Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-03 / 14. szám

Budapest, 1918. április 3. 5 hogy az anyagot novemberben utalták ki és an­nak egy részét még ma sem szállította le a Pa­mutközpont. A nyári üdülés kiterjesztése. Abba a nagy akcióba is bele kívánunk kapcsolódni, amely a magyar és osztrák gyer­mekek kicserélése irányában indult. Gyermek­védő szakosztályunk ebben a kérdésben már meg is kezdte akcióját és biztatást kaptunk a belügyminisztertől, hogy a különösen sújtott kö­zéposztály gyermekeinek nyári üdülésének meg­adása tekintetében céljainkat támogatni fogják. A terv az, hogy azoknak az egyesületeknek, amelyek ezt tűzték ki céljukul, teljesítőképessé­gét a maximumra emeljük, ugyanígy fokozzuk a tanügyi ügyosztály kezében levő szünidei te­lepek teljesítőképességét és uj telepeket is igyekszünk teremteni, hogy igy minél több gyer­mek mehessen az idén a mi révünkön nyaralni. Gondoskodás a hadiárvákról. A hadiárvák összeírása most van folya­matban. Az élelmezési jegyekkel együtt minden házban kiosztottuk az összeirólapokat, egyben pedig a plakátok is megjelentek. Ezeket az ösz- szeirólapokat összegyűjtik és beszolgáltatják ne­künk, meg a Hadigondozó Hivatalnak. Most csak számszerű megállapítása folyik annak, hogy hány ilyen családdal kell számolni, hány hadiárvája és hány hadirokkantja van Budapest­nek? A gondozás igazi része csak később kez­dődik. Körzetek szerint szortírozzuk a! lapokat, amelyek felhasználásával az illetékes népjóléti megbízott kimegy, meglátogatja a gyámolitásra szorulókat és részletes tanulmányt ir helyzetük­ről. Ez már nem holt statisztika lesz; de egyben jelentést is kapunk, hogy kivel és mit kell csi­nálni, kin és hogyan segíthetünk. Eddig csak az kapott, aki élelmes volt, most azonban megkez­dődik az intézményes szervezés. • ® ® Exceílenz Bárczy. A héten a német császár me­leghangú táviratban válaszolt Bárczy István dr. pol­gármesternek a nyugati sikerek alkalmából küldött üdvözlő sürgönyére. A sürgöny szép és emelkedett hangú volt, boldogan olvasta is el mindenki, mert benne volt a „béke“ szó is. Volt azonban valami a táviratban, amit nem hoztak nyilvánosságra. ís ez a távirat címe, amely röviden igy hangzott: Excel­lé n z Bárczy B ii r g e r m e i s t e r, Buda­pest. Lamotte Károly, a polgármester titkára ámulva vette kezébe a táviratot, mert nyilván vala­minek történnie kellett, amit a császár talán még a polgármesternél is jobban és előbb tud. Ennél a fel­tevésnél azonban sokkal valószínűbb az, hogy a császári kancelláriában úgy gondolkoztak, hogy ha Wermuth is Exceílenz, meg Weisskirchner is az, akkor Bárczy sem lehet más. Pedig Buda­pest nagytekintélyű polgármestere csak most lép át a nagyságosok közül a méltóságosok közé. Azonban azt mondják, hogy ami keisik, az nem múlik és a méltóságostól nem messze van a kegyelmes cim sem. Khuen Héderváry és a török mecset. Nemrég irtunk arról, hogy a főváros török szövetségeseink iránt való rokonérzésünkn'ek kifejezést, adandó, török mecsetet ki’ván emelni a budai részen. Azt irtuk, hogy ezt az ideát a boldogult K h u e,n Héderváry Károly gróf a vörös félhold elnöke vetette föl. Ez a megállapításunk téves volt, mert a figyelmes gondo­lat H a v a s s Rezső dr. udv. tanácsos, fővárosi bizott­sági tagtól származott és Khuen gróf azt csak mele­gen pártolta. Két öltözet ruha. Németországban eddig csak ru­hajegy volt, most azonban nemsokára mégkezdődik a ma.gán-garderobok összeírása is. Akinek két öltö­zet ruhánál többje van, azt lefoglalják és elveszik. Senkinek nem szabad több ruhájának lenni, csak két öltözetnek. Miután eddig nálunk is mindent megcsi­náltak, ámít Németországban hasznosnak találtak, igen valószínű, hogy rövidesen a mi ruhásszekré­nyeinkben is hatóságilag fognak rovancsolni. Belvárosi Színház. A koronaherceg-utcai kabaré mulatságos uj műsora, amelyet Her ez eg Ferenc, Gábor Andor, Földes Imre. Bródy Miksa és Szép Ernő apróságai alkotnak, változatlanul nagy közönséget vonz estéről-estére. A kabaré ügyes szí­nészeit. nevezetesen Mészáros Gizát. Kökény Ilonát, Várnai Jankát. B o r o s s t, V e n d r e i t, Bánóczit Petheöt és Bársonyt minden számuk után elismerésének jeleivel halmozza el * közönség. A városligeti Henry-arénában az uj szezon vá­ratlanul jól indult meg. mely dacára a múlt napok hűvösebb időjárásának, az előadások állandóan zsú­folt házak előtt floytak. Ez legjobban bizonyítja, hogy Henry igazgató választékos, magas színvona­lon mozgó műsort állított össze, amely teljes egészé­ben megnyerte a közönség osztatlan elismerését. A havasok fia. Az U r á n i a uj műsora osztatlan nagy sikert aratott szombati premierjén. A havasok fia grandiózus film telve megkapó részletekkel és felejthetetlen jelenetekkel és lebilincselően érdekei mesével. E ragy filmje mellett egy bájos filmkölte­ményt tart még műsorán az Uránia és pedig a I-‘e- tőfi-ciklus legszebbjét: C s a p 1 á r o s n é a b e ty á r t szerette címmel. Ugyancsak műsorába iktat még az Uránia egv szenzációs hadifel vételt, amely a levegő hőseit mutatja be ellenség füzében. Az elő­adások 3, J/a5, 6, ‘k8 és 9 órakor kezdődnek. Schildkraut a Télikertben. Rudolf Schild­kraut, a világhírű és legnagyobb német színé­szek egyike ismét Budapesten van s ez alkalommal több oldalról kifejezett egyenes kívánságra Heyer- manns „Die Begnadigten“ című színmüvének négyes főszerepét játssza, amely szerepben annak­idején olyan óriási sikert aratott ugyancsak a T é 1 i- k e r t színpadán. Schildkrauton kívül az áprilisi műsor bővelkedik a kitűnő számok egész sorozatá­val, amelyeket a szórakozni óhajtó közönségnek ok­vetlen meg kell néznie. Steinhardt. Fogalom ez a»név Budapesten, külö­nösen a közönségnek azon részében, amely a szín­házat. varitét mulatságnak, kacagásnak, jókedvnek és gondtalan szórakozásnak színhelyéül ismeri és amely olyan nagyon 5ól tud mulatni azokon a móká­kon és jóízűen megkacagtató darabokon, amellyel Steinhardt mulattatja az ő közönségét. Ebben a hó­napban Steinhardt egv olyan darabban játszik, ame­lyet eddig meg nem játszottak Budapesten. A sikere az eddigi nagy sikereit is felülmúlja. A szólója egye­nesen szenzációs. Ép olyan kiváló és jó S z ő 11 ő s i Rózsi e havi műsora, valamint a többi nagyszerű szám is ezért indokolt az a figyelmeztetés, hegy a Kristálypalota áprilisi műsorát mindenki okvetlen tekintse meg. Beketow cirkusz. Szombaton tartotta a B e k e- t o w cirkusz bemutatóját, vasárnap, hétfőn két- két előadásban megismételték. Mindig az utolsó helyig zsúfolt ház előtt. Olyan miisora van a cirkusz­nak, mely mindenkit meglepett. A háború előtt leg­fényesebb cirkuszmiisorokkal vetélkedik ez a mos­tani. Mindent láttunk benne, amit egy cirkuszmiisor- tól várhatunk és minden: még a legfokozottabb igé­nyeket is kielégítette. Nagy lovascsoportok, légtor­nászok. idomitások, lovaglások, kiváló tornászok és másféle artisták, egész sereg legjobb bohóc vetél­kedik egymással ebben a műsorban és magunk is elismerjük annak igazát, amit az előadás végén távozó közönségtől hallottunk: régen volt Beketow- nak ilyen műsora. Uj találmány a Sternberg Etofon beszélőgép. Finom, kellemes hangja egyedülálló. Sternberg hangszer gyár. Budapest, VII., Rákóczi-út 60. sz. BEKETOW-CIRKUS VÁROSLIGET. Telefon 107-46 Minden este Va8 órakor a legszenzációsabb műsor Bujamaas arabs lovascsoport a szultán lovasai mesés u rók és műlovasok Kaiser a legszebb lovannűvésznők Rainats humoros légtornász-csoport Hugosetts (Hugo és Margarette), kombinált mutatványai és még egy sereg szenzáció. Csütörtökön d. u. 1/2 f órakor Szombaton d. u. „ teljes műsor felhelyárakkal mindenkinek. Vasárnap d. u. órakor a teljes esti műsor N 1 A :s A havasok fia. Ezenkívül: Petőfi Petőfi versek filmen. Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap 3, 6, 1/28 és 9 órakor. Pénztári órák: d. e. 10—V2l-ig, d. u. 3 órától kezdve. I Gázvezetéki jevitésok PÍ1PANY ^u<^aPes*> ^HI» Rökk Szilárd-utca 30. rUUnlil Telefon: József 1—48. szám. VI TŐKE • • • Szemle. Eró'takarmány a levegőből. — A kender­központ a kormány ellen. — Gyufa és cipó. — Az első' kényszerszindikátus. — Mi lesz a terméssel ? Magyarországon nem kisebb fórum, mint a hadügyminisztérium fejtett ki propagandát avég- ből, hogy a nagy takarmányhiány ellensúlyo­zása céljából mentői több gyár rendezkedjék be erőtakarmány gyártására. Egynéhány gyár eleget is tett ti felhívásnak, de feltételül kötötte ki, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyagot kapnak. A hadügyminisztérium ezt meg is ígérte, amikor azonban szükség lett volna nyers­anyagra, a magyar gyárakat azzal utasították el, hogy nyersanyag nincs, mert az osztrák ta­karmánygyárak nincsenek kellően foglalkoztatva és a magyar nyersanyagot az osztrák gyárak­ba] fogják dirigálni. A Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége e tárgyban fölirattal fordult a földművelési és kereskedelemügyi miniszterek­hez és a sérelmes intézkedés orvoslását kérte. Nem lehet és nem szabad kételkedni abban, hogy a Gyosz kívánsága nem marad visszhang nélkül és a földmivelésügyi minisztérium, amely jóformán kezességet vállalt a hadügyminiszté­rium megbízásáért1, el fog követni minden lehe­tőt, hogy legalább az a nyersanyag ne jusson Ausztriának, amely bennünket illet. Ez igazán a legkevesebb, amit igényelhetünk és ha a had­ügyminisztérium ezt is sokalja., akkor igazán itt az ideje, hogy végre a sarkunkra álljunk. Hónapok óta viaskodik egy Kenderközpont nevezetű érdekszövetség a kormánnyal és a ter­melőkkel. A kormány ugyanis valamivel fel­emelte a kenderkóró beváltási árát, mire a ken­derközpontba tömörült gyárak megtagadták a többlet kifizetését és a régi árakhoz ragaszkod­tak. A gazdák tiltakoztak, lármáztak, deputá- cióztak, a központ azonban nem tágított. Sőt bíróság elé akarja vinni a szerinte vitás ügyet. Sajnos, a kereskedelemügyi miniszter tétovázik és ahelyett, hogy: az Omge kívánsága szerint eltávolitauá Wimmer urat, Birnbaum László urat és érdektársaikat a ken der központ éléről, még mindig vár a jogos és sürgős retorzióval. Itt az ideje, hogy Wimmer élz és még az a néhány meggazdagodott kendergyáros, akik Csák Máté utódainak képzelik magukat, megtanuljanak fizetni és törvényt tisztelni. Az egész ország tele van panasszal a cipő- mizériák miatt. A sok és sokféle baj oka java­részt a cipőközpont életképtelen szervezetében van. A központ élén egy Aczél Gyula nevű volt gyufaügynök áll, aki egyszersmint a Népruhá­zati bizottság cipőosztályának is a vezetője: Amilyen szakember Aczél ur, úgy fest a cipőel­látás ügye is. Aczél urnák lehet jól felfogott egyéni érdeke, hogy nélkülözhetetlenné igye­kezzék tenni saját magát, de a közérdek azt kö­veteli, hogy távolítsák el végre ezt a tehetségte­len gyufaügynököt és állítsanak a helyébe olyan valakit, aki legalább azt tudja, hogy mi fán ter­mett a cipő. A közelmúltban alakult meg az első ipari kényszer-szindikátus Célulose és Papírgyári Szövetség címen. A szindikátus mindjárt az első ülésén tiltakozott az ellen, hogy a papír árát maximálják. Természetes, hogy Herz uréknak az a fontos, hogy a papírárakat tetszés szerint felcsavarják, de az egész kényszer-szindikátusi rendszernek nincsen értelme, na továbbra is az fog történni, amit Herz Henrik és társai akar­nak. A papkuzsera elérte a tetőfokát. Az árak 800—1000 százalékkal magasabbak, mint a há­ború elején és Herz uréknak ez még mindig kevés. Elég volt már ebből a komédiából: tessék Herzéket kiemelni a papirpotentátok közül és vegye a kormány vagy a hadvezetőség át a pa- pirellátás ügyét. Akkor talán lesznek maximális árak, vagy lesz legalább papír. Megint készülődnek áz uj termésre és megint készülnek a rossz rendeletek. Eddig csak annyi bizonyos, hogy a kormány máx a cséplésnél le­foglalja a gabonát, egyéb semmi. Két tervezet

Next

/
Thumbnails
Contents