Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-15 / 11. szám
Budapest, 1916. március 15. — Nem baj, gyémántos segéd ur, csak adja!- És a gyémántos segéd ur adja a megdrágult blockot. Kávéról itt már nem is beszélnek, itt csak a block ára megy feljebb és a nagysága boldog, hogy kezében az utalvány a szivesség-adagra. Az is gazember, aki a kávékereskedőket okolja a bajokért. Vannak ugyan májas hangulataim, a mikor nem bízom az altruizmusukban és az a hitem, hogy részegre keresik magukat __ de tudom, hog y ilyenkor igaztalan vagyok. Mi vagyunk — a hosszufülü csacsik, mi mélyen tisztelt publikum, mi. És nehogy bárki is sértésnek vegye, elsősorban én, aki tegnap is vettem blockot kilencvenötért és most is a pikkolóm mellől prédikálok tejet. Huszonöt esztendő Folkusházy jubileuma Vidám pezsgőzés folyt múlt héten a főváros közélelmezési ügyosztályában: Folkusházy Lajos tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, huszonötesztendős jubileumát ünnepelte annak a nevezetes eseménynek, amikor a főváros szolgálatába lépett. Huszonöt esztendő r,em csekélység, annál kevésbbé, mert nemcsak a millenáris esztendőt fogják duplán számítani a nyugdíjazásnál Folkusházy Lajosnak, hanem kétségtelenül a háborús éveket is. Meg kell állapítani, hogy a köz- élelmezési ügyosztály vezetőjében mindig lelkiismeretes, ambiciózus tisztviselője volt a fővárosnak és abszolút korrektségéhez, megközelíthetetlenségéhez soha sem fért szó. Ez pedig nagy dolog, mert Folkusházy, különösén1 a háború alatt, milliók fölött rendelkezett, milliós üzleteket kötött és még sem akadt még gyanúsító ja sem Elismerjük, hogy hü sáfárja volt mindenkor a rábízott közvagyonnak a közélelmezési ügyosztály vezetője. Ám a becsületesség és az ernyedetlei szorgalom nem olyan tulajdonságok, amelyek ritkák a városházán, nem speciális erények, hanem természetes kötelességek. A jubiláló tanácsnokot pedig e két becses, de nem rendkívüli tulajdonságon kívül semmi dicséret nem illeti. A nagy- időknek kicsiny embere, ennek bizonyult a háború alatt, nagy volt a feladat és nem állott arányban a képességekkel. Nem a jóakaratán múlott Folkusházy tanácsnoknak, hanem a rátermettségén, hogy Budapesten a viszonyok annyira elfajultak. A fo- gyasztóközönségnek ugyancsak nincsen jó véle ménye róla, de szankcionálta ezt az ítéletet a közgyűlés is, amikor az alpolgármesteri állásra történi pályázásánál mindössze ötven és egynéhány szavazattal honorálta az ambícióját. Most már tovább haladt a közgyűlés gyorsvonata, a Folkuskázy nevű megállóhely előtt elrobogott és nem állt meg. Vissza pedig nem szokott jönni a vonat: a köz- élelmezési ügyosztály érdemes vezetője befejezte karriérjét. Milliós ráfizetés A sser'ié&üzlet deficitje. A községi élelmíszerüzem óriási forgalmáról, nyereség- és veszteségegyenlegéről csak nagyritkán hull le a lepel. Elszámolást egyetlenegyszer' sem kapott még a főváros közönsége arról a rengeteg üzletről, amelyet az tizem lebonyolít; nem tudja senki, nyer-e, vagy vesztett a főváros a liszteladáson, mennyi a haszna a sertéshizlalásnál, keres-e a babnál, a rizsnél stb. Hogy a tojásnál sokat vesztett, az köztudomású. Most azonban kiderült, hogy hetek óta naponkint huszonötezer koronát fizet rá a főváros a seríéshusüzleíre, A tízes bizottság legutóbbi ülésén pattant ki ez a a szomorú eredmény, amelynek magyarázata az, hogv a főváros nem emelheti az árakat bizonyos maximumon felül, viszont az élősertés ára hihetetlen módon emelkedett. Napi 25.000 korona a ráfizetés — egy hónap alatt háromnegyed millióra szökken fel tehát a főváros vesztesége ennél az élelmicikkeknél. Valószínű, hogy az élelmiszerüzeme, ha a helyzet nem javul meg, kénytelen lesz ezt a cikket beszüntetni. Sajnosán nélkülözzük itt a kőbányai sertéshizlalási akcióról szóló jelentést. így a deficit puszta ténye érthetetlennek látszik, mert hiszen a 20.000 sertésnek jó része talán megvan még, ezekre tehát nem vonatkozik az áremelés és az ebből folyó deficit? Vagy talán a sertéseket eladta már a főváros és talán éppen a konkurrens henteseknek? Minden gyanú és minden feltevés teljesen jogosult, amikor látjuk, mik történnek Budapesten pl. a marhabelsőrészekkel. A belügyminiszter leiratából kiderült, hogy a főváros a Mészáros Iparíestület számára rekvirálja naponta 6ÜC marhának a belsőségeit. A mészárosok pedig . főváros által szívességből átengedett cikkekkel uzsoráskodnak és hallatlan pénzeket keresne! holott a legtermészetesebb megoldás az volna, ha 1. nem 600 marhának, hanem az összes, levágásra kerülő marháknak belsőségeit rekv: rá! - hatná a főváros; 2. nem a mészárosok kapnák az árut, hanem maga a főváros látná ei a svebény néposztályt belsőségekkel és pedig saját árban. Nagyon furcsa sz- ^n tűnik fel ennél az ügynél a csepeli Konzervgyár és az Éielmiszerszál- litó vállalat is. Legfőbb ideje volna, hogy a főváros újabb maximálással, ha kell, erőszakos módon mérsékelje ezeknek a vállalatoknak az igényeit. Hiszen bebizonyított tény, hogy háború előtt ingyen jutott a főváros ezekhez a belsőségekhez, miért kell még a zsigernél is háborús hasznot keresni? annál biztosabb, minthogy a gyáriparosok hivatalos testületé, a Gyosz., — bár hivatalosan nem foglalt állást — maga is üdvösnek tartja az eszmét és szintén azon a véleményen van, hogy a tő- , város nem tartozik támogatni a telekspekulációt, i st mindent el kell követni ellene. A Vérhaíom-utca megnyitása. Panaszok érkeztek a Fővárosi Flirlap-hoz, hogy , a tanács nem nyitja meg a Rózsadombon levőVér- halom-utcát, holott annak mgnyitásához sok érdek fűződik. Fock Ede tanácsnokhoz, az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjéhez fordultunk, aki kijelentette, hogy a Vérhalom-utca csatornázása teljesen készen van és igy ez nem lehet ok a megnyitás elhalasztására. Harrer Ferenc dr. tanácsnok, a városépítési ügyosztály vezetője viszont a következő kijelentést tette: — Ami aVérhalom-utcai speciális esetet illeti, úgy emlékszem, ennek az utcának egy része meg van nyitva. De nemis fontos a spcHú :s <••<!. mert e tekintetben általános elv vezet bennünket. Ez az elv pedig az, hogy a főváros a kültelkeken kisajátítás utján nem nyit utcákat, itt a telektulajdonosok hivatása, hogy telkeikből utcát hasítsanak ki, vagy megegyezés utján maguk között intézzék el a dolgot. Drágaság! pótlék — papiroson. A székesfőváros tisztviselőinek, ha nem bíznának abban, hogy a főváros törvényhatósági bizottságában van még erő és van még belátás szembeszállar.tí akár a kormányhatalommal is, kétségbe kellene esniök. Iiónapíkig szó- i rongva várták a drágasági pótlékot, amikor aztán most megérkezett a belügyminiszter válasza, kiderült, hogy szinte a szegény tisztviselők fizetnek rá erre az üzletre. A szó legszorosabb értelmében ráfizetnek és pedig olyan formában, hogy vissza kell fizetriök az előleget és annak kamatait, egyben pedig itt maradnak azzal az uj adóssággal, amelyet a drágasági pótlék biztos reményében a drágaság kényszere alatt csináltak. A helyzet tehát ma az,hogy a drágasági pótlék cimén érkezett jancsíbankóból egyetlen fillért sem kapnak, ellenben uj adósságokkal megterhelve tovább nyomorognak és átkozzák az órát, amelyben eszükbe jutott a parádés városházán bevonulni. A székesfővárosnak, mindenj jóérzésü polgárnak akcióba kell lépnie, szeretettel, elkeseredéssel és ha kell daccal pártját kell fogni a kinullázott tisztviselőknek, akik a polgárság szolgálatában minden dicsérő jelzőt fölülmúló odaadással, tudással és szorgalommal dolgoznak és most egy kegyetlen csapással még attól a szerény rekompenzációtól is elüthetnek, amelyhez mindenkinek joga van ebben az országban. A polgárságnak kell követelnie, hogy tisztviselőit ilyen csúf módon ki* ne lehessen nullázni és a főváros közgyűlésének tüntető módon kell tiltakoznia a mód ellen, ahogyan a kormány játékos kedvében meg akarja csúfolni Budapest székesfővárost. A telekspekuláció eilen. Hetekkel ezelőtt jelentettük, hogy Harrer Ferenc tanácsnok, a városépítési ügyosztály vezetője, nevezetes reformra készül: megakadályozni iparkodik egyszersmindenkorra a telekspekulációt, úgy hogya jövőben a főváros csakis azzal a telekkönyvi korlátozással ád el telket, hogy amennyiben a vevő a telket' később másnak adja el, úgy a fővárosnak fizetett és az uj vevőtől kapott vételár j közötti differenciát a fővárossal megosztani tartozik. A kisajátítási albizottságban négy ülést foglalt le ez a tárgy: voltak, akik elvi okokból el- Inezték, mert attól féltek, hogy a gyárosok Buda- J pesten kívül fognak ezentúl telepeket létesíteni; de Harrer tanácsnoknak végül is sikerült megdön- tení az ellenérveket, úgy hogy az előterjesztést elfogadták s azt a pénzügyi bizottság 24-iki ülésén tárgyalják. Az előterjesztés változatlan elfogadása Bécs százmilliós kölcsöne. Bécs várost az 1914 julius 18-iki törvény meghatalmazta arra, hogy beruházási célokra 375 millió korona kölcsönt vegyen föl. Ennek a törvénynek az alapján most veszi föl az első 100 millió koronás részletet, még pedig öt esztendős 5 és fél százalékos pénztári jegyek alakjában. Ä kölcsönt a Länderbank vezetése alatt a hét bécsi nagybankból álló konzorcium veszi át. A pénztári jegyeket 5 és fél százalékos féléves részletekben kamatozó szelvényekkel bocsátják ki a belföldön, A bankok 94 és fél százalékos árfolyamon veszik át a pénztári jegyeket. Ha a kibocsátási ár 96 és fél százaléknál magasabb lesz, akkor a többletnek a fele a városé. A bankok az uj pénztári jegyeket 97 százalékon akarják kibocsátani és így a város 94 és háromnegyedes százalékos árat, vagyis effektiv 94 és háromnegyed millió koronát kap, amiért 1921 március 21-íkén. 100 millió koronát kell visszafizetnie. A város a kölcsönösszegből júniusban 20 milliót, októberben 30 milliót kap, a többit 1917 elején, de nem január hónapban fizetik a bankok. Időközben a bankok 4 százalék kamatot térítenek meg a városnak. Megnyílik a Barokaldí-aréna. A városliget évtizedek óta legnépszerűbb szórakozóhelye, a budapesti gyermekek és a polgári közönség legvidámabb nyári mulatója, a Barokaldi-aréna e hó 22-én megnyílik. Uj tulajdonosok költöztek bele, az ország határán messze túl is hírneves Henry-cirkusz, amely néhány év előtt már vendégszerepeit a fővárosban és akkor az elismerés és népszerűség bőven kijutott neki. Világvárosi, nagyszabású programmal kezdi meg uj otthonában előadásait a Henry-cirkusz, amelynek állandó törekvése az lesz, hogy a közönség legkényesebb igényeit is kielégítse. Family Hotel-t, Heltay Jenőnek ezt a ragyogó tollal megírt, kitűnő humoros regényét adja 24 fillérért a Milliók Könyve legújabb száma. Kapható mindenütt, A Milliók Könyve előfizetési ára: félévre (13 regény) 3.20 korona, egész évre (26 regény) 6 korona. Milliók Könyve kiadóhivatala. Budapest, VL, Andrássy-ut 16. Ovw *s***k< 'Wví í í í I Kössön tisdiisirf® siflist aü Jtasiisjssta gyosps- segélyalap hadibiz- fosifási osztályánál I l í í Í Sudapsst, Vilmos császár-ut 72. sz. Felvilágosítást ad az igazgatóság. Tel. 118-44.
