Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-17 / 42. szám
4 Budapest, 1917. október 17. még harc folyik a tanács tagjai között, de talán bent magában a tanácsnak lelkiismeretében is. A tanács természetesen nem szívesen áldoz fel valamit meglevő jogaiból, nem szívesen osztja meg hatalmát a közgyűléssel, de nem szabad elfelejteni, hogy egyben a felelősség nagy és nehéz problémája is megoldódik és lekerül a tanács vállairól. Veszélyben a csatorna-hálózat Karbantartási nehézségek — anyaghiány miatt Budapest építeni akair. Huszonötezer lakásra van szükség, ami a Lakásépítő Állandó Bizottság számításai szerint 270 millióba kerül, a főváros pedig szintén 200—250 mill'ós beruházó kölcsönt szándékozik felvenni. Nagy dolgok készülnek a háború után, sajnos azonban egyelőre ennek a munkának felvétele nagy akadályokba ütközik. Az akadályok közül a legtöbbet mindnyájan látjuk, a Fővárosi Hirlap-nak azonban szakértő helyen arról kellett meggyőződnie, hogy eddig kellően nem méltatott bajokkal is kell még számolni. A háború borzalmas rombolást vitt véghez. N e m az ellenség, hanem az idő dúlta föl városunk a t. A javitás hiánya, az elmaradt reparálások olyan állapotba juttatták Budapest utait és csatornáit, hogy azok bármely pillanatban felmondhatják a szolgálatot. Tisztában kell vele lennünk, hogy az építkezéseket addig meg sem lehet kezdeni, amig a csatornákat és az utakat rendbe nem hoztuk. Ut és csatorna nélkül ép úgy nem lehet építeni, mint tégla és cement nélkül. Ha pedig a javításokat és az újonnan szükségessé vált bővítéseket nem eszközl k, akkor arra virradhatunk, hogy Budapest egész csatornázása felmondja a szolgálatot. Különben is a főváros állandóan fejlődik, lakosainak száma a háború alatt is emelkedett és túlszárnyalta az egy milliót. A háború után még többen leszünk, a város kifelé terjeszkedik, arra felé, amerre közmüvek még nincsenek. Szinte kiszámíthatatlan annak a feladatnak a nagysága, amely a fővárosra a csatornázás és útépítés terén vár. Ezzel szemben szinte szánalmas az a kép, amely ma elénk tárul. Utakat és csatornákat építeni nem lehet, minden anyagot lefoglalt a katonaság és még a főváros kérésére sem igen ad ki. Az utak javítása úgy történik, hogy felszedik a régi burkolatot, azt újból megfőzik és ezzel az anyaggal végzik az „uj“ aszfaltozást. Egyik nagyon érdekes példája, a főváros megkötöttkezüségének az, amely a főváros kis b'tumen telepén történt. Elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen átalakításról volt szó. Nehány gömbvasra volt ehhez szükség, amit azonban csak a hadsereg engedhet át. A főváros ut- és csatornaépítő ügyosztálya tehát az illetékes katonai hatósághoz fordult, amely azonban kiszállt, megvizsgálta a munkát és kijelentette, hogy a kért anyagra nincs szükség, nem adnak. Hiába magyarázták katonáéknak, hogy gömbvas nélkül nincs bitumen-üzem, b'tumen-üzem nélkül még jobban tönkremennek a főváros utai, amelyeket pedig ma többet használ a hadsereg, mint a polgárság; a katonai szakértők hajthatatlanok maradtak. Így most a fővárosnak föllebbezésképen néhány gömbvas miatt a hadügyminiszter őexcellenciájához kellett fordulnia alázatos instanciával. Egy másik jellemző eset. Az Albrecht-uton be- omlással fenyegetödzött egy támfal, amely a Bat- thyány-Strattmann herceg háza alatt van. A fal olyan állapotba került, hogy a közelben való járás-kelés egyenesen életveszélyessé vált. A kerületi mérnök hozzá akart fogni a javításhoz. Kis munkát akart végezni. hogy legalább addig-ameddig megmentse a falat az összedüléstől. Igen ám, de cementje nem volt. Napokon át hajszolt, cementet sehol sem kapott, úgy hogy végre húsz métermázsa cementet az ut- és csatornaépítő ügyosztálytól kellett kérnie. íme cgy-két gömbvas és húsz mázsa cement megszerzése ilyen nehézségekbe kerül ma. Kép- zelhetö-e, hogy egy varázsütéssel minden rendbe jön. hogy mire a békeaktákat aláírják, készen lesznek Budapest tönkrement utjai és csatornái? Mert ezek nélkül semmihez sem lehet hozzáfogni. Vízvezetéki javítások Pogány Budapest VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz. Újabb intézkedések a partájok érdekében Szabó tiszti főügyész nyilatkozata A lakásprobléma momentán megoldásának ügye uj és fontos stádiumba jutott. A kormány tárgyalni kíván a kérdésben és igy az ai tervezet, amelyet Szabó Imre dr. tiszti főügyész alkotott meg, a megvalósulás útjára jutott. A főügyész tervéhez hozzájárult a szociálpolitikái ügyosztály, az illetékes bizottság és maga a tanács is. Felkerestük Szabó Imre dr. tiszti főügyészt, aki a Fővárosi hírlap munkaitársának felvilágosításokat adott. — A lapokban — kérdeztük — hírek jelentek meg arról, hogy Grecsák Károly igazságügyin'nis-zter a jövő hétre ankétet hivott össze, amelyen a háztulajdonosoknak azzal, a kérelmével foglalkoznak, hogy az állam kártalanítsa őket a hadbavonultak elmaradt lakbéréért, másrészt pedig engedje- meg a lakásibé- rek fölemelését. Mi igaz ebből a híradásból? Az igazságügyminiszter őexcellenciája! — volt a válasz — értésünkre adtai, hogy ezekkel a kérdésekkel, valamint az általunk kidolgozott tervezetted, ai szükséges kormányfelhatailmazá- sokkal, esetleg törvényhozási utón való megoldásokkal foglalkozni kíván. Eddig azonban formális meghívást az ankétre nem kaptunk. Ami a haidbavonultak elmaradt házbéreiért való kárpótlást illeti, ebben a tekintetben' a főváros megtette a maga javaslatait, amelyek ismeretesek. Reméljük, hogy ebben a kérdésben sikerül majd megnyugtató megoldást találni.- A lakásbérek emelésének ügyében eddig nincs a fővárosnak semmiféle kifejezett álláspontja. A háztulajdonosok kérik a kormányrendelet megváltoztatását, de az iai hir, mintha a 6000 koronán felüli bérek emelését helyezték volna kilátásba, nem felel meg a; valóságnak. Annyira nem lehet ez a megoldás, hogy ezen már a mai érvényben levő kormányrendelet is tudlmént, mert hiszen az ötezer koronás béren felül levő lakásoknál ma is szabad a lakásbért emelni, sőt a háztulajdonosnak a felmondási joga is megvan. Az én egyéni felfogásom ebben a kérdésben az, hogy a felmondás és a lakás- béremelés jogát a 3000 koronán felül bért fizető lakásokra is ki kell terjeszteni. Ausztriában már eredettől fogva igy intézkedik a kormányrendelet. Remélhető, hogy ezzel a megoldással a háztulajdonosok is meg fognak elégedni. — A lakáskérdésben felmerült bajok momentán megoldása kérdésében történtek-e újabb lépések? A tanács tudvalevőleg hozzájárult ahhoz a megoldáshoz, amelyélt én készítettem. Most már a kormányon áll, hogy a fővárost olyan törvényes biztosítékokhoz juttassa, amelyek alapján megteheti a szükséges és ismert intézkedéseket. — Szükségünk van mindenekelőtt olyan intézkedésekre, amelyeknek révén felszabadulnak azok a nagy tömegben levő bérházak? amelyek eddig különféle intézményeknek és hivataloknak adtak hajlékot. Ezeket az intézményeket és hivatalokat részben üresen álló üzlethelyiségekbe, részben vedig újonnan építendő fabarakkokba kell költöztetni. Magukat a lefoglalt lakásokat pedig vissza kell -adni eredeti rendeltetésüknek, ami veílósziniileg igen jó hatással lesz a lakáshiány enyhítésében1. —- Várjuk azt is, hogy a. kormány rendelkezése módot adjon ;ai fővárosnak a lakásközveti- tés megkezdésére. E tekintetben a kötelező lakásbejelentést kell elrendelnie ;a kormánynak, ami aztán kénessé teszi a fővárost a bérek szabályozására; és a lelépési dijak és egyéb visszaélések megszüntetésére. — Kértük továbbá a kormányt airra is, hogy adja! meg a fővárosnak az albérletekre nézve szükséges hatáskört. Ha ez meg lesz, az albérleteket olyan összegben! fogjuk megállapítani, mint amilyet az egyes albérlők a írnlt év véaén űzettek. Azokat, akik albérletbe akarnak lakájokat adni, a Fkáshivata.l, arra fogja kötelezni, hogy ezen az áron túl ne mehessenek. — Mikor történik meg a lakáshivatal felállítása? Mihelyt a szükséges alapvető kormány- intézkedések megtörténitek, a főváros azonnal hozzáfog a lakáshivatal felállításához és megszervezéséhez. A lakáshivatal minden valószínűség szerint a szociálpolitikái ügyosztály kebelében fog működni. A lakáshiviaitálnajk általában igen fontos munkaköre lesz és az a békére is átterjed. Szinte azt lehet mondani, hogy fontossága a békében sem fog ;ai legcsekélyebb mértékben sem csökkenni, mert hivatása, lesz a lakáskérdésnek népjóléti és közegészségügyi szempontokból való irányítása. Ép úgy, mint ma, a békében is ez a hivatal fogja nyilvántarteínli a lakásszükségleteket, gondoskodik a szükséglakásokról, a népesedési, mozgalmaknak megfelelő intézkedéseket tesz a lakáskérdésben, gondoskodik ai lakások túlzsúfoltságának megszüntetéséről. A túlzsúfolt lakásokból kitelepíti a lakókat és gondoskodik azoknak elhelyezéséről', valamint általában minden lakást ellenőriz népjóléti és közegészségügyi szempontból. Budapest fürdőváros A lágymányosi strandfürdő és a dunai uszodák A főváros tanácsa megértette már régen, hogy azokat a nagyszerű természeti erőket, amelyekkel Budapest és környéke rendelkezik, nem szabad kihasználatlanul hagyni. Ez a csodálatosan szép vidék, a főváros pompázó fekvése maga is, ráadásul pedig a budapesti vizek nagyszerű gyógyhatása, mindmegannyi biztos föltétel ahhoz, hogy az idegenforgalomnak idővel gyökeret kell itt vernie. Okos politika tehát, hogy szép, világvároshoz illő fürdőket építsünk, amelyeknek idővel maguknak is olyan vonzó erejük lesz, hogy özönével tóduljon ide az idegen. Akkor azonban, amikor hatalmas vagyonokat fektetünk bele a Gellért-fürdő és a Széchenyi-fürdő építésébe, illik, hogy Budapest szerényebb anyagi körülmények között élő lakosságáról is gondoskodjunk, akik a parádés fürdők árait nem igen tudják megfizetni. Érdekes az is, hogy a főváros eddig csaknem teljesen megfeledkezett airról. hogy. Budapestnek a gyógyforrások mellett Dunája is van. Most azonban egyszerre komoly tevékenységet látnak ezen a téren is. Sajnos, ennek a tevékenységnek egy kis szépséghibája is van. A városgazdasági ügyosztályban ugyanis — értesülésünk szerint — buzgón foglalkoznak a lágymányosi strandfürdő tervével. Ezt az ötletet a legutolsó nyári közgyűlésen egy Kassai Fe- i enc dr. nevű bizottsági tag vetette föl. Kassai dr. többször szerepelt már a közgyűlésen és azzal akarta a figyelmet magára terelni, hogy mint debizonyisten ellenzéki szerepelt. A legiidvösebb és legokosabb tanácsi előterjesztésekkel is szembehelyezkedett. Mindenben és mindenkor ellenzéki volt. s úgy látta, hogy ez az ut vezet a Parnasszus felé. Végre a múlt nyáron aztán alkotó tevékenységgel lépett föl. Előadta- a strandfürdő tervét. Az ötlet nem volt uj, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy jó és okos dolog a strandfürdő, de a budapesti partok képződése és a viz-viszonyok nem alkalmasak arra. A város- gazdasági ügyosztály azonban ezúttal oroszlán-szeli- ditésre vállalkozott. Es a lágymányosi strandfürdő tervének itt látjuk mi a szépséghibáját. A városgazdasági ügyosztályban ugyanis megvannak róla győződve, hogy a strandfürdőt, ha egyáltalán meg lehet is csinálni, igen nagy munkába és töméntelen pénzáldozatba kerülne. Olyan nagy pénzbe és olyan nagy munkába, hogy annyit a Kassai-féle ötlet aligha ér meg a fővárosnak, még ha a bizottsági tag ur hiúságának ezzel a legyezgetésével némiképpen sikerülne is az oroszlánszclidités. A kérdéssel azonban foglalkoznak, tervezgetnek, kikérik a folyammérnöki hivatal véleményét, megkérdik a bak- teorologiai intézetet is és hivatkoznak a bécsi strandfürdő sikerére. Tudják azonban az ügyosztályban is. hogy szinte elháríthatótian nehézségek előtt állanak és éppen ezért legalább is kétségesnek kell tartanunk, hogy lesz-e strandfürdő a Lágymányoson? Szavakkal ki sem fejezhető azonban az a különbség, ami a strandfürdő és az -uszodák építésének fontossága között fönnáll. Sokkal okosabban tesizi a főváros, ha a halvaszületett strandfürdő terv helyett, uszodákat építtet. Ha beköszönt a nyár, az uszodákkal megint rengeteg baj lesz. Tavaly is libasorban álltak az emberek, hogy bejuthassanak a Duna langyos hullámai közé. Mert uszoda jóformán nincs. Van egy a kereskedelmi kórháznak, amit csak
