az életüket. Úgy érezzük, hogy az ellenőrzés époly sürgős, mint a megszüntetés. Amelyik bűnös, az bűnhődjék, amelyik felesle­ges az szűnjön meg: ez az egyetlen helyes állás­pont a központokkal szemben. A Fabank tőkeemelése. Páratlan delelöjére jutott a Magyar Fakereskedők Hitelintézete r.-t.: a kis irodából hetvenkét millió alaptőkéjű nagy intézet lett,' amelynek európai neve és tekin­télye van és olyan perspektíva előtt áll, amely­nek ma a kereteit sem lehet kijelölni. Ebben a nagyarányú fejlődésben irányitó része van az intézet vezérigazgatójának, Fónagy Aladárnak, aki hihetetlen szívóssággal és rendkívüli tehet­séggel kormányozta a bankot a háború vizein és szinte diktátori szerepet biztosított számára az egész fapiacon. Kétségtelen, hogy a Fabank pályafutása egyáltalán nincs lezárva s ez a tranz­akció, kapcsolatban a Fakereskedelmi r.-t. be­olvasztásával, csak egy stáció a sikerek utján: A tranzakcióról az alábbi közleményt kaptuk: A Magyar Fakereskedők Hitelinté­zete R.-T. igazgatósága folyó hó 23-án megtartott ülésében elhatározta, hogy szoros érdekközösségit kapcsolatot létesít a Magyar Fakereskedel- m i R.-T.-al. amely érdekközösség az intézetnél köz­pontosítandó és az intézet többi érdekeltségeire is kiterjedő egyöntetű irányítás révén a termelés, érté­kesítés és főleg a kiviteli üzlet szempontjából nagy- fontosságu. ügy ezen akció keresztülvitele érdeké­ben, mint avégből, hogy az intézet a béke-gazdaság nagy feladataira kellően felkészülhessen és a kivitel, valamint a külföldi üzletek terén is elfoglalhassa az öt megillető helyet, az igazgatóság az intézet í. é. június 3-ára egybehívandó rendkívüli közgyűlésén ja­vasolni fogja a jelenlegi 40 millió korona alaptőkének 72 millió koronára való felemelését a közgyűlés által megállapítandó árfolyam mellett. Az újonnan kibo­csátandó 160.000 darab részvényből 100.000 darabot a kibocsátási áron egy szindikátus vesz át, amely szindikátussal a Magyar Fakareskedelmi R.-T. 80.000 darab részvényének megszerzésére, valamint a rész­vények kicserélésére vonatkozólag köttetik megálla­podás, 4 Magyar Fakereskedelmi R.-T. részvény és 5 intézeti részvény cseréje alapján, amelyek egyfor­mán 200 korona névértéküek és 1918.-as szelvény­nyel vannak ellátva. A többi 60.000 darab részvény kibocsátási időpontjának és módozatainak tekinteté­ben az igazgatóság felhatalmazást kér, azzal ai meg­szorítással, hogy az elővételi jog erre a bO.OOO da­rabra vonatkozólag kizárólag a kibocsátás időpontjá­ban már kibocsátott összes részvények birtokosait fogja megilletni s igy ezt az elővételi jogot a Magyar Fakereskedelmi R.-T. részvényeiért cserébe adandó 100.000 drb. részvény is élvezni fogja. A Magyar Fa­kereskedők Hitelintézete R.-T. ezen tőkeemelés által egyrészről az ezúttal kivitelre kerülő, valamint az időközben már keresztülvitt jelentékeny tranzakciók számára a tőkeszükségletet biztosította, másrészt ezen é.s egyéb érdekeltségei révén a puhafa-szakmá­ban vezető pozícióra tesz szert. A Mag y a r F a k e r esk edel in i Rész­vénytársaság igazgatósága legutóbb megtartott ülésében ratifikálta azoknak a tárgyalásoknak ered­ményét, amelyet a Magyar Fakereskedők Hitelintézete Részvénytársasággal szoros érdekközösségi kapcsolat létesítésére vonat­kozólag folytattak. Az igazgatóság leghelyesebbnek tartotta, ha a vállalat azzal a jelentékeny intézettel lép szoros kapcsolatba, amely a puhafaszakmában el- «sőrendii pozícióval hir.

Next

/
Thumbnails
Contents