Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-07 / 6. szám
6 Budapest, 1917. február 7. ismételten megsürgettem az építésügyi szabályzatot, később pedig ennek szükségessé vált revízióját. Az idők folyamán egyre tevékenyebb részt vettem a főváros építkezéseinek intézésében. A tanács felkérésére több építkezés ellenőrzését végeztem, sőt nem egyszer — a tanács felkérésére — magam adtam bérbe a városi házak lakásait. Midőn a Szabadságtér rendezésére került a sor, felszólalásomra vetették el az eredeti tervet és fogadták el Falóczy tervét,' aniely azóta kivitelre is került. Utóbb több pályázat zsűrijének tagja lettem, tagja vagyok a Sárosfii rdő.'építkezési bizottságának is, sőt legújabban az uj városháza építkezését előkészítő bizottságba is beválasztottak. ■ :' Diana-sósborszesz valóságos jótéteménye az emberiségnek a megpróbáltatás e súlyos napjaiban. Árkánuma, biztosan ható házigyógyszere a kösz- vényben, csúzban, reumában szenvedőknek, csillapít fejfájást fogfájást. A Diana-sósborszesznek egy házban sem szabad hiányozni, a táborban pedig nélkülözhetetlen. A Fővárosi Orfeum februári műsora pompás. A nemzetközi látványosságok közül kitty T raney virágkorzós lóidomitásai, a gyönyörű 5 a n d v i n a, aki az erőt és a szépséget egyesíti, a négy Astons mutatványai a levegőben, a Hoff mann-család zsonglőrtriikkjei tűntek ki. Harsogó kacagás kiséri W o 11 e r Tivadar bécsi humorista mókáit, Margit és Lehn er , Frissen mázolva“ cimii excentrikus jelenetét, valamint Tom és Jack amerikai bohócokat.' A „Katicabogár“ operett színházi szenzáció, Walter Kalló dalait a közönség megkedvelte, a szereplők közül Mezey Ilonkát, Hollós Terust és Kabos Gyulát zajosan megtapsolta. A Kristálypalota óriási sikerű februári műsorának legkimagaslóbb száma, Afra, a Röngten szemű hölgy. Afra előtt nincs titok. A közönség által feltett minden kérdésre szabatos . választ ad, a színpadon állva a nézőtér bármely pontjáról hozzá intézett kérdésre neveket, dátumokat, számokat bemond. A Hústartalmú műsorban nagyon tetszik a bűbájos Milda Breiten, Anton Herrnfeld és társulata a „Hausierer Jo.ckele“ cimii életkép. Hadges és Biller bravúros táncai. Különösen jpl sikerült ebben a hónapban a magyar műsor, Ferenczy és Ujváry kitűnő szólói. • • • A háború finánszirozása Magyarország; hadiköltségeiről eddigelé vajmi kevés autentikus adait került nyilvánosságra. Telésizky miniszter, még a romániai hadjárat előtt, a képviselőházban csak úgy mellesleg megemlítette, hogy a háborús kiadások havonként 500 és 600 millió korona között mozognak. Ez az adat képezi az egyedüli támpontot a háború pénzbeli áldozatainak a megítélésére. Hát ez édes-kevés arra, hogy a háború finanszírozásáról tiszta képet alkothassunk magunknak. A legjobb akarattal se találunk elfogadható okot a kormány eljárásának az igazolására. A legfőbb ideje, hogy a kormány pontosan tájékoztassa az országot azokról az áldozatokról, amelyeket a háború eddig megkövetelt és azokról a finánciális tranzakciókról, melyekkel a felmerült ki,áldások fedeztettek. Három év óta se budget, se zárszámadás, se állampénztári kimutatás! Ez az állapot egyszerűen tarthatatlan. Az összes hadviselő államok kormányai időszakonként betekintést engednek a hadi finanszírozás konyhájába. Ez alól csak ai magyar kormány képez kivételt. Még Ausztriában is, ahol pedig a parlament a háború kitörése óta nem hivatott egybe, respektálják a közvéleményt, mely aiz államadósságokat ellenőrző bizottság jelentéseinek ^publikálása kapcsán nyer autentikus információkat a hadikiadások nagyságáról és, azok mikénti fedezetéről. Ez ,ai bizottság most tette közzé harmadik jelentését a háború finanszírozásáról. Az adatok az 1916. év junius hó végéig terjedő időre vonatkoznak, vagyis a háború első két évét ölelik fel. Minthogy tudtunkkal a magyar kormány úgy a hadikölcsönok kibocsátása, vajaim int a többi hiteim ü vél etek tekintetében is az osztrák kormánnyal azonos eljárást követett, az osztrák államadósságot ellenőrző bizottság most publikált jelentése és a kvóta- számitás alapján megközelítő becsléseket végezhetünk a magyar hadíköltségek nagysága tekintetében is. Az emlitett jelentés szerint Ausztria hadi- adósságai 1916. junius végéig 24 ‘5 milliárd koronára rúgtak. Ezt az összeget a következő forrásokból szereztük be: Kölcsönök az osztrák-magyar banktól 6424 millió K Kölcsönök a német piacon 1265 „ „ Az első négy hadikölcsön összege 13591 „ „ Kölcsönök az osztrák bankoktól 3271 „ ,, Ha a magyar hadikiadások felbecsülésére a kvótaszámitást vesszük alapul, akkor Magyar- ország háborús kiadásait az első két évben kerek összegben 72 milliárd koronára kell tennünk. Az osztrák sémát figyelembe véve ez az összeg a következő forrásokból szereztetett be: Millió K I. hadikölcsön 1175 II. „ 1132 III. „ 1984 IV. „ ' 1953 Kölcsönök osztrák-magyar banktól 3000 Kölcsönök a német piacon 600 Kölcsönök magyar bankoktól 2200 Ez természetesen csak megközelítő számítás, mely azonban nem esketik nagyon messze a valóságtól. Az bizonyos, hogy az osztrák államadósságot ellenőrző bizottság által közölt számok meglepetést okoztak. Ugyanis kitűnik, hogy ,a) hadiköltségek nagyobbak, mint azt eddig általában hitték. Eszerint a monarchia .háborús kiadásai az első két évben mintegy 36 milliárd koronára rúgtak. Minthogy a haviköltségek junius óta semmtesetre se csökkentek, állítható, hogy a hadikiadások azóta kerek számban 10 milliárddal emelkedtek, úgy hogy összesen 46 milliárd koronára tehető az az összeg, melyet a monarchia ecldig a hadviselés céljaira fordított. Ebből Magyarországra a legoptimisz- tikusabb számítások alapján is 15 milliárd korona esik. Ez mindenesetre óriási összeg; . olyan ösz- szeg, amilyenre a háború előtt gondolni se mertünk. Ennek az adósságnak a kamatai máris körülbelül 800 millió koronát igényelnek. Feltesz- szük, hogy a háború ebben az évben véget ér. Ebben az esetben legalább még további 15 milliárd korona költséggel kell számolnunk, úgy, hogy a háború direkt kiadásai kerek számban 60 milliárd koronát fognak tenni. Ebből a kvóta irányában több mint 20 milliárd Magyarorsza^ got illeti. A 20 milliárd kamatai még 5°A-os kamatozású kölcsönök mellett is (a hadikölcsönok nagy része 60/o-s) 1000 millió koronát tesznek évenként. Eltekintve a rokkant-járulékoktól és a háború által okozott károktól, a legoptimisz- tikusabb 'számítás szerint is tehát legalább egy milliárd korona uj állami bevételről kell majd gondoskodni! Ezt az összeget kizárólag adókból annál kevésbé lehet előteremteni, minthogy az ország lakosságának teherbírási képessége a béke első éveiben inkább csökkenő irányzatot fog mutani. Az állam tehát uj monopóliumok kreálásához lesz kénytelen folyamodni. Mindez azonban nem kell, hogy a jövőt illetőleg aggodalomba ejtsen bennünket. Mi nem osíztjuk azoknak a nézetét, akik a jövendő ál- lamfinanciákat pesszimisztikusan Ítélik meg. Magyarország ebben a háborúban gazdasági erejének olyan impozáns tanúbizonyságait adta, hogy joggal számíthatunk airra, hogy a reá háramló súlyos terheket minden megrázkódtatás nélkül fogja viselni. Ehhez azonban szükséges az is, hogy :a háború után a; gazdasági élet azonnal m egs zab ad i 11 assék azoktól a bilincsektől, melyeket a hadiállapot kényszere rakott rá. A kereskedelem szabadságáért. Mint értesülünk, a budapesti kereskedelmi és iparkamara az összes vidéki kamarák, valamint a különféle kereskedelmi egyesülések és testületek bevonásával nagyszabású akciót indít meg annak az irányzatnak a leküzdésére, mely a kereskedelem korlátozását a háború utáni időkre is fenntartani akarja. Az akció- elsősorban a központok ellen irányul, amelyek; közül egynéhány örök életre rendezkedik be. Nagy megelégedéssel adjuk hiríil ezt a szervezkedést, melyet már azért is nagy erővel kell folytatni, minthogy az ellentábor is mozogni kezd. A magyar kereskedők örömmel fogják tudomásul vennu hogy az ak-. ciÖ't egy olyan kaliberű ember, fogja vezetni,: mint Lánczy Leo, akt nyilvános beszédeiben már eddig is határozottan állást foglalt . minden olyan intézkedés ellen, mely a kereskedelem korlátozását, illetve kikapcsolását célozza. Az áru-Iombard korlátozása. Mint értesülünk, az Országos Közélelmezési Hivatal bizalmas megkeresésére úgy a budapesti, mint a vidéki nagyobb bankok utasították közegeiket, illetve kirendeltségeiket, hogy az árulombard- iizletet lehetőleg korlátozzák. Ugyanis a Közélelmezési hivatal által legutóbb folyamatba tett készletfelkutatási eljárás során kitűnt, hogy a készletek felhalmozását éppen a bankok forszírozott árulombardirozása tette lehetővé. így történt azután, hogy mig szolid nagykereskedők nem jutottak áruhoz, addig nem-tőkeerős, outsider-elemek a bankok lombardkölcsönei következtében százezrekre rugó készleteket tudtak felhalmozni. A tisztességes kereskedelem csak megelégedéssel veheti tudomásul, hogy a bankok ezt az illegitim üzletet többé nem támogatják. Uj ipartelepek Nagyváradon. Az erdélyi - földgáz felhasználására é*s> értékesítésére alakult Magyar Földgáz r.-t. tervbe vette olyan vegyigyárak létesitését, amelyek a földgáz mellék- termékeinek feldolgozásával foglalkoznának. Miután a földgázforrásokhoz Nagyvárad meglehetősen közel fekszik és könnyen megközelíthető, azonkívül élénk fejlődésben álló ipara és kereskedelme van, a vállalat megkereste Nagyvárad városának polgármesterét, hogy a létesítendő ipartelepek megbeszélésére jelöljön ki határnapot. A tárgyalásokra vonatkozólag, amelyek a közeli napokban már megindulnak, Rim- ler Károly polgármester a következőket mondotta: — Még nem tudjuk, hogy milyen mértékű lesz az összeköttetés, ami a város és a vállalat között létre fog jönni, annyi azonban bizonyos, hogy minden lehetőt meg fogunk tenni, hogy a város érdekei mellett ilyen nagyarányú ipar- vállalatot megnyerjünk Nagyváraid városának.. Fellner Frigyes — magyar neiues. A király, mint a hivatalos lap jelenti, dr. Fellner Frigyesnek, a Magyar Agrár és Járadékbank ügyvezető: igazgató-, .iának, egyetemi nyilvános rendkívüli tanárnak és törvényes utódainak a közgazdaság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül, a magyar nemességet „Németvölgyi“ előnévvel díjmentesen adományozta. Romániai érdekeltségünk. A román hadüzenet tudvalevőleg annyira váratlanul és készületlenül érte közgazdasági életünk vezető tényezőit, hogy az első pillanatokban szinte azt kellett hinnünk, hogy a hadüzenetet megelőzően már erősen kialakult kereskedelmi és gazdasági összeköttetésünkből eredő anyagi érdekeltségünket tetemes és helyre nem hozható károsodás fogja érni. A románok gyors kiveretése Erdélyből ezeket az aggodalmakat hamarosan eloszlatta és ma már egy tökéletes szervezet, a Romániában érdekeltek magyar központja fejt ki buzgó munkát. Értesülésünk szerint a budapesti kereskedelmi és iparkamara ügyvezető titkára. Vágó József, az elmúlt napokban, a központ megbízásából már el is utazott Romániába, hogy az eddig megszállott területeken, a hadüzenet által elveszettnek hitt anyagi károsodásunk szanálását megkezdje, illetékes helyen nyert információink szerint ezt az akciót a legteljesebb siker fogja koronázni. A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága a napokban tette közzé az 1916-iki iizletévröl felállított mérleget, valamint a nyereség- és veszteségszámlát. A kimutatott tiszta nyereség összege az előző évről áthozott 362.110.38 korona tekintetbe vétele nélkül 4,610 307.81 korona, — az előző évben volt 4,135,669.73 korona, — úgy hogy az 1915-iki évhez viszonyítva 474,638.08 korona a nyereségtöbblet amellett, hogy az értékpapírok értékelése a bekövetkezett áremelkedés dacára ugyanazon árfolyamok alapul vételével történt, mint az előző két háborús évben és hogy az értékpapírok eladásánál elért nyereségnek csupán egy része lett a mérlegben elszámolva. Az igazgatóság a folyó évi február hó 17-ére egybehívott rendes közgyűlésnek az 1916-iki üzletévben osztalékra jogosult 200.000 darab részvény után az előző évi 7 százalékkal szemben ismét 8 százalék, vagyis részvényenként 16 ko- . róna osztalék kifizetését, fogja javaslatba hozni és kerekszámban 750.000 korona nyílt tartalékolását fogja ajánlani. Az intézetre bízott idegen tőkék ösz- szege 221 millió koronára emelkedett. Az intézet sa- ■ j,át tékőinek összege pedig 54 millió koronára rúg. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP" lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
