Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-24 / 17. szám
4 Budapest, 1918. április 24. sen folyamodnának ehhez a módhoz és szívesen fizetnék a költségeket is, a katonai ügyosztály azonban a félre nézve kötelezővé teszi, hogy másik lakást keressen a tiszt számára, akinek szállást adni nem akar. Az idézett törvény 16. §-a szerint egy havi időtartamra kötelező a szállásadás, a függelék pedig előírja, hogy a tiszt külön szobát, a törzstiszt pedig két szobát követelhet megfelelő bútorzattal és ágyneművel. Budapesten természetesen a legnagyobb bajt az ágynemű okozza, mert polgári családok í em igen vannak berendezkedve vendéglátásra és Így csak a feltétlenül szükséges ágyneművel vannak ellátva. Eddig a tiszteket a főváros az összes szállodákban bérelt szobákban helyezte el. Minden szállodával egyezséget kötött, amelynek értelmében bizonyos számú szoba a tisztek rendelkezésére állott és ezeknek a szobáknak a bérét a főváros fizette. A szobák fölött legnagyobbrészt a pályaudvari parancsnokságok rendelkeztek és az érkező tiszteket rögtön a pályaudvaron szobával látták el. A főváros, hogy a civileket egészen ki ne szorítsa a szállodákból, tiszti- szállót létesített a Mária-utca 56. számú házban százhúsz fekvőhellyel. A német tisztek pedig külön laknak az Imperial-szállóban, amelyet a főváros bérel számukra. Nehány hónap óta azonban rendkívüli feladatokat kellett a beszállásolások terén megoldani és így mindez nem volt elegendő. A tisztek állandóan1 nagy tömegekben jönnek és bizonyos, meghatározott körletekben kell őket elhelyezni, ez volt a legfőbb oka, hogy a magánlakásokat is igénybe kellett venni. A paloták vendégei. Érdeklődtünk a sorrend iránt, amely szerint az egyéni beszállásolás történik. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy legelső sorban a házban lakó háztulajdonos fölöslegesnek mutatkozó lakosztályait veszik igénybe, mert ez a teher a beszálíá- solási törvény értelmében elsősorban a háztulajdonosokra hárul. Ezután következnek csak a bérlők, akiknél azokban a helyiségekben szállásolnak be katonatiszteket, amely helyiségeket alapos vizsgálat után a szállásadó számára oél- külözhetőnek találnak. E tekintetben aztán nincsen kivétel. A legfelsőbb körök lakásait éppen úgy sújtja az intézkedés, mint a polgárokéit. Grófok és hercegek kénytelenek átengedni lakácsalád rendesen a besenyői villában nyaral. Kora tavasztól késő őszig ott vannak. Bódy Tivadar minden héten megígéri, hogy a vasárnapot ö is kint fogja tölteni, a múlt évben csakugyan sikerült is neki Bes- nyön tölteni — három vasárnapot. Most odahaza mindent a polgármesterségtől remélnek, talán megszűnik , a nagy lekötöttség, talán egy egész hetet lehet Besnyön tölteni és talán lehet megint együtt ebédelni. Pedig vannak más kedvenc szórakozásai is Bódy I ivadarnak. így régen óhajtja már látni az Erzsébet kilátótornyot, amelyet nagyon szeret. Sziv- beli ügye volt ezt megépíttetni és szivbeli ügye lenne oda néha kirándulni. Legutoljára Károly király- lyal járt ott, aki akkor még mint trónörökös nézett szét Budapesten. A trónörököspárnak nagyon tetszett a kilátótorony, a trónörökösnek azonban megakadt a szeme a töméntelen drótsövényen, amely akkor még Budapest erődítéséhez tartozott. Mosolyogva fordult Bódyhoz; — Tudja polgármester ur mi szeretnék lenni, ha trónörökös nem lennék? Bódyt meglepte a kérdés: — Nem tudom felség. — Drótsövény gyáros, — mondta nevetve a trónörökös, amin aztán persze Bódy is szivéből nevetett. A másik igen kedvenc szórakozása Bódy Tivadarnak a tarokk, amelyet, ha ideje engedi, leginkább a Lipótvárosi Polgári Körben szokott gyakorolni. Ősi tarokkompániáia van ott, benne többek között Oláh Dezső, Hevesi József és mások. Huszashivásos Paskievics tarokkot játszanak ötös alapon. Hogy az ■uj polgármester szívesen já.szik, az nem is csoda, mert nagyon tud. El is nevezték a partnerei „tanár ur“-nak. A többinek is meg van a maga tarokktitulusa, de ezeket most talán hallgassuk el. A tanár ur azonban, akárhogy tud is tarokkozni, ma este, ami a legjobb tarokkistákkal is megesik — Polgár mester lesz. Meg is érdemli és meg is fogja szolgálni. ' T? t ^ yramzoM suk egy részét, mert a pénzzel való megváltás a mai körülmények között lehetetlen. A miniszterek közül tudjuk például, hogy Serényi Béla grófhoz is szállásoltak be katonatisztet, Lánczy Leónak magának négy ilyen kényszervendége van, Tabajdi honvédelmi államtitkár sem kímélte meg önmagát, sőt Bódy Tivadar dr. alpolgármester lakásának egy részét is igénybevette erre a célra a katonai ügyosztály. Készül a megoldás. Véleményünk szerint kissé megkésve, de mégis történt már lépés abban az irányban, hogy az egyéni beszállásolás alól tehermentesítsék a főváros polgárságát. A polgármester ugyanis fölterjesztést intézett a kormányhoz, amelyben azt ajánlotta, hogy tömegszállásokat rendezzenek be, amint azt más nagyobb városok, Bécs, Klagenfurt stb. már meg is csieleked- ték. Annál is inkább szükséges ez — mondja a felterjesztés, — mert a budapesti polgári lakásokban nincs ágy, nincs ágynemű és nincs fölösleges szoba. Egyelőre próbaképpen a Ferenc ló- zseí-laktanyában már csináltak is négyfekhe- lyes tiszti szobákat, ami azonban még nem megoldás, miért is-a tanács azt ajánlja a kormánynak, hogy sürgősen építtessen tisztibarakkokat. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a lakáshivatalhoz egy érdekes és- figyelemreméltó ajánlat érkezett ebben a kérdésben. Egy magáncég felhívja a lakáshivatalt, hogy rekviráljon üres lakásokat és azokban a cég hajlandó szőnyegekkel elválasztott fülkéket berendezni. A tömegszállások dolgában a kormánnyal megindított tárgyalások különben folyamatban vannak. A kérdés elintézése annál is fontosabb, mert a katonaság több esetbenl olyan követelésekkel lép föl a fővárossal szemben, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Legutóbb például az orosz fogságból visszaérkezett és, Budapesten tanulmányaikat folytatni akaró tisztek elhelyezését is a fővárosra akarták ruházni. Ez ellen is felterjesztéssel élt a főváros, úgy, hogy most ezeket a tiszteket kaszárnyákban és internálásokban helyezték el. Előfordult például az is, hogy a miniszter a környéken beosztott tisztek elszállásolására is a fővárost kötelezte, holott a törvény másként intézkedik. Veszedelemben voltak a kaszinók. A tömeges elszállásolásra vonatkozóan különbeni több szálloda is tett ajánlatot. A kormány viszont azt az ötletet vetette fel, hogy a kaszinókat és klubokat kell lefoglalni erre a célra. A fővárosnak l_ el kell ismerni — okos és ügyes volt a felelete. — Helyes — mondta a főváros, — de akkor legelsösorban a mágnáskaszinót vesszük igénybe, nehogy a polgárság megint azt lássa, hogy a grófokkal kivételt tesznek. A válasz olyan talpraesett volt, hogy a kaszinók lefoglalásának ötlete gyorsan és mindörökre elnémult. Érdekes fölemlíteni még, hogy a katonaügyi bizottság valamelyik ülésén az egyik felszólaló elmondta, hogy a szállótulajdonosok sokat panaszkodnak a beszállásolt katonák rongálásai miatt. A bizottság intézkedett, hogy megkérjék a térparancsnokságot, hívja föl paranccsal a tiszteket a rongálások elkerülésére. Bukovszky tanácsnok nyilatkozata. A katonatiszteiknek magánlakásokba való beszállásolására vojnatkozólag kérdést intéztünk Bukovszky Viktor tanácsnokhoz, a katonai ügyosztály vezetőjéhez, aki a következőket volt szives a Fővárosi Hírlap munkatársának válaszolni: — Katonatiszteket igenis szállásolunk el magánlakásokba is. Ki kell azonban jelentenem, hogy nem átvonuló katonaságról, hanem karhatalmi katonaságról van szó. Az átvonuló katonaságot minidig el tudtuk helyezni a polgárság megkimélésével és szégyenleném maganat, ha ezt a feladatot ma nem tudnám megoldani. Megkértük még a tanácsnokot, hogy adjon felvilágosításokat az egyéni beszállásolás módjára vonatkozói«,,., Nincsenek-e e tekintetben ellenszegülések és nem érnek-e embereket méltánytalanságok? — Sajnos — mondta, a tanácsnok, — olyan tömegben várnak rám a felek, hogy bővebben nem igen nyilatkozhatott!. Különben is háború van, sok mindenről nem szabad beszélni. Ellenszegüléssel nem találkozunk és minden tekintetben méltányosan járunk el a beszállásolásoknál. Kivételek nincsenek. a • * Bukovszky György dr. nyugalomba vonui. Bukovszky György dr., a fertőtlenítő intézet érdemes igazgatója beadta nyugdíjaztatása iránt való kérvényét és mihelyt az elintézést nyer, elhagyja állását, amely az utolsó háborús esztendőkben rendkívüli feladatokat rótt rá. A háborús fertőtlenítés nagy munkáját a íertotlenitő- intézet Bukovszky vezetésével igen szépen oldotta meg. Az utóbbi időben azonban Bukovszky igazgatónak igen sok küzdelme volt a személyzettel, amely szocialista alapon szervezkedett. A régi patriarchalis viszonyok között nevelkedett Bukovszky nem tudott megbarátkozni fellépésével és most inkább félreáll az útból, fiatalabb erőnek engedi át a szociális harcot, amelyet ő nem akart végigküzdeni. A nyugalombavonuló igazgató most töltötte be ötvenötödik életévét és harmincnégy esztendeig állott a főváros szolgálatában. Bukovszky tulajdonképpen tanár volt, s igy került a fővárosi hivatalba, ahol a nagy kolera-járvány idején bízták rá a íertőtienitési munkálatokat. Azóta megmaradt és kialakult igazi íertőtienitési szakemberré, akinek igen nagy érdemei vannak az uj fertőtlenitö-intézet felállítása és annak háborús teljesítményei körül. Utóda mindenesetre Hammer Dezső dr. aligazgató lesz, akit a tanács választ meg, s aki szintén igen kiváló szakember. Elfogytak a bizottsági póttagok, fíossányi Iván dr. elhuny iával megüresedett a törvény- hatóságban a VIII. kerület egyik tagsági helye, amelyre sorrend szerint Wertheimer Lajos póttagot hívták be. A törvényhatóságnak teljes létszáma négyszáz bizottsági tagból áll, ezidősze- rint azonban mindössze csak 393 hely van betöltve, minthogy a ciklus alatt történt elhalálozások és lemondások következtében a póttagok száma kimerült és Blum Sándor, Czigler Ármin, Faludi Gábor, Kriszháber Leó, Rosmayer Ferenc, Stiller Mór és Stankovits Ferenc bizottsági tagok helyei már be sem voltak tölthetők. Az 1912. évi törvényhatósági bizottsági tagok választása alkalmával 87 póttag került be és ezek közül ma már csak nyolc póttag van. a többi rendes taggá avanzsirozott. A katonai fuvarok. A télen a szénfuvarozás céljaira katonai fuvarokat bocsátottak a főváros rendelkezésére. A fuvarok fölött a közgazdasági ügyosztályba beosztott Bérezi huszárkapitány diszponált és az egész tél folyamán igen fontos munkát teljesített. A katonai fuvarok missziója most lejárt, Vita Emil dr. tanácsnok azonban, tekintettel arra, hogy a téli szénellátást rendkívül megkönnyítené az a körülmény, hogy a katonai fuvarok nyáron is szállítanának szenet, Bérezi kapitányr és a rendelkezésére bocsátott katonai fuvarok missziójának meghosszabbítását kérte. A fővárosi tudósítók szindikátusának ülése. A budapesti napilapok fővárosi tudósítóinak szindikátusa csütörtökön délben a városházi sajtóiroda helyiségében tartotta meg rendes évi ülését, amelyen B V i r á g h Géza ismertette röviden a lefolyt esztendő eseményeit, majd meleg szavakkal emlékezett meg Verbói Árminról, a Neues Budapestéi- Abendblatt és Guthi Imréről, a Pesti Hírlap fővárosi rovatvezetőjéről, akik az elmúlt esztendőben meghaltak. Indítványára elhatározta a szindikátus, hogv emléküket jegyzőkönyvben örökíti meg. Nagy örömmel vette tudomásul a szindikátus, hogv e^vik Diselmotorsépész csakis elsőrendű erő azonnal felvétetik. PÁRISI NAGY Andrássy-ut 39. szám. ÁRUHÁZ Pcgány Béla.
