Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-08 / 32. szám

1/

Hatodik évfolyam

Budapest, 1917. augusztus 8-án

32. szám

teiiia»HDnmiiimnHniamainamgmnmoiiiPiimiimmpmoninuig»iianiamnmamamntHmnaiiiBinPinc

ELŐFIZETÉSI rtRJTKi

Égésié. évi*e ........... 2<r K.

Fel évre ............ IS K.

Eg

yes számok kaphatók a kiadóhivatalban•

Várospolitikai és közgazdasági hetilap

Felelős szerkesztő : Dacsó Emit

Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VJ. kér. Sziv-utca ...... IS. szám

Telefon ............... 137-15

*r

*^**F*d**+^^^^AF*** **^r^**r<***r^*^^^'\

Hadik

János gróf kemény fáüa vágta a fejszéjét, amikor félretéve minden kényelmet, nyugodt életmódot, gondnélküliséget, arra vállalkozott, hogy Magyarország minden rendű és rangú népségét élelmiszerekkel fogja ellátni.

Hadik gróf hatalmas ur, titkos tanácsos, volt, államtitkár; egészen bizonyos, hogy elhatározásának indoka sem épen hiúság, sem érvényesülési vágy, sem anyagi elégtétel. Tisztára azért vállalta a kényes megbízatást, mert erőt, képességet érez magában a gyönyörű, de súlyos feladat elvégzésire»* és mert úgy vélte, hogy hazafias ' kötelességet teljesít, amikor munkaerejét, vagy akaraterejét, tehetségét e válságos időkben rendelkezésére bocsájtja az ország népének.

Hála illeti meg tehát a Közélelmezési Hivatal uj elnökét azért, mert illem tért ki a kötelességvállalás alól, hanem engedett a megtisztelő felszólításnak, amelyet a kormány hozzá intézett. Nem szenved kétséget, hogy soha ember olyan emberfeletti munkára nem vállalkozott még, mint Hadik János. Azért -is,' mert Kiirthy Lajos báró volt az elődje, aki ugyan nem tartozott az égbaiyuló tehetségek közé, de kétségen kívül bizonyos népszerűségre és tekintélyre tett szert, mert sok jóakarattal, szorgalommal, lelkiismeretes kötelességtudással és pártatlansággal vezette a hivatal ügyeit. Nem alkotott nagy dolgokat, nem tudott megbirkózni sem az áruhiány nyal, sem az árdrágulással, de hiszen ezek a problémák meghaladják a Kürtliy báróénál jóval magasabb képességeket is.

Az -elnök tehát közbecsülésben távozott, ám ez a személyi vonatkozás még önmagában véve nem riasztaná, nem tenné nlehézzé ab ovo az utód helyzetét. Már csak azért stem, mert Kürthy bárót túlszárnyalni. — talán nem is a végső foka Hadik gróf ambíciójának. Van azonban a mérlegnek jóval súlyosabb serpenyője is: az a körülmény, hogy három esztendő tapasztalataival szemben áll, három esztendőnek anyagpazarlása, három esztendő szükségleteinek kielégítése, három esztendő fogyasztása. Bajos dolog ma már, a negyedik esztendő kezdetén rendet fertemteni a nagy rendetlenségben és élelmiszereket szerezni onnan, ahol a hadsereg is, Ausztria is, Németország is élelmiszereket keres. Roppant kényes feladat, amely Hadik János gróf széles vállaira nehezedik: tel kell látni Magyarország elkényeztetett, jól táplálkozó népét és ki kell elégíteni a hadsiereg és a szövetségesek igényeit is.

Országos, sőt világfeladat a Hadik Jánosé, bennünket azonban, bevalljuk, szükebb látókörből, önzőbb szempontból érdekel és érint a vállalkozás. Mi azt nézzük, hogy az uj közélelmezési diktátor személyében megvan-e a garancia Budapest közönségéinek ellátására. Budapest nemcsak legnagyobb városa Magyarországnak, hanem közélelmezési szempontból is egészen speciális, egészen különálló része az országnak.

Budapest élelmiszerellátása súlyosabb, de fontosabb probléma, mint az ország többi részéé, mert az ország hangulatát Budapest diktálja és a pesti gyomrok korgásától, vagy telítettségétől függ az ország szava a háborúról és békéről. Tudjuk, hogy Hadik gróf Budapest lelkes barátja és eiz elég ahhoz, hogy bizalommal üdvözöljük. Uj korszak, — jobb korszak jön.

TZZZSiMeOJZ

• • »

A nagyságák

és méltóságúk segíteni akarnak a szegény asszonyoknak, ami igen szép és fölemelő gondolat. Asszonyrendörséggé akarnak szervezkedni, amely tekintettel a férfi-hiányra, rendet akar teremteni a piacokon. Eddig igy Írásban és szóban ez is egészen dicséretes törekvés, csak épperi azt engedjék meg a nagyságák és méltóságúk, hogy a kivitel sikerében kételkedjünk. Maradjunk az udvariasság határai között és mondjunk csak annyit, hogy a nőiesség bájával, szépséggel és a hódítás eszközeivel nem lehet a piac bajait meggyógyítani, amint a háború első lázában sem sikerült a hadikórházakban a betegápolás. El a azonban tényleg megesett a szivük az ácsorgó asszonyokon, adhatunk egy ' jó tanácsot. Vegyék ki a sorbanúlló asszonyok kéAéPöl^hosarat és tejesbögrét és mondják nekik: „menjen haza szegény asszony, szoptassa meg a kisfiát, takarítsa ki a lakást, főzze meg az ebédet, majd sorbaállunk mi, megvárjuk a zsírt, tejet, krumplit. A mi műveltségűnk, nevelésünk garancia arra, hogy nem veszekszünk, betartjuk a sort, s akkor rendőrre sincs szükség. Végre pedig dolgunk felől igazán ráérünk."

Saphir M. Imrének

is befellegzett. Budapest illemtanára, Sándor László főkapitány lett. Külön illemtant irt a kofák és külön illemtant a bérkocsisok szennára. Kíváncsian lessük, mikor írja meg a rendőrök számára, akiknek pokróc-gorombasága és udvariatlansága felveheti a versenyt amazokéval. Persze nem könnyű dolog a kofákat széplelkii hölgyekké, a bérkocsisokat pedig gavallérokká változtatni. Végre is azonban, ha már a főkapitány kiütötte a nyeregből szegény Saphir M. Imrét, hát tanítsa meg a bérkocsisokat és a kofákat — táncolni is.

*

Tehetetlenebb

szervet a főzelék- és gyümölcsközpontnál elképzelni sem lehet. Megalakult, amikor a korai főzelék már kivándorolt külföldre, aztán belső viszály emésztette: első igazgatója néhány napi vendégszereplés után lemondott, az uj vezető pedig képtelen az előtte idegen területen elhelyezkedni. Minden központra jellemző, hogy megalakulása után az áru rögtön eltűnik a piacról. így jártunk a zöldségfélékkel is. Maximálták és a piaci kofák azt mondják: megette a Maxi. Nohát ennél igazán örvendetesebb volna, ha a Maxi a főzelék- és gyümölcsközpont vezetőségét enné meg. Evvel talán lecsillapíthatná az éhségét és nekünk pedig megmaradna a zöldség és gyümölcs.

Budapest udvari színháza

Megkezdődött a várszínház átalakítása.

Krátky tanácsnok nyilatkozata.

A budai királyi várpalota tatarozási munkálatai javában folynak, a Várszínháznak udvari színházzá való átalakítása pedig megkezdődött. A fővárosi Hírlap egy hónap előtt adta hiriil elsőnek azt a szenzációs értesülését, hogy a királyi család a telet Budapesten szándékozik tölteni és itt a legteljesebb udvari életet létesíteni. Az a hatalmas perspektíva, amely ebből a hírből nyílik, megragadta Budapest egész közönségét. Udvari élet Budapesten, olyan reményteljesen hangzik ez, hogy az ember minden vágyunk teljesülését kiérzi belőle: a trón és a nép ícgymás- hoz való közeledését, a nemzeti aspirációk teljesedését, Budapestnek igazi világvárossá való lendtilését, sőt talán magát a vágyva-vágyott békét is.

A székesfőváros maga is mindennek a sok szép reménynek teljes megértésével tekint az események elé. Legelső sorban is, amikor az udvar közölte szándékait a polgármesterrel, a Várszínház átalakításának előfeltételeit biztosították annál is inkább, mert az intim, kis udvari színház magának az uralkodónak a kívánsága. Lelkesein fogott munkához Krátky János tanácsnok, a középitési ügyosztály vezetője is, aki kiváló színházépítő specialista, akit a színházépítés és berendezés terén a legkiválóbb szakemberek egyikének tartanak.

Krátky tanácsnok az átalakításról.

A Fővárosi Hírlap munkatársa fekereste Krátky János tanácsnokot és megkérte mondjon ef egyet és mást az átalakítási tervekről. Nyilatkozata itt következik:

— Mint ismeretes, a közgyűlés a Várszínház átalakítási munkálataira 250,000 koronát szavazott meg. Az összeg sok is, meg kevés is. Látszatra soknak tetszik, de egy színház átalakítása mindig igen sok pénzt emészt föl. A Várszínház ugyan masszív, erős épület, de a berendezése ósdi, öreg, a modern igényeknek meg nem felelő, mindenekíelett pedig tűzbiztonsági szempontokból már régóta alapos, kifogások alá esett.

Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek, elkészültek az állványok és már szedik le a régi tapétákat. Az átalakításnak első célja az említettem hibák eltüntetése és a . színháznak modernné, csinossá tétele. Külsejében nem esik változás, itt csak a szükséges tatarozásokat végezzük el, annál több azonban a munka bent.

— Mindenekelőtt ott van a színház tapétáinak újakkal való kicserélése. Be kell vezetnünk a villanyvilágítást is, mert a Várszínházban eddig még a színpadot is gázzal világították, ami pedig tűzbiztonsági szempontból is rendkívül aggodalmas. A fűtés is igen hiányos volt, a fűtőkészülékeket is teljesen át kell alakítanunk. A színpadon is sok a javítanivaló, a karzat pedig egyenesen szomorú álla- patban van.

Külön gonddal leszünk a nézőtér átalakítására. Itt a legfontosabb kérdések egyike az ülőhelyek behúzására szükséges szövetek ízléses megválasztása. E tekintetben fíánffy Miklós grófnak, az állami színházak főigazgatójának közismert művészi ízlését fogjuk követni. Bánffy gróf általában minden tekintetben érdeklődik a munkálatok iránt és kész-