Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-10 / 2. szám
4 99 Budapest, 1917. január 10. Ezzel a kellemetlen affér be is fejeződött, a munkások jól megérdemlett lisztjükhöz jutnak, a fővárosnak viszont körülbelül 2500 darab lisztjegye marad gazdátlanul ezen a réven. Szemléltető oktatás. Hogy a villamoson „Kihajolni veszélyes!“ „Menetközben fel és leugrálni tilos!" „A kocsi belsejében köpködni nem illik, ellenben fogózkodni tanácsos" - ezekét a jóízű ösmagyar közmondásokat mindnyájan régen ismerjük, mi a .„Tialmak városáénak szülöttei és még senkinek esze ágában sem volt ezeket a tilalmakat a szivére venni. Bizony ugrálok én, le is, fel is, bohó, fiatalos lendülettel, jövet is, menet is, ■—í ahogy a. nóta. mondja. Dehát az vesse rám az első követ, aki még nem hajolt ki sosem a perronon, ott túl a rácson. Ahhoz a pestinek nem kell egyetemi kathedra, hogy megtanulja, hogy a tilalom csak úgy szép. ha megszegik, akárcsak a fehér kenyeret. De hogy a villamos igazgatósága maga tanítsa jámbor utasait e kihágások és le-hágások megszegésére, — az már igazán furcsa háborús jelenség. Ugyanis a Közútinak ablakaiban megjelentek mostanában olyan kis szemléltető kezecskék, kis magyarázó festmények, amelyek Berlitz-módszerrel oktatják Budapest felnőtt elemistáit, hogy miképpen kell a rendőri és városi tilalmakat a legegyszerűbben megszegni. Hát azért fizetek én adót, hogy azt se tudjam, miképpen kell leugrani a villamosról, hogy a pótkocsi alá kerüljek? Hát azért vénültem meg, hogy most jöjjöp nekem a villamos magyarázni, hogy, hogy menjek neki a villamosnak? . . . Van például ott egy kép, amelyik azt ábrázolja, hogyan kell korrektül egy villamos alá feküdni. Hogy aszöngya, nem oldalt, vagy rézsűt, hanem keresztbe a sínekre, hogy az ember keze-lába, úgy divatosan kiálljon a villamos alól. — Azután van égy másik kép, az meg arra tanít, hogyha egy zsúfolt kocsi belsejében állok és mellettem áll az egyik oldalon egy férfi, a másik oldalamon egy nő, hogy akkor nekem mibe kell fogózni?! Nagyszerű! Hát én azt tudom! Ha egyik oldalon egy férfi áll, a másikon egy nő, — nem leszek bolond a férfiba fogózni, hanem megfogom — a szíjat! Hiszen az azért van ott hogy megfogják! Bizony, nem is azért, hogy a ka- lauznöket felakasszák rá! A képen azonban a páciens nem a szíjat fogja, hanem tántorog jobbnai-balra . . . Ha már ilyen szemléltető képecskék oktatják a közönséget, — nem a villamosra kellene őket felakasztani, hanem más egyéb fővárosi intézményekre, ahol a közönség tájékozatlanabb, mint ezen a téren. Nagyon fontosnak tartanám ugyanis egy mészárszék kirakatában is a magyarázó illusztrációt, hogy a vásárló-közönség, amely például marhahúst óhajt venni, ebben a méregdrága világban könnyen tájékozva legyen. A képen volna egy kövér ember, az volna a mészáros, aztán egy sovány ember, az volna a vásárló egyén és volna egy darab hús!* Illusztráció kell ehhez a csendélethez, hogy az ember mégis tudja; hogy a három közül melyik a — marha?... Beszámoló az erdélyi menekültek ellátásáról — Az oláh betörés áldozatai. — A székesfőváros a háborús jótékonyságban igazán méltó módon vett részt. Egyik legszebb akciója volt azonban az, amelyet az erdélyi menekültek fölsegitésére teljes szívvel, teljes odaadással és nagy sikerrel végzett. Az első napok persze bennünket, budapestieket, csak úgy készületlenül találtak, mint magukat a szegény menekülőket. A sajtó részéről sok támadás érte ezekben a napokban a tanácsot, amely azonban hamarosan olyan szép és tökéletes szamaritánus munkát végzett, hogy annak emléke örökre megmarad az erdélyiek hálás szivében. A menekültek aktái lassankint le is zárulnak, idején való tehát egy kis beszámolót adni a szép akcióról, amelynek adatait dr. Lieber Endre tanácsjegyző volt szives rendelkezésünkre bocsájtani: A központi iroda. Az erdélyi menekültek ügyeit a román betörés után kezdetben a fővárosban az illetékes ügyosztályok egymástól függetlenül intézték el. Az ügyek egységes intézésének az ellátására alakult szeptember 6-án dr. Harrer Ferenc tanácsnok vezetése alatt az Erdély részi Menekültek Budapesti Központi Irodája, amely október 15-ig a menekültek minden ügyes bajos dolgát ellátta. Október 15-én ez ;az iroda mint külön szerv megszűnt és ezen ügyek legnagyobb részének az ellátása a tanácsi IX-ik ügyosztály hatáskörébe került. Az Erdély- részi Menekültek Budapesti Központi Irodája ugyan megmaradt, de szorosan 'a tanácsi IX.-ik ügyosztály keretében működik, igy a tanácsi IX-ik ügyosztályba tartozik a pénz- és ruhasegélyek kiosztásán kiviil a tömegszállásokba való elhelyezés, a menekültek visz- szautaztatása és a tanáccsá;. IX. ügyosztály felügyelete alatt működnek a pályaudvar] kirendeltségek is. Három és fél millió segély. Az erdélyi menekültek , segélyezése augusztus 28-ika óta folyik a fővárosban. A menekültek segélye napi 2 koronában van megállapítva, amit a menekültek kezdetben naponkint vettek föl, majd három napra, később hét napra előre kaptak meg. A kormány rendelete értelmében a munkabíró menekültek a segély felvétele' előtt tartoznak az Erdély- részi Központi Munkaközvetítőben munkára jelentkezni és csak akkor kapnak segélyt, ha részükre megfelelő munkaalkalom nein1 kínálkozik. A menekülés első napjaiban alig 50—60‘család részesült segélyben, de már szeptember 6-án 600-nál több család kapott segélyt, amikor is a kifizetett napi segélyek összege 20.000' koronán fölül volt. Az Iroda a legtöbb segélyt szeptember 19-én fizette ki: 1625: c s a 1 á d n a k 72,500 koron á t. Mostanában naponkint 550—600 család kap 24—25.000 koronát. A segélyezettek száma szeptember közepétől október közepéig Budapesten 40—42.000 volt, ma a segélyezettek száma nem több mint 14— 15.000. A menekültek közül sokan munkába állottak és sokan vidékre költöztek. Van még a tömegszállásokban (Murányi-utcai iskola, Damjanich-utcai iskola, Izabella-utcai iskola, Rottenbiller-utcai menhely és az angyalföldi mephely) 1000 felnőtt és 250 gyermek elhelyezve, ahol ingyen kapnak szállást és a Népszálló utján élelmet, azonban élelmezésükért az állam a fővárosnak a napi 2 korona segélyt megtéríti; maguk ezek a menekültek az állami segélyre igényt nem tarthatnak. December 15-ig a főváros a menekülteknek összesen 3 és fél millió korona állami segélyt fizetett ki! Az állami segélyen kívül a menekültek a társadalom által összegyűjtött pénzekből úgynevezett társadalmi segélyben is részesülnek a fővárosban, ami szintén számottevő összeg, eddig körülbelül 1 és fél m i 11 i ó k o r o n a. Az Erdélyi Menekültek Központi Irodája gondoskodott a menekültek egy részének ingyen ebéddel való ellátásáról is, erre a célra „az erdélyi menekülők asztala“ címen külön összeg kezeltetett, körülbelül 100.000 korona. A menekültek jelenleg is részesülnek — bár most már kisebb számmal — a társadalmi segélyben és az ingyen ebéd kedvezményében is. A menekültek fölruházása. Nagy gondot okozott ,a menekülteknek ruhával való segélyezése, mert hiszen nagy részük alig tudott magával hozni megfelelő és elegendő ruhaneműt. Erre a célra az Iroda október 15-ig csaknem 1 m i 1- 1 i ó korona értékű ruhaneműt vásárolt és az' Iparművészeti Múzeumban működő ki- rendeltsége utján ezeket az újonnan vásárolt ruha- nemiieket és cipőket kioszttatta a menekültek között. Október 15-ike után a belügyminiszter kezdeményezésére megindult a menekültek részére a társadalom, körében a ruhanemiiek gyűjtése, amit a főváros területén a Vöröskereszt Egyesület szeretetado- rriány-osztálya vállalt magára, de a behjjgy miniszter utasítása folytán ez a gyűjtés ' nemcsak a. fővárosban folyt, hanem az egész országban és a menekültek budapesti központi irodája igen sok vidéki községből és városból kapott, összegyűjtött ruhákat, hogy azokat az itteni menekültek között szétossza. így pl. igen sok ruhát küldött a Sáros vármegyei központi segélyzőbizottság, az alsókubini vöröskereszt-egylet választmánya, sok ruha érkezett a dunaíöldvári járás több községéből és máshonnan is. Az iroda körülbelül 25.000 drb ilyen összegyűjtött ruhaneműt osztott ki a menekültek között. Most újabban a belügyminiszter rendelkezéséből kifolyólag az iroda 1000 pár uj gyermekei- p ő t kapott, amelyeknek a kiosztása most van folyamatban. Úgy szintén most van folyamatban a belügyminiszter által rendelkezésre bocsátott összegből vásárolt körülbelül 1200 drb meleg gyermek- a 1 s ó r u h a, ami különösen a hideg idő beálltával rendkívül fontos. Hét különvonat. Október 21-én jelent meg a belügyminiszter rendelete a menekültek hazautaztatása ügyében. Október 27-én indult el az első különvonat, mely a menekülteket otthonukba vitte és azóta 7 ilyen különvonat indult, amelyek 5000-nél több menekültéi vittek haza. De nemcsak kiilönvonatokon mehetnek a menekültek, hanem a rendes személyvonaton is naponkint 100—120 menekült térhet haza ingyen vasuti- jegygyel, podgyászaikat is ingyen viszik. Az utazáshoz szükséges személyazonossági bizonyítványokat nagyrészt az Erdélyi Menekültek Budapesti Központi Ii ódájában állítják ki, a rendőrség közreműködésével. December közepéig az Irodának a keleti pályaudvari kirendeltsége körülbelül 16.000 menekültnek az elutazását tette lehetővé. Elutazásuk előtt a menekülteket :— úgy mint ide- érkezésiik alkalmával — a pályaudvari kirendeltség élelemmel látja el, utravalóul pedig körülbelül három napi élelmet (kenyeret, szalonnát, hideg húst) csomagol be részükre, amit mindenki magával visz. Az átutazó menekülök. Sok nehézséggel jár azoknak a menekülteknek Budapesten való elhelyezése és ellátása, akik vidékről jönnek Budapestre azzal a célzattal, hogy innen minél előbb hazautazzanak, de itt megrekednek. Ezeket részint vissza kell utaztatni előbbi tartózkodási helyükre, részint, különösen a többgyermekes családokat, itt tömegszállásokban: helyezik el, vagy pedig részükre is kiutalják a rendes napisegélyt. A legutóbbi rendelkezések szerint csak Csik- és Háromszékmegyékbe nem lehet visszatérni és Maros- Torda-megyében a régeni felsőjárás, községeibe. Dacára ennek a vidékről, valamint Budapestről való tömeges utazások és egyéb vasúti szállítások következtében keletkezett forgalmi akadályok miatt mostanában a visszatérés más helyekre is csak korlátolt számban történhetik, ugyanezért a menekülteket hazaszállító vonatok indítása is elmaradt az utolsó hetekben. Remélhető azonban, hogy rövid időn belül e tekintetben is javulás fog beállni és a menekültek nagyobb számban térhetnek majd haza otthonukba. f | § | ^ Kisebb összegekre rúg, Ka Tungsram drótlámpát Használ. A. Tungsram lámpának az áramfogyasztása nagyon gazdaságos és a Kisebb áramszámla Kisebb világítási adót eredményez "íS."iliunR Tungsram drótlámpát MMMM—■MHMISMM« =»—-— a iiiiiii i iii .......................................—OB
