Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-01 / 9. szám
4 esztendőn till is aktiv részese marad a főváros legfőbb igazgafásának. Mi tehát úgy látjuk a helyzetet, hogy minden kombináció korai és fölösleges még s hogy a háború vége előtt nem lesznek személyi változások. De a szállmgó híreknek már csak azért is hangot kellett adnunk, mert a városházi berkek egy nemeiyikébien már egészen komolyan bontogatják Harrer Ferenc alpolgármesteri zászlóját, sőt azok, akiknek nem elég egy hely, hanem egyszerre két uj alpolgármestert akarnának választan i. Harrer Ferencen kivid már Márkus Jenő és Wildner Ödön tanácsnokoknak a neveit is egyre sűrűbben hangoztatják. Panaszkodnak a kisiparosok. Márkus tanácsnok a Sárosfürdő bútor-berendezéséről. A Sárosfürdő bútorzatára kiirt versenytárgyalás körül keletkezett káoszról már a Fővárosi hírlap műit számában megemlékeztünk. A keddi tanácskozáson azután véglegesen elintézték az ügyet, amennyiben a munkálatokat négy részre osztva Vukovics Vladimir, Gelb M. és Fia, Lingel Károly és Fiai és Bányai Viktor vállalkozóknak adták ki. Utóbbi különben atyaíiságban van a Sárosfürdővel, amennyiben dr. Bossányi, a fürdő igazgató-főorvosa a sógora. Az árlejtés körül azonban újabb panaszok merültek föl. A kisiparosok panaszkodnak, hogy amikor a székesfőváros a világ legszebb, leghíresebb, legpompásabb- nak szánt fürdőjét szándékozik megvalósítani, akkor nekik nem jut munka, nem jut kereset. Mindent letarolnak a nagyiparosok, akiknek pénzük van a jelentékeny bánatpénz letételéhez. A panasznak természetesen nem lehet megtagadni a jogosultságát, de viszont a bánatpénz ellen való pro- testálás abba az elvbe ütközik, melyet a Fővárosi Hírlap már számtalanszor hangoztatott és amelvnek értelmében a munkák kiadásának legideálisabb módja a nyilvános versenytárgyalás, természetesen ha azt tökéletes szabályszerűséggel kezelik. A kisiparosok kérésükkel Vita Emil dr. tanácsnokhoz fordultak, aki érdekükben interveniált Márkus Jenő dr. tanácsnoknál. Márkus tanácsnok már akkor a legteljesebb megértéssel fogadta a kisiparosok kérését és megígérte, hogy úgy a kevesbbé finom munkáknál, mint a kárpitos-munkáknál minden lehetőség szerint részesíteni fogja a kisiparosokat. Abból az alkalomból, hogy a Sárosfürdő famunkáinak árlejtése megtörtént és ott a kisiparosok nem részesedtek, Márkus Jenő dr. tanácsnokhoz fordultunk, aki a következőket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Nem feledkeztem meg a kisiparosokról és természetesen mindent el fogok követni, hogy ahol lehet, nejkik is jusson munka. Ezúttal azonban a fürdő szállodájának bútorzatáról, csupa keményfa-munkáról volt szó. amiben ők nem részesedhettek. Az én Ígéretem különben is csak a puhafa-munkákra vonatkozhatott. Egyébként pedig épen azért adjuk ki a munkálatokat nyilvános árlejtés utján, hogy abban mindenki részt vehessen. Ha azonban a bánatpénz körül voltaik bajok, az mindenesetre a nyilvános árlejtés baja. Remélem azonban, hegy lesznek olyan munkálatok a Sárosfürdőnél, amelyekkel a kisiparosok igényeit is ki tudjuk elégíteni. — Úgy tudjuk — kérdeztük még a tanácsnokot, — hogy a legutóbbi árlejtésnél szabálytalanságok történtek. Gelbék elszámitották magukat és később toldtak 10,000 koronát az ajánlatukhoz. „ Szabálytalanság a legkevésbbé sem törtont — mondta a tanácsnok •—, az pedig, hogy Gelbék elszámitották magukat, bennünket nem érdekel. Ehhez semmi közünk, nekünk az a fontos, hogy a munkát olcsón vállalták. fl „Pallas nyugdíj- élet és hatonai bizíositó r.te'íintetes igazgatóságának! c Budapest, Ul , flndrássy-ut Z Ezennel köszönettel igazolom megbizom, Wysoc hzf^Íska, ?evében 3000 K biztosított összegén rí1616*3..b’ztositá? tovid fenállás után Wysoc kötvénye után és örömömre szc • J 'arsasagukat mindenkinek a legmelegebb f11, íme X e Te,ies tisztelettel Stanislau, 1916, február hó 20-án. dr. Rijdet Ferdinand s. k. ügyvé Pnmpolnak az ipartestületek A főváros nem áll kőtélnek. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megírtuk, hogy a fővárosi ipartestületek, amelyeknek bevételei a háború alatt alaposan megcsappantak, olcsó kamato- tozásu kölcsönt kérnek a fővárostól. A legtöbb ipartestei let valósággal küzd és a mentő-kezet a fővárostól várják. Három érvük van az ipartestületeknek a kérésük mellett. Az egyik az, hogy a fővárosnál lényegesen rosszabb anyagi viszonyok között levő vidéki városok is segítették a helyi ipartestületeket, a másik, hogy ók is városi funkcionáriusoknak tekintik magukat. a harmadik, hogy tisztviselőik és jegyzőik a főváros alkalmazottai is egyszersmind. Megkérdeztük Vita Emil dr. tanácsnokot, a közgazdasági ügyosztály vezetőjét az ipartestületek kérelméről, de negatív választ kaptunk.-— Ez ideig az ipar testül eteknek semmiféle kérvénye nem érkezett, amit annál is inkább tudok, mert ha csakugyan szó lenne az említett dologról, akkor az az én ügykörömbe fog tartozni. Amiig azonban a kérést nem ismerem,, természetesen véleményt se alkothatok róla. Kitünően informált helyen azonban kimerítő tájékozást nyert a Fővárosi Hírlap munkatársa az ipartestületek válságos helyzetéről és különösen az ennek leküzdése érdekében indított akcióról. Mindenekelőtt egy igen fontos adatot kell - mondotta informátorunk — helyreigazítanom. Az ipartestületek, akik még nem terjesztették kérvényüket a főváros tanácsa, elé, nem kölcsönt fognak kérni, hanem segélyt. Szóval olyan pénzt, amit soha nem fognak visszafizetni. A városházán tehát még hivatalosan nincs senkinek tudomása a dologról, de a vélemény máris teljes mértékben kialakult róla. — A városházán komoly hibának tartják, hogy igen sok az ipartestület. Valósággal azt lehetne mondani, hogy minden sarokban nyílik egy-egy ipartestület. Igaz, hogy ez a specializálódás szempontjából jó hatással van. de a sok apró- cseprő, önálló ipartestület rettentő adminisztra- cionális költséget emészt föl, amit, ha nem lennének úgy szétszórva, nagyrészt meg lehetne spórolni. Okos dolog lenne talán épen a háború alatt, ha némely ipartestületek fuzionálnának, ami elejét vehetné a készülő válságnak.- A tanács azonban igen valószínűleg rá fog mutatni egy fontos elvi kérdésre. Arra, hogy mii köze tulajdonképen a fővárosnak az ipartestületekhez? Az iparügy általánosságban állami ügy és ha a főváros mégis foglalkozik velük, az csak annyit jelent, hogy szivességből vállalja a munkát.. Épen ig3r az ipar testületek is tulajdon képen az állam szervei és igy egészen valószínű, hogy a főváros tanácsa megpróbálja őket kérésükkel az á illámhoz utasitan i. — Persze az megint egészen bizonyos, hogy az államtól nem fognak pent kapni és ez a teher mégis csak a főváros nyakába szakad, bár any- nyit semmi szín alatt nem kapnak, mint ameny- nyit kérnek. OWVÍVWÍVWC 'N'V-W o i Kössön S | hadibiztositást j | az Auguszta gyors- | segélyalap hadibiz- > t tositásiosztályánál { Í Budapest, Vilmos császár-ut 72. sz. j Felvilágosítást ad az igazgatóság. Tel. 118-44. I ROYAL Nagyszálloda Budapesten, ▼▼▼ ▼T Elsőrang« konyha, mérsékelt árak. Ebéd teríték 4 50, vacsora teríték 5.50 korona. Színházak «tán friss vacsora, j* Zene. VÁRADY GYULA, igazgató. Közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottságának legközelebbi közgyűlése március hó 8-ikán lesz. Tárgysorozatán szerepel többek között a kölcsönökre vonatkozó előterjesztés. A pesti fa-árak emelése. Március végén jár le az a megállapodás, amelyet Vita Emil dr. tanácsnok a főváros tüzifa- szlü’kségletének biztosítása céljából a. faterme- iőkkel létesített. A megállapodás tudvalevőleg az, hogy a tűzifa ára Budapesten nagyban 380 korona, kicsinyben 650 korona. A tiizifakartel, amelynek vezetője Aczél Samu bizottsági tag, most ismét arra készül, hogy az árakat — ezúttal negyedszer a háború kitörése óta — jelentékenyen emelje. Vita tanácsnok március közepén kezdi meg a tárgyalásokat a megállapodás meghosszabbítására vonatkozólag. Biztos a remény, hogy nem fogja megengedni a főváros közönségének további megzsarolását. A Kolegerszky-kioszk bérlete. A Stefánia-uti kioszk bérletére tudvalevőleg hárman tettek ajánlatot. Anyagilag legelőnyösebb S arányi József volt kávésé, viszont a városgazdasági bizottság több garanciát lát Aczél Miksa ajánlatában, aki a múlt év őszén ideiglenesen már átvette a bérletet. Aczél elismert szakember, aki ezt a kedvelt, de az utóbbi években elhanyagolt nyári szórakozóhelyet régi, előkelő színvonalára tudhá emelni. A pályázat sorsa fölött március közepén fognak dönteni, de annyi bizonyos, hogy a legkevesebb kilátása a harmadik pályázónak: Goldmann József bizottsági tagnak van. Félmilliós hadiadomány. A Pesti magyar kereskedelmi bank igazgatósága legutóbb tartott ülésében elhatározta hogy a miniszterelnöknek 500-000 koronát ajánl fel a tüdőbeteg katonák részére Mállitandő szanatórium céljaira. Az intézet, mely eddig már 2 és fél millió koronát fordított hadi jótékonyé élő kr a ezzel a nemes cselekedettel csak fokozta azt a bizalmat és presztízst, melyet mint egyik legfontosabb gazdasági tényező országszerte élvez. Hadibaleset biztosítás. A „Kosmos'‘ baie et és szavatossági biztositó rt. uj üzletágat honosított meg: a hadibaleset-bizositást, a mely módot nyújt arra, hogy a harctéren megrokkantak tőkéhez és anyagi segítséghez jussanak. A ,,Kosmos1' erre a célra 1000 koronás kötvényeket bocsát ki. Egy személy részére legfeljebb 10 darab 1000 koronás kötvény váltható. Egy-egy kötvény ara 26 korona, a mely két, esetleg négy részletben fizethető. A biztosítás a rokkantság hat esetét veszi alapul. Teljes vakság esetére 1000 K, mindkét kéz, vagy mindkét láb elvesztése esetére 1000 K, egy kéz és egy láb elvesztése esetére 10C9 K, teljes süketség esetére 750, a jobb kéz elvesztése esetére 750, a bal kéz vagy egy láb elvesztése esetére 600 K jut a rokkantnak egy 1000 K-s kötvény alapján, tehát 26 K díj fizetése ellenében. Felesleges ennek altruisztikns és hasznos céljait magyarázni. Az uj üzletág az állami ellátás kiegészítő része lehet s miután a biztosítást nemcsak a hadbavonult, hanem annak hozzátartozói, akár barátai is köthetik, a megoldás igen egyszerű és könnyen hozzáférhető. A biztosítás azon a napon lép érvénybe, amikor a kötvényhez csatolt befizetési lapon a díj befizetése megtörténik. A kronstadti kém. Angliának a világháború kitörése előtt nagy érdeke volt kikémlelni az oroszok leghíresebb tengeri erődjét, Kronstadtot, amelyet a cár katonái ezer szemmel őriztek. Anglia furfangos eszközökkel mégis birtokába került a féltve őrzött erődítési terveknek. A kém, egy gyönyörű leány, burokra került ugyan, de egy bonyodalmas szerelmi kaland révén sikerült Angliába menekülnie. Ezt az izgalmas történetet mondja el Pemberton „A kronstadti kém" című regényébn, mely most jelent meg, mint a Milliók könyve című vállalat egyik száma. A teljes regény ára 24 fillér. A Milliók könyve kéthetenként egy-egy teljés befejezett regényt ad ki. Előfizetési ára egész évre (26 regény) 6 korona, félévre (13 regény) 3.20 korona.
