Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-13 / 24. szám
Budapest, 1917. junius 13. 6 • • • Az átmeneti sazdasűs problémái. A hadigazdaságot már nagyon megelégeltük. Torkig vagyunk a rekviráló, maximáló és egyéb korlátozó rend el etekkel. A gazdasági élet szabadabb mozgás után vágyódik és szabadulni akar azoktól a bilincsektől, melyeket a háborús áltaipot kényszerűsége reá .rakott. Azt mindenki belátja, hogy a normális békegazdaságra egyik napról a másikra áttérni nem lehet. Az ellen azonban már eleve tiltakoznunk kell, hogy az átmenet előkészítését arra használjuk fel, hogy a gazdasági életet újra agyonorganizáljuk. A kereskedelmi kamarák legutóbbi országos értekezletén előterjesztett tanulmányok és előadói javaslatok igen alapos munkálatok, melyek az átmenetgazdság összes problémáit felölelik. Mindezek á memorandumok azonban abban a hibában leledzenek, hogy túlsók organizációt akarnak belevinni abba az akcióba, mely az átmenet előkészítését van hivatva irányítani. A mi nézetünk az, hogy az átmeneti intézkedések megtételénél szakítani kell ai hadigazdaság merev rendszerével és tág .temet kell engedni a magántevékenységnek és az egyéni kezdeményezésnek, mely a gazdasági haladási alapfeltételét képezi. Megelégedéssel látjuk, hogy Lánczy Leó, gazdasági életünk eme kiváló egyénisége is ezt a felfogást juttatta kifejezésre abban az igazán nagyszabású beszédben, melylyel a kamarák országos értekezletét megnyitotta'. Meggyőző szavakkal fejtegette, hogy a kereskedelem és ipar mozgási szabadságát már az átmeneti idő alatt kell biztosítani és hogy a gazdasági élet menetét mindenféle bürokratikus szervezetekkel nem szabad megnehezíteni. Ausztriában és Németországban az átmenetgazdaságot előkészítő hivatalok már működésben vannak. Nálunk a hivatal felállítása tisztán politikai okokból késik. A lemondott kormány egy külön átmeneti minisztérium felállítását vette tervbe és annak élére egy alkotmánypárti politikust akart meghívni. Ez a kombináció akkor nem sikerült. A kormány bukásával természetesen a hivatal felállítása; is abbamaradt. A most deslzignált minisztereinek szintén politikust akar az átmeneti minisztérium élére állítani. Attól tartunk, hogy a politikusokkal a hivatali bürokratizmus és a velejáró nehézkesség fog az átmeneti minisztériumba bevonulni. Pedig gazdasági fejlődésünk érdekében az volna kívánatos, ha ennek az átmenetgazdasági hivatalnak a vezetése és igazgatása szakavatott kereskedőkre és iparosokra bízatnék. A nyersanyagbeszerzés, a valutarendezési, valamint a szállítási nagy problémáit csakis olyan szakemberek oldhatják meg, akik ezekkel a kérdésekkel éveken át. foglalkoztak és azokat minden részleteiben isme: ik. A kereskedelem és ipar kiválóságainak tehát tag működési kört kel! biztosi tani abban a munkában, amely az átmenetgaizdaság irányítására lesz hivatva. Azt is hibának tartanók, ha az átmeneti hivatali vezetésére holmi tiszteletbeli állásokat kreálnának. Mert régi igazság az, hogy a szabad ku 'esködelem, mely nyereséget akar elérni, sokkal! olcsóbban dolgozik, mint az az organizáció, melyet tiszteletbeli alkalmazottak vezetnek és nem haszonra törekszik. Tessék az átmeneti hivatal vezetésével jól) dotált kereskedőket megbízni. Mert, ha ezt a hivatalt is a bürokraták kaparintják meg, akkori a gazdasági élet sohasem fog felszabadulni azoktól a‘ korlátoktól, melyek most a háború alatt teljesen lenyűgözik. A háborús központok „leforgása“ — akár csak a moratóriumé — az átmeneti akciónak első teendőjei-kell, hogy legyen. Bizonyos; oldaliul propaganda indult miéig arra, hogy eiziélk a központok továbbra is fenntartassanak. Ezzel^ a törekvéssel a legerélyesebben szembe kell szál- lani, annál is inkább, minthogy ezek a hadigazdasági organizációk még inkább megerősítették azt a plutokratikus tendenciát, mely a^ gazdasági életben már a háború előtt is mutatkozott. A tözsde-hausse hullámai. Az a spekulációs láz, mely most a budapesti és bécsi tőzsdén úrrá lett, messze túlmegy azokon a méreteken, melyek az 1873-iki nagy krachot megelőzték. Komoly, financiális körökben nagy aggodalommal néznek a bekövetkezendő események elé. Mindennek dacára a kurzusok nem hanyatla- nak, sőt egyes papírokban erősen emelkednek, aminek az az oka, hogy a tőzsde vezetése ma nem a hivatásos értékpapirkereskedök kezében van, hanem átsiklott a tőzsdén kivid álló elemek körébe, ahonnan a megbízások napról- napra halomszámra érkeznek, úgy, hogy a bankok azokkal alig képesek megbirkózni. Amidőn béke idején a tőzsdén hivatalos játék folyt, akkor nem ,volt üzlet, most pedig hogy csak magánforgalom és csakis kasszaüzlet van, olyan üzleti tevékenységet tapasztalunk, amelyre nálunk alig volt még példa. A tőzsdetanács korlátozó rendelkezéséi eddig mind visszafelé sültek. Minden újabb korlátozó intézkedést a spekuláció további elharapózása, a visszaélések újabb sorozata követett. Egyes budapesti nagybankoknál a legutóbbi napok egyikén a részvényforgalom hat, sőt nyolcezer darabra rúgott. Az bizonyos, hogy a nagy pénzbőség részvényvásárlásra csábítja a közönséget. Ezenkívül bizonyos cégek és bankok részéről kiterjedt propaganda folyik abból a célból, hogy a közönség értékpapírokat vásároljon. Minthogy a piacon pedig kevés az áru, illetve a papír, a nagy kereslet következtében .még olyan vállalatok részvényei is emelkednek, melyek a háborús állapotból kiolyólag szünetelésre vannak kényszerítve. Ilyenek a hajózási vállalatok, melyeknek részvényei legutóbb minden képzeletet meghaladó mértékben emelkedtek. A tőzsdetanács köreiben az a vélemény alakult ki. hogy a spekuláció megfékezésére a leghelyesebb volna a . hivatalos forgalmat visz- szaállitani. Mi is ebben látjuk a bajok orvoslását. A mai állapot nagy veszélyeket rejt magában, miért is még idejekorán meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a helyzet szanálására. Magyarország hadiköltségei. Néhány hónappal ezelőtt a „Fővárosi Hírlap“ tett elsőnek kísérletet arra, hogy Magyarország hadiköltségeit hozzávetőleg kszámítsa. Most a „Neue Freie Presse“ közöl megközelítő becslést Magyarországnak az 1916. év végág fölmerült hadi kiadásairól. Ezen összeállítás szerint Magyar- ország hadi kiadásai a jelzett időpontig 16,200 milliárd K-t tettek, mely összeg a következő módon fedeztetett: Öt hadikölcsön 8500 millió K Előlegek a jegybanknál 4700 millió K Valutakölcsönök Németországban 1050 millió K Eolyószámlakölcsön magyar bankoknál 2000 millió K 1917. júniusig Magyarország hadi kiadásai mintegy 4 milíiárddal szaporodtak, úgy, hogy a mai napig az állam hadiadóssága' 20 mUluirdra tehető. Az O. K. H. jegyzése a VI. hadikölcsönre. Az Országos Központ-^ Hitelszövetkezet igazgatósága legutolsó ti léfején feliatalmazást adott ügyvezető-igazgatójának, hogy n. VI. hadikölcsönre legfeljebb 30,000.000 koroivaá erejéig jegyezhessen. Itt említjük meg, hogy az O. K. fi. az öt hadikölsömre 80 és fél millió koronát jegyzett. A Földhitelbank Rt. junius 6-án tartotta báró K ohne r Adolf dr. elnöklete alatt közgyűlését. Dr. P a u p e r a Ferenc, az im'tié’zet vezérigazgatója . terjesztette elő az igazgatóság jelentését és az évi mérleget, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és hozzájárult az 1,051.286 K 86 f tiszta nyereség felosztására vonatkozó ama javaslathoz, hogy osztalékra 600.000 K-t fordítsanak, a rendes Tartalékalaphoz 200.000 K-t, a rendkívüli tartalékalaphoz további 50.000 K-t csatoljanak és az alapszabáyszerü levonások után fen- maradó 49.886 K 70 f-t a [jövő év számlájára vigyék át. A közgyűlést követő igazgatósági ülésben báró Kohner Adolf dr.-t újból megválasztották elnökké, dr. Landesberger Gyulát újból alelnökké, W a 1- d e r Gyula igazgatósági 'tagot alelnökké és dr. Paupera Ferenc vezérigazgatót újból vezérigazgatóvá. Az igazgatóság az intézet főkönyvelőjét: Majtényi Józsefet igazgatóhelyettessé nevezte ki. bizottságba pedig dr. gróf Pongrácz Rudolf, Horvát Sándor, dr. Taíferner Gyula és Hirschl H. Hugó választattak be. A dr. Lipták és társa építési és vasipari rt. 1916- ban a 288.846 K áthozaton kívül 7,946.010 K nyers hasznot ért el, amiből a költségek és 3,069.520 K leírás levonása után a tiszta nyereség 1,807.351 K az előző évi 982.549 K-val szemben. Az igazgatóság a junius 19-én tartandó közgyűlésnek 12 K = 6°/o osztalék (tavaly 30 K = 15°/o) fizetését fogja indítványozni. mig az alapszabályszerii levonások után főn- maradó 379.575 K-t uj számlára viszik át. A 20 millió K alaptőkével biró vállalat ingatlanait 12,691.745 K-ra, bányatelepeit 1,031,899 K-ra, gépeit és berendezéseit 32,219.800 K-ra értékeli, amivel szemben az értékcsökkenési alap 6.004.140 K. A Salgó-Tarjáni Köszénbánya Részvény társulat e hó S-án rendkívüli közgyűlést tartott dr. Chor in Ferenc főrend elnöklete alatt. A közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentés szerint a társulat a Pesti Magvar Kereskedelmi Banktól megszerezte az Észak- ma war országi Egyesitett Köszénbánya és Iparvállalat R. T. részvényeinek többségét. A megvert részvények vételárának megfizetéséhez és forgótőkéinek szaporításához szükséges anyagi eszközöket alaptőkeemelés által óhajtják beszerezni, mely célból 22.000, egyenként 200 koronáról, bemutatóra szóló részvényt bocsátanak ki. Ezek alapján' az igazgatóság az alaptőkének 4,400.000 koronával való emelését; s e célból 22.000, egyenként 200 koronáról, bemutatóra szóló részvény kibocsátását kéri elhatároztatni. A -közgyűlés a jelentésben foglalt indítványokat egyhangúlag elogadta és a részvények vételárának megállapítását az igazgatóságra biz'ia, mire a közgyűlés véget ért. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésben az uj részvények vételárát 750 koronában állapították meg Az „Atlantika“ tengerhaiós r. t. vasárnap tartotta tizedik évi rendes közgyűlését, amely perspektívát nyújtott a vállalat jövőbeli szélesebb és nagyarányú fejlődésére. A vállalat a folyamhajózást is felvéve üzletkörébe, a szükségelt hajópark megépítése céljából egy hajógyár építését vette foganatba a Há- ros és Hunyadi elnevezésű dubai szigeteken. Az üzleti év bevételei a háboríts viszonyok közt elegendők voltak a folyó kiadás, a javítás és karbantartás költségének fedezésére és lehetővé tették, hogy a vállalat az értékcsökkenési tartalékalapnak 205.000 koronás dotálása után még 503,806 korona nye r e s c- get is mutathasson ki. Ebből az előirt tartalékolás után 5. százalékos osztaléknak megfelelő- részvényenként 10 korona összeget fizetnek a részvényeseknek. A V. V. V. közgyűlése. A Budapesti Városi Villamos Vasút Rt. e hó 27-én tartja még közgyűlését. Az 1916. évi zárószámadás részletes ismertetésére legközelebb visszatérünk. A Magyar Város- és Községfeilesztési Rt. a napokban tartótra évi rendes közgyűlését, amelyen az 1916. évről szóló jelentését s a mérlegre és alap- szabálvmódositásokra vonatkozó indítványokat -elfogadták. A vállalat tavalyi üzletévében 7,372.000 K értékű árut importált, mig belföldi élelmicikkekben, szénben és fában 6 millió K értéket forgalmazott. A tiszta nyereség 192.934 K, melynek alapján 6°/o-os osztalék kerül kifizetésre. Határozatba ment az öt millió korona alaptőke teljes behívása. Az igazgatóságot a következő uj tagokkal egészítették ki: gróf A 1 m á s s y Imre, . A 1 m áss y László, L á n y i ZsigmoiTd, dr. N a g y Ferenc és Ziper n o v s z k y Károly. A felügyelő-bizottság tagjai: Á g,a i Vilmos, dr. Márton Miksa és Schön Lipót. A Pallas nyugdíj-, élet- és katonai biztosító rt„ amely mint életbizosiíó társaság csak két évvel a háború előtt kezdte meg működését, 1916-ban 310.496 K díjbevételt ért el, kamatbevételei pedig 30.050 K-ra rúgtak. A költségek, tartalékolás és bőséges leírások után a tiszta nyereség 18.718 K az előző évi 17.21 L K-val szemben. A nyereséget uj számlára viszik át. A mérleg minden egyes tétele fokozatos, szinte óvatos fejlődést mutat. A Gizella Gőzmalom Rt. az elmúlt szerdán dr. M e g y e r i Izidor elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta a jelenlegi 3,200.000 K alaptőkének 800.000 K-val 4,000.000 K-ára való felemelését. Az elővételi jogot teljes egészében a régi részvényeseknek biztosították. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. Emésztést elősegíts nyálkoldó savközömbösitö MATTON! GIESSHUBLER JISZTATERMÉSZETES ALKAUÁS SAVANYUVl^L HANTOS TESTUEREK festö* múzoló és ércfényezöK _ Budapest, un., Rózsa-utca 34. Költségvetés díjtalan. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivitelben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Telefon : József 46-34.
