Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-26 / 52. szám
Budapest, 1917. december 26. kilátás nyilik arra, hogy rövidesjen megindul majd a kereskedelmi forgalom nemcsak Oroszország, hanem az egész Kelet felé, mely a magyar exportnak mindig a legjobb piaca volt. Nekünk az az érdekünk, hogy a háború után a Kelet piacain domináló pozíciónk legyen. A mi kereskedelmünk és iparunk természetszerűleg erre felé gravitál és igy nagy gazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy az Oroszországgal való tárgyalások során a magyar szempontok is megfelelően figyelembe vétessenek. Ennélfogva kívánatos volna, ha ezeken a tárgyalásokon a magyar kereskedelem és ipar kiváló szaktekintélyei is részt vennének. Eddig nem tudunk arról, hogy ezekre a tárgyalásokra gyakorlati üzletembereket is delegáltak volna. Csak bürokrata-kiküldöttekről hallottunk, akiknek az üzleti élettel soha semmiféle nexusuk nem volt és igy nincsenek is abban a helyzetben, hogy az ország igazi gazdasági érdekeit a kellő tudással és nyomatékkai képviselhessék. Szükséges te- .hát, hogy ezekre a tárgyalásokra az ország gazdasági tényezői is döntő befolyást gyakorolhassanak. A hivatásos diplomácia baklövéseit megelégeltük. A kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek tehát sürgősen akcióba kell lépniök és követelniük kell, hogy a béketárgyalásra necsak diplomatákat küldjenek, hanem delegálják oda a magyar gazdasági él§t nagy szaktudású kiválóságait is. Az úgynevezett központi szeszfőzdék szintén ama hadigazdasági alkotások közé tartoznak, melyek a hozzájuk fűzött nagy reményeket egyáltalán nem elégítették ki. Ezt maga a pénzügy- miniszter is kénytelen elismerni és legutóbb tartott főrendiházi beszédéből azt az impressziót nyerjük, hogy ezek a központi szeszfőzdék a kormánynak még sok gondot fognak okozni, itt is azt látjuk, hogy az államnak a gazdasági élet menetéire való intervenciója árt a magángazdaságnak és nem hajt hasznot a kincstárnak sem. A központi szeszfőzdék nagy része működését késedelmesen kezdte meg, sok főzde üzeme meg azért niem indulhatott meg, mert nem tud berendezkedni. A legnagyobb baj azonban az, hogy a termelők a központi szeszfőzdéknek nem akarnak .nyersanyagot szállítani, mert keveslik a megállapított 14 K maximális árt, ami pedig a békeárnak a 3—4-szeresét teszi. Ilyen körülmények között a pénzügyminiszter már kincstári érdekekből is kénytelen volt megengedni, hogy a törkölyt maga a termelő főzhesse ki. A kormány azt hiszi, hogy a központi szeszfőzdéknél uralkodó visszás állapotokat rendeletekkel lehet megszüntetni. Ezért egymásután bocsátja ki a rendeleteket, melyek azonban a zavar! csak fokozzák. Midőn a pénzügyminiszter látta, hogy a becefrézett szilva nem lesz kifőzhető, mert a főzdék nem veszik át, felhatalmazást adott egyeseknek is az átalány melletti kifözésre. így legalább —- gondolta a pénzügyminiszter — a kincstár is kap valamennyi adót és a nyersanyagok se mennek romlásba. Később pedig amidőn kitűnt, hogy a törkölyre nézve ugyanez áll, a pénzügyminiszter ezt aiz intézkedést a törkölyre is kiterjesztette. Látnivaló, hogy ezen a téren most a legnagyobb zavar uralkodik. Ma az a helyzet,.hogy állami beavatkozással a ma- gánszeszfőzdéket tönkre tették, a helyettük felállított központi szeszfőzdék pedig nem működnek. Ez is egyik szomorú eredménye az annyira dicsért háborús gazdálkodásnak! Milyen tőzsdét várhatunk? A karácsonyi szünetet megelőző héten a tőzsde irányzata nem volt egységes. A hausse hegyeivel a baisse völgyei váltakoztak, s lent a völgyben állandóan fel voltak szenellve a kontremin ágyúi, s hol élénkebben, hol erőtlenebbül ontották lövegeiket a szilárdulásnak indult árfolyamokra. így aztán a tendencia nem lehetett tartósan kedvező, noha a publikum bizalma szemmellcíthatóan visszatért és az egész vonalon reményteljes vásárlókedv jelei mutatkoznak. A kontremin ismételt romboló kísérletei ellenére is, azt hisszük, nyugodtan fölállítható a következő prognózis: a november 5-iki derutot követő négy hét alatt, mikor a krach hihetetlen pusztításokat végzett, a budapesti tőzsdén jegyzett értékek nagy része ok és értelem nélkül letört. Mikor aztán a bizalom ismét derengeni kezdett, az árfolyamok újra magukhoz tértek, de még mindig nincsenek távolról sem a forgalomban levő papírpénz mértéktelen tömegeinek megfelelő nívón. Ha a háború tart, logikai kényszerűség a hausse. Ezidösze- rínt béketárgyalások folynak Breszt-Litovszk- ban az oroszokkal létesítendő különbéke érdekében. Harctéri helyzetünk fényes, gazdasági szituációnk kielégítő, a hadikölcsün sikere várakozáson felül nagynak mutatkozik, a kormány kénytelen lesz lényeges enyhítéseket tenni az adójavaslatokon, a szénkérdés és az ipari munkásság élelmezésének ügyét pedig a lehetőség szerint meg fogja oldani. Mindez kézenfekvő bizalom záloga és igy kétségtelen hausse-moti- vum. A breszt-litovszki tárgyalások során azonban előreláthatóan időnkint olyan lesz a helyzet, mintha egy általános békének is volnának sánszai. Ilyen alkalmakkor nyilván lanyhulás fog bekövetkezni, mert általános béke kilátásaira a tőzsde — szerintünk ugyan minden ok nélkül — lanyhasággal reagál. Ha aztán kiderül, ami sajnos előrelátható, hogy az általános békére irányuló remények egyelőre koraiak, akkor ismét ki fog törni a hausse, amelynek arányai egyelőre beláthatatlanok. Obligó nélkül! - szokták mondani a bankok, ha kurzusokat tiesznek közzé, pláne, ha tippeket adnak. Ez a prog- nosztikon is obligó nélkül való tehát. Mi mégis azt hisszük, a tények logikája nagyjában igazolni fogja jóslásunkat. (R. L.) A Takarmányforgalmi Részvénytársaság december 19-én tartott rendkívüli közgyűlése az alaptőkét 10 millió koronáról 30 millió koronára emelte és elhatározta, hogy a vállalat ezentúl az Állat- és Takar mán 5r forgalmi Részvénytársaság címet fogja használni. Az uj részvényeket a földmive- lésügyi miniszter veszi át. A közgyűlést követő végrehajtó-bizottsági ülésen Lichtenstein László vezér- igazgató bejelentette, hogy minden intézkedés megtörtént, hogy a hadsereg vágómarhaszükséglete az állattenyésztés érdekeinek teljes figyelembevételével legyen kielégíthető. A Magyar Aszfalt Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy 20-án tartott ülésében elhatározta, hogy a.z 1916. évi mérlegben kimutatott 1,155.099 koronás veszteséget a társaság szanálása céljából eliminálja. Ebből a célból rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek előterjesztést tesz u gi/y az elsőbbségi, mint a törzsrészvényeknek 40 százalékkal való lebélyegzésére, a lebélyegzett részvényeknek 200 koronás részvényekre való összevonására, végül pedg a törzsrészvényeknek az elsőbbségi részvényekkel való teljes egyen.lőjogusitása iránt. Az igazgatóság- egyúttal javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy az 1,770.000 koronára lebélyegzett részvénytőkét 3,000.000 koronára emeljék föl. A Vesta ábványolai r.-t. folyó hó 28-ra rendkívüli közgyűlést hivott egybe alaptőkéjének 1.2 millió koronára való felemelése tárgyában. A tőkefelemelésre azért van szükség, mert a gvár telepén újabb, na- gyobbarányu építkezéseket kell eszközölni a társaság tulajdonában levő Pommerhanz—Fischer -féle emulziós zsiradékok szabadalmának kihasználására. Magyar Ólomárugyár és Fémkereskedelmí Részvénytársaság. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság érdekkörébe tartozó Magyar ólomárugyár Részvénytársaság, mely a hazai fémkereskedelem terén eddig is jelentős szerepet biztosított magának, legutóbb megtartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy ez üzletágát lényegesen kibővíti és főként a hazai fémkereskedelem által eddig elhanyagolt közvetlen fémimportot fogja, nagyobb arányban folytatni. A vállalat részvénytőkéjét 1 millió koronáról 2 millió koronára már most felemeli és főüzletágát cégszövegében is kitüntetendő, eddigi cégét: „Magyar Ólomárugyár és Fémkereskedelmí Részvénytársa.ság“-ra változtatja. Uj asztalos árugyár. A Malomsok y József- féle asztalos árugyár részvénytársaságot a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank és a Magyar Általános Ingatlanbank részvénytársasággá alakították át. Az 50 év óta fennálló gyárnak 1,500.000 K-val megalakult részvénytársaság e hó 21-én tartotta a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank helyiségében alakuló közgyűlését. Az igazgatóságba beválasztattak: Bpn József, Halom Dezső dr., Malom- s o k v József, Pálinkás György. Popper Ödön és Szikra Károly. A Fővárosi Sörfözö részvénytársaság most tette közzé mérlegét, amely szerint a tavalyi 556.400 koronás nyereség 799.425 koronára emelkedett. Az érték- csökkenési tartalékalap 850.000 koronáról 1,700.000 koronára emelkedett, a rendes tartalékalapot 50.000 koronáról 100.000 koronára emelték fel. Itt említjük meg, hogy a vállalat mérlege az 1913—14. évben 199.268 koronás veszteséggel zárult. A Mayer és Möller Olaj-, Gépkenöcs-, és Vegyipari Gyár R.-T. e hó 28-án rendkívüli közgyűlést tart, amely az alaptőke fölemelése tárgyában fog határozni. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó EmiL MAOYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT JL-T. TELIKERT Nagymező-utca ZZ-Z4. Telefon 16V-25. Az uj év szenzációja: „VENUS IM GRÜNEN” Egyfelvonásos operett. Zenéjét irta:] OSCAR STRAUS. Közreműködők: Fritz Schrödter a bécsi udvari Operaház világhírű kamaraénekese. Else Berns a berlini „Theater des Westen“ első primadonnája. Adele Baum a bécsi „Johann Strauss-Theater“ művésznője. Viktor Oberrenner a boroszlói Operaház tenoristája. Azonkívül: Friedl Bringolf és Karl Schober. A zenekart az első előadásokon Oscar Straus dirigálja. A magyar rész attrakciói: Sziklai József Somogyi Nusi Magyari Lajos A délutáni mérsékelt helyáru előadásokon (tehát már kedden, uiév napjának délutánján) Die schöne Colnthee. Suppée halhatatlan operettje : Adele Baum Friedl Bringolf Viktor Oberrenner Karl Schober felléptével. Az esti előadások pontosan 7 óra 10 perckor kezdődnek és a Venus im Grünen 8 órakor kerül sorra. Kérjük a tisztelt közönséget, jöjjön pontosan, mert az operett alatt a nézőtér ajtói zárva lesznek és a kiszolgálás szünetel.
