Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-14 / 7. szám

6 inat nem — mint az arisztokrácia, vagy a de­mokrácia -r- a hatalomért, hanem csak a pénz­szerzés kedvéért keresi. Hát ebben is nem Föl­desnek, hanem a plutokráciának van igaza. Mert azt még a háborús nemzetgazdaságtanban se lehet tanítani, hogy valamely nagybanknak vagy nagyipari vállalatnak veszteséggel muszáj dolgoznia. * Az utóbbi időben nálunk is sok szó esik az az úgynevezett „Kettenhandel“-ról, vagyis lánc­kereskedelemről, amely ellen Németországban már törvényt is hoztak. Nálunk is ezt akarják és az idevonatkozó tervezetet véleményadás végett már meg is küldötték az egyes érdekelt­ségeknek és testületeknek. Nem ismerjük a ter­vezet részleteit, annyit azonban tudunk, hogy itt a kereskedelem újabb megnyomoritása céloz- tatik. Az árdrágítást és az árukészleteknek, kü­lönösen pedig az élelmiszereknek indokolatlan felhalmozását mi is megakadályozandónak tart­juk. Az állam kötelessége, hogy a fogyasztót megvédje, csakhogy ebben való buzgólkodásá- b?jn nem szabad odáig mennie, hogy a gazda­sági életnek egy másik faktorát, a kereskedel­met tegye tönkre. A magyar kereskedőknek már most kell tiltakozniok az ellen, hogy am úgy is korlátolt mozgási szabadságukat még jobban békákba szorítsák. Úgy vagyunk infor­málva^ hogy a tervezet kimondja, hogy keres­kedő élelmiszert kereskedőnek ezentúl nem adhat el. Ilyen rendszabály nemcsak a kereske­dőknek, hanem a fogyasztóknak is ártana, mert áruhiányt idézne elő, ami pedig elsősorban a fo­gyasztót sújtja. Mi ezt az irányzatot, mely a szabad kereskedelem kikapcsolását propagálja, szerencsétlennek és veszélyesnek tartjuk. Kí­vánatos, hogy a kereskedők erős szervezkedés­sel foglaljanak állást ezen antimerkantilis irány­zat ellen, melyet most különösen agrárius rész­ről forszíroznak. A „pamutcsempészők“ Az a kényszeredett hajsza, amely az utóbbi' idő­ben szinte rendszeres támadássá alakult át a fővárosi kereskedők ellen, arra késztették az érdekelt testü­leteket, hogy módot keressenek a támadások meg­szüntetésére. A „pamutcsempészők“ és egyéb hangza­tos címekkel ellátott, de a való tényeket teljesen nél­külöző, tudósítások nem csupán a fővárosi kereske­dőket, de közvetve az ország kereskedelmét is érin­tették, noha, mint az alábbi nyilatkozatból kitűnik, a „botrányokban“ szereplő kereskedők jóhiszeműen jár­tak el. Nem célunk bűnösöket védeni. A bűnösök szá­mára ott az igazságszolgáltatás. Azonban existenciális érdekeknek indokolatlan kikezdése éppen olyan el­bánást követel az igazságszolgáltatás részrehajtha- tatlanságától, mint a bűnösök törvénybe ütköző csele­kedetei. Dr. Kraemer József, a „Fővárosi Kereskedők Egyesületéinek főtitkára a ,Fővárosi Hirlap“ munkatársának, a meghurcolt kereskedők érdekében indított akcióról a következő érdekes részleteket mondotta el: Az elmúlt napokban küldöttségileg eljár­tunk az illetékes helyen, hogy intézkedést kér­jünk a kereskedelemnek szinte hajsza jelleget öltött meghurcoltatása ellen. Ismertettük az ügy lényegét és miután pontról-pontra igazoltuk állításainkat, kértük erre vonatkozólag az intéz­kedést. Eljárásunknak meg is lett a kívánt ered­ménye, amennyiben indokainknak mérlegelése után biztató Ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a folyamatban levő ügyekről, amig azok jog­erőre nem emelkednek, többé a napilapokat nem fogják tájékoztatni és egyúttal megtiltják a még vizsgálatot képező ügyek ismertetését. Ez legin­kább egyes rendőrségi tisztviselők túlbuzgó­ságának volt köszönhető, hogy a még vizsgálat stádiumában levő ügyek a sajtóban napvilágra kerülhettek. Ez a túlbuzgóság indított bennünket arra, hogy megfelelő intézkedést kérjünk azo­kért az igaztalanságokért, amelyek egyes ke­reskedőket értek a mások lelkiismeretlensége és meggondolatlansága által. A kérdés jogi és gazdasági szempontból való elbírálása végett a kereskedelemügyi miniszter ur ankétet hivott össze, amelyen résztvettek a kereskedelmi tes- tu etek meghívott képviselői. Az ankéten ismé­telten kifejezést adtunk sérelmeinknek és tárgyi adatokra való hivatkozással beigazolódott az a Budapest, 1917. február 14! tény, hogy a lefoglalt konfekciós áruknak legna­gyobb része nem volt felajánlási kényszer alatt. Igazolást nyert az is, hogy az Ausztriának szállí­tott áruk még a múlt év december 19-ike előtt készültek, vagy még régebben állottak már ké­szen a kereskedők raktáraiban, úgy, hogy azok­nak elszállítása éppen úgy a szabad forgalom tárgyát képezte, mint bármely más áru, amely­ről a törvény nem intézkedett. Hogy mégis eny- nyire elfajulhattak a viszonyok, nem kis része köszönhető ez annak a balhiedelemnek, amely a feljelentések körül történtek. A gombamódra el­szaporodott feljelentők, akik szinte hivatásuk­nak tekintették ezt a foglalkozást, abban a hi- szemben voltak, hogy feljelentésükre lefoglalt áruk értékének ^-ét, mint províziót fogja a rendőrség részükre kiutalni. Hogy ennek a cso­portnak azután mennyire érdeke volt megsok­szorozni a feljelentések számát, azt sajnos, be­igazolta ambíciójuk. Ennek kapcsán, amely szintén szóba került a minisztériumban, nyitott kérdés marad, vaijjon kinek és kiknek állott ér­dekében az ilyen hírek terjesztése? Miután a bizalmas jellegű értekezlet részleteire most nem terjeszkedhetek ki bővebben, annyit azon­ban még elárulhatok, hogy: :aí kereskedelemügyi miniszter ur a legteljesebb jó megértéssel fo­gadta előterjesztéseinket és ennek megfelelően már intézkedett, hogy az igaztalanul megtáma­dott kereskedők elégtételt kapjanak. Az érde­keltek azonban tovább mennek és azon lapok el­len, amelyek a való tények ismerete nélkül hur­colták meg a kereskedőket, kártérítési pert fog­nak indítani! Fuzionáló pénzintézetek. Néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlap már foglalkozott az A g r á r- b a n k és aTelepitöbank fúziójának tervével. Azóta a két bank igazgatósága a fuzióra vonatkozó részletkérdéseket elintézte, amelyeket a két intézet­nek e hó 24-ére kitűzött közgyűlése tog szentesiteni. A személyi differenciákat olykép intézték el, hogy a Generáli-csoport és a Leszámitolóbank átadják rész­vénybirtokaikat és kiválnak az Agrárbank igazgató­ságából. A két intézet igazgatósága megállapodott abban, hogy az 1904-ben alakult és 8 millió K alap­tőkével biró Magyar t e 1 e p i t ő- és parcel­lázóbank r.-t. beolvad1 az 1895-ben alakult Ma­gyar agrár- és járadékbank r.-t.-ba, amely célból ez felemeli alaptőkéjét 32 millió K-r ól 48 millió K-r a és átveszi a Telepitöbank összes aktíváit és passzíváit s minden Telepitöbank- részvényért egy darab Agrárbank-részvényt ad. — Az Agrárbank 1916. évi- mérlege 3 249.452 K tiszta nyereséggel zárult, szemben az előző évi 3,503.496 K-val. Az osztaléka 32 K — 8°/» lesz, mig az 1915. évi nyereségből 30 K = osz­talékot fizettek. — A Telepitöbank 1916. évi mérlege szerint a tiszta nyereség 1,691.355 K, melyből 30 K = 15°/o osztalékot fizetnek mig az 1915. évi 1,056.528 K nyereségből 20 K = 10°/o osztalék kerül kifizetésre. Az egyesitett intézetek elnöki állá­sát egyelőre nem töltik be, alelnökök lesznek báró Madarass y-B e c k Gyula és B a r t a Arnold, ve­zérigazgató Éber Antal, ügyvezető-igazgató pedig Lányi Mór, a szabadkai Délvidéki közgazdasági bank igazgatója lesz. A Magyar Bank tőkeemelése. A Magyar bank és kereskedelmi r.-t. február 8-án tartott közgyűlése elhatározta az alaptőké­nek 66 millió koronáról 80 millió K-r a való fölemelését 35.000 darab 400 K n. é. nj részvény kibocsájtása utján. Az uj részvények­ből 33.000 darabot a jelenlegi részvényeseknek aján­lanak fel 5:1 arányban 580 K kibocsátási árfolyamon. A fennmaradó 2000 darab részvénynek szabadkézből legkedvezőbben való értékesítésével a közgyűlés az igazgatóságot bízta meg azzal a korlátozással, hogy e részvények értékesítési ára 580 K-nál alacsonyabb nem lehet. A közgyűlés elhatározta, hogy a névér­téken felül befolyó 6,300.000 K-ból 300.000 K-t a bank alkalmazottai nyugdíjintézetének adományoz, a fenn­maradó 6 millió koronát pedig — a részvénykibocsá­tás költségeinek levonása után — a tartalékalap gya­rapítására fordítja, miáltal a rendes tartalékalap 26 millió K-ra, az intézet saját tőkéi pedig 106 millió K-ra emelkednek. Az elővételi jog február 17-ig be­zárólag gyakorolható. Magyar Ruggyantaárug'yár Részvénytársaság. E társaság igazgatóságának legutóbbi ülése az 1916. de­cember 31-iki zárószámadásiokat megállapította. A mérleg a nyereségelővitel és az értékcsökkenési alapba utalt 250.000 korona levonása után 3,922.812.67 korona tiszta nyereséggel zárul az 1915. évi 1,920.027.07 koronával szemben. Az igazgatóság a jelenlegi viszonyok között ajánlatosnak véli, hogy igen lényeges összegeket tartalékoljon és a közgyű­lésnek indítványozni fogja, hogy 1,000.000 korona folyó kötelezettségek ellentétele fejében 500.000 ko­rona, az adótartaléknak 1,000.000 koronára való eme­lésére, 500.000 korona oly berendezések értékcsök­kentésére, amelyeknek értéke a háború folytán rend­kívüli módon csökkent, összesen tehát 2,000.000 ko­rona tartalékoltassék. A fennmaradó nyereségből az alapszabályszerü jutalékok iredezése után az 1916. év­ben 4,500.000 koronáról 6 millió koronára felemelt alaptőkére 20°/o = 40 korona (az 1915. évben 16l/s”/« = 33-korona) osztalék fizetését fogja javasolni és in­dítványozni fogja 320.000 koronának a tisztviselői nyugdíjalapba való utalását, minek folytán ezen alap 1,000.000 koronára emelkedik. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpéuztár íebr. 24-re egybehívott közgyűlésén az igazgatóság az 1916. évi nyereségből részvényenként 100 K 162/s°/o osztalék fizetését fogja javasolni, mint tavaly. A Földbirtok és telekbank r.-t. február 7-én tar­tott közgyűlése elhatározta, az alaptőkének 5 millió K-r ól 15 miliő K-ra való felemelé­sét és az intézet cégének Magyar földbirtok­bank r.-t.-ra való változtatását. Az igazgatóságba uj tagokul beválasztattak: gróf András sy Géza, F ii c h s Artur (vezérigazgató), gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi Lajos, Kőszeg hy Béla, Kraus z Simon, grófi Mikes Ármin, Ország Róbert és báró Vojnits Sándor. A felügyelő-bizottság uj tagjai: Kerpely Kálmán, Pirkner János, Székács Elemér* és Ormándy János. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. Emésztést elősegítő nyálkoldó savkózömiiösitö MATTON! GIESSHUBLER ^TISZTA TERMÉSZETES ALKAUÁS ^AVAIVYUVIX^: a meghűlés, nátha ellen a valódi Erényi-féle DIANA sósborszesz, mert kipróbált, biztos hatású háziszer, hűsítő, iájdalomcsillapitó és izomerősitó'. Kis üveg ára ... 1 Korona 30 fillér Közép üveg ára. . 3 Korona 50 fillér Nagy üveg ára . . 7 Korona Mindenütt kapható. l&Eeslfeífelmi itadape&--XA<ls>r-H&

Next

/
Thumbnails
Contents