Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-14 / 7. szám
6 inat nem — mint az arisztokrácia, vagy a demokrácia -r- a hatalomért, hanem csak a pénzszerzés kedvéért keresi. Hát ebben is nem Földesnek, hanem a plutokráciának van igaza. Mert azt még a háborús nemzetgazdaságtanban se lehet tanítani, hogy valamely nagybanknak vagy nagyipari vállalatnak veszteséggel muszáj dolgoznia. * Az utóbbi időben nálunk is sok szó esik az az úgynevezett „Kettenhandel“-ról, vagyis lánckereskedelemről, amely ellen Németországban már törvényt is hoztak. Nálunk is ezt akarják és az idevonatkozó tervezetet véleményadás végett már meg is küldötték az egyes érdekeltségeknek és testületeknek. Nem ismerjük a tervezet részleteit, annyit azonban tudunk, hogy itt a kereskedelem újabb megnyomoritása céloz- tatik. Az árdrágítást és az árukészleteknek, különösen pedig az élelmiszereknek indokolatlan felhalmozását mi is megakadályozandónak tartjuk. Az állam kötelessége, hogy a fogyasztót megvédje, csakhogy ebben való buzgólkodásá- b?jn nem szabad odáig mennie, hogy a gazdasági életnek egy másik faktorát, a kereskedelmet tegye tönkre. A magyar kereskedőknek már most kell tiltakozniok az ellen, hogy am úgy is korlátolt mozgási szabadságukat még jobban békákba szorítsák. Úgy vagyunk informálva^ hogy a tervezet kimondja, hogy kereskedő élelmiszert kereskedőnek ezentúl nem adhat el. Ilyen rendszabály nemcsak a kereskedőknek, hanem a fogyasztóknak is ártana, mert áruhiányt idézne elő, ami pedig elsősorban a fogyasztót sújtja. Mi ezt az irányzatot, mely a szabad kereskedelem kikapcsolását propagálja, szerencsétlennek és veszélyesnek tartjuk. Kívánatos, hogy a kereskedők erős szervezkedéssel foglaljanak állást ezen antimerkantilis irányzat ellen, melyet most különösen agrárius részről forszíroznak. A „pamutcsempészők“ Az a kényszeredett hajsza, amely az utóbbi' időben szinte rendszeres támadássá alakult át a fővárosi kereskedők ellen, arra késztették az érdekelt testületeket, hogy módot keressenek a támadások megszüntetésére. A „pamutcsempészők“ és egyéb hangzatos címekkel ellátott, de a való tényeket teljesen nélkülöző, tudósítások nem csupán a fővárosi kereskedőket, de közvetve az ország kereskedelmét is érintették, noha, mint az alábbi nyilatkozatból kitűnik, a „botrányokban“ szereplő kereskedők jóhiszeműen jártak el. Nem célunk bűnösöket védeni. A bűnösök számára ott az igazságszolgáltatás. Azonban existenciális érdekeknek indokolatlan kikezdése éppen olyan elbánást követel az igazságszolgáltatás részrehajtha- tatlanságától, mint a bűnösök törvénybe ütköző cselekedetei. Dr. Kraemer József, a „Fővárosi Kereskedők Egyesületéinek főtitkára a ,Fővárosi Hirlap“ munkatársának, a meghurcolt kereskedők érdekében indított akcióról a következő érdekes részleteket mondotta el: Az elmúlt napokban küldöttségileg eljártunk az illetékes helyen, hogy intézkedést kérjünk a kereskedelemnek szinte hajsza jelleget öltött meghurcoltatása ellen. Ismertettük az ügy lényegét és miután pontról-pontra igazoltuk állításainkat, kértük erre vonatkozólag az intézkedést. Eljárásunknak meg is lett a kívánt eredménye, amennyiben indokainknak mérlegelése után biztató Ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a folyamatban levő ügyekről, amig azok jogerőre nem emelkednek, többé a napilapokat nem fogják tájékoztatni és egyúttal megtiltják a még vizsgálatot képező ügyek ismertetését. Ez leginkább egyes rendőrségi tisztviselők túlbuzgóságának volt köszönhető, hogy a még vizsgálat stádiumában levő ügyek a sajtóban napvilágra kerülhettek. Ez a túlbuzgóság indított bennünket arra, hogy megfelelő intézkedést kérjünk azokért az igaztalanságokért, amelyek egyes kereskedőket értek a mások lelkiismeretlensége és meggondolatlansága által. A kérdés jogi és gazdasági szempontból való elbírálása végett a kereskedelemügyi miniszter ur ankétet hivott össze, amelyen résztvettek a kereskedelmi tes- tu etek meghívott képviselői. Az ankéten ismételten kifejezést adtunk sérelmeinknek és tárgyi adatokra való hivatkozással beigazolódott az a Budapest, 1917. február 14! tény, hogy a lefoglalt konfekciós áruknak legnagyobb része nem volt felajánlási kényszer alatt. Igazolást nyert az is, hogy az Ausztriának szállított áruk még a múlt év december 19-ike előtt készültek, vagy még régebben állottak már készen a kereskedők raktáraiban, úgy, hogy azoknak elszállítása éppen úgy a szabad forgalom tárgyát képezte, mint bármely más áru, amelyről a törvény nem intézkedett. Hogy mégis eny- nyire elfajulhattak a viszonyok, nem kis része köszönhető ez annak a balhiedelemnek, amely a feljelentések körül történtek. A gombamódra elszaporodott feljelentők, akik szinte hivatásuknak tekintették ezt a foglalkozást, abban a hi- szemben voltak, hogy feljelentésükre lefoglalt áruk értékének ^-ét, mint províziót fogja a rendőrség részükre kiutalni. Hogy ennek a csoportnak azután mennyire érdeke volt megsokszorozni a feljelentések számát, azt sajnos, beigazolta ambíciójuk. Ennek kapcsán, amely szintén szóba került a minisztériumban, nyitott kérdés marad, vaijjon kinek és kiknek állott érdekében az ilyen hírek terjesztése? Miután a bizalmas jellegű értekezlet részleteire most nem terjeszkedhetek ki bővebben, annyit azonban még elárulhatok, hogy: :aí kereskedelemügyi miniszter ur a legteljesebb jó megértéssel fogadta előterjesztéseinket és ennek megfelelően már intézkedett, hogy az igaztalanul megtámadott kereskedők elégtételt kapjanak. Az érdekeltek azonban tovább mennek és azon lapok ellen, amelyek a való tények ismerete nélkül hurcolták meg a kereskedőket, kártérítési pert fognak indítani! Fuzionáló pénzintézetek. Néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlap már foglalkozott az A g r á r- b a n k és aTelepitöbank fúziójának tervével. Azóta a két bank igazgatósága a fuzióra vonatkozó részletkérdéseket elintézte, amelyeket a két intézetnek e hó 24-ére kitűzött közgyűlése tog szentesiteni. A személyi differenciákat olykép intézték el, hogy a Generáli-csoport és a Leszámitolóbank átadják részvénybirtokaikat és kiválnak az Agrárbank igazgatóságából. A két intézet igazgatósága megállapodott abban, hogy az 1904-ben alakult és 8 millió K alaptőkével biró Magyar t e 1 e p i t ő- és parcellázóbank r.-t. beolvad1 az 1895-ben alakult Magyar agrár- és járadékbank r.-t.-ba, amely célból ez felemeli alaptőkéjét 32 millió K-r ól 48 millió K-r a és átveszi a Telepitöbank összes aktíváit és passzíváit s minden Telepitöbank- részvényért egy darab Agrárbank-részvényt ad. — Az Agrárbank 1916. évi- mérlege 3 249.452 K tiszta nyereséggel zárult, szemben az előző évi 3,503.496 K-val. Az osztaléka 32 K — 8°/» lesz, mig az 1915. évi nyereségből 30 K = osztalékot fizettek. — A Telepitöbank 1916. évi mérlege szerint a tiszta nyereség 1,691.355 K, melyből 30 K = 15°/o osztalékot fizetnek mig az 1915. évi 1,056.528 K nyereségből 20 K = 10°/o osztalék kerül kifizetésre. Az egyesitett intézetek elnöki állását egyelőre nem töltik be, alelnökök lesznek báró Madarass y-B e c k Gyula és B a r t a Arnold, vezérigazgató Éber Antal, ügyvezető-igazgató pedig Lányi Mór, a szabadkai Délvidéki közgazdasági bank igazgatója lesz. A Magyar Bank tőkeemelése. A Magyar bank és kereskedelmi r.-t. február 8-án tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 66 millió koronáról 80 millió K-r a való fölemelését 35.000 darab 400 K n. é. nj részvény kibocsájtása utján. Az uj részvényekből 33.000 darabot a jelenlegi részvényeseknek ajánlanak fel 5:1 arányban 580 K kibocsátási árfolyamon. A fennmaradó 2000 darab részvénynek szabadkézből legkedvezőbben való értékesítésével a közgyűlés az igazgatóságot bízta meg azzal a korlátozással, hogy e részvények értékesítési ára 580 K-nál alacsonyabb nem lehet. A közgyűlés elhatározta, hogy a névértéken felül befolyó 6,300.000 K-ból 300.000 K-t a bank alkalmazottai nyugdíjintézetének adományoz, a fennmaradó 6 millió koronát pedig — a részvénykibocsátás költségeinek levonása után — a tartalékalap gyarapítására fordítja, miáltal a rendes tartalékalap 26 millió K-ra, az intézet saját tőkéi pedig 106 millió K-ra emelkednek. Az elővételi jog február 17-ig bezárólag gyakorolható. Magyar Ruggyantaárug'yár Részvénytársaság. E társaság igazgatóságának legutóbbi ülése az 1916. december 31-iki zárószámadásiokat megállapította. A mérleg a nyereségelővitel és az értékcsökkenési alapba utalt 250.000 korona levonása után 3,922.812.67 korona tiszta nyereséggel zárul az 1915. évi 1,920.027.07 koronával szemben. Az igazgatóság a jelenlegi viszonyok között ajánlatosnak véli, hogy igen lényeges összegeket tartalékoljon és a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy 1,000.000 korona folyó kötelezettségek ellentétele fejében 500.000 korona, az adótartaléknak 1,000.000 koronára való emelésére, 500.000 korona oly berendezések értékcsökkentésére, amelyeknek értéke a háború folytán rendkívüli módon csökkent, összesen tehát 2,000.000 korona tartalékoltassék. A fennmaradó nyereségből az alapszabályszerü jutalékok iredezése után az 1916. évben 4,500.000 koronáról 6 millió koronára felemelt alaptőkére 20°/o = 40 korona (az 1915. évben 16l/s”/« = 33-korona) osztalék fizetését fogja javasolni és indítványozni fogja 320.000 koronának a tisztviselői nyugdíjalapba való utalását, minek folytán ezen alap 1,000.000 koronára emelkedik. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpéuztár íebr. 24-re egybehívott közgyűlésén az igazgatóság az 1916. évi nyereségből részvényenként 100 K 162/s°/o osztalék fizetését fogja javasolni, mint tavaly. A Földbirtok és telekbank r.-t. február 7-én tartott közgyűlése elhatározta, az alaptőkének 5 millió K-r ól 15 miliő K-ra való felemelését és az intézet cégének Magyar földbirtokbank r.-t.-ra való változtatását. Az igazgatóságba uj tagokul beválasztattak: gróf András sy Géza, F ii c h s Artur (vezérigazgató), gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi Lajos, Kőszeg hy Béla, Kraus z Simon, grófi Mikes Ármin, Ország Róbert és báró Vojnits Sándor. A felügyelő-bizottság uj tagjai: Kerpely Kálmán, Pirkner János, Székács Elemér* és Ormándy János. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. Emésztést elősegítő nyálkoldó savkózömiiösitö MATTON! GIESSHUBLER ^TISZTA TERMÉSZETES ALKAUÁS ^AVAIVYUVIX^: a meghűlés, nátha ellen a valódi Erényi-féle DIANA sósborszesz, mert kipróbált, biztos hatású háziszer, hűsítő, iájdalomcsillapitó és izomerősitó'. Kis üveg ára ... 1 Korona 30 fillér Közép üveg ára. . 3 Korona 50 fillér Nagy üveg ára . . 7 Korona Mindenütt kapható. l&Eeslfeífelmi itadape&--XA<ls>r-H&
