Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-22 / 21. szám

Budapest, 1918. május 22. 5 Fasor-kabaré. Kertész Dezső és J á k ó Amália nagyszerű előadásában gyönyörködik minden es.e a zsufolt ház. Hegedűs, P a u ! a y és Ven- drey tökéletes alakításai a legnívósabb és legnép­szerűbb hellyé avatták a Fasor-kabarét. A cs. és kir. 82. székely gyalogezred hadialbumá­nak szerkesztősége (Szászváros, Hunyad-m.) ezúton kéri a különböző katonai kötelékekben szétszóródott tisztjeit az ezrednek, hogy fényképeiket, naplójegy- ze.eiket, harctéri felvételeket és érdekes megfigyelé­seiket a szerkesztőséinek megküldeni szíveskedjenek. A hősi halottak — úgy a tisztek, mint á legénység — hozzátartozóit kéri a szerkesztőség a hősi halo.tak fényképeinek, rövid életrajzi adatainak és esetleg hátramaradt naplóinak, általános érdekű leveleinek megküldését. A szerkesztőség minden rendelkezésére bocsátót képet, naplót stb. annak idején sértetlenül visszaszolgáltat. Beketow-cirkusz. Telt házak, zajosan mulató és még zajosabban elismerését kifejező közönség, ez jel­lemzi a cirkusz májusi előadásait. Az első mutatvány­tól az utolsóig csupa érdekes látnivaló, közben szen­zációs mutatványok, amilyenek T anai r humoros egyensulyozási jelenete, a Bujama arabus csoport ak­robata lovasmutatványai, a két Hugosett péle-méle jelenete, Assad a csodaember, aki egy kulcslyukon átbújik. A bohócok, komikusok elsőranguak, négy bo­hócpár állandóan kacagtatja a közönséget, amely kedvence, Jancsi az énekes bohóc mókáin és ak­tuális kupiéin is mesésen mulat. Legjobb megóvás a Katzer-iéle (R.-t.) Első kon­zerváló intézet bundák, szőnyegek stb. részére, (ü- u.ca 44. Telefon 21.-98.) Egyedül teljes’ és legkíméle­tesebb tisztítás a K a t z e r-féle szab. szövetóv,-alá­téten. Szenzációsan legjobban bevált találmány. A városligeti Henry-áréna még az előszezonban van, de olyan látogatottságinak örvend, hogy e rész­ben a nyári főszezon sem lesz képes túlszárnyalni. Hogy a közönség annyira megkedvelte a Henry- árénát, annak egyszer a magyarázata: a páratlan műsor mindenkit odacsábít. Emellett a helyárak is ol­csók és igy megállapítható, hogy a Henry-áréna a leg­olcsóbb és a legmulattatóbb szórakozóhely a fővá­rosban. fi TŐKE • • • Szemle Az Altruista bank egoizmusa — A Gyanta­központ keres — Szénadó a bankok javára — Drága iparcikkek — Az árvizsgáló bi- jzottságok működése jgg Az Altruista bank megint hirt hallat ma­gáról: a közelmúltban megvásárolta a Harn on- cour t-féle uradalmat, amit holdanként 1200 koro- n á é r t adtak el, azzal a kikötéssel, hogy az Altruista bank a földet az 1911. évi törvényben körülirt ma­gyar nemzeti és szociális birtokpolitikai célra hasz­nálja fel. Mit lett erre az Altruista bank? Eladta az ingatlanokat holdanként 2800 koronáért, sőt ami­kor Torontál-megye közgyűlése tiltakozott ez ellen, a bank vezérigazgatójának, báró Pap Gézának volt bátorsága ahhoz, hogy a miaga eljárásához ragaszkod­jon. Elégszer tiltakoztunk már az Altruista bank ga­rázdálkodása ellen, most azonban, amikor nem is munkapárti politikusokat segélyez, hanem rokkant ka­tonákat zsarol meg, most már büntetőjogi védelmet kérünk, mielőtt a felháborodott magyarok haragja fogja elsöpörni ezt a kis hadiuzsorást a föld színéről. * A háborús központok közül a legszemérmetleneb- biil a Gyantaközpont működött, de olyan ár­tatlan képpel, — mintha ötig sem tudna számolni. Las­sanként kiderült, hogy a gyantát ugyan egészen ki­vonta a forgalomból, viszont 1200 százalékkal drá­gította meg azt, ami megmaradt. Csak legutóbb ha­tározott el a központ újabb 150 koronás drágítást és hogy erre mennyire nem volt szükség, azt a most publikált mérleg igazolja. A központ százezer korona üzemköltséggel dolgozott és másfél milliós árukész­lettel rendelkezik. A tiszta nyereség az alaptőke 11 százaléka, ami azt bizonyítja, hogy a központ vezetői nem a közellátással, hanem a maguk ellátá­sával foglalkoznak. Szterényinek nem lehet sür­gősebb és fontosabb dolga, mint ezt a központot méltó társával, a Kenderközponttal együtt úgy megszüntetni, mintha sohasem lettek volna a világon. * Itt a szén adó is: a tervezet szerint az ösz- szes itthon termelt és külföldről behozott szén el­adási értéke után 20 százalékos szénadó fize­Emészlésl elósegilö ___ „Ä tU MATTON 1 GIESSHÜBLER TISZTA TERMÉSZETES ALKALI ÁS SAVANYUVIZE. tendő. Minthogy egyes helyeken a városok maguk is adót vagy illetéket vetettek kr a szénfogyasztás után, a kormány ezekkel a városokkal külön megállapo­dást fog létesíteni és a városi illeték megszüntetésé­vel a szénadó-bevételekböl fogja a városokat kár­pótolni. Ott, ahol a szén termelése túlságosan drága és az eladási ár a szén minősége folytán magas, a k o r m á n y kedvezményeket e n g e.d é 1 y e z- h e t. Sajnos, attól tartunk, hogy megint a bankok, az iparvállalatok, a protekciós intézmények fogják ezeket a kedvezményeket kapni. Amit a szegény em­berek ráfizetnek a szénre, azt a bankok fogják meg­keresni. Az iparcikkek maximálása egyre késik. A keres­kedelmi minisztérium készített egy tervezetet, azután kikérte a Gyosz véleményét. A Gyosz hetekig ta­nulmányozta, azután megadta a maga véleményét, ezt a véleményt a miniszter áttette az árvizsgáló­bizottsághoz, a bizot.ság majd visszaterjeszti a mi­niszterhez. Azután isten tudja mi következik, de maxi­málni nem fogják a/z iparcikkeket, noha közben a drágulás egyre elviselhetetlenebb. Elég volt a huza­vonából: akár tetszik az érdekelteknek, akár nem, különben tízezer korona lesz egy öltöny ruha és öt­ezer korona egy pár cipő. * Hír szerint a kormány a központi árvizsgáló bi­zottságot végrehajtási joggal ruházza föl, tehát a bi­zottság maga is elitélheti az árdrágítókat s az ítéle­tet a rendőri hatóságok fogják végrehajtani. Eddig a bizottság a közélelmezési minisztériumban működött, de tevékenységi köre ezentúl nemcsak a közélelme­zési, hanem a többi ellátási cikkekre is ki fog terjedni, úgy hogy kiválik a Közélelmezési Hivatal kebeléből és ia kereskedelmi minisztériumba osztják be. Csak helyeselhetjük, hogy az árdrágítóknak igyekeznek a körmére koppantani, de igen veszedelmesnek tarta­nok, ha az volna a vége, hogy nem védik a keres­kedőket, hanem üldözik. Tökét emelő pénzintézetek. A Hazai Bank R.-T. igazgatósága a napokban ülést tart, amelyen el­határozzák, hogy a jelenlegi 64 millió korona alap­tőkét 80 millió koronára fölemelik és egyúttal kitűzik a szankcionáló rendkívüli közgyűlés határidejét. Értesülésünk szerint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár is fölemeli az alaptő­kéjét. — Mint legutóbbi számunkban már közöltük, a F a b a n k tőkeemelésére vonatkozó hivatalos közle­mény a napokban szintén meg fog jelenni. Végleg elin- tézettnek tekinthető, hogy a Fabank 60 millióra emeli föl az alaptőkéjét és egyúttal magába olvasztja a 12 milliós Fakereskedemi R.-T.-ot. A gabonaár megjavítása. Ezen a címen igen ér­dekes füzetet adott ki Serényi Gusztáv, a kiváló közgazdasági iró. A kis könyv azzal a kérdéssel fog­lalkozik, hogy a magyar mezőgazdaság érvényesülé­sét megkötötték, ellenben a gazdák szükségletének drágulását nem fékezték. A szerző a gabonaár javí­tásának oly módját javasolja, amely Magyarország gazdasági helyzetét a gabona jobb árával megjaví­taná, de sem a belső kenyérfogyasztás, sem a kincs­tár terhét nem növelné. Erre az a mód kínálkozik, hogy meg kell szüntetni a közös fogyasztőpiac hamis elvét. Külön kell választani a katonai és a kiviteli gabonaértékesítést a belföldi piac kenyérellátásától s az elérhető többletből növelni a magyar szemterme­lés jövedelmezőségét. A rendkívül tanulságos füzet a Pfeiffer cég kiadásában jelent meg és ára 1 K 50 f. A Jelzálog-Hitelbank tőkeemelése. A Magyar Jelzálog Hitelbank szombaton rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen báró Madarass y-B e c k Gyula elnök előterjesztette az igazgatóság, indítványát arra vonatkozólag, hogy a tényleg befizetett alaptő­kéből egy-egy részvényre eső 23.65 K belértéket ,az e célra külön rendelkezésre álló alapból 240 koro­nára kerekítsék ki s az eképpen 48 millió ko­ronát kitevő alaptőkét 75.000 diarab uj 240 korona névértékű részvény kibocsátásával 66 millióra emeljék fel. Az emisszióra vonatkozóan az igaz­gatóság la.zt az előterjesztést tette, hogy az uj rész­vényekből 40.000 darabot 5:1 arányban 480 koronáért az intézet részvényesei­nek ajánljanak fel, — ez összeghez 1918. ja­nuár 1-étől számítandó 5 százalékos kamat és 3 ko­rona bélyegilleték járul — a fennmaradó 35.000 rész­vényt pedig ennél semmi esetre sem alacsonyabb áron egy szindikátusnak adják el. A szindikátus azt a kötelezettséget fogja vállalni, hogy az átvett rész,- vényeket 5 évre zárolja és abból piacra semmit sem hoz. A 35.000 darab főrészvénynek szindikátusi lekö­tése elsősorban az intézet francia részvényeseinek kedvéért történik. Az igazgatóság a kormánytól en­gedélyt kért arra, hogy az elővételi jogot svájci inté­zetek utján a francia részvényesek is gyakorolhas­sák. Gondoskodás fog történni róla, hogy amennyi­ben ezek a háború következtében elővételi jogukkal élni nem tudnának, amennyiben a közszempontok és az intézet érdekei azt meg fogják kívánni, a békekö­tés után esetleg megfelelő kompenzációban részesül­jenek. A közgyűlés az igazgatóság összes előterjesz­téseit egyhangúlag magáévá tette és az igazgatóság uj tagjává megválasztotta L é d e r e r Károlyt. A Magyar Belga Fémipar r.-t., — amely az Első Magyar Iparbankkal áll szorosabb nexusban — 546.350 korona tiszta nyereséggel zárta tavalyi mérlegét. Az alaptőke két millió korona. A Flutter-féle szappangyár tőkeemelése. Az An­gol-Osztrák Bank érdekköréhez tartozó Hutter Jó- zsef vegetál müvek, szappan- és nővén y- zsirgyárak r.-t. e hó 25-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a vállalat alaptőkéjét 5 millió koronáról 10 millió koronára fogják felemelni. A Melocco-cementgyár tőkeemelése. Az Angol- Osztrák Bank érdekköréhez tartozó Melocco Pé­ter Cement áru gyár és Építési Válla­lat R.-T. e hó 27-én tartandó közgyűlésén javasolni fogják a jelenlegi másfélmillió koronás alaptőke fel­emelését. Kiadja: a »FŐVÁROSI HÍRLAP- lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. RÉVAI-NYOMDA, BUDAPEST, V., ÜGYNÖK-UTCA 8. FASOR KABARÉ YIL, 44 itt óit. a-jel ti 84. Igazgató : Upor József. Telefon : 68—33. Művészeti igazgató : Zenei vezető : Balassa Jenő Marthon Géza Kezdete este 9 órakor. Randevú Mesejáték játszák : Kertész D- és Jákó A. Kökény Ilona: dalok. Az operajegy Blüett, Írták : Harmath — Paiat Jenki kesergő Békeffy—Bársony duettje KováCS Juci : dalok Békeffi László : tréfás nótái A házibarálnd Vígjáték, irta: Szenimiklósi József Láttam a Noé bárkáját. A 16-os detektivszoba Szenes Béla tréfája Vihar a Bakonyban Emőd-Marthon magyar daljátéka, Hegedűs Gy. a Vígszínház művésze. Paulay Erzsi a Nemzeti Színház művésznője és Vendrey Ferenc a Bel­városi Színház művésze felléptével. Ürmössy Anikó Ernőd, Szirmai, Marihon dalaival Szemere Gyula Harmath—Márkus kup­iéival Biri Kiskomédia, irta : Balázs Sándor Elmondja: Rajna Alice Mügyüjt a feleségem Békeffy tréfa. ■V-AlRO slig-et. Naponta délután 3 órától, vasár- és ünnepnap délután 2 órától. a nagy májusi ünnepi játékok! Nemzetközi művészgárda. A szép LISL FLUHER a csodaszépségü kerékpármüvésznő. Pali, Jancsi testvérek, Gerard, lovasok és lovar­nők, nagyszerű idomitások, bohócok, Augusztok, balletkar. Az esti nagy díszelőadás a teljes világvárosi műsor­ral 8-tól IC óráig. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT- MÜVEK VILLAMOSSÁGI R.-T. gaz gatóság: iudapest VI. Teréz-körut 36. Telefon 128—9 Elektromos gyár: Pozsony, .Récsey út. Telelőn 1—11. — Kábelmüvek: Budapest X. Gyömrői - ut 128. Telefon: József 89—23. Készít: Mindenféle villamos világítási és erőátviteli berendezést, teljes központi tele­peket, villamos vasutakat, villamos szerelési és használati anyagokat, főző- és fűtőkészü­lékeket, fémszálas Wotán lámpákat, erős és gyenge áramú ólomkábeleket és szerelvénye­ket, szigetelt vezetékhuzalokat és kábeleket a „Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet“ szab­ványai szerint, csupasz vörösrézkábeleket stb. ráiriöKST! központi fűtés, szellőztetés és vízvezeték berendezési :::::: vállalat :::::: BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTGA 88.1 Telefon: József 8-97. ■■■■■■ Mocsonyi-udvar. ■

Next

/
Thumbnails
Contents