Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-15 / 20. szám

6 Budapest, 1918. május 15. fi TŐKE • • • Szemle Az Ufa Magyarországon — Határzárt! A Fabank tranzakciója — Egy osztrák ötlet — A kisiparosok segítése — A Hangya a kereskedelem ellen Egy hatalmas német pénzintézet, a Deutsche Bank, egy hatalmas német filmvállalatot létesí­tett, az Universum Film Actiengesellschaftot, becéző nevén az Ufót. Ennek az alapításnak az volt a célja, hogy nemcsak Németországban, ha­nem a szövetséges országokban is monopolizálja a filmkölcsönzőket, mozgóvállalatokat és film­gyárakat. Ez a törekvése részben már nálunk sikerrel járt, mert a legnagyobb magyar válla­lattal, a Projektograúfal szoros üzleti viszonyba lépett. Miután pedig az Ufa nemcsak barátko­zik, hanem hadakozik is, könnyű elképzelni, hogy milyen keserves lesz a sorsa a többi magyar mozivállalatnaik, ha az Ufától szerelvényt, gépe­ket, nyersanyagokat akarnak majd beszerezni. Az Ufa diktál a német piacon, ehhez semmi kö­zünk, de hogy a magyar piacra is ráfekszik és a német tőke ismert erőszakosságát és mohósá­gát egy virágzó magyar iparág megsemmisíté­sével akarja bebizonyítani, ez el ken nemcsak azoknak kell tiltakozniok, akiket közvetlenül érint, hanem mindenkinek, aki nem akar német jármot nyögni. A fővárosi kereskedők egyesületében meg­állapították, hogy az osztrák kormány a ruházati cikkek behozatala elől teljesen 'elzárta ai határt. Rendben van, tudomásul vesszük, hogy Ausztria nem akar semmit sem adni abból, amije van. A szén, a gyógyszerek után most a ruházati cikke­ket is megvonja tőlünk. Hisz jól van, de erre jöjjön a mi feleletünk: nem adni semmit sem abból, ami viszont nekünk van. A mi számunkra megszűnt Ausztria létezni, mert önmaga csaptai be ajtaját előttünk; a magyar élelmiszer-impor­tot be kell szüntetnünk és nem szabad törődnünk senki mással, csak magiunkkal!. Ez az egyetlen felelet az osztrák perfidiára és Winclischgrcitz herceg nyugodt lehet: az egész ország közvéle­ménye áll mögötte, ha a magyar határt végre lezárja. A Fabank a közeljövőben tökét emel negy­venről hatvanra, mert a vállalatnak mintegy öt­ven milliós mobil vagyonából a Goetz-tranzak- ció leköt 20—30 milliót, tehát úgy kell felemel­nie alaptőkéjét, hogy a húsz milliós névértékű uj részvényért 40—50 milliót kapjon. Ez a nagysza­bású tranzakció semmiesetre sem jelenti a Fa­bank páratlan koncernjének betetőzését, minden­esetre azonban azt jelenti, hogy a bank újabb fejlődési etapphoz ért, melynek jelentősége vitán felül áll. A Fabank ma egyike az ország első inté­zeteinek s ez elsősorban a gondos és ötletes veze­tés érdeme. Fónagy Alladár, a bank vezérigazga­tója egyike a modern bankvezérek legjobbjai­nak és amit a kis hitelintézetből egy pár év alatt átvarázsolt, arról csak elismeréssel és tisz­telettel lehet szólani. A Fabank hatvan milliós intézet lesz és ki tudja milyen rövid idő alatt fogja elérni a százmilliós bankokat. Igen életrevaló tervvel! foglalkozik az o trák pénzügyminiszter. Azt akarja, hogy a les relés folytán felszabaduló hadianyagok árát vevők a nyolcadik hadikölcsön cimleteivel egy íitsék ki. Ez a terv azért jelentős, mert leheti teszi, hogy a fizető eszközök szaporítása nél a hadikölcsönök egy része visszafolyjon a kin tájhoz, aminek közgazdasági jelentősége vi telni áll. Épp azért, mert ez az ötlet kézenfek attól kell tartanunk, hogy a magyar kormány fog késni vele, vagy pedig egyáltalán nem gi dől reá. Ha már az átmenetgazdasági minisz rium nem tudott semmit se csinálni az átme megkönnyítése érdekében; legyen Popovicsr egy ötlete, pláne, ha nem is. kell törnie a fe osak az osztrák példát kell átvennie. Ennyi ta lekonyságot még Popovicstól is feltételezünk . Ay: Iparegyesület végrehajtóbizottságának ti sen igen életrevaló javaslatot terjesztett Stem Emil, a Kereskedelmi Bank igazgató Stein ismertette a háború által károsult kisiparo­sok támogatására országosan megindítandó hi­telakció szervezetét és módozatait tárgyaló, az Országos Átmenetgazdasági Tanács kisipari szakosztálya által már elfogadott tervezetet. A javaslat egy központi szerv irányítása mellett, vidéki pénzintézetek bevonásával, járásonként alakítandó hitelegyletek utján az állam által ren­delkezésre bocsátandó anyagi eszközökkel kí­vánja a kisiparosoknak olcsó hitellel való ellá­tását biztosítani. Sajnos, az iparegyesület is ki­csit későn ébredt annak a tudatára, hogy ebben a tekintetben mi a kötelessége. Mégis jobb ké­sőn, mint soha és most már csak az volna hátra, hogy a javaslatból valóság legyen. Az Importbank nemrég alakította meg a gyar­matárukereskedők szindikátusát és már akkor valószínű volt, hogy ez az akció reakciót fog előidézni. Most azután! itt a reakció: a Hangya, a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és érté­kesítési szövetkezete és néhány budapesti fü- szernagykereskedő Tschögl Henrik vezetésével értekezletet tartottak és elhatározták, hogy ér­dekeik védelmére a fiiszer- ős gyarmatáruk be­hozatala céljából mindaddig, mig a szabad ke­reskedelem ismét helyreáll, szindikátust létesí­tenek. Meg van tehát az antiszemita szindikátus, amely bizonyára inkább a; Hangya érdekeit fogja szolgálni, mint a szabad kereskedelmet. Ezt a reakciót igazán nem köszönthetjük hozsannával, épp oly kevéssé, mint — a kereskedők. Korányi Frigyes ünneplése Nagybécskereken. A nagybecskereki nagyszálloda külön éttermében hét országra szóló nagy muri volt a minapában: báró Korányi Frigyes, a kukorica-csirátlanitás országos Imii intézője és az Országos Központi Hitelszövetke­zet vezérigazgatója bankettet rendeztetek a tiszte­letére. Nem véletlen, hogy a jól sikerült dáridó Nagy- becskereken volt, mert ott van az állam és az O. K. H. csirátlanitó malma, amelyet egy jól sikerült tranz­akcióval csak ,a minap játszott át magánkézre — a Concordia,-malom és a HatVany-cég bevonásával — az 0. K. H. Lehet, hogy ennek az örömére ittak magmim áldomást Korányiék Nagybecskereken, de az sincs kizárva, hogy az idei csirátlanitási akció bal­sikere adta meg erre az impulzust, bár rósz nyelvek arról is regélnek, hogy Korányi Frigyes annak örö­mére ürített poharat, hogy vége sikerült neki V i g Emilt, az -O. K. H. csirátlanitási akciójának egyetlen szakértő vezetőjét végleg eltávolítani az intézettől. A banketten hossza nélkül ünnepelték Korányi bárót, igazában pedig az O. K. H. csirátlanitási osztálya bal­kezes intézőinek hamut kellett volna a fejükre hinteni és őshéber szokás szerint beszaggatni ruhájukat: - ez minden bankett helyett jobban illett volna a csí­rátlanítás balsikeréhez. Korányi Frigyes Nagybecs- kereken ünnepeltette magát, amit nagyon helyesen cselekedett, mert Budapesten még napiparancscsa! sem tudott volna- egy bankettre való közönséget ösz- szetoborozni. A Steg, üzletmenete. A Szabadalmazott o s z t r á k-m agyar államvasut társaság, röviden S t e g., a napokban tette közzé a múlt év üzleteredményére vonatkozó jelentését. Elmondhatjuk, hogy a részvénytársulatok életében feltűnő ellenté­tet mutat a Steg, üzleteredménye, amely egy halódó nagyvállalat legpregnánsabb kifejezője. Most, hogy a világháború konjunktúrája az ipari vállalatokat mil­liós nyereségekhez juttatta és alaptőkéiknek tízsze­resét, meg húszszorosát keresték meg, ugyaniakkor a Steg., amely tudvalévőén nagykiterjedésii uradalmak és bányák, valamint huták felett rendelkezik, csak jelentéktelen eredménytöbbletet mutat fel. Önkénte­lenül is felmerül a kérdés, hogy a háború alatt tulaj­donképpen mit csinált a Steg? Elvégre ennek is voltak hadseregszállitásai, bányáit a hadvezetöség ál­landóan foglalkoztatta és mégis azt látjuk, hogy az 1917.-ik évet az 1916. évhez viszonyítva, nehány ezer koronás nyereség többlettel zárta le. Azonban nyo­matékosan hangsúlyozzuk, hogy ez a jelentéktelen nyereség többlett is úgy állt elő, hogy a magyar üz­letekben elért nyereséggel kompenzálták az osztrák üzletek veszteségét. E helyen most nem kívánunk a mérleg számadatainak ismertetésébe bocsájtkozni, de megállapithlaitjuk, hogy a Steg, lassú halódása1 nem akkor kezdődött, amikor az állami megváltásokat végrehajtották, hanem nyilván akkor, amikor a vál­lalat élére a mostani vezetőség állt. V e i t h Béla ve­zérigazgatóban éppenséggel nincsenek meg azok a kvalitások, amelyek egy ily nagyfontosságu közgaz­dasági vállalat vezető állására őt praedestinálnák. Elöregedve, évek óta ül V e i t h Béla a Steg, vezér- igazgatói székében és egész idő alatt kizárólag belső adminisztrációs munkát végzett. Nagystílű üzletveze­téstől ő teljesen távol áll és igy nem lehet azon cso­dálkoznunk, hogy a frankokra szóló kibocsátásait egy merész pénzügyi művelettel korona értékre sze­retné átváltoztatni. A fővárosi vállalatok budapesti pincegazdasága. Most, hogy a budapesti bankok intenzív részt vesz­nek a borforgalomban, Budafokon egymásután nyit­ják meg a pincegazdaságokat. így a Magyar agrár- és járadékbank nemrég rendezte be Budafokon a második pincéjét és ugyancsak ott na- gyobbszerii pincegazdaságot rendezett be a M a- g y a r forgalmi bank is. A bankokkal egyidő- ben a budafoki szeszgyárak is berendeztek maguk­nak pincegazdaságot és ezekben szesz hiányában bort kezelnek. A szeszgyárak tudvalévőén horpárlat ké­szítésére kaptak engedélyt és hir szerint a budafoki G s c h w i n d t-féle szeszgyár nagymennyiségű bor felett rendelkezik és ebből borpárlatot készít. Saját­ságos, hogy Budafokon most kizárólag borpárlat gyártásával foglalkoznak és ezek közül a legnagyobb arányokban a Gs ch wind t-gyár, továbbá Kegle- v i c h István gróf utódai és K e g 1 e v i c h Róbert gróf konyakgyárai dolgoznak. Ez' utóbb említettek jórészt bankpénzt vesznek igénybe és üzleteiket hi­tel igénybevételével bonyolítják le. A Leszámitolóbank Újpesten. Ismeretes, hogy a Le- számitolóbank rövidesen megnyitja a győri fiókját, mely most áll szervezés alatt. A győri fiók megnyitá­sát — értesülésünk szerint — nyomon fogja követni az-uj pesti fiók felállítása, mely szintén csak rövid idő kérdése. Ganz és Társa-Danubius gép-, vaggon- és hajó­gyár részvénytársaság legutóbb megtartott igazga­tósági ülésének határozata alapján, a május 25-re egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1917. évi tisztái nyereségből, az alapszabályszerii levonások és a tavalyi nyereségáthozatal után a részvényeseknek rendelkezésére álló 3,591.835 koro­nából részvényenkint 160 korona osztalék fizettessék, 100.000 korona ,a tisztviselők nyugdíjalapjainak java­dalmazására íordittassék, 611.835 korona pedig uj számlára vitessék elő. A Ganz-féle Villamossági Részvénytársaság leg­utóbb tartott igazgatósági ülésében foglalkozott az 1917. évi zárszámadással, mely 1,839.505 korona 'tiszta nyereséggel zárul. Határozatba ment. hogy az igazgatóság a május 25-re egybehívandó közgyűlés­nek az 1917. évre 32 korona osztalék kifizetését fogja javasolni, továbbá indítványozni fogja, hogy 200.000 korona a tartalékalap javadalmazására, 75.000 ko­rona pedig a tisztviselők nyugdíjalapja növelésére íordittassék, mig a fenmaradó összeg a múlt évi át­hozatal együtt, tehát összesen 381.403 korona uj számlára vitessék át. Az igazgatóság egyúttal az alap­tőkének 18 millió koronáról 24 millió koronára való felemelését fogja p közgyűlésnek ja^ vasolni. ’ • A Slavonia Faipar Rt. igazgatósága az e hónap 25-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek java­solni fogja az alaptőkének 10.000 darab egyenként 200 korona n. é. uj részvény kibocsátása által 4 millióról 6 millió koronára való felemelését. Az uj részvények­ből 5000 darabot a régi részvényeseknek fog felaján­lani, darabonként 600 koronás árfolyamon, hozzá­adva 10 korona költségekért és 5 százalék kamatot 600 korona után 1917. október 1-től a befizetés nap­jáig és pedig 4 : 1 arányban. A fenmaradó 5000 dara­bot egy bankkonzorcium veszi át a részvényesek ál­tal fizetendő árnál magasabb kurzuson. A tőkeeme­lést az igazgatóság azért jiavasoljá, hogy a társaság­nak a kaisersebersdorfi gyár időközben véglegesített megvételével és egyéb még tárgyalás alatt álló tranz­akciók folytán előállott pénzszükséglete fedezetet nyerjen. Többtermelés. A Magyar Közgazdasági Társaság többtermelési szakosztálya e hónap 10-én este megalakította az elnökséget és intéző­bizottságot. Az elnöki tisztséget dr. Lukács György V. b. t. t., a társelnökséget dr. Bartóky József nyugalmazott államtitkár vállalta, alelnökök: dr. Be r- c z e 1 Jenő fővárosi tanácsnok és báró Kende Zsig- mond lettek. A szakosztály legfőbb célja a mezőgaz­dasági többtermelés társadalmi szervezése és a nép­tanítók ebbeli kulturális munkásságának buzdítására pályatétel hirdetését határozta el. A pályázati feltéte­leket a legközelebbi napokban fogják kihirdetni. A szakosztály titkári hivatala dr. Somló Sándor tit­kár vezetése alatt (IV., Gerlóczy-utca 11. szám alatt) működik. A Beocsini cementgyári Unió r.-t. 1,875.253 ko­rona nyereséggel zárta mérlegét. Az alaptőke 8.800.000 korona; az értékcsökkenési tartalékok 8,128.357 ko­ronával, a rendes tartalékalap 4 és fél millió koroná­val szerepel a mérlegben. A Fonciére, Pesti biztositó intézet a napokban tartotta közgyűlését, amelyen bejelentették, hogy az összes díjbevétel 29.67 millió volt (tavaly 22.31 millió): ebből 10.87 az elemi, 10.81 az életágazatban. A tartalékok 7.5 millióval 60.97 millióra emelkedtek. Az életbiztosítási állomány 152 millió korona. (Tavaly 141.7 millió.) A közgyűlés, az 1.02 millió tiszta nyere-

Next

/
Thumbnails
Contents