Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-28 / 48. szám

4 Budapest, 1917. novepiber;.28t Alfirecht-Hildesorúe-alopDől — Budapesti kisipari hitelszöuetkezet A szövetkezet elnöke Vita tanácsnok, üzlet* vezetője Pinterics tanár Az elmúlt hetekben serény munka folyt a köz- gazdasági ügyosztályban. Értekezlet értekezletet ért, \ i t a Emil dr. tanácsnok állandóan tárgyalásokat folytatott és végre megszületett az Albreclu-Hilde- garde-alapból kisarjadt „Budapesti kisipari liitelszövetkeze t.“ A Szövetkezet megalapí­tására vonatkozó közgyűlési határozatot a belügymi­niszter nevében Némethy Károly államtitkár hagyta jóvá és mindössze néhány, az alapitó okleve­lekre vonatkozó és inkább formai jelentőségű korrek­túrát kívánt. A miniszteri jóváhagyás alapján meg­történt a szervezkedés és ma már csak idő kérdése, hogy a szövetkezet megkezdje munkáját. Miután a tanács a főváros nevében 2000 darab 100 koronás üzletrészt jegyzett, október hó 17-ikén megtartották a Szövetkezet közgyűlését, amely az igazgatóságba a következőket választotta be: \ it a Emil dr. tanácsnokot, Sipöcz Jenő dr. tiszti ügyészt, W i 11 i n g er Ferenc, Kreycsy Rezső dr.. Székely Ferenc, Schlanger Mór, Leder- triann Mór, Ehrlich Q. Gusztáv, T h é k Endre és Bittner János bizottsági tagokat, a felügyelő-bi­zottságba pedig S z i m é 1 y Árpád föszámvevö, Bér­ezik István, Schund a Vencel József. V i k á r Béla bizottsági tagokat és T e 1 t s c h Árpád keres­kedőt. A Szövetkezet elnöke V i t a Emil dr. tanácsnok, alelnöke Székely Ferenc és üzletvezetője pedig Pinterics Károly fővárosi tanár, törvényszéki szakértő lesz. Az Albrecht-Hildegarde-alap ielgyülemlett tőké­jét a tanács julius 1-től kezdődő hatállyal négy részre osztotta föl és ezt a négy részt ezentúl külön-külön fogják kezelni. Ez a négy rész a következő: 1. a „Budapesti iparosokat kölcsönökkel segé­lyező Albrecht-Hildegarde-alapitvány“ (ez az eredeti alapítvány), amelynek mai tőkéje 223.952 korona 72 fillér, 2. „Budapest székesfőváros alapítványa a buda­pesti iparos és kereskedő tanonciskolák tanulói szá­ntára“ címen kezelendő- alapítvány 4046 korona 94 fillér összegben, 3. a zálogházi árverési feleslegekből befolyt 10.635 korona 57 filléres tőke, amelynek célja a „Bu­dapesti iparosokat kölcsönökkel segélyzö Albrecht- Hildegarde-alapitvány“ esetleges tőkeveszteségeinek pótlása, részben pedig később meghatározandó ipar- pártolások, 4. a kisipari hitelszövetkezet támogatására ren­delt névértékben 1,408.449 korona 35 fiílérnyi vagyon­tömeg. Ami most már az uj Szövetkezetét illeti, a,z an­nak céljaira szánt vagyontömegből a Szövetkezet pénztárába részjegytöke és belépési dij címén 204.000 koronái, az 1917. évi julius hó 1-től kezdve eredmé­nyezett kamatok fejében 3526 korona 79 fillér lesz a főváros részéről befizetendő, a Szövetkezet első üz­letévének és berendezésének költségeiben való hoz­zájárulás címén a vagyontömegből a Szövetkezetnek a közgyűlés 40.000 koronát átenged. A vagyontömegből eszerint névértékben 1,160.922 korona 56 fillér marad fenn, amely vagyon fel- mondhatatlain, de a Szövetkezet feloszlása esetén a fővárosra visszaháramló kölcsön alakjában bocsát- tatik a Szövetkezet használatára. A tanács utasítására erre von'atkozólag a tiszti ügyészség már el is készítette a szerződés szövegét, amelyet a kérdésnek a közgyűlésen történt letárgya- lása után alá fognak írni. Az 1.160.922 korona 56 fillérből ezidőszerint 978.860 korona értékpapírokban, 169.398 korona 95 fillér takarékbetétekben és 12.663 korona 56 fillér készpénzben van. A készpénzt és a betéti könyveket a Szövetkezet átveszi, az értékpapírok azonban to­vábbra is a székesfőváros központi pénztárában ma­radnak és ia tanács csak a szelvényeket adja át a Szövetkezetnek a tartalékalap- céljára.. A fővárosnak joga van ellenőrzést gyakorolni a kölcsönadott összeg elhelyezése, kezelése és felhasz­nálása körül és ha e tekintetben szabálytalanságok volnának észlelhetők, akkor a tanácsnak jogában van a kölcsönösszeget felmondani, amely esetben az a felmondástól számitott hat hónap alatt a székesfővá­rosi központi pénztárba befizetendő. A Szövetkezet megalapításáról szóló tanácsi elő,- terjesztést a főváros legközelebbi közgyűlése fogja tárgyalni. Alkudozás az öt órai záróráért December 15-tol január 1-ig felfüggesztik a rendeletet A főváros kereskedő-világában méltó feltű­nést keltett a kereskedelmi minisztériumnak az a kilátásba helyezett intézkedése, amelynek ér­telmében a gázfogyasztás céljából elrendelik az üzleteknek délután öt órai zárását. A kereske­delmi minisztériumban az a felfogás uralkodik, hogy a mai nagy áruhiány mellett délután öt óráig is ki tudja adni a kereskedő, ami csekély áruja van. Amikor azonban ezt mondják, nem számolnak a közönséggel, amelynek ma nap­közbein nincs ideje a vásárlásra. Hantos Elemér dr. államtitkárnak egy nyilatkozata is napvilá­got látott, amely szerint az ötórai záróra, amelyre a szénhiány szőrit rá bennünket, ki­tűnő átmenet lesz az egységes munkaidő felé. így lesz- a gázból, ami nincs, szociális vívmány, amelyhez még sok szó fog férni. A kereskedők azonban egyelőre a karácsony előtti hetek nagy üzleti forgalma miatt vannak kétségbeesve. A miniszteri rendelet még nincsen készen és épen ezért ezekben a napokban min­den befolyásukat latba akarják vetni, hogy a kormányt elhatározásának megmászására bír­ják. Eljártak a kereskedők a főváros tanácsá­nál is, amiely a kereskedők kérelmére interve­niált Serényi Béla gróf kereskedelmi miniszter­nél és Hantos Elemér dr. államtitkárnál. A főváros közbenjárásának meg is volt az eredménye. E szierint a kereskedelmi miniszter a karácsonyi vásár érdekében a következő két koncessziót tette: 1. December 15-ikétöl január hó elsejéig fel­függeszti az ötórai zárórát és lelz idő alatt este hét óráig maradhatnak nyit/a az üzletek. 2. A két aranyvasárnapon egész napon egé­szen este 7 óráig nyitva mar adhat minden üzlet. A köneisikedők azonban nincsenek megelé­gedve ezzel az eredményiyel sem. Hétfőn új­ból a tanácshoz fordultak, amelytől azt kérték, tegyenek előterjesztést a kereskedelmi kormány­nak és kérjék az nj záróra-rendeletnek január hó 5-ikéig való felfüggesztését és akkor se dél­után öt, hanem hat órakor legyen a záróra. A tanács keddi ülésében tárgyalta a keres­kedőknek ezt a kérését és elhatározta, hogy újabb kísérletet tesz ilyen értelemben a keres­kedelmi minisztériumban. Lehetséges, hogy a kereskedelmi miniszter bele is egyezik a rende­let életbeléptetésének január 5-ikéig való fel­függesztésébe, de álig remélhető, hogy a hat órai záróráról komolyan sző lehetne. A két órai gáz- és szénmegtakaritás is oly csekély, hogy az egy órai spórolás igazán jdentéktelen lenne. • • • Carmen lugubre Az ember bemegy a vendéglőbe, megeszik egy hat koronás menüt, megiszik hozzá egy kétkoronás spriccert, rágyújt egy kubára, amit hatvan fillérért vett valamelyik pincérnél,; aki sportszerűen űzi az enemii árdrágítást. Ha aztán úri kedve úgy hozza magával, hogy egy feketének nevezett levet is leöb,- lit, akkor vacsora címén félváltotta a második tizko- ronását is. Általában elkezd gondolkozni aztán, hogy miből is csinálja ezt végig hónapról hónapna? Fele­letet adni nem tud rá, de ha már elkezdte az ered­ménytelen számvetést, hát lássuk tovább is. Hogy is állunk a karácsonyi gondoEkal? Mindenekelőtt számítsunk három darab ünnepi vacsorát és két darab ünnepi ebédet. Papa, marná, négy gyerek, eljön a nagypapa és a nagymama is, hivatalos a papa agglegény barátja, aki szomorúan közölte a hivatalban, hogy a kezdő magyar irók többé nem fogják megalkotni „Az agglegény karácsonya“ cimü novellát, amelyben az agglegény éjfélután egy órakor egyedül ül a-kávéházban és farkasszemet néz a kaszirnövel, majd — mi fnás is lehetne a vége? — a két kivert kutya karonfogva távozik. Tizenegykor záróra, az agglegényekről is a családoknak kell gon­doskodnak-. Nem, ennek a három családi vacsorának és két ebédnek a költségeit ma csak számtantanárok tudják kiszámítani és szinte még vigasztalóbb, ha a karácsonyi koszt helyett unalomból azt számítjuk ki, hogy mennyivel fogunk jövőre t.öbb ,,adát fizefnii mint tavaly? ,.í Hát persze a hangulat kedvéért egy iqike-picike karácsonyfa is kellene. Azt mondják az idén maga a fa, ha ugyan lesz, legalább száz koronába kerül, pár szál gyertya negyven korona, némi fénylő jószág, meg egy pár csokoládé-figura, betelt a második száz koro, na is. A fa alá még nehány játék, szintén belekerül 20l) K-ba, ajándék papának, mamának, nagypapának, nagy-, mamának és egy ezresből, ha volt, semmi sem-ma­radt és csupa lim-lomot, haszontalan, értéktelen sem­miket vettünk. Egyszóval jó lesz vigyázni, tisztelt polgártárs, mert ha az utcán kószáló detektív meg­látja az ablakon át, hogy Karácsonyfa pislog a szó-, búdban, nyugodtan becsengethet, nem vagy-e árdrá­gító, vagy nem ütöttél-e le valakit valamelyik sötét pesti utcán, amelyek közül a máskor legvilágosabb is szomorúbb és misztikusabb ma, mint a: vidéki városok legdiszkrétebb utcái szoktak lenni. Azok az aprósá­gok tehát, akik most fejlődnek, pici, ostoba állatkák­ból öntudatos lényekké, az idén nem igen fogják meg­ismerni a karácsonyfát és a nagyszakállu kriszkindlt csodálatos, igaz: nagy magyar urak által is megiri­gyelhető bőkezűségét. Ezek a szegény háborús gye­rekek! Szörnyűséges az időnek forgása, hogy ezek aiz apróságok, milyen ételen, milyen táplálékon nőnek fel és mib'en bőségben úsztunk mi, amikor még gyer­mekek voltunk. Hát igazság-e az, hogy amikor a mai gyermeknek se tej, se tojás, se cukor nem jut: apáék még mindebből torkig ehették magukat gyermekko­rukban. Igaz. hogy azokra szegényekre mla köszön­tött rájuk a vagyonokat felemésztő karácsonyi ebé­dek és az ezerkoronás karácsonyfák korszaka, néni is beszélve a vérzivatarról, amely a nyakunkba sza­kadt. így hát drága picinyek béküljünk ki egymással.1- Lássátok, mi öregek szomorú könnycseppet törülünk ki a szemünkből, mert higyjétek el, a karácsonyfa nekünk még nagyobb öröm lett volna, mint tinektek. A ti örömötök csak a kicsi forrás, amiből a. mi örö-; műnk hatalmas folyója fakad. Higyjétek meg szegény lett a kis Jézus, nem hoz eipöcskéket, nem hoz játé­kot, szőrös lovat, bundás bárányt. És bocsássatok meg annak a jó bácsinak is. aki itt ül velem szemben és aki agglegény létére hosszú évek előtt azt a jó szokást vállalta, hogy huszonöt gyereknek küldött ka­rácsonyi estére játékot. Az is vigasztalás, hogy ha' az ember a maga gyerekeit nem szeretheti, a iná- sikéivel érezteti azt az isteni melegséget, amit csak a gyerek tud kiváltani az emberi szivekből. Pár száz koronából azelőtt igen becsületes ajándékot kapott mind a huszonöt gyerek, ráadásul még a saját lelki gyönyörűségének is eleget tett ezen az áron. De mi' lesz most. Huszonöt gyerek minimálisan száz koro-' rmjával számítva a valamirevaló ajándékot, pontosan kétezerötszáz koronát tesz ki. Hát ez bizony hadi­milliomosoknak való szórakozás és lelki gyönyörűség. És a karácsony többi tartozékai? Bizony azok szintén csődöt mondtak egytől-egyig. Elmarad min­den, ami eddig szép volt a karácsonyban. Mlajd jö-., vöre, vagy még azután... csak már egyszer a régi karácsonyunkat tudná visszaadni valaki. Eltűrnénk mindent, esküvel köteleznénk magunkat, hogy a száz-, oldalas napilapokból elolvasnánk egy ültőhelyünkben- mind a négyeizernyolcszáztizenhat novellát és, az ősz-. szes karácsonyi körinterjukat. De ha másrést nem le­het, megelégszünk azzal is, hogy ha a tizenkétoldalas újságban komoly békeleveleket olvasunk és hajlan­dók vagyunk ebben az esetben kriszkindliként akár 1 rockijt is elismerni, akinek pedig a betlehemi cso­magokhoz aligha volt sok köze. Mindenki kap szenet. A szénrendelet intéz­kedései miatt nagy felzúdulás volt a közönség egy részében. Az elégedetlenségnek többen is hangot adtak a főváros közgyűlésén is. Különö­sen azok részesültek mostoha elbánásban, akik­nek kétszobásnál nagyobb lakásuk van. Az egy- és kétszobás lakások szénjegyet kaptak, amit a kis szenesek ma már nagyrészt be is tudnak váltani. A nagyobb lakásokat pedig a maguk erejére bízták, ha tudnak szenet szerezni, lesz nekik, ha nem tudnak, nem lesz. így történt, hogy' legalább húszezer budapesti lakás maradt szén dolgában ellátatlan. A közgyűlési felszóla­lásoknak megvan a várt eredménye, mert a ta­nácsnak a Szénbizottságnál történt intervenció­jára ma már minden elláttatlan. kap szenet. A róluk való gondoskodás a közgazdasági ügyosz­tály munkája, ahol is minden bárom szoba, vagy annál nagyobb lakás számára hat zsák szenet utalványoznak. Hogy mennyi időre szól ez a hat zsák szén. ebben a tekintetben még nincs

Next

/
Thumbnails
Contents