Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-15 / 33. szám
Hatodik évfolyam Budapest, 1917, augusztus 15-én 33. szám püia»nnnmiiionimTiaiiiaiiiaiiigiiiaiimmaiiimimmnniaiiiniiinmaiiiaiiiaiiiamainaHiauinH»BinDinc ELŐFIZETÉSI rtRJlKt Egész, évwe ........... 2o K. Fel évr>e ................. Í2 K. Eg yes számok hajthatók a kiadó hivatal ban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő ; Dacsó Emit Megjelenik minden szerdán, Szerkesztőség és kiadóhivatal t VJ, kér. Szív-utca ...... IS. szám Telefon ................ 137-13 Seregszemlét tartani afölött, amink van és afölött, hogy azt hogyan használjuk föl, hogyan takarékoskodjunk vele, szinte mindennap jó lenne. Ahányszor azonban körülnéztünk a háború alatt az éléskamránkban és a magtárunkban, sohasem estünk kétségbe, mert a baj sohasem a nincs- telenségben volt. Az bizony nem egyszer megesett, hogy prédáid kezekre került a holmink, hogy rosszul osztották szét és ami elég lett volna, kevésnek bizonyult, hogy a hatóságok szemet hunytak a dugdosók és árdrágitók üzelmei előtt; de hogy valahol valami komolyan és segitségteleniil hiányzott volna, ilyesmire nem emlékezünk a háború sok keserű tapasztalata után sem. Ma, amerre a szem ellát, uj emberek ülnek a hatalom székében és vették nyakukba a gondot, meg a felelősséget. Egy rendkivüli előnyük azonban már is van és ez az, hogy a régi biinök terhe nem nyomja őket, de, azoknak tanulságait előnyösen kihasználhatják. A báni, mint a kígyó csavarodik a kezedre, lábodra — nem tudsz tőle megszabadulni, ezért jó, hogy uj emberek jöttek, akik szabadon pusztithat- hatják az uzsorát, csempészést, az árdrágítást, dugdosást és pazarlást. Egyik-másik az újak között pláne olyan, hogy babonás hittel kell működése elé nézni. így vagyunk például Nagy Ferenccel, akit azzal a tudattal fogadunk, hogy ha csodát tudott művelni Miskolcon!, megcsinálja azt a fővárosban és az országban is. Bennünket nem kábít el az optimizmus ópiumpja, de azt sem tagadhatjuk le, hogy egyre szaporodnak a jelek, amelyek jóreménységet keltenek. Csak a minap hallottuk Hadik grófnak, a közélelmezési diktátornak' megnyugtató kijelentéseit, már is a szénről olvasunk okos, célszerű és célravezető intézkedéseket. Ha mindez beválik, a télen izzadni ugyan nem fogunk, de nem fázunk, nem ácsorgunk, mint tavaly és világításban sem szenvedünk szükséget, mégha Ripka vezérigazgató ur a télért is nyári szabadságon marad. A fáról a munkásság pár hét előtt megtartott élelmezési nagygyűlései mondott kritikát. Tavaly — mondták — semmivel sem voltunk olyan okosan és rendesen ellátva, mint fával. Bíznunk kell benne, hogy a tavalyi megelégedettség az idén is megmarad. Kenyérben, zsírban, húsban komoly és kiküszö- bölhetetlen baj nincsen. Különösen a zsírban és légióként a fővárosban, mert a tanács e tekintetben bravúrosan gazdálkodott. Grammokig vágott minden számítás és a jól kezdett utón haladni már nem boszorkányság. A húsnál nagy szépséghiba a drágaság, amely nem tud, nem akar arányba ketrülni az élőmarha csökkenő árával. A kormány konyháján azonban hatalmas üstökben főnek a tervek és minden valószínűsége meg van annak, hogy azok hamarosan, mint bölcs intézkedések tálalódnak elénk. Ez a becsületesnek Ígérkező rend sem maradhat azonban botránykő nélkül. A főzelék és gyümölcs tragikomédiája miatt nemcsak megijedni, de szégyenkezni is van okunk. Ami itt történt, az’ igazán megbocsáthatatlan bűn és utolsó gyámoltalanság. Es ez az egyetlen terület, ahol javulást sem látunk. Mert mit ér ott egy kigondoló bizottság gyötrelmes és izzadó semmittevései, ahol a végrehajtó szerv a leg- energikusabb orvosi beavatkozás dacára sem tud megszületni. De majd rendbe jövünk ezzel ‘is. Polgári párt, vagy Polgárliga, vagy Országos Városi párt: az elnevezés nem lényeges annál a politikai alakulatnál, amelynek előkészítő munkái mostanában folynak. Báirczy polgármester törhetetlen erélylyel látott hozzá a városi polgárság megszervezéséhez és annál a mérhetetlen szellemi súlynál fogva, amelyet a városok, a városok polgársága képviselnek, már előre is bizonyos, hogy az uj párt a jövő leghatalmasabb politikai tényezője lesz. A régi kormány érezte, hogy sok oka van tartania a városok pártiéitól és a volt belügyminiszter — már a nevét is elfelejtettük — betiltotta az alakuló ülést. Most uj korszak kezdődik: szabad a gyülekezés, a szervezkedés. És a választójog többé nem választóvíz, hanem kormány Programm: — a választójogban kell egyesülniük a polgári pártoknak. Plakátot akaszt a nyakunkba a rendőrség, nehogy elfelejtsünk a zsebünkben levő holmikra vigyázni. Nem egy okos ötlet, között, amit eddig Sándor László, az uj főkapitány termelt, ez bizony nagyon szegényes. Ezért a jó tanácsért igazán nem érdemes nekünk rendőrséget tartani, hiszen amennyire tőlünk tellett, plakát nélkül is vigyáztunk a zsebóránkra és bugyellárisunkra. A többi azonban a rendőrség dolga. A rendőrségnek nemcsak az életünkre, de a zsebünkre is kell vigyázni és a tolvaj-ügyeket nem lehet plakáttal elintézni, legfeljebb úgy, ha egyenesen a tolvajokhoz fordulnak a felhívással, hogy szüntessék be a munkát, mert a rendőrség úgy is tehetetlen velük szemben. Különben is cudarul felsült egyszer már a rendőrség az ilyen plakát kist ár iáival. Akkor a pályaudvarokon és egyéb nyilvános helyeken akasztották kiv „Óvakodjunk a zsebtolvajoktól.“ Az első német, aki ill megfordult, hazaszaladt és a plakátra való tekintettel telekiabálta az országot, hogy Budapest a zsebtolvajok városa. Vigyázzon a főkapitány, most feltűnően sok német jár mifelénk. Azok, — ha elolvassák a legújabb siitetii plakátot - majd szép hírünket fogják terjeszteni a müveit nyugaton. Becsuktak egy mulatót és senki sem hullat könnyekei utána. A budapesti erkölcsökön nem esik csorba, ha az idén Steinhardt ur nem fogja malacságait belerikoltozni a mulatója pállott levegőjébe. Az artisták, pincérek, sőt a ba- buskák nyomora sem fenyeget: munka- és más alkalom máshol is kínálkozik elegendő. A fontos az, hogy tiz éves türelem és töprengés után sikerült egy tűzfészket kiirtani. Csak azt nem érti meg az ember, hogy nem léitták meg tiz esztendeig, hogy a közönség állandó életveszedelemben hallgatja a pornográfia tulhizott alkotásait? Ilyen körülmények között aligha hiábavaló a figyelmeztetés, hogy nézzenek körül, nincs-e még több becsuknivaló szórakozóhely is. Vagy talán addig várnak, mig maguk a lokalitások állják ki a „tűzpróbáé', hogy életveszélyesek-e? Kvassay Jenő nyilatkozik a Dunakérdéssel összefüggő teendőkről A Fővárosi Hírlap több ízben megemlékezett már azokról a nagyszabású tervekről, amelyek a múlt nyáron megtartott Dunakonferencia óta állandóan napirenden maradtak és azt célozzák, hogy a dunai viziutak lehetőleg nagy mértékben való kihasználása mellett Budapest minél előnyösebben vegye ki részét a háború után óriásinak ígérkező nemzetközi dunai forgalomból. Megírtuk, hogy a székesfőváros Duna-bizottságának megbízásából Kvassay Jenő miniszteri tanácsos nagyszabású, száz esztendőre szóló programmot dolgoz k:, hogy kellő előrelátással már ióeleve alkalmazkodhassanak városrendezési szempontokból is; e tervekhez és a Programm megvalósításának misem állja útját, ha a szükséges pénzösszeg a fővárosi rendelkezésére fog állarii és az állami hozzájárulás is kellő mértékű lesz. Minthogy a Duna-kérdés már igazán nemzetközivé nőtte ki magát és oly sürgetően fontos lett a gyors megoldás, a múlt héten Bécsben tartott ma- gyar-osztrák-német gazdasági tanácskozásokon, amelyeken a három állam összes Sízakmirűsz- terei és szakemberei megjelentek, a közlekedési kérdésekkel kapcsolatban hosszan tárgyalták a Duna közös kihasználásának ügyét is. A kérdés roppant fontosságára mutat, hogy gróf Czernin külügyminiszter is szükségesnek találta, hogy minden tekintetben informálódjék és a német meg osztrák szempontok mellett megismerje a magyarok álláspontját is és a magyar érdekeket. Dunakonferencia Niirnbergben. A Dunára vonatkozó tárgyalások egyébként to- vább folytatódnak, s az augusztusi hatodiki bécsi tárgyalások után legközelebb szeptember másodikén Niirnbergben lesz nagy értekezlet. A Bayerische Kanalverein ugyanis ekkor ünnepli fennállásának huszonötéves évfordulóját és ebből az alkalomból Duna-konferenciát tart, amelyre, — ha nem is ilyen cim alatt, — máris széjjelküldték a meghívókat. A tanácskozásokon, amelyeken a magyar, német és osztrák gazdasági szövetség is részt- vesz, közösen fogják tárgyalni a Duna-kérdést és a Duna.-akta körül csoportosuló problémákat. A tanácskozásokra magyar részről, — mint értesülünk, — több szakember fog kiutazni, köztük a földmivelés- iigyi minisztérium és a főváros kiküldöttei is. Idöközben Budapesten folyik tovább a munka, a főváros Duna-bizottsága hatalmas munkaprogrammot állított össze a jövő esztendőre, éppen a Kvassay Jenő által kidolgozott munkaprogramul alapján. Egyelőre persze még a jövő zenéje a tervek megvalósítása, nem lehetetlen azonban, hogy egy’k-másik keresztülviteléhez már a közel jövőben hozzáfognak és megkezdik az előmunkálatokat. Kvassay min. tanácsos nyilatkozata. A programúiról alkalmunk volt kikérni Kvassay Jenő miniszteri tanácsos véleményét, aki a következőkben ismertette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a legközelebb tárgyalásra kerülő javaslatokat: — Programm-tervezetemnek első része, az „Eszmetöredékek a budapesti kikötök és rakodópartok dolgában" cimti már Déri Ferenc dr. alpolgármester előtt fekszik és az a Duna- bizottság legközelebbi ülése elé kerül, mikor is nyomtatásban megkapják tanulmányozás céljából az összes bizottsági tagok. Előterjesztésem nagy általánosságban megvilágítja a fővárossal kapcsolatos terveket és ezért szántain azt elsőnek. A legközelebb tárgyalásra
