Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-17 / 3. szám
Budapest, 1917. január 17. téka e hó 16-án kezdődik az. „A ndro me a a szobra“ cimü szenzációs szkecsben. Az izgató kis darab címszerepét Grete S u n d t, a hires szoborszép bécsi színésznő kreálja, inig a másik főszerepben Julius Bartl, a bécsi Carl-Theater művésze lép fel. A műsor egyéb számai is elsőranguak. A Kristálypalotát egyszeriben a közönség érdeklődésének központjába állította Schildkraut vendégjátéka, amiben minden este zsúfolt ház gyönyörködik. Tetszik a műsor többi része is. Közgazdaságunk 1916-ban II. Ipar, közlekedés, biztosítás Abban a gigászi küzdelemben, melyet a magyar nemzet most exisztenciájáért és függetlenségéért folytat, az ország ipara fényesen megállotta a helyét. Teljesítőképessége a háború alatt éppen nem csökkent, sőt inkább emelkedett. A háború kitörése nyomában járó általános depressziót 1915-ben nagy ipari fellendülés követte, mely az 1916. év folyamán valóságos „Hochkonj.unktur“-ává alakult ki. A textilipar és a bőripar, melyek a háború előtt a túltermelés következtében igen kedvezőtlen helyzetben voltak, a háború alatt teljesen szanál'tattak és ma már oly óriási haszonnal dolgoznak, amelyről azelőtt álmodni se mertek. A gépipar valóságos rekord üzleti eredményeket tüntet föl, mig a villamos- és vegyi ipar a háború igényeihez való alkalmazkodás következtében igen kielégítő nyereségeket értek el. Általában azt tapasztaljuk, hogy ahol ai magyar iparnak a háború alatt élénkebb tevékenységre nyílt alkalma, ott mindig a legmagasabb teljesítőképességre emelkedett. A német, magyar és osztrák ipar nagyfokú teljesítőképessége nélkül — mondotta a német birodalmi kancellár egyik beszédében — a háborút már rég elvesztettük volna. Az bizonyos, hogy ha az ellenséges államok bennünket a fegyverek, a muníció és más hadfelszerelési tárgyak előállításában túlszárnyaltak volna, akkor nem lett volna részünk azokban a diadalokban, melyeket a harctereken elértünk. Különösen áll ez a szénbányákra és a vasipari vállalatokra nézve. Teljesítőképesség tekintetében kimagaslik ezek közül a Magyar Általános Kőszénbánya r.-t., mely 1916. végén 25-ik mérlegévét zárja le. A vállalat 1916. évi kőszéntermelése meghaladja az előző évit. Ugyanez mondható a társaság cementgyáráról is. Az év vége felé helyezték üzembe az uj cementhordógyárat, mely a zsákhiányt van hivatva pótolni. Ugyancsak elkészült a társaság mészhidráigyára is, melynek termékei máris megjelentek a piacon. Az osztalék nagysága tekintetében csak a mérlegmunkálatok befejezése után fognak dönteni. —• A Salgótarjáni Kőszén- bánya r.-t., valamint az Urikány—zsilvölgyi kőszénbánya r.-t. a lefolyt év első felében fokozott munkaerővel dolgoztak. Az év második felében a termelés a román betörés következtében csökkent. A Zsilvölgy felszabadítása után azonnal megkezdték a helyreállítási munkálatokat é.s ma már a termelés újból megindult, úgy, hogy remélhető, hogy a normális kvantumot csakhamar el fogják érni. A vasmüvek és vasgyárak, amelyek most leginkább a hadsereg részére dolgoznak, kitűnő üzletévre tekinthetnek vissza. Máris biztosra vehető, hogy ezek a vállalatok a múlt évinél nagyobb osztalékot fognak fizetni, igy a többi között a Rimamurányi vasművek, melynek re- kordüzletéve volt, továbbá a Fegyver- és gépgyár r.-t., mely alaptőkéjét 5.400,000 K-ról 10.800,000 K-ra emelte fel, a Magyar általános gépgyár r.-t., mely részvénytőkéjét, repülőgép- gyár építése céljából, 3 millió K-ról 15 millió K-ra szaporította, a Liptáik-féle gépgyár, mely a Magyar bank égisze alatt hatalmss vállalattá növekedett, a Ganz—Danubius-gyár és a Schlick—Nickolson-gépgyár. A háborús konjunktúrából erősen kivette a részét a textilipar és ezek között első sorban a Nemzeti textilmüvek r'.-t, mely ismét rekordosztalékot fog fizetni. Óriási nyereséggel dolgoztak a nagymalmok, melyek talán a kelleténél is nagyobb hasznot vágnak zsebre. A cukorgyárak és petroleumfinomitók a magas árak következtében jelentékeny üzleti nyereségeket értek el. Ezek a vállalatok kivétel nélkül magasabb dividendát fognak fizetni, mint a múlt évben. Az építőipar pangása következtében a cement- és téglapir csak kevéssé volt foglalkoztatva. A viszonyok a múlt évihez képest nem javultak. A fíeocsini cementgyári Unió is csak korlátolt üzemet tarthatott fenn és főkép a hadsereg részére dolgozott. A Kőszénbánya és téglagyár Pesten a múlt évben 3T7 millió téglát szállított, ami a gyár 470 millió darabra rugó termelőképességének csak 67 százalékát képezi. Igen kedvező konjunktúra jutott osztályrészül a szesziparnak is. A Gschwindt r.-t., mely tőkét is emelt, továbbá a Gottschlig r.-t., a Zwack cég, továbbá az Első magyar szeszipar r.-t. rekord-évre tekintenek vissza. A közlekedési vállalatok közül a Magyar kir. folyam- és tengerhajózási r.-t és a Dunagözha- józási társaság a Duna folyam felszabadítása következtében jó kilátásokkal kezdik meg az uj kampányt. Mindkét társaságra fontos misszió vár a Kelet felé való közlekedés és az export megjavításában. A tengeri hajóstársaságok a háborús állapot következtében nem indítanak járatokat. Mindenesetre furcsának tűnhetik fel, hogy egy olyan gazdáig társaság, mint az Adria. a járatok szünetelése dacára is felveszi az állami szubvenciót, melyért semmiféle eílenszol- gálatot nem nyújt. A biztosító-társaságok a háborús üzletekkel egyenlítették ki a más ágazatokban beállított visszaesést. Egészben véve a múlt év nem volt kedvezőtlen ezekre a társaságokra nézve. Egyikmásik társaságnál az osztalék emelkedésére is van kilátás. Az Első magyar biztosító-társaság, a jégosztály kivételével, mely veszteséggel zárult, minden üzletágban kielégítő eredményeket ért el. A Eonciére biztosító-társaság díjbevételei a múlt évben mintegy 22 millió K-ra rúgtak. Az életbiztosítási stock 1916. december végén 140 millió korona volt. A Pannónia viszontbiztosító, a Generali, az Adria, a Nemzeti baleset- biztositó, továbbá az Első katonai biztositó, a Hungária kitűnő üzleti eredményeket értek el. A magyar közgazdaság a múlt évben, úgy látszik, tetőpontját érte el annak a fellendülésnek, melyet a háborús konjunktúra idézett elő. Hogy mit hoz a jövő, nem tudhatjuk. Ez most első sorban a harctér további eseményeitől függ. Azt azonban tudjuk, hogy a magyar közgazdaság elég erős ahhoz, hogy a végső győzelemig kitartson. Ennek pedig a legeklatánsabb bizonyítékát a magyar iparvállalatok múlt évi fényes üzleteredményei szolgáltatják. A tiizkartel uj tagja. Az osztrák-magyar tiizbiz- tositási kartelnek eddig 12 tagja volt. Névszerinti Az Első magyar általános biztositó, a Generali, a Fon- ciére, a Magyar-francia, a Hazai biztositó, a Duna, a Phönix, az Adria, a Bécsi tűzkár, az Osztrák elemi, a Leipziger és a Providentia. A részesítés minden vállalat részére 5°/o volt. Most a 12 kartéltaghoz .tizenharmadiknak belépett a prágai Moldavia, amelynek részesedése megoszlik a Hazai általános biztosítóéval, úgy hogy e két biztosító-intézet a kvótában 21/i2-t-21/2 °/o erejéig részesedik. A faipar köréből. 1 g 1 ó városának iglóvéghelyi és iglóhutai erdőgondnokságában 882 kát. hold területen 352.542 köbméter fa, valamint a hótörések és széldöntvények eladására kiirt pályázatának e hó 9-én járt le a határideje. A pályázatok szokatlanul magas árakat ajánlottak, jóllehet szakkörökben amúgy is nagy eredményeket vártak az árveréstől, mert Igló elsőrendű fája messze földön ismeretes. Ajánlatot adtak be a következők: Fehér Mór és fia; a Pátria fakereskedelmi r.-t.; Donath és Haas Budapest; Fakereskedelmi r.-t. fiókja Budapest; Oberschlesische. Holz-Industrie A.-G. Beütheti O/S. Rózsahegyi cellulose- és papírgyár; Greiner Sándor és Gyula Budapest; Glesinger I. Ph. Teschen; Hungária bank r.-t. Budapest; Rauchwerger testvérek Igió; Reiner és Mandula Miskolc. Ez utóbbi cég mindkét erdőgondnokság fájáért átalányösszegben 12 m i I 1 i ó 899.430 K-t ajánlott fel. A meglevő szél és hódöntésekért köbméterenként 8 K-t. a következőkért 12 koronát. — Különös figyelmet érdemel a Hungária bank részvétele, mert az intézet csak a napokban bővitette ki áruosztályát a faosztálylyal és nyilvános versenytárgyaláson most jelentkezett először. Per procura. Bram m e r Ödön posztónagyke- reskedö cég körlevélben közli, hogy régi, érdemes munkatársát, Sch langer Mór íőv. bizottsági tagot és az Országos ipartanács tagját, cégvezetői jogosultsággal ruházta föl. Hungária Bank részvénytársaság e hó 15-én gróf Sztáray Sándor elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság indítványa alapján elhatározta, hogy alaptőkéjét 17.500 darab 400 korona névértékű (a bank jövedelmeiben 1917. január 1 -töl kezdődőleg részesedő) részvény kibocsátása által 7,000.000 koronával 12,000.000 koronára emeli fel és egyben felhatalmazta a bank igazgatóságát, hogy a kibocsátandó uj részvények elhelyezési módozatait és feltételeit megállapíthassa. A tőkeemelés sikeres keresztülvitelét a bank igazgatósága tudvalevőleg már előzetesen biztosította, oly módon, hogy az összes uj részvényeket egy, a Pesti magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt álló konzorcium veszi át, aminek folytán a Hungária Bank a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekközösségébe kerül. A Hungária Bank közgyűlése a tőkeemelésnek megfelelően alapszabályainak némely rendelkezéseit is módosította és végül külföldi igazgatósági tagjainak helyébe uj igazgatósági tagokat választott, még pedig Fehér Miksát, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóját és Fodor István udvari tanácsost, a Budapesti általános villamossági részvény- társaság vezérigazgatóját. A Székpataki Erdőipar r.-t. tőkeemelése. A Székpataki Erdőipar Részvénytársaság uj erdövételek által üzleteit szélesebb alapokra fektette, e hó 14-én megtartott közgyűlésén eddigi 500.000 K alaptőkéjét 1,500.000 K-ra emelte fel és felhatalmazta az igazgatóságot, hogy 2,500.000 K erejéig elsőbbségi kötvényt bocsáthasson"ki. Ugyanezen közgyűlés uj igazgatóságot is választott és pedig; Deutsch Frigyes (elnök). Fein Ármin, Fónagy Aladár, Grosz Béla dr., Hilb Jenő dr., Jacobi Andor, Kemény Sándor, Scheiber Zsigmond és Scheiber Géza. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Ehrenfeld Lajos, Bálint Emil, Bauer Jenő és Biringer Miksa. A részvénytársaság financirozását a Magyar Fakereskedők Hitelintézete Részvénytársaság vállalta el. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. Két egér egy sörösüvegben. Huszonöt év óta működöm a sörszakmában é.s ezen idő alatt sem nálam, sem másutt nem fordult elő az az eset, hogy egy sörösüvegben mindjárt két egeret találtak volna, egy sörösüvegben, amelynek szűk nyakán az egér élve be sem juthat. És mégis megesett a csuda ! Nekem nem is esett nehezemre a talány megfejtése: amióta nekem, hála az én több mint 25 éves körültekintő és cégein jó hírnevén alapuló üzleti tevékenységemnek, sikerült két nagy legterinelő- képesebb osztrák sörfőzdének vezérképviseletét és ezáltal egy nagyobb sörmennyiséget megszereznem, számos irigyen! nekem támad a tisztességtelen verseny összes fegyvereivel. Miután minden hiábavalónak bizonyult, most — egerekkel kísérleteznek ! Ezzel azonban ők kerültek az egérfogóba. PÁL HENRIK sörnagykereskedő. &’yttágteqjobbggóttámpaja Mi Egyesült Izzúlámpi fis vtU* Ff T UjJSÓOLt/ iiiiiiriiiiiiiiiiYliuimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiifiiifii Cscl& g. „ ffüjTXfSTCxnr.u r<eC£zxísu- tdurnoct, . ereoietii/uiiguramf QLi
