Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-22 / 34. szám
Budapest, 1917. augusztus 22. 5 Jói 'ntw/ Jl/jivir’ f. TŐKE • • • Szemle. Wekerle állampénzügyi politikája. — A bankok félévi mérlegei. — A jegybank szabadalma. Wekerle Sándor csinálta meg a valutát és ö hozta rendbe annakidején az ország kuszáit pénzügyeit. Az állami financiák szempontjából tehát csak örvendhetünk annak, hogy az ország kormányát Wekerle veszi a kezébe, aki az állam pénzügyeinek legalaposabb ismerője. Nem ismerjük pénzügyi hadviselésünk részleteit, minthogy az eddigi kormányok jónak látták azokat eltitkolni. Azt azonban tudjuk, hogy a háború teljesen felborította a költségvetés mérlegét. Óriási kiadási többletek merültek fel, melyek fedezetéről gondoskodni kell. Erre a feladatra senki se alkalmasabb Wekerlénél, aki tudvalévőleg modern adórendszerünk megalapítója volt. Az bizonyos, hogy nem lehet a végtelenségig folytatni azt a gazdálkodási rendszert, amely kölcsönt kölcsönre halmoz fel. Most már uj bevételi forrásokat is kell találni, hogy a kölcsönök óriási kamatai fedezetet nyerjenek. Uj adók kreálására van tehát szükség, ezenkívül pedig az a kényszerűség áll be, hogy a meglévő adók lényegesen felemeltessenek. Wekcrlének álláspontja ebben a kérdésben ismeretes. Ö a jövedelmi adó fokozásának a hive és feltehető, hogy fiskális politikája ebben az irányban fog mozogni. Korábbi nyilatkozataiból az is kitűnik, hogy az állami pénzügyek egyensúlyának helyreállítására uj monopóliumok kreálását tartja szükségesnek. A lemondott kormány, mint értesülünk, előmunkálatokat kezdett több uj adónem behozatala dolgában. Ezek között a szénadó és luxusadó is szerepel. Valószinii, hogy Wekerle ezeket a tervezeteket magáévá fogja tenni és ezenkívül más uj adókat is fog javaslatba hozni. A költségvetésben körülbelül egy milliárdos hiány mutatkozik. Ezt valahogyan be kell tömni. Úgy látszik az állami pénzügyek rendbeszedésének a szükségessége tolta előtérbe Wekerle megbízatását, akire ezen a téren mindenesetre nagy és nehéz munka vár. Wekerle múltja, nagy tudása és óriási munka- ■ereje garancia arra, hogy ő ezt a feladatot sikeresen meg fogja oldani. * r/* A bankok most kezdik publikálni félévi mérlegeiket. Elsőnek a Magyar bank tette közzé számadásait, melyekből kitűnik, hogy a bankok üzleti működése 1917-ben is teljesen a hadigazdaság jegyében folyik le. A nagybankok eddig elért üzleti eredményei arra engednek következtetni, hogy az 1917. évi osztalék magasabb lesz az 1916. évi dividendánál. Ennek ‘tulajdonítható a bankpapírok jelentékeny áremelkedése is. Jellemző, hogy az 1917. év első felében nemcsak a betétek emelkedtek, hanem jelentékenyen megszaporodtak a bankok saját tőkéi is. A budapesti nagybankoknak jelenleg óriási tőkék állanak rendelkezésre, dacára annak, hogy időnkint sok száz millióval sietnek az állam segítségére. Természetes, hogy ezeket :a nagy tőkéket a bankoknak valahogyan fruk- tifikálniok kell. Minhogy pedig most a kereskedelmi váltóleszámitolási üzlet pang, a bankok a lombard- és értékpapírüzletre adták magukat, melyen igen szép nyereségeket értek el. Jelentékeny bevételi többleteket eredményeztek a konzorciális üzletek is. Az uj részvénykibocsátások nagy nyereségekkel bonyolittattak le. Magától értetődik, hogy a tőzsdei hausse következtében jelentékenyen emelkedett a bankok -értékpapirállományának értéke is, ami a mérleget szintén kedvezően befolyásolja. Ez különben a bankoknak alkalmat szolgáltat arra, hogy jelentékeny tartalékolásokat eszközöljenek, mire a jövő nagy feladataira való tekintettel amugyis szükség van. * Az Osztrák-magyar bank szabadaménak meghosszabbítása dolgában jelenleg tárgyalások folynak, melyeknek részleteiről eddig pozitív adatok nem kerültek nyilvánosságra. Bécsi lapok tudni vélik, hogy a bank szabadalma 20 évre fog meghosszabbittatni. A háború alatt a pénzügyi hadviselés egész terhe a jegybankra nehezedett. Hogy ezt a feladatot a bank hogyan oldotta meg. azt majd csak a háború után fogjuk tisztán láthatni. Egyelőre csak azt érezzük, hogy a jegybank a háború alatt rósz devizapolitikát folytatott, ami a koronának alacsony intervalutáris árfolyamában jut kifejezésre. Kívánatos volna, ha a kormányok a mostani tárgyalások folyamán garanciákat követeimének arra nézve, hogy a jegybank a jövőben nem hagyja magára a devizapiacot, hanem azt tőle tclhetőleg támogatni fogja, úgy amint azt béke idején oly jó eredménynyel csinálta. A jegybank nagy hibát követett el a háború kitörésekor, amidőn egyszerre szakított régi bevált devizapolitikájával, melyet egész Európában mintaképül állítottak oda. Adriai Biztosító Társulat. A társulatnak folyó hó 14-én megtartott választmányi ülésében az igazgatóság a lefolyt üzlejévre nézve csak ideiglenes zárszámadást terjeszthetett be, tekintettel arra, hogy az 1916. évre vonatkozóan a teljes zárszámadások még nem voltak elkészíthetők. Általánosságban az elemibiztosiíási ágazat üzleti gyarapodása igen kielégítőnek tekinthető, kedvező kárviszonyok mellett. Az életbiztosítási ágazat forgalma az uj szerzemények tekintetében élénkebb volt, mint a megelőző háborús évben. A rendes és rendkívüli üzleti kiadások erősen fokozódtak. Az igazgatóság osztalék gyanánt egyelőre a múlt évi osztalék nagyságának megfelelően részvényenként 160 korona kifizetését határozta el. A Gyapjuközpont igazgatósága a kormány képviselőinek jelenlétében hétfőn tartott ülésén foglalkozott az április 50-áig terjedt 1916/17-iki első üz- leíév mérlegével és üzleti eredményével. Az augusztus 27-ére egybehívandó közgyűlésnek az igazgatóság indítványozni fogja, hogy az üzemi költségek levonásával, valamint a társaságot főként Brassóban a románok betörése által ért 540.000 korona kárösszeg tartalékolása mellett mutatkozó 871.019 korona 08 fillért tevő' nyereségből a két millió korona alaptőke utáni alapszabályszerü 5% fejében 100.000 korona a részvényeseknek kifizettessék, a rendes és rendkívüli tartalékalap összesen 225.000 koronával dotáltassék, az ezután fenmaradó 546.018 korona 8 fillér pedig uj számlára vitessék elő; ebből az összegből lesznek fizetendők az elmúlt első üzletévre még kirovandó különféle adók is. A társaság részéről elért egész gyapjuforgalom nyolcvannyolc millió koronát tett ki A Magyar Bank- és Kereskedelmi Rt. 1917 első félévi eredményéről szóló mérlege a multévi nyere- ségáthozattal együtt, — mint már multheti számunkban jelentettük — 5,667.867.08 korona tiszta nyereség g gél zárul. (1,231.571 koronával többel, mint az 1916. I. félévi mérleg.) Az eredményszámla összes tételei jelentékeny emelkedést tüntetnek fel. A költségek 2.63 millióról 2.95 millióra emelkedtek. Ez a nagymérvű növekedés a tisztviselői fizetésemelésekben, drágasági pótlékokban s az általános üzleti és hadijótékonycélu költségek növekedésében leli magyarázatát. A teljes üzleti haszon a folyó bank- és áruüzleti eredményből származik. Az áruüzleti nyereség 1.67 millióról 1.70 millióra emelkedett. Ezt az a körülmény idézte elő, hogy a háború első két évében stagnáló gépüzlet forgalma az emberi munkaerő hiánya, valamint a megszállott területek gépszükséglete folytán erősen fellendült. A bank forgalma minden téren állandó nagy fejlődést mutat. A betétek összege annak ellenére, hogy a bank ügyfelei a hadikölcsön céljaira tekintélyes ösz- szégeket vontak el (az intézetnél a VI. hadikölcsönre 195 millió koronát jegyeztek), a közhatóságok és köz- intézmények betétjeit figyelembe nem véve, 283 millióra emelkedett. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R^T. ■ SZENTGYÜRGYIcsTARSA ■ ■ ■ központi fűtés, szellőztetés ■ ■ ■ ■ és vízvezeték berendezési ■ ■ ■ ■ :::::: vállalat :::::: 1 ■ ■ ■ BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTCA 88. ■ Telefon: József 8-97. ■■■■■■ Mocsonyi-udvar. 1 M mamaftzűtfáiBz HANTOS TESTVEREK Költségvetés díjtalan. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivitelben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Telefon: József 46—34.
