Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-01 / 18. szám

1918. május 1.- 4

Békeszinpad. Ezen a néven nyílik men május elsején a Nemzeti Park területén a főváros legújabb variete-szinháza, minek alapjait még a néhai kitűnő Mérei Adolf vetette meg és amit özvegye teljesen az ő szellemében kíván vezetni. Eszerint a Békeszinpad azokat a nagyszerű variet'e-hagyo- mányokat újítja. föl, amiket évekkel ezelőtt az ősbudavári varieté ápolt. Naponként két előadásban, 6 és fél 9 órai kezdettel.

Nagv nnisor az Urániában. Régi recipéje a szin- házdirektoroknak. hogy a szezon végére kell tartogatni a legjobb miisorokat: ilyenkor már csak a szenzációk töltik meg a színházakat. Erre a recipére Vall az Uránia e híeti műsora. Valóban nagy műsor ez: két világhírű művész mesteri űlmalakitása. Az Uránia uj műsorának első filmje a halott Psi- Iander müve. a Szivek lovagja. Egész legendakor övezi most is az elegancia mesterének emlékét. Az a művészi hagyaték, amely utolsó íilmalakitásai- ban rieánk maradt, klasszikus müvei Psilandernek. Egy bájos, derűs vígjáték központjában látjuk itt vásznon (úgy mint az életben volt) a szivek lovagjaként. Az Uránia uj műsorának másik darabja a hires amerikai beauty, a szépséges Madv Christians legújabb alakítása: A 13-.?<k, Honoré de Balsac világhíres regénye (F'erregus) után.

A tékozló és a Kikapós hercegnő, X vége felé közeledő moziszezónnak a legkiemelkedőbb filmalkotását mutatja be a Mozgóké p-0 11 h o n. Raimund Ferdinand hires és sokat emlegetett drámájából ,,A t é k o z 1 ó“-ból készült a műsoron szereplő, öt felvonásból álló hasonló cimti filmdráma. Hőse egy csak az örömekért elő férfi, aki hatalmas vagyonát két kézzel szórja széjjel. A tékozló címszerepét Flot- well grófot Wilhelm Klitsch a kiváló drámai művész alakítja. Marchal Mária és Liane Haid .jutnak még igen hálás feladathoz a darbban. Kiegészíti a műsort egy pompás háromfelvonásős vígjáték, melynek A k i k a p ó s herce gn ő a cime. Az előadások 5, háromnegyed 7, fél 9 é’s 10 órakor kezdődnek.

Beketow-cirkusz. A cirkusz arról értesít bennünket, figyelmeztessük a, közönséget, váltsa meg a jegyeit, különösen a délutáni és ünnepnapi előadásokra előre. A cirkusz pénztáránál és az elővételi helyeken egélsz héten előre lehet jegyieket kapni és egyetlen fillér előreváltási dijat nem kell fizetni. Azért szükséges az-telőreváltás. mert a közönség elkerüli a tolongást és biztosan jegyhez jut. Ennél hatásosabb és dicsérőbb kritikát a műsorról mi sem mondha,- tunk: a cirkusz minden előadásra megtelik. Ez a közönség kritikája.

TŐ KE

• • •

Szemle

Harc a hadianyag* értékesítése körül — A börkonjunktura tükre — Skodáék béke- programmja — A vasutasok fizetésrendezése — A gabonaárak újabb emelése — A régi menetrend visszaállítása

Nagy nehezedi, több hónapos huzavona után, végre az átmenetgazdasági miniszter tető alá hozta nagy művét, a Hadianyag értékesítő részvénytársaságot. Alighogy ez a vérszegény intézmény létrejött, máris megindult ellene az aknamunka. A földművelésügyi minisztert egy kormányrendelet felhatalmazta arra, hogy a mező- és erdőgazdaságot érdeklő katonai javak értékesítésére külön részvénytársaságot alapíthat és a részvénytársasággal szemben a kormány nevében, mint alapitó járhat; el. A kontravállalat ugyancsak hetek múlva alakul meg, de az első összecsapás már megtörtént. A Fiadi- anyagértékesitő r.-t. igazgatósági ülésén kitört a háború a kommerc és agrárérdekek közt és nyilvánvaló, hogy egy kormány két miniszterének két úgynevezett „altruista“ vállalata fog versenyezni egymással. Ilyesmi is csak Magyar- országon fordulhat elő és i.tt is csak azért, mert grófokból és magántudósokból verbuváltak szak- minisztereket.

❖

A bőrgyártás elismerten a legjobb háborús üzletek közé tartozik. De még a bőrgyárak sorában is páratlanul1 áll a kolozsvári Renner-féle bőrgyár esete. A vállalat két éve alakult át a Renner és társa cégből részvénytársasággá

200,000 korona alaptőkével. Idei nyeresége 438,283 korona, de tartalékol másfél milliót és 1,918.958 koronát a hitelezők tehertételén szerepeltet; tavaly két millióra hígította részvény- tőkéjét, most négy millióra emeli. Elképzelhető, hogy ennek a kis vállalatnak milyen, horribilis hasznot jelenthet a háború, amely Teleszky jóvoltából újabb adómentes tartalékok létesítésére is alkalmat adott. Az ilyen nyerészkedő vállalatok burkolt támogatása helyett az volna a kormány kötelessége, hogy minden erővel megakadályozza jogtalan profitszerzésüket. Erre azonban várhatunk, amikor az ország cipőellátásának sorsát — egy gyufaügynök intézi.

Bécsi forrásból hire jár, hogy a Skodáék nagy béke-programmra készülnek. Különféle szép bejelentéseket hallunk arról, hogy már a Skoda is szeretné, ha: vége lenne a háborúnak és a béke gazdasági feladatait szolgálhatná. Ez igazán nagyon szép a Skodától, annál is inkább, mert megtehetnék, hogy a háború folytatásához ragaszkodjanak. Nem teszik, hanem bejelentik, hogy a háború után vissza fognak térni a háború előtti termelési ágazatokra. Mit jelent ez magyarul? Azt jelenti, hogy Skodáék megint ráfekiisznek a vasúti anyagok, gépek, vaggonok és szerelvények gyártására. Persze nemcsak az osztrák piacnak fognak dolgozni, hanem úgynevezett „magyar“ vállalatuk, a győri ágyugyár révén lefogják hengerelni a magyar versenyt. Ez a hasznunk lesz a Skoda bókeprogrammjából, amely a Skodáéknak újabb száz és száz milliókat juttat — osztrák áruért.

Szterényi jóvoltából és humanizmusából a vasutasok száz milliós fizetésrendezéshez jutottak. Azokon az előnyökön kívül, amelyeket ez a rendezés egyfelől a vasutas társadalomnak, másfelől a magyar közlekedési ügynek juttat, van egy speciális értéke, még pedig az, hogy meg kell mozdulniok végre a magánvasutaknak is. Teljes lehetetlenség, hogy a Ksod és a Déli vasat alkalmazottai továbbra is éhbéren tengődjenek. Elég volt a Goráon-Schlosser-Czöláer triumvirátus garázdálkodásból, a Pulszky Garibaldik negyedmilliós szalonkocsijából és Holtán Miklósék kassai kéjlakásából. Tessék a személyzettel is törődni, nehogy egy szép napon az egész Ksod és Déli vasút személyzete a Máv.- nál jelentkezzék szolgálattételre. Vagy ezt akarják a jó urak? ...

Az Omge nem nyugszik: rendkívüli közgyűlésen fogja tárgyalni a határozati javaslatot, melybe a vezetőség az idei termés forgalmára vonatkozó kívánságait összefoglalták. E határozati javaslatban elsősorban a gabonaárak fölemelését sürgetik, az arra szorulóknak osztrák mintára olcsó hússal és olcsó kenyérrel ellátását, az ipari fogyasztási cikkek maximálását, lefoglalását és hatósági ellenőrzéssel való árusítását, a központok ellenőrzését és fokozatos megszüntetését sib. Azt hisszük, hogy az egész javaslatban csak a gabonaárak felemelésére vonatkozó kérelem a fontos, viszont épp ez az, ami felháborító. A gazdák nemrégiben kaptak egy jókora koncot az uj maximális árakkal és már megint éhesek. Itt volna az ideje, hogy a kormány az Omge urainak ne a szájukat tömje, hanem a körmükre koppintson.

Az utóbbi hónapok során majdnem minden számottevő vidéki város feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben a régi menetrend visszaállítását, különösképpen azonban gyorsvonatok megindítását kérték. Feleletül Szterényi József most Pozsonyt értesítette arról, hogy az összes kérelmeket az Államvasutak által tárgyalás alá vétette és ezek befejezése után valószínűleg sor kerül az államvasutak részéről méltányolt kérések teljesítésére. Felesleges hangsúlyozni, hogy mit jelent a vidéki városok számára a gyors és jó közlekedés és a fővárossal való szoros kontaktus. Enélkiil nemcsak, hogy fejlődni nem tudnak, de még lélck- zeni sincs módjiuk. Serényi alatt meg se hallgatták az ilyen sérelmeket. Szterényi legalább tárgyalás alá véteti. Reméljük, hogy a kormányváltozás nem juttatja kátyúba a vidéki városok áhítozott gyorsvonatait.

:: üRÁNjA

....ss

Psilander V

aldemárral a főszerepben :

A szivek lovagja,

filmjáték 3 részben.

Ezenkívül:

13-als:,

Honoré Balzac regénye filmen. Főszereplő:

Mády Christians.

Előadások: Hétköznap 5, :!/47, 1R9és 10 ó. 10 p.-kor Pénztári órák: d. e. 10—VA-ig, d. u. 3 órától kezdve.

Korányi bárót megnyergelte a Concordia-malom.

A napokban különös-kommüniké jelent meg a Duókban. Arról szólott, hogy a nagybecskereki tengeri feldolgozó és o 1 a j ,g y á r, amelyet a földművelésügyi minisztérium és az Országos Központi Hitelszövetkezet közösen alapítottak, tiz millió korona alaptőkével részvény- tarsulattá alakult át. Hogy miélrt történt ez a tranzakció? Szakértők fejüket csóválva állnak e talány előtt, mert az mindenki előtt világos, hogy nagyobb tőkeszerzési szempontok szerepet nem játszhattak, hisz a kormány az esetleges financiális nehéségeket játszva le tudta volna küzdeni. Mélyrehatóbb okoknak kellett itt közbelépniük, amelyeknek nyitját könnyen megtaláljuk, ha arra gondolunk, hogy a magyar olajcsirátlanitási akció kiválóan bevált szakértője és irányitója. Vigh Emil rövid idő előtt megvált az O. K. H.-tól. Korányi Frigyes báró, az O. K. H. „zseniális“ vezérigazgatója tehát itt állt most a nagybecskereki olajgyárral, amelyet azonban nem tudott igazgatni. így született meg a,ztán az a mentő-eszme, hogy két millió korona befektetéssel érdekeltséget nyújtanak a Concordi a-m a 1 o inti ak és a nagybecskereki üzem. továbbvitelét reá ruházták. Ekként és ez okból játszotta, át Korányi báró az állam egyik üzemét a magántőke kezére, amely ezentúl aligha fog altruista alapon dolgozni. Korányi báró alkotásra képtelen voltát misem igazolja jobban, mint a na-gybecskerdki olajgyár sorsa, amely fölött most már a Hazai bank és a Hatvany- cég fog dönteni, nem pedig az O. K. H. Íme. ennyit ér az állam iparfejlesztési akciója, hai abban nem arravaló emberek intézkednek.

A Alagyar Bank igazgatóinak kitüntetése. A hivatalos lap minapi számában megjelent királyi kézirat szerint Őfelsége Dobay Aurélnak, a Magyar Bank ügyvivő igazgatójának a Ferenc Józseí-rend közép- Keresztjét, Rudas Gyula igazgatónak a Ferenc Jó- zsef-rend tiszti keresztjét és D a 11 o s Rezső vezér- igazgatónak ugyanezen rend lovagkeresztjét adományozta. Ez a három kitüntetés annak a nagy és valóban eredményes munkának az elismerése, melyet a Magyar Bank az országos sóellátás terén a háború alatt kifejtett.

Kinevezések a Jelzálogbankban. A Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatósága dr. Adler Mihály és F á b r i Béla igazgató-helyetteseket igazgatókká, Már k u s Linót igazgató-helyettest pénztári igazgatóvá, dr. Ferenczi Lajos igazgató-helyettest főtitkárrá, Beretvás Sándor cégvezetőt igazgató- helyettessé, dr. Elek Kálmán cégvezető titkárt főtitkár-helyettessé, H e r c z e g Sándor, S t o m f a i L ajos, P a n e k Ödön, Szeleczky Iván, Cserna Oszkár fötisztviselőket és dr. H ä u 11 e r Géza első titkárt cégvezetőkké, dr. Len ez Lajost ügyésszé, Epstein Edét segédhivatali igazgatóvá és Zoltán Viktort főellenörhelyettessé nevezte ki.

A Földbirtokbank tőkeemelése. A Magyar Földbirtok bank Rt. igazgatósága elhatározta, hogy május 14-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melyen a társaság jelenlegi 15 millió koronát kitevő alaptőkéjének 25 millió koronára leendő felemelését fogja javasolni. Az igazgatóság indítványa értelmében az uj részvények 3 : 2 arányban a közgyűlés által megállapítandó kibocsátási feltételek mellett a régi részvényeseknek fognak átvételre íelajánltatni. A tőkefelemelést az intézet üzletkörének nagyszabású kifejlődése, vállalatainak erős terjeszkedése, továbbá több uj üzleti terv megvalósítása teszi megokolttá.

Az Osztrák Hitelintézet most teszi közzé mérlegét, amely 29,170.883 korona nyereséggel zárul. A mérleg 3,003.984 koronával kedvezőbb a tavalyinál. Az osztalék — mint megírtuk — 39 korona. A mérleg szerint a 170 millió koronás alaptőke 13.305 százalékot kamatozott.

A Pénzintézeti Központ közgyűlése. A P é n z i ntézeti Központ hétfőn tartotta második évi közgyűlését a. fővárosi Vigadóban. Az elnöki tisztet dr. Schmidt József b. t. t. elnök látta el: a pénzügyminisztert Elischer Viktor, a kereksedelem- iigyi minisztert Emic Ghusztáv, a földművelésügyi minisztert Szomjas Lajos képviselték. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, zárszámadásait éls a. nyereség felosztására vonastkozó javalatait elfogadta és a felmentést megadta. Dr. H o v á n y i Géza orsz. képviselő ,ai felszámoló Központi Hitelbank mai közgyűlésének köszöetnéit tolmácsolta; dr. Kegl János indítványára a. közgyűlés az elnöknek, az igazgatóságnak és a vezérigazgatón,al: köszönetét szavazott. Végül a közgyűlés a 47 intézetnek uj tag gyanánt való felvételét határozta, el. Ezekkel a Központ tagjainak száma 1350-re emelkedett.

A Hungária Bank r.-t. hétfőn tartotta közgyülé- gsét Sztáráiv Sándor elnökletével. A közgyűlés az igazgatóság javaslata értelmiében elhatározta, hogy az 1.464,604.26 K tiszta nyereségből 6 százalékos osztalékot fizet. A szelvények május hó 1-töl a társaságnál. va.gy a Kereskedelmi Banknál 24 K összeggel váltatnak be. Elhatározták továbbá, hogy az alaptőkét

20.000 darab, egyenként 400 K-ás részvény kibocsátásával 12 millióról 20 millióra emelik fel. Minden