Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-08 / 32. szám

4 ff Budapest, 1917. augusztus S. István dr. polgármesternél, akit arra kértek támogassa őket tevékenységükben. A polgármester teljes megértéssel vette kezébe az ügyet, ug3? hogy az ma már a megvalósítás stádi­umába lépett. Hanvai Sándor pedig, aki a múlt he­ten érkezett meg nyári üdüléséből, meglepetéssel, de még nagyobb örömmel értesült arról, hogy részt vehet kedves és büszke alkotásának hatalmas méie- tekben való fejlesztésében. Mert nem kevesebbtől van szó, mint arról, hogy a z V, k e r ü 1 e t i Né p h ázat kétszer akkorára növelik me g, mint a m e k k o r a m a. Mint tudjuk, az osztályok, az egyes részletintézmények száma nem szói ul szaporí­tásra, mert azokat úgy csinálta meg Hanvai Sándor, hogy ma sincs szükség pótlásokra és kiegészítésekre, ellenben az intézmény terjedelme, férőhelyeinek száma lesz kétszerese az eddiginek. Az uj Népháza' a régi helyen épül és a tanácsko­zások, valamint a tervezések már teljes erővel meg­indultak. * Fölkerestük Hanvai Sándor királyi tanácsost, aki az uj városházán a főpolgármesteri hivatal mellett kapott hivatalos helyiséget, hogy nyugodtan dolgoz­hassák. Itt találta meg öt a Fővárosi Hírlap tudósítója, aki előtt az V. kerületi Népház kibővítésé­ről a következőket mondotta el: — Pár nap előtt kaptam a felhívást, hogy fejtsem ki azokat a terveimet, amelyeknek meg­valósítását az átalakítás során szükségesnek tai - tóm. A kibővítéshez szükséges összeget a fővá­ros fogja áldozni, ha majd a közgyűlés hozzá­járni. Tulajdonképen csak kibővítésről van sízó, uj intézményeket valószínűleg nlem fogunk csi­nálni, bár bizonyos pótlásokat, fölmerült uj szükségleteket ki; fogunk elégíteni. Epén ma (hétfőn) van azi V. kerületi Általános Közjóté­konysági Egyesület elnöki értekezletei, amelyen az egyes osztályok elnökei, illetve elnöknői teszik meg észrevételeiket. Az igy kialakult véleményt azután írásba foglalva átkiildjíik a középitési ügyosztálynak, ahol Kabdebo Gyula tanácsos fogja a technikai megoldást megcsinálni. — Ami most már az én egyéni véleménye­met illeti, nagyon szeretném, ha az intézmény­nek nemcsak a méretei nőnének, hanem pár újí­tást is eszközölhetnénk. Ezek között az újítások között van elsősorban egy népfürdő terve. A Népházában eddig is volt egy kisebbreindíi fürdő, amelyben az éjjeli szállóban levők és a foglal­koztatóban dolgozók naponta megfürödtek. Ké­sőbb a keirületbeli szegénygyermekeket is itt fürdettük, dei a fejlesztést olyan mértékben kel­lene eszközölni, hogy valóságos népfürdő le­gyen, ahol mindenki megfürödhetik, aki akar. Valószínűleg csinálni fogunk egy tejkonyhát is, amely a kerületben levő csecsemők ellátására szükséges és amely sok kiadástöbbletet az át­alakításnál nem jelentene. Polgári étkezőről is van szó, ahol tulajdonképen ugyanazt az élteit adnánk, amelylet a többi nyilvános étkezőinkben, csak épen más helyiségben felszolgálva a jobb- remdii közönség számára. Meg kell nagyobbitani az előadótermet is, ahol minden héten eddig is tartottunk egy szinidőadást, más napokon pedig tudományos és oktató előadásokat, de a közön­ségünk annyira megnövekedett, hogy legalább kétszerak|kora teremre van szükségünk, mint ed­dig volt. Ugyancsak nagyobbra kell szabnunk a munkatermeket, a foglalkoztató-műhelyeket és az éjjeli szállót is, mert ma már sehol sem fé­rünk el. HENRY (SAROKALDi) ARÉNA .............VÁROSLIGET ■................................. Az aréna előnyös építkezése folytán a legszellősebb, legkellemesebb Cirkusz- ■■■■■■ Varietéje a fővárosnak. ■■■■■■ A dohányzás meg van engedve ! Naponta minden időjárás mellett délután 3 órától, vasár- és ünnepnap délután 2 órától folytatólagos külön előadások. Elsőrangú CIRKUSZ-VARIETE műsorral. ...... Az uj augusztusi műsor: ...... Tom Jack, a titokzatos és Stella Ferry k. a. az oroszlánfogu nő prolongálva. :: Először Budapesten : 3 Melly nővér. A 2 Metella nővér. Uj! Loros-csoport zenélő katonái. Uj ! Hermo trio és további 15 attrakció. Az esti előadás 8-10 óráig teljes világvárosi műsorral R RENDŐRSÉGRŐL • • • Nem üldözik a tolvaj cselédeket. A cselédkérdés rendezéséről már sok beszéd szóródott szét anélkül}, hogy rendezték volna végre-valahára a cselédügyet, amely a teljes züllés lejtőjére! jutott a háborúban. Mi már sok­szor rámutattunk a kérdés; megoldásának módjaira, sürgettük a hatósági közvetítő felál­lítását, sürgettük a cselédkönyveknek fénykép­pel és számmal való ellátását, de mindhiába, a hatóságok és illetékes körök figyelmének ismé­telt fölhívása, a cselédügy a fővárosban nem rendeződik. Pedig az uj főkapitány ezt is Ígérte. Sokat Ígért eddig és több rendeletet adott ki, amelyeknek követése üdvös eredményeket ho­zott volna és védte volna, a közönség érdekeit. De ugylátszik, a rendőrközegek nem teljesitik az uj főkapitány rendelkezéseit. Nem respektál­ják. Nem segítik a munkájában úgy, ahogyan szükséges lenne. Nem fogadják meg azt a szi­gorú utasítást sem, hogy a közönséggel a mai kínos és keserves időkben udvariasan és jóság­gal kell bánni, különösképpen akkor, amikor a panaszt tevő közönségnek igaza van. És ho­gyan képzeli az uj főkapitány a cselédkérdés megoldását keresztiilvihetőnek, ha a tisztviselők közegei szabadon engedik a betörő és tolvaj cselédet, miért, amint mondta röviden és min­den jóság nélkül egy rendőrtisztviselő, akinek a főkapitányságon csak a cselédügyek megvizs­gálása a reszortja, -— egyéb dolga is van, mint a betörő cselédek ártalmatlanná tétele! Egy er­dőszámtanácsos feleségénél, ai Csaba-utca 7-b. szám alatt szolgált az a T. Auguszta nevű cse­lédleány, aki szolgálatbalépése után néhány nappal már meglopta a gazdáját, ellopott élel­miszert, ellopott pénzt és ékszert is, s amikor az erdőszámtanácsos feleségének föltűnt a do­log, röjátt, hogy a leány csakugyan a ládájában rejtegeti a lopott holmikat. Rendőrt hivott. A rendőr jelenlétében kerültek elő a cselédleány zsebeiből és ruhái közül az értékek. De nem le­hetett tudni, mennyi pénzt lopott, mert az erdő­tanácsos nincs itthoni s hivatalos pénz is volt, nagy összeg a szekrényekben, amelyeknek mindegyikét, összesen négyet, tolvajkulcscsal kibontogatta a derék T. Auguszta cseh cseléd- leány. Bevittei a rendőr az első kerületi kapi­tányságra. Itt rövid jegyzőkönyvet vettek fel s az uriasszonynak azt mondották, hogy pótlólag is tehet följelentést, ha majd meg tudja állapí­tani pontosan, hogy mi hiányzik. A főkapitány­ságon jelentkezzék majd, oda kisérik a leányt. Két nap múlva az erdőtanácsos felesége meg­jelent a főkapitányságon, ahol nagynehezen ki tudta nyomozni, hogy melyik fogalmazónál van az ügye. Képzelhető azonban a meglepetése, amikor a fogalmazó kijelentette előtte, hogy ő bizony szabadon engedte a cselédet. — Ugyan kérem, — mondta — más dolgunk is van nekünk, Csernovic elesett, ez fontosabb... Hiába mondta az eirdőtanácsos felesége, hogy több ezer korona is hiányozhat, hát ho­gyan lehetséges, hogy szó nélkül szabadon en­gedik a tolvaj és betöréssel vádolt cselédet? Tizenötöt is elengedtem ma ilyet, mondta érdekesen a fogalmazó. Nagyon érdekes csakugyan. Most már tud­juk, miért van annyi betörő cseléd, miért vau annyi' tolvaj, hamis könyvvel szolgálatba álló elzíillött cselédleány, annyi útonálló bestia. Mert ugylátszik a rendőrség tucatjával engedi őket szabadon, hogy garázdálkodjanak tovább és tegyék még inkább veszedelmessé az amúgy is lerongyolódott közbiztonságot. Amikor Sán­dor László főkapitány a cselédkérdés megoldá­sával foglalkozik és embereit az udvarias és elő­zékeny viselkedésre! szólítja fel, figyelmeztet­nünk kell, hogy naponta tizenöt betörő cselédet szélnek eresztenek az emberei és úgy beszél­nek a közönséggel, mint az erdőtanácsos fele­ségével. Művelődnek a rendőrtisztviselok. Budapest uj főkapitánya, dr. Sándor László), megvalósítja mindazokat a terveket, amelyeket prog- rammjában megjelölt. A rendőrség népszerűsítése a leg­főbb célja, a testület átalakítása és megreformálása, hogy elő ne fordulhassanak az uj rezsim alatt olyan bot­rányok, amelyek a rendőrség presztízsét a letűnt rend­szer alatt annyira aláásták. A belügyminiszter, mint tudvalevő, rendeletben utasította az államrendőrség tisztviselőit és legénységét, hogy a mai keserű és ne­héz időben bánjanak szeretettel és jósággal a közön­séggel. Általában az államrendőrség nívójának eme­lése szükséges, tanítás és tanulás, mert sokan 'és sokát felejtettek a háború alatt. A testület anyagi helyzetének és státuszának rendezése után nyomban újabb reform születik meg: Sándor Lászlónak az a terve, hogy a főkapitányság épületében német ’és francia nyelvű tanfolyamokat nyittat meg a tisztvise­lők számára. Legelsőrendii oktatókról és tanárokról fog gondoskodni, akik a rendőrtisztviselőket az ide­gen nyelvekre fogják tanítani. Kétségtelen, hogy okos és üdvös terv, hiszen a rendőrtisztnek is nagy szük­sége van arra, hogy idegen nyelvet tanuljon. Ezeket a tanfolyamokat 'természetesen csak az a rendőbtiszt- viselő látogatná, akinek a reszortja üdvössé teszi, ha idegen nyelveket is tud, mint például a detektivfőnök, annak helyettese, vagy a bűnügyi osztály főbb tiszt­viselői. E tanfolyamok látogatása anyagilag nem ter­helné meg a tisztviselőket, az oktatási költséget a belügyminiszteri tárca keretébe illesztenék. A tervezet kidolgozására és keresztülvitelére azonban csak a háború után kerül a sor. Tűzveszélyes mulatók. Nem épen az erkölcsi fölháborodás beszél belő­lünk, amikor örömmel látjuk, a főkapitány intézkedé­sét, amelylyel bezáratja a hirhedt Steinhardt- mulatót, ahonnan éveken át élénk malacröfögés hallatszott ki. A tűzbiztonság érdekeit azonban még a Steinhardt-irodalom kedvéért sem szabad kijátszani. A Fővárosi Hírlap mutatott rá pár hét előtt, hogy ez a mulatóhely igenis tűzveszélyes, mert Steinhardték évek óta amerikáztak annak a vasfüg­gönynek megszerzésével, amely nélkül az előadáso­kat nem lehet megtartani. Hiába hivatkozott a mulató tulajdonosa arra,, hogy most a háború alatt nem tud vasfüggönyt szerezni, mindenki tudta, hogy ezt neki már a háború előtt meg kellett volna szereznie. Látta ezt a főkapitány is, aki most jóvá­hagyta a tűzrendészed hatóság elsőfokú döntését, amely szerint a mulatót nem szabad megnyitni. A rendőrségnek azonban a tűzbiztonsági kérdéseket máshol is hasonló hajthatatlan szigorúsággal kell ke­zelnie. Körül kell tekinteni a többi mulatókban is, de különösen a mozikban, amefeek között többnek a tűz­biztonsági hiányai a laikus előtt is feltűnnek. Vannak mozik, amelyeknek nézőtere mélyen benyulik az épü­letbe és midössze egy kijárata, van, a körúton pedig egy olyan mozit is ismerünk, amely egy helyiségben van egy gyúlékony anyagokat árusító üzlethelyiség­gel. Ezeket a tűzfészkeket mind ki kell irtania a ren­dőrségnek. Epen most van az ideje, amikor a szezon küszöbén állunk. Vízvezetéki javítások Pogány Budapest VIII., Rökk Szilárd-utca 30. Telefon: József 1—48. sz. BEKETOW-CIRKUS VÁROSLIGET. Telefon 107-46 Ma és minden este fél 8 órakor a legszenzációsabb cirkuszi műsor I 5 attrakció, 5 lovasmutatvány, 1 5 bohócszám és , Sawade tigrisei minden előadásban. Csütörtökön d. u. */->4, szombaton d. u. l25 órakor nagy családi előadások fél- heiyárakkal mindenkinek. Vasárnap d. u 1p4 órakor félhelyárakkal gyermekeknek. Mindig teljes esti műsor és Sawade tigrisei. Iwentgyűrgyí ÉS TARSA központi fűtés, szellőztetés és vízvezeték berendezési ■■■■■■ vállalat ■■■■■■ ■■■■■■ vaiiaicti ■■■■■■ BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTCA 88. Telefon: József 8-97. ■■■■■■ Mocsonyi-udvar.

Next

/
Thumbnails
Contents