Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-26 / 39. szám

Budapest, 1917. szeptember 26. 5 hirdetett pályázatra a Né pió tj t i Központhoz összesen 138 kérvény érkezett be. A beérkezett kér­vények felülvizsgálására és elbírálására a Népjóléti Központ gyermekvédő és hadiárva szakosztálya bizottságot küldött ki, dr. B e r e g h y Kornél árva- széki übiök, szakosztályi ügyvezető alelnök elnök­lete alatt. A rendeletben előirt feltételek szigora alkalmazásával foganatosított felülvizsgálás eredmé­nyéhez képest: 1. a rendelet alapján elutasításra kel­lett javaslatot tenni 59 pályázó kérelme ügyében, 2. hiányok pótlása iránt való intézkedésre volt szük­ség 11 kérvény ügyében, 3. az igényjogosultság meg- megállapittatott 79 pályázóra vonatkozólag. Az ily Kép elbírált és megfelelő véleményezéssel ellátott kérvé­nyeket végleges döntés végett a Népjóléti Központ az Orsz. Hadigondozó Hivatalhoz terjesztette tel. A Népjóléti Központ felterjesztése szerint ama pályá­zati kérvények ügyében, amelyekre a bizottság javasló véleményezést tett, körülbelül 20.000 K ösz- szegii nevelési segítség adományozása lett volna szük­séges, mig 10—15.000 koronát 'tett volna ki ama hadi­árvák nevelési segítsége, akikre nézve a bizottság a rendelethez való szigorú alkalmazkodás kényszere folytán elutasító javaslatot tétt ugyan, de akikre külö­nösen is fehivta az Orsz. Hadigondozó Hivatal figyel­mét. A Népjóléti Központ a felterjesztésében rámutatott arra is, hogy ez az összeg Budapest milliós lakosságát tekintve, oly kevés, hogy már ezért is indokolt volna, hogy a nevelési segítség ez utóbbiak részére is ado- mányoztassék. — Úgy' értesülünk, hogy az Országos Hadigondozó Hivatalnak a pályázati kérvényeik: el­döntésére kiküldött bizottsága a minap tárgyalta az egyes kérvényeket és a Népjóléti K ö z p o u t liberális álláspontját tette tn,a g á é,v á, amennyiben legnagyobbrészt megszavazta a nevelési segítséget azoknak is, akikre a Népjóléti Központ a rendielet szigorú rendelkezéseivel szemben külön is felhívta az Orsz. Hadigondozó Hivatal figyelmét. A kacsa. (Le vél a szerkesztőhöz.) Kedves -Szerkesztő Uram, ezt a kacsa-esetet bele kell tennie .az újságjába és figyelmébe ajánlani Ziegler Nán­dor vásárcsarnoki igazgatónak, akiinek nem hiszem, hogy fogalma lenne azokról az állapotokról, amelye­ket nekem látnom kellett. Elkövettem azt a könnyel­műséget az elmúlt szombaton reggel, hogy kacsát vettem. A kacsa, amelyet egy Fenyő nevii csar­noki árus adott el, rokonszenves külsejű volt és árára nézve vetekedett egy békeidőbeli borjúval. Otthon azután felbontottuk, de ebben a pillanatban — tisztesség ne essék szólván — átható bűz töltötte meg a konyhámat. A kacsa tüdején pedig rothadási foltokat állapítottam meg. Visszasiettem a Hu­nyadi-téri csarnokba, ahol az árus nem akarta visszadni a pénzemét. Végre abban egyeztünk meg, elmegyünk a csarnoki felügyelő irodájába, legyen ö a biró közöttünk. Az irodában csak egy gyermekkorban levő hivatalnok volt, aki kijelentette, hogy a kacsát állatorvosi vizsgálatnak vetik alá, dél­után pedig telefonon is felvilágosítást adnak. Délután öt óraikor, dacára annak, hogy állítólag hétig van hivatal, hiába hivtain telefonon a csarnoki felügyelő hivatalát. Senki sem jelentkezett. Végre háromnegyed hétkor R e i s z mészáros szives közbenjárásával, aki­nek a csarnokban van a mészárszéke, szóbaálltak velem és megígérték, hogy vasárnap délelőtt végleg elintézik ügyemet és a „libaaprólékoi“ megmutatják az állatorvosnak. Eddig azért nem intézkedhettek, mert a felügyelő egész nap a Rákóczi-úti csarnok­ban volt elfoglalva. Biztam a vasárnapban, de hiába, mert mikor Fenyővel, az árussal megjelentem a hiva­talban, azt zárva találtam. Ezt már maga az árus is magsok alt a, kivette az erszényét és visszafizette a kacsa árát, hogy ő majd csak könnyebben elintézi a kacsa-ügyet a felügyelővel. Ilyenformán nekem károm nincsen, de elsőrendű közérdeknek tartom, hogy ezekről az állapotokról Ziegler igazgató ur is értesüljön a Fővárosi Hirlap révén. Két napig talán még sem szabad egyetlen kacsa-ügyét halo­gatni, nem szabad egy vásárcsarnokot felügyelet nélkül hagyni és tapasztalatlan gyermekekre bizni. Ezek tűrhetetlen állapotok, amelyen, segíteni kell gyorsan és radikálisan. (Aláírás. A cim a szer­kesztőségben megtalálható.) Német élelmesség. Az angol, amikor hadikölcsönt gyűjt, síppal, dobbal, nádi hegedűvel korteskedik mellette. Nem szegyei kiállni a dobogóra L 1 o y d George és Bonar Law sem. Nálunk kissé szemérme­sen, öregesen, konzervatív módon megy a hadiköl- csön propagálása. Eszközeink pirulósak, ósdiak. An­nál inkább meglepő az, hogy a németek milyen élel­mesen, okosan kezelik ezt a kérdést. Tudják nagyon jól, hogy hangtalanul nem lehet milliárdokat gyűjteni, bármilyen csábítóak legyenek is a feltételek. A né­met élelmességnek nagyszerű bizonyítéka, hogy ma a magyar lapokban is német hirdetések jelennek meg. Ilyen szokatlan, német nyelvű hirdetéssel találkoz­nak olvasóink a „Fővárosi Hirlap-1 mai számában is. Természetes is ez, hiszen Németország nagyon jól tudja, hogy Magyarország ma tele van német keres­kedőkkel, üzletemberekkel és még inkább katonákkal: Ezekhez is szólni kell, ezeket sem szabad anélkül hagyni, hogy felszólítást ne kapjanak. Ha majd ismét rákerül a sor a magyar hadikölcsönre, a mieink bát­ran tanulhatnak a németektől e tekintetben is erőt és lendületet. Modern Színpad, Alig néhány. szava van Mészá­ros Gizának A kisasszony-ban, Harsányi Zsolt frappáns kis drámájában, ce némaságával olyan lélekzetfojtó és olyan lesziirődött alakítást produkál, hogy a Modern Színpadot szorongásig megtöltő kö­zönség lelkesedéssel tapsolja és igazi élményt visz magával a Belváros gyönyörű kis színházából. A Möwe-film negyedszer. Az a páratlan siker, amely a M ö w é-filmét már három hét óta kiséri. arra készteti az Uránia-szinház igazgatóságát, hogy hétfőtől kezdve ismét műsorra tűzze ezt a nagy­szerű mozgóképet. Ezzel együtt kerül bemutatásra Christians Mady első filmje, a Királyom, m e g h a 1o k érted! Henry aréna előadásai az előrehaladott szezon dacára is állandóan táblás házakat vonzanak. Ezt a nagy népszerűséget Henry igazgató kiváló szak­értelme és áldozatkészsége idézi elő. Aki a nagy­szerű szeptemberi műsort még .nem látta, mulasz­tást követ el, mert valóban kellemes szórakozástól fosztja meg magát. Apolló-Kabaré. Az Apolló-Kabaréban a nagy­sikerű és változatos megnyitó műsor állandóan telt házak előtt kerül szinre. Fellépnek: Németh Juliska, Harasztit y Mici, Vidor Ferike, Ho­moki Paula, A n d a i Terka. Bajor Lili. R ó z s a - h e g y i Kálmán, Kő váry Gyula, B o r o s s Endre, Mály Gerö, Gőzön Gyula, Varsa Gyula, Her­ceg Jenő és Szenes Ernő. Jókedv és vidámság jegyében áll a Nemzeti (Royal) O r f e u m műsora, de azért a komoly mű­vészi elem is képviselve van benne sok szép számmal. Zajos tetszéssel honorálja a minden este zsúfolt néző­tér a kitűnő ének- 'és zeneszámokat, a fényes varité- attrakciókat, operettet, balettet és Josma Selim dal­ciklusát. A S ö r k a b a r é b a n 8—12-ig Szenes Béla művészi vezetése alatt nivós és mulattató uj félhavi műsort játszanak. Az ördög szilhuettjei — Az oroszlán a Mozgó­kép-Otthon uj nagystílű műsora. Az elsőben Mia May, a szépségéről és művészetéről egyaránt hires művésznő és Decarloj, aki ma talán egészen páratlanul áll a mesteri filmjátszás terén, játszák a főszerepeket. A darab rendezése is legelső rangú. —< Az o r o s z 1 á n a finom, szellemes francia filmekre vall. Izgalmas tartalma, megjátszása, rendezése min­den tekintetben művészi filmmé avatják. A hétről- hétre várva-várt Siófoki strandélet 111. soro­zata egészíti ki a kitűnő és szép műsort. Kristálypalota. Steinhardt. Kezdete V28 órákor. Télikert. Voigt. Freihardt, Somogyi Nusi. Kez­dete I28 órakor. Az utolsó hét. Hétfőn kezdődött a B e k e t 0 w cirkusz évadjának utolsó hete. Hogy ebben az évad­ban Bekeíow igazgató mi mindent produkált, hogy bebizonyítottál, hogy háború dacára is lehet elsőrangú műsorokat összeállítani, újdonságokat hozni, azt min­denki tudja, aki a cirkuszt látogatta és sokan láto­gatták, mert alig volt olyan előadás, melyhez min­den jegy el nem kelt volna. Az utolsó műsora is első­rangú, érdekességekkel é's látványosságokkal bővel­kedő. E d m é e a levegő tündére, R a i n a t s a csodaartista, Elwiwo, akit élve eltemetnek, Car­mel 1 i 11 i illúziói és gondolatolvasásai és főként S a w a d e tigrisei, a cirkuszvilág gyöngyei. Szeptember 30-án utolsó 2 előadás! Uránia A Möwe negyedszer is! Ezzel együtt: Királyom, meghalok érted! t hristians Mady első filmje. Előadások: Hétköznapokon 6, 3/48 és 015 órakor. Vasárnap 3, 1/25, 6, 1j2S és 9 órakor. Vízvezetéki javítások Pogány VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—43. sz. BEKETOW-CIRKUSj Ma és minden este fél 8 órakor nagy előadás, uj műsorral Í E D M E E a levegő tündére R AI N ATS !?? ELWINO't élve eltemetik 2 CARMELLIMI gondolat- olvasás és bűvészet Évad vége vasárnap, szeptember 30-án, Csütörtökön d u. l/i4 órakor, visszavonhatatlanul utolsó csütörtök délutáni előadás teljes műsorral, félhelyárakkal mindenkinek. A TŐKE • • • Szemle. Hadjárat a nagytőke ellen. — A kiegyezési provizórium. — A bankóprés szüneteltetése. A íöldmivelési miniszter nemrégiben irtó hadjáratot hirdetett azok ellen, akik a vérből aranyat csinálnak. Most azután az a kellemet­lenség érte, hogy egy újságcikkben árdrágító­nak leplezték le. A miniszter a támadásokra re­flektálva, azt mondja, hogy az ügyet a bíróság előtt fogja tisztázni. Ezt csak helyeselni lehet. De az már kevésbbé okos dolog egy felelős ál­lamférfiutói, hogy ezt az alkalmat felhasználja arra, hogy nekirontson a nagytőkének és egy­idejűleg eldicsekedjék azzal, hogy ő inspirálta azokat a legutóbbi kormányintézkedéseket (szesz rekvirálása, sertésállomány rekvirálása stb.), melyek a nagyipari tevékenység korláto­zását célozzák. Az igaz, hogy a háború a gaz­dasági életben nagyfokú koncentrációt idézett elő és a nagytőkének domináló szerepet bizto­sított. Csakhogy éppen ennek a koncentráció­nak és a nagytőke intenzív munkájúnak köszön­hető, hogy gazdasági életünk nem roppant ösz- sze a háború alatt. Elsősorban nagybankjaink erős felkészültségének tulajdonítható, hogy pénzügyi hadviselésünk mindeddig kifogástala­nul működött. Hogy pedig a hadifelszerelések­ben soha fennakadás nem állott be, az ugyan­csak a nagytőke érdeme, mely az ipari erőket alkalmas időben tudta koncentrálni. Ilyen kö­rülmények között elhibázottnak tartunk min­den olyan kormányintézkedést, mely a háború alatt a nagyipar és a banktőke tevékenységét gyengíteni akarná. A gazdasági erők nagyobb méretű koncentrációja már a legutolsó béke­években indult meg és a háborít alatt gyors tempóban fokozódott. Bizonyos, hogy a közel jövőben a gazdasági élet valósággal el fog trösztösödni. Ez egy természetes folyamat, me­lyet az agrárius miniszterek kirohanásai nem lesznek képesek megakadályozni. A tőkeemelé­sek, bankfúziók, iparvállalatok egyesülése, nagy ipari kon.cernek létesítése: mindezek arra val­lanak, hogy jövő gazdasági fejlődésünk a nagy­tőke jegyében fog végbemenni. A íöldmivelési miniszter tehát a szélmalmok ellen harcoló Don Quichot szerepét játsza, amidőn a nagytőke el­len indul hadba. * A kiegyezés kérdésében tehát mégis az egye­düli józan álláspont győzött. Mi ezen a helyen mindig azt az álláspontot fejtettük ki, hogy a habom alatt hosszúlejáratú gazdasági szerző­déseket nem szabad kötni, minthogy meg kell őriznünk cselekvési szabadságunkat arra az időre, midőn kereskedelmi politikánk jövendő utjai felöl teljesen tisztában leszünk. Egy bécsi lap jelentése szerint a két kormány a húsz éves szerződést irattárba teszi és egyelőre egy évi kiegyezési provizóriumban állapodott meg. Az ország gazdasági érdekeltségei nagy megelé­gedéssel veszik tudomásul a kormánynak ezt az elhatározását. A mostani komoly idők, ami­dőn a nemzet összes anyagi és erkölcsi erői a létérti küzdelemben vannak összpontosítva, nem alkalmasak arra, hogy a kiegyezés dolgát nyélbe üssük. Az egyéves provizórium teljesen megfe­lel a célnak. Hosszúlejáratú szerződéseket majd csak béke idején köthetünk. Természetesen ugyanez ál! a Németországgal való gazdasági viszonyunk rendezése tekintetében is. Itt sem szabad lekötnünk kezeinket. Arra is kell gon­dolnunk, hogy a békekötés után az ellenséges államokkal is rendbe kell jönnünk kereskede­lempolitikai téren is, és hogy termékeinknek a jövőre nézve biztosítani kell azokat a piacokat, melyeket a háború alatt elvesztettünk. Arra ugyanis senki se gondol, hogy a békekötés után volt ellenfeleinkkel gazdasági háborúba keve­redjünk. ¥ A hadikölcsönökkei és az uj adókkal, amint ez köztudomású — a háború kiadásait eddig nem voltunk képesek fedezni. A két kor­mánynak ezeken kívül az Osztrák-magyar banknál jelentékeny összegű függő kölcsönöket kellett felvennie. Az Osztrák-magyar bank nem teszi közzé kimutatásait és igy eddig nem tud-

Next

/
Thumbnails
Contents