Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-05 / 36. szám
Budapest, 1917. szeptember 5. 5 ymnjzavJÍÍJZMP egészségügy és közjótékonyság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a magyar királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta. A királyi kézirat szabatosan jelöli meg Temesváry doktornak fővárosszerte ismert, nagyértékii tevékenységét: mint orvos és mint jó ember dolgozik fáradhatatlanul, nemes önzetlenséggel a szegények és segítségre szorulók javán. Alig van olyan humánus intézmény, amelynek vezetői közt meg ne találnék Temesváry nevét. De nemcsak a nevét adja, hanem nagy orvosi tudását és meleg, érző szivét is. Kitüntetése nagy öröme Budapest szegényeinek, különösen pedig az elhagyott és nála védelemre talált anyáknak. A Modern Színpad uj műsora. A M o d e r n Színpad ezidei első bemutatójának nagy sikere csak fokozódott a bemutatót követő estéken. A mindenkor táblás házak közönsége elragadtatással tapsolta az uj műsort, amelynek minden egyes száma igaz művészi gyönyörűséget szerzett. Medgyaszay Vilma., aki az uj műsor eddigi előadásain rekedtsége miatt nem vehetett részt, hétfőtől kezdve ismét fellép. Minden vasárnap délután Fehér kabaré lesz az uj műsorral, mérsékelt helyárakkal. Évadnyitó előadás. A Folies Caprice a napokban tartotta évadnyitó előadását téli helyiségében. A nézőteret zsúfolásig megtol.ő közönség végigkacagta az egész műsort, melynek gerincét két, igen sikerült uj bohózat képezi. A magyar bohózatot, melynek cime: „K ü 1 ö n ö s szálloda“ — a sok sikert látott háziszerző, Tábori Emil irta, az „E r hält sic h selbst zurück“ cimü német bohózatnak G 1 i n- ger és Taussig a szerzői. A siker oroszlánrésze ezúttal ismét a Folies nagyszerű gárdáját illeti, amely az utolérhetetlen Rótt Sándorral az élén olyan nívós összjátékot produkált, amilyet csak ez az együttes tud. R. T ü r k Berta és Ferry Rosen nagyszerű uj szólói hatásos kiegészítői a fölötte sikerült uj műsornak, mellyel a legjobb auspiciumok között indul meg az uj évad. A Möve-t mutatta be a gyönyörűen átalakított U r á n i a - S z i n h á z évadnyitó műsorában szombaton, szeptember 1-én. Ezt a grandiózus filmet a német császári filmhivatal készíttette a Möwe segédcirkálónak tengeri útjáról és az általa végzett hajóelsülyesz- tésekről. Vagy tizenhét oceánjáró elsiilyesztése látható rajta közvetlen közelből. Tizezer tonnás haió- óriások, ötárbocos vitorlások halálra sebezve a gyilkos torpedótól, vagy ágyúgolyótól pár pillanatig vergődnek, aztán hatalmas robbanásban kiadják lelkűket s beletemetkeznek a tenger hullámsirjába. Eltekintve a film történelmi becsétől, páratlanul álló érdekessége épp abban van, hogy egészen újszerű. Vele együtt került bemutatóra az amerikai filmgyártás egyik gyöngye: Az éden szigete és A pünkösdi királyság. Az Ápoló-kabaré megnyitása. Pénteken, szeptember 7-ón nyílik meg a művészi Ízléssel és modern kényelemmel újraépített Apolló-kabaré. Az épület átalakulása mellett művészi tekintetben is észrevehető lesz a magasabb stílusra való törekvés. Heltai Jenő M a m d u n a címmel keleti tárgyú vígjátékot irt az Apolló-kabaré számára, amely a legfinomabb csemegével szolgál az irodalom gourmentjei- nek. Gábor Andor kacagtató bohóságot irt ezzel a cimmel: ,,Az arca fekete, a szive fehér“. Harsányi Zsolt „Vidéki koncert“ cimü operettjével szerepel a .műsoron, amelyhez a kitűnő R e i n i t z Béla komponált muzsikát. Kő vár y Gyula rendkívül mulatságos énekes bliiettet irt „Ö tehén!“ cimmel s a „Rózsika” cimü nagyhatásúnak ígérkező dramolett szerzőiéként uj irót mutat be az Apolló-kabaré Z i 1 a h y Lajos személyében. A felsorolt kis darabok mellé sorakoziK a tréfák és magánszámok gazdag sorozata, melyeket Gábor Andor, Harsányi Zsolt, H e 11 a.i Jenő és Szép Ernő Írtak, zenéjüket pedig Buda.y Dénes és R e i n i t z Béla komponálta. Henry-aréna, amely világvárosias programmjá- val a nyár folyamán a közönség legnagyobb megelégedését váltotta ki, szeptember havában is nem csökkent látogatottságnak örvend, Henry igazgató a szezon végére is mulattató és kicsinyt, nagyot szórakoztató programmot állított össze, amelylyel a szórakozni vágyó közönséget állandóan le tudja kötni a városligeti arénához. Steinhardt-bemutató a Kristálypalotában. Szombaton este kezdte meg vendégjátékát a Kristálypalotában az utolérhetetlen Steinhardt Géza. A zsúfolt ház közönsége viharosan ünnepelte a kitűnő művészt úgy szólójában, mint „Az árvácska“ cimü -bohózatában. A megnyitó-műsor 'többi száma, különösen S z ő 11 ő s i Rózsi, K o r n a i Berta és Herendi Manci igen nagy sikerrel mutatkoztak be. A vasárnap délutáni mérsékelt áru előadásokon az egész műsor bemutatásra kerül. A Télikert megnyitása. Szombaton este nyílt meg a Télikert és a megnyitó-műsornak példátlanul nagy sikere volt. A fenomenális Trude Voigt káprázatos előadásával alig tudott betelni a zsúfolt ház közönsége. Mizzi Freihardt a Dolores cimü operettben kapott viharos tapsokat, Somogyi Nusit pedig a magyar operettben ünnepelték. Ma-gyari Lajos, Szalontai, Újvár y, Kabos és Gallai, valamint a nagyszerű artista-számok óriási sikert arattak. Uj műsor a Beketow cirkuszban. Ismét uj műsort, a szeptemberit mutatta be a Beketow cirkusz, amely most is elsőrangú attrakciókat hozott. A kéznélküli Sartoni midazt elvégzi a lábaival, amihez más ember a kezeit használja, silophont is játszik és hegedül. A 2 P o t f a y szenzációs légtornászok, hasonló vakmerő szép mutatványt Budapest még sohasem látott. A 2 Carmellini humoros boszorkánykonyhája mindennap nagy derültséget kelt, S a w a d e tigriseit pedig még mindig csodálja és dicséri a közönség. A cirkuszban csütörtökön, szombaton és vasárnap d. u. V-’4 órakor nagy előadások, csütörtökön félárak mindenkinek, szombaton és vasárnap d. u. félhelyárak gyermekeknek. • mm Hadigazdasági szervezetünk A háború folyamán úgy a termelő társadalomban, valamint a közigazgatásban és a tudományos világban az a nézet alakult ki, hogy ebben a létért való küzdelemben azért vagyunk képesek oly szívós kitartást tanúsítani, mert hadigazdasági szervezeteinket kitünően csináltuk meg. Ez a meggyőződés annál is inkább gyökeret vert, minthogy annak a semleges és ellenséges külföld is kifejezést adott. Csakhogy ennek a felfogásnak egy árnyoldala is van. Ugyanis minél tovább tart a háború, annál inkább azt a törekvést látjuk felszínre kerülni, hogy ezek a hadigazdasági szervezetek, melyek a mostani kritikus időkben jól beváltak, a békegazdaságba is átvitessenek és ott mintegy megörökittessenek. Ezek a törekvések azonban — mint ahogyan máskép nem is volt várható — ellenáramlatot szültek azzal a bevallott célzattal, hogy a hadi- gazdasági szervezetek a háború után azonnal megszűnjenek. El kell készülve lennünk tehát arra, hogy ez a kérdés éles harc tárgyát fogja képezni, rniheilyt a gazdasági ellentétek megszűntek magukat továbbra is a hadiállapot kényszerűségének alárendelni. Az bizonyos, hogy az iparnak militarizálása, mint ahogyan azt a háború alatt láttuk, a békeidőre nem lesz fenntartható, mert ez fokozatosan a kollektiv gazdálkodáshoz, utolsó stádiumban pedig az államszocializmusra vezetne. Viszont az is biztosra vehető, hogy a háború után! az állam a kartellek és trösztök helyébe majd monopóliumokat igyekszik létesíteni, hogy igy a kartellek és trösztök óriási nyereségeit a maga részére ka- paritsa meg, mert csak igy lesz képes azokat a nagy terheket fedezni, melyeket a háború reá rótt. Közelfekvő tehát az a feltevés, hogy a háború után az államgazdaság a kereskedelmi monopóliumok kreálása által több téren teljes erővel érvényesülni fog. Azt azonban ne higyjiik, hogy az állam a mobil tökét a fontosabb termelési ágazatok teréről ki fogja szorítani. Az állam csak uj' bevételi forrásokat keres, de teljesen távol áll tőle az a szándék, hogy a közgazdaságot átszervezze. A háborúban ezt részben megtette ugyan, ameny- nyiben több téren) az individuális gazdálkodást kollektiv gazdálkodással váltotta fel. Ahol kartellek, szindikátusok vagy más egyesülések formájában szorosabb organizációkat talált, ott azokat a saját céljaira hsználta fel, ahol pedig nem talált, ott teremtett ilyeneket vagy központok felállításával, vagy pedig kényszerszindikátusokkal, mint azt Németországban láttuk. Az állam mindenütt, ahol erre szükség volt, koncentrált, organizált, szindikátust alakított, szóval egyesitett. Azonban ennél nem bizonyos gazdasági elv vezette az államot, hanem kizárólag a hadiállapot kényszerűsége. A militarizált hadigazdaság éppen ellenkezője a normális gazdaságnak. Az állam a háborúban valóságos gazdasági diktatúrát gyakorol, mig béke idején a gazdasági életben mindig a laisser faire elve érvényesült. A diktatúra a diktátornak mindig kényelmes. De ez csak háborúban van igy, a békében ez a diktatúra az államra nagyon kényelmetlen volna. Egyszerűen a fejét vesztené. Azt, amire a magánkezdeményezés, a gazdasági erők szabad játéka képes, azt az állam képtelen elvégezni. Mindennek dacára valószínű, hogy közvetlenül a háború után az állam bizonyos mértékben gazdasági téren is érvényesíteni fogja politikai hatalmi eszközeit. De ennek az organizációhoz kevés köze lesz. Az állam elvben szabad folyást engedhet a gazdasági fejlődésnek, de azért nem kell lemondani arról a jogáról, hogy adminisztrative interveniáljon, ahol arra gazdaságpolitikai szempontból szükséges lesz. Ezzel a jogával az állam néha a béke idején is élt. Az állam a gazdsági életben sohasem játszott alárendelt szerepet és a jövőben még ke- vésbbé fogja ezt tenni. Valószínű, hogy az állam a háború után például erősen irányítani fogja a tőkeplaszirozási tevékenységet. Amig az állam és a törvényhatóságok igényei kielégítve nem lesznek, addig az ipari invesztíciók részére a tőkepiac előreláthatólag csak korlátolt mértékben fog rendelkezésre állani. Ami pedig a központokat illeti, az államnak éppón nem érdeke, hogy ezek a szervezetek a háború után továbbra is fenmaradjanak. Még kevésbé érdeke ez a gazdasági életnek, melynek valóságos', kerékkötői volnának. Azért kívánatos, hogy a központoknak a „lefaragása“ már most megkezdődjék, hogy azután, mire a hőn óhajtott béke elérkezik, a gazdasági tevékenység szinteréről teljesen eltűnjenek és helyet engedjenek a szabad kereskedelemnek és a szabad magántevékenységnek, melyek a gazdasági fejlődés intézményes biztosítékait képezik. Az uj Vöröskereszt sorsjegyek Óriásiak azok ai feladatok, melyek a jótékonyság és a hadigondozás terén az államra és a társadalomra háramlanak. Nyilvánvaló, hogy ezeket a feladatokat csak egyesült erővel lehet megoldani. Minthogy a magánjótékon,y|ság és az önkéntes adományok a folyton fokozódó segélyszükségletet nem képesek kielégíteni, kell, hogy a társadalomnak az állam siessen segítségére az ő hatalmi eszközeivel. Ezt a célt szolgálja a most kibocsátásra kerülő sorsjegykölcsön, amely a társadalmi jótékonyságot állami organizáció utján gyakorolja. Az uj Vöröiskereszt sorsjegy,misszió a legnagyobb jótékonysági nyereménykölcsön, melyet valaha Magyarországon rendeztek. Mint a prospektusból kitűnik, az uj kötvények a középutat reprezentálják a magán és állami emisszió között. A kölcsönt egyf bankiszindikátus bocsátja ki ugyan, de az állam azt teljes egészében garantálja. Az egész sorsjegyalap, vagyis a játékterv összes nyereményei az állampénztárnál deponáltattak, úgy, hogy! az alap kezelései teljesen az államkincstár hatáskörébe utaltatott. Ennélfogva az állam abban a helyzetben van, hogy a* nyeremények készpénzben való kifizetését garantálhatja. A kisorsolt nyereményeket az állampénztár utalja és fizeti ki. Ennélfogva a sorsjegyek államilag garantált kötvények jellegével bírnak. A játékterv nyereményesél.yei minden tekintetben a lehető legkedvezőbbek. A 80 évi játéktartam három első évtizede alatt tizenegy esetben 1 millió koronás főnyíeremények, tizenkilenc esetben 500.000 K-ás kilenc esetben 300.000 K-ás, illetve 200.000 K-ás, harmincnégy esetben 100.000 K-ás és húsz esetben 50.000 K-ás főnyeremények fognak kifizettetni. Eltérően más sorsjegyektől, az uj sorsjegyek az összes húzásokban játszanak, akkor is', ha már kihúzattak, ami a nyeremény-esélyeket jelentékenyen növeli. De gondoskodtak a befektetett tőke vissza^ fizetéséről is, amennyiben a játékidő utolsó évében az összes sorsjegyek a névérték kétszeresével, vagyis 80 K-val fognak beváltatni, am iái tál a sorsjegy a befektetési papír jellegét ölti fel. Minthogy pedig a sorsjegyek a budapesti tőzsdén jegyeztetni fognak, ennélfogva az uj nyereménykötvények piaca és ezzel eladási lehetősége biztosítva van. A sorsjegyek aláírási ára 52 K-ban állapíttatott meg. Az aláírás szeptember 10-től 15-ig fog tartani. Az emisszió ideje igen szerencsésen választatott meg. Az ország lakossága a termés értékesítése révén igen nagy készpénzkészletek felett rendelkezik. Az értékpiacon szokatlan élénkség uralkodik, úgy, hogy a legközelebbi hadikölcsön kibocsátásáig a sorsjegyek teljejsen plaszirozva lesznek. Tekintettel arra, hogy nálunk 10 év óta sorsjegykibocsátás nem volt és hogy a sorsjegypiacon áruhiány' van, biztosra vehető, hogy a piac felvevő képessége most igen jelentékeny. A prospektus szerint, — amelyet mai lapunkban közlünk — 1,200.000 darab, egyenkint 40 K névértékű és 80 K-val törlesztésre kerülő adó-, bélyeg- és illetékmentes nyereménykötvény kerül kibocsátásra, melyek 120.000 sorozatba vannak beosztva. A sors-
