Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-15 / 33. szám
ßiidapesf, 1917. augusztus 15. .JöuizojflíimAP mint az: ántánt bármely államában, amelyek pedig Amerika gazdag éléstárával rendelkeznék. Hangsúlyozni kell azt is, hogy mindazoknak az áruknak az elosztása, melyek a H. T. utján eszközöltetnek, a fogyasztó közönség általános megelégedésére történik. Mindez azt bizonyítja, hogy ennél a központnál az organizáció azon a magaslatom áll, melyet a hadi állapot kényszerűsége az ilyen intézményektől megkövetel. Úgy látszik, hogy egyes központok működése a kormány tetszését sem nyerte meg. Erre vezethető vissza a kormánynak az az elhatározása, hogy a központok üzleti gestioját a jövőben szorgosan ellenőrizni fogja. Ez mindenesetre hdlyes, de nem elég. A központok működésébe több kereskedelmi szellemet kell bevimlni és szakítani kell azokkal a bürokratikus allűrökkel, melyek ott már is gyökeret vertek. _______ A telhetetlen malomipar. A háboru előtt főleg börzespekulációkból nagyra nőtt malmok, a háboru adományaképen, egész sereg kiválóan jövedelmező ui üzlethez jutottak, amelynek horribilis haszna lehetővé tette — különösen a nagymalmok számára, — hogy sorra megszerezzék és beolvasszák a kisebb malmokat, ami éppenséggel nem a fogyasztók érdeke. De hát éppen ez az. amivel legkevesebbet törődnek a háborús konjunktúrát fenékig kiélvező malmok. A háboru alatt először is maga az őrlési üzlet vált rendkívül jövedelmezővé, mert mig békében körülbelül 60 fillér volt az őrlési dij, addig — hála a fogyasztók előtt oly népszerűtlen Fővárosi Malomegyesület működésének — 4.2U koronára emelte fel a kormány az őrlési dijat, amely az idén már egész bizonyosan 4.80 korona lesz, tehát a normális őrlési díjnak éppen a hatszorosa. Ezenkívül uj üzletághoz is jutottak a malmok a háboru alatt: a tengericsutka őrlése és a kukorica csírátlanítása r é- ré vén, Mindezeken az üzleteken kívül sok malom a legnagyobb arányokban rendezkedett be a se r- téshizlalásr a, sőt ezzel kapcsolatban szalámigyártásra is. De már a z ö 1 d 1 d s é g árusít á s t 4,9 kisajátítottak maguknak a telhetetlen malmok, amelyek ugylátszik minden jó üzletre mohón rávetik magukat. Egri, makói és szabadkai malmok már vígan szárítják a zöldséget. Tavaly, amig lehetett, tarhonyán is rengeteg pénzt keresett a malomipar. Az olajmagvak kisajtolása is a malmosokat gazdagítja. Ilyen határtalan kereseti lehetőségek közepette az önző malmok kizárólag a maguk érdekeit tekintik és igy nem csoda, hogy a fogyasztók között egyre nagyobb az elkeseredés a telhetetlen s a háborús konjunktúrákon meggazdagodott, de azért folyton siránkozó malmok ellen. Igazán furcsa helyzet, hogy Magyarország húsz millió lakosságának siránkozása, amikor olcsóbb kenyér után sopánkodnak, nem hatja meg a földművelésügyi miniszter szivét, de rögtön elérzékenyiil, ha a malmosok fösirói: Langfelder Ede, az „Ofenpester“ és Bacher Emil, a „Viktoria“ vezérigazgatói, akik egyúttal a Malomegyesület vezérei, kopogtatnak az ajtaján. Ezek az urak a nyomorgó malmok részére kieszközölték az őrlési dijak fölemelését, amit persze a fogy asztó-közönség fog megfizetni. A magyar töke élhetetlensége. Néhány év előtt a Baruch és Társa temesvári cég Naszádos község területére zárkutatmányi jogot kapott. A kutatások során a község területén krómvasércre találtak, amely lényegesen keményebb, mint a közönséges vas. Jelentékeny ellenálló- képessége miatt különösen hadihajók vasbordázatának készítésére használják. Az értékes terület azonban, miután a magyar tőke nem vállalkozott, kihasználatlanul hevert. Ekkor történt azután, hogy a háboru folyamán a németek eljutottak a délvidékre, ahol tudomást szereztek Naszádos község gazdag természeti kincséről. A németek sietve megszerezték a Baruch és Társa cégtől a bányászási jogot és máris nagy mennyiségben szállítják ki a kromvasércet Németországba, ahol azt földolgozzák. Másrészt az osztrák-magyar államvasutak resicai telepén olvasztják ki a vasércet, főleg azért, mert a háboru .alatt Naszádoson olvasztókemencéket felállítani nem lehet. A magyar tőke élhetetlenségének újabb iskolapéldája ez az eset, amely annyiszor ismétlődik meg az utóbbi időben és mindig ugyanazok a szereplői. A passzív szereplő mindig a magyar és az aktiv mindig a német töke. Szent Istvánék tökeszaporitása. A Szent István Tápszermüvek Részvénytársaság alaptőkéjének csak 3U százaléka volt eddig befizetve. Az -igazgatóság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a további 70 százalékot szeptember 15-ig bekéri. A vállalatnak, úgy látszik, a külföldre szántandó nyulüzlethez nagyobb tőkére van szüksége. Központi kereskedelmi és iparbank részvénytársaság. Amint értesülünk, ezen intézet részvényeinek egy jelentékeny tételét a bécsli Allgemeiner Depositen- Bank megszerezte és ezzel a nevezett bankot érdekkörébe vonta. A Központi kereskedelmi és iparbank r.-t. a lefolyt évek során belsőleg megerősödött; most pedig az Allgemeine Depositen-Bank közreműködése által nagy feladatok vállalására is képessé válik és abba a helyzetbe jut, hogy a jövendő átmeneti és békegazdaság fokozott tevékenységét teljes felkészültséggel felvehesse. Az e célt szolgáló alaptőkeemelést a legközelebb megtartandó rendki vilii közgyűlés fogja kimondani, mely egyúttal az Allgemeine Depositen-Bank kiküldöttjeinek beválasztásával a bank igazgatóságát isi ki fogja egészíteni. A Köolajiinomitógyár részvénytársaság igazgatósága megállapította az 1916—17. évi iizletév mérlegét és elhatározta, hogy gyár- és bányatelepeinek rendes és rendkívüli értékcsökkenése fejében megfelelő leírásokat eszközöl, a biztosítási és nyugdíjalapot megfelelően javadalmazza és a lefolyt üzletévben háborús jótékonysági célokra adományozott 500.000 koronán felül ez utóbbi célra további 500.000 koronát fordít. Az ezután fenmaradó 2,391.078 korona 82 fillér tiszta nyereségből részvényenkint 50 koro- nányi osztalék kifizetését fogja a közgyűlésnek javasolni. A társulati üzemek további fejlesztése céljából, főleg avégből, hogy bányaüzemét az eddigi működési helyén kivid eső területekre is kiterjessze, a 5.800.000 koronányi részvénytőkének 11 millió koronára való felemelése is fog a közgyűlésnek javasoltat™. A Mundus tőkét emel. A „M u n d u s“ egyesült magyar hajlított fabutorgyárak r.-t. e hó 28-án rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a 2,400.000 korona alaptőke fölemelését fogják elhatározni. Az Óceán magyar konzervgyár és haikereske- delmi r.-t. 1917 április 30-án lezárt mérlegében 306.375 K tiszta nyereségek számol el, az előző évi 81.411 K-val szemben. A társaság, mely alaptőkéjét tavaly 400.000 K-ról 800.000 K-ra emelte fel, gyártelepét 165.728 K-ra- (1916 április 30-án 219.345 K-ra) és berendezését 19.271 (37.088) K-ra értékeli, amivel szemben mind a két utolsó mérlegben 75.000 K értékcsökkenési alap áll. Az árukészlet 286.897 (220.508) K, az értékpapírok 446.245 (152.975) K és az adósok tétele 2,798.079 (1,236.449) K voltak, ellenben hitelezőknek a társaság 2,053.148 í 1.190.332) K-val tartozott. A Beszterce-Naszódi Faipar Rt. e hónap 6-án megtartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 6,000.000 koronára való felemelését. Az újonnan szerzett tőkével az Alíalu Faipar Rt.-gal elhatározott egyesülés- keresztülvitele céljából beváltásra kerülnek ezen társaság összes részvényei 3,600.000 K összegben, továbbá beváltják a Beszterce-Naszódi Faipar Rt. 500.000 K elsőbbségi részvényeit. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT ÍL-T. HENRY (BAROKALDI) ARENA ............... VÁROSLIGET —; isiüaQBfiS’iDiia Az aréna előnyös építkezése folytán a legszellősebb, legkellemesebb Cirkusz- ■■■■■■ Varietéje a fővárosnak. A dohányzás meg van engedve! Naponta minden időjárás mellett délután 3 órától, vasár- és ünnepnap délután 2 órától folytatólagos külön előadások. Elsőrangú CIRKUSZ-VARIETE műsorral. ...... Az uj augusztusi műsor: ...... Tom Jack, a titokzatos és Stella Ferry k. a. az oroszlánfogu nő prolongálva. :: E'őször Budapesten : 3 Melly nővér. A 2 Metella nővér. Uj! Loros-csoport zenélő katonái. Uj ! Hermo trio és további 15 attrakció. Az esti előadás 8-10 óráig teljes világvárosi műsorral Bájos és üde csak az a nő lehet, akinek — akárcsak a napi mosdás, fésülködés - életszükséglete Diana arckrém és Diana púder mindennapos használata Próbadoboz vagy tégely . , . 1.— K Nagydoboz vagy tégely . . . 2.50 K íizideziütt Kapható BUDAPESTI LÓVERSENYEK 1917. augusztus 15., 17., 19., 20., 22., 23., 25., 26., 28., 30. és szeptember 1. és 2-án Kezdetük mindig délután 3 óra 30 perc. Belépti>jegy naponkint: 1. őszi. (Passeparto t) uraknak ............. 10.— K I. „ * hölgyeknek .......... 6.— „ 1. „ „ katonatiszteknek 6.— „ n , .. ............................... 3.- „ III. . „ ............................... 2.— „ Ál lóhely a versenypálya közepén ............. —.60 f. Au gusztus 20-án Szt. ístván-dij napján: Uraknak I. oszt............................................ 20.— K Hö lgyeknek I. oszt....................................... 10.— „ Katonatiszteknek 1. oszt ........................ 10.— „ Bé rletjegy az augusztusi 12 versenynapra: I osztály (Passepartout) uraknak ............. 100.— K „ „ hölgyeknek ......... 50.— „ „ „ katonatiszteknek ... 50— „ A külön elkerített fogadási helyre (a bookmakerek körébe) bérlet-jegy mind a 12 napra 140 K. — Aug. 15-től 23-ig 80.— K, aug. 25-től szept. 2-ig 80 K. Napijegy 25.— K. E jegyek kaphatók aug. 12-től kezdve a Magyar Lovar- egylet irodájában (IV., Semmelweis-utca 17. II. emelet). A totalisateurökhöz azonban, mint eddig, úgy ezután is szabad a bemenet. — Totalisateur I. II. és III. helyen. — Villamosvasutak egész a helyszínig közlekednek. — Frissítő-helyek minden osztálynál. Emésztést elösegitö nyálkoldó savközömtiösitö MATTON! GIESSHUBLER .TISZTA TERMÉSZETES ALKAÜÁS ^AVANYirVlZT. UMTOS TESTVEREK SRMS! Költségvetés díjtalan. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivitelben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Telefon: József 46—34.
