Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-01 / 9. szám

2

megszűnt a szalonna-bőség

A Haditermény megvásárolta a készleteket. — Tovább adja a vidéki városoknak) — válság a sertéspiacon. — A főváros felhajtja az árakat.

A sertéspiacon, az ármaxiuuálás dacára,, a szituáció eddig állandóan és meglepetésszerűen változott. Csaknem minid egyik hétnek meg volt a maga szenzációja, speciális érdekessége, ami felváltva hol a fogyasztók, hol a sortésvágók táborában okozott idönkint izgalmas meglepetéseket. Január hó végén, de még február elején is a szalon máké szí etek ijesztő növekedése szerzett sok gondot a sertésvágóknak, akik — mint a F ö- városi Hírlap annakidején közölte - testületileg fordultak a h a d v e z e tőség h e z é s a korm á n y h o z, hogy az egyik vagy a másik vegye meg a budapesti raktárakban levő készleteketA tárgyalások — mint most teljesen hiteles forrásból értesülünk — eredménnyel végződtek, amennyiben a belügyi- és a k er esk ed ellem ügyi kormányok hozzájárulásával a

Hadi Termény Részvénytársaság 70 vagon szalonnát vásárolt és 20 vagon zsírra szerzett opciót. Ennek a vételára körülbelül négy és fél millió korona.

Érdefcesége e nagyszabású tranzakciónak, hogy a H. T. csak a Perlés z-c é g t ő 1 vásárolt szalonnát és zsirt, még pedig az 5.40 K-ban maximált szalonna-árnál 40 fillérrel olcsőb- b an. A többi sertésvágó nem akart a maximális árnál olcsóbban megválni a készletétől, sőt amikor kiszivárgott a Perlesz-féle tranzakció hire, már hallani sem akartak az eladásról, miután úgy spekuláltak, hegy a 70 vagon eladása után ismét normális lesz az állapot és- Budapesten meg fog szűnni a szalonna-bőség.

A H. T. óriási vásárlása folytán a szalonna- és zsirkészleteket most már a természetes korlátok közé sikerii’t leszorítani. A szalonna ára 5.35 —5.40 K között ingáid okik, mig a sertéshús ezidö szerint 4.14 K~ban van' maximálva. Becsben evvel szemben sokkal magasabbak a maximális árak: a Budapesten 4.14 K-ban maximált sertéshús nagybani áráért Bécsiben 5—5.60 K-t is fizetnek, miután ott az áraikat nem maximálták. A zsír detail ára nálunk 6.40 K. ellenben Becsben a detaiiforgalom részére a zsir maximális ára ■6.90 K-ban van maximálva. Úgy, hogy a 3%-os árkülönbözet helyett 50 filléres plusz mutatkozik az osztrák sertéskereskedelem javára. Aáost azonban a MI LES sem tudja kihasználni a diszparitást. mert a fent részletezett nagyszabású

A pesti házak.

A pesti háznak nincsenek jóbarátai. Gőgös, rátartás, hideg paloták, nem szereti őket senki. Virágos vidéki udvarok, ahoi vidáman sikong- nak a gyerekek, nagyokat vakkant éiszakánkint a házőrző eb és nyivákolva lódul a macska: a kidobott konyhahulladék után: milyen mások, mint ezek a kendőzött pesti1 házóriások! Mikor a pesti ház épül, a jókedvű kőművesnek a bajusza alatt szárad a nóta, amíg egymásra rakja a tégláikat. Temetés itt a bokréta-ünnep és a házi- űr, a pesti háziúr,, vagy uzsorás, vagy szegény ördög, alki meg akar gazdagodni, de a bank rendszerint elszívja előle az alig megnyílt pénzforrást. Hát az elátkozott pártái? Erdemcs-e még mondatokat esztergáilyozui az ő szomorú mivoltáról, a gyűlöletről, amellyel beköltözik a fényes lépcsőházakon át, az undorról, amellyel utódaira testálja szorgalmasan gyűjtött poloskáit?

A pesti házat senki sem szereti, sem aki építette. sem aki belőle él, sem aki neki izzadja verejtékes garasait. Ha mégis beszélünk a pesti házakról, legyen enyhitő körülmény, hogy nem egy házról szólunk, hanem a házak összességéről, furcsa, kalandos összevisszaságukról, a lakókkal való vonatkozásaikról. Az adataink, sajnos, nem maiak, hanem tiz esztendősek. Ám tiz esztendő óta nem készült statisztika, de alig valamit változtak a beszédes számok, lényegtelenek a percentuális növekedések, hiszen az

eladás folytán nem tud nálunk elegendő árut fel- haj szólni.

A sertéspiac helyzete.

A sertéspiacon is megváltozott a helyzet: csekély a felhajtás, kevés a disznó' és drágák az arak, A sertéseket nagyrészt Bécsb© viszik és az itteni piacon leginkább csak a Weiisz Man- t r é d-féle konzervgyár részére vásárolják össze a sertéseket. Weisz M-anfréidlékkel egyedül a f ő város versenyez, az árak f c 1 h a j- t á s á b a n, — Kan ;i di a !k y n a k, a közélelmezési ügyosztály kizárólagos sertés-ügynökének a jóvoltából. A községi éilelmiszerárusitó üzem részére naponta 50—60 sertést vásárolnak, legutóbb 5.75—5.80 koronás árak mellett- Ezeket az árakat szakkörökben tu!magasnak tartják és épen ezért az a vélemény, hogy ilyen árak mellett a város ráfizet a ser té sva sári ás a ir a. Akad ugyan még néhány kisebb hentes, akik még a fővárossal és Weisz Manfrédtíe! is konkurrálnak, de ezeknek, úgy látszik, teljesen mindegy, hogy mennyiért vásárolnak, az árdifferenciát behajtják a fogyasztókon. A sertésvásár megcsappant forgalmát legjobban az jellemzi, hogy mostanában naponta 3—400 sertést adnak el, mig tavaly ilyenkor 1400—1500 sertés cserélt gazdát.

A vidéki városok ellátása.

A Perlesz-féle szalonnakészletek átvételiét a hét folyamán már megkezdte a Hadi Termény Részvénytársaság, amely természetesen külön zsiir- és szalonna-osztályt létesit. Az osztály vezetésére a minap már szerződtettek is egy szakembert. Értesülésünk szerint a H. T. a zsírt és szalonnát vidéki városoknak, hatóságoknak fogja eladni, de csak későbben, majd ha zsírban és szalonnában nagyobb lesz a szükséglet és ha a maximális árak a mainál olcsóbbak lesznek.

igiiMiiiiiiBimiiiiiiHHiinaiiiiiiiiiumHaiMi)

Krónikus cukorbaj

Mi történik a város készletével?

Mióta zár alá vették a cukorkészleteket, azóta Budapesten jóformán eukoriAség ven. A íüszeriizletekben, különösen azonban a külvárosokban alig lehet cukrot kapni és a közönség valóságos ostromot intéz az üzletek ellen. Sokan azt hiszik, hogy a fűszereseknél van. cukor, csakhogy ezek arra az időre tartogatják azt, amikor életbe lépnek majd a magasabb árak. A kereskedők emiatt sokszor valóságos inzultusoknak vannak kitéve a közönség részéről. A Cukoriközpont eddig még nem igen oldott fel jelentős mennyiségeket, igy aztán a detail eladás céljára alig kerül áru a forgalomba. Ezt a körülményt főképpen a szegényebb n-épiitolsó tiz esztendőben, de már előbb is rossz viszonyok között éldegélt a budapesti építőipar. A háború szele, a politika mindent legázolt, imitt- amiott volt csak egy-egy esztendő, amikor egy kis lendületet lehetett észrevenni.

Hány ház, helyesebben épület van Budapesten? Az 1906-ik évi statisztika 16,829 épületet állapított meg. Tekintettel azonban arra, hogy 1900-tól 1906-ig mindössze 575 ház épült, igen valószínű, hogy ez az arány 1906 óta sem igen változott meg. Budapest fejlődése tulajdonképen 1869-ben kezdődik és a rákövetkező 36 év alatt a jobbparti kerületekben a házak átlag 50%-kai emelkedtek, mig a balparton a házak száma megkétszereződött, de a VI. és VII. kerületben háromszorosnál is magasabbra szökött fel. A X. kerületi házak szaporodása 1880-ban kezdődik. Az emelkedés a iegrohamosabb az 1880—1906 közé eső időben volt. Ezidö alatt a beltelkeken 1641. a kültelkeken pedig 4440 ház épült- Százalékokban kifejezve a házak számának e huszonhat év alatt való emelkedése 355.6%-ot tesz ki, amelyből a belső terültetekre csak 17-4% esik.

A 16,829 ház 1532 utcában, illetve téren helyeződik el. A beltelkeken vau 861 utca, a külvárosokban pedig csak 671. Nem valami ritka azonban Budapesten az olyan „utca“ sem .amelyikben sem ház. sem lakó nincsen. Olyan utca. . a melyben nincsen ház, 315 van, ahol pedig lakó nincs, 323, vagyis van nyolc utcánk oiyan. amelyikben ház ugyan akad, de lakó nem. Legtöbb az olyan utca, ahol legföljebb tiz ház van. EzekBudapest, 1916. március’ 1.

osztály érzi meg, amelynek nem volt annyi pénze, hogy megfelelő cukormennyiséget raktározhatott volna el magának. , '

A városnak jelentékeny cukorkészlete van, állítólag 100 vagon. Ezt nemrégen ks.pta a karteltől azzal a határozott kikötéssel, hogy csak akkor hozza forgalomba, a mikor erre szükség lesz és cmikor az esetleges cukorhiányt vele megakadályozni lehet. Ezt a kikötést nem a kartel tette, hanem a város, ezzel az okkal kérte a cukorkarteltől a cukrot. Most elkövetkezett a cukorínség, az üzletekben nincsen cukor, tehát itt ienne az ideje annak, hogy a város a készletét piacra dobja,

A városházán az mondják, hogy a város cukorkészletéből eddig mindössze 3 vagont oldott fel a cukorközpont, ezt a mennyiséget a kórházak szükségleteinek a kielégítésére fordították. Folyamatban van azonban további mennyiségek feloldása is és mi úgy tudjuk, hogy a Cukorközpont a közérdekre való tekintettel a város készletéből jelentékeny mennyiséget fog a közeli napokban feloldani. Hogy ezekkel a feloldott mennyiségekkel mi történik, arra is megvan már a városházán a terv.

Amint értesülünk, a város álláspontja a feloldandó cukormennyiségek elosztása és forgalomba hozatala tekintetében a következő:,

A feloldott készletből elsősorban a 'kórházak szükségletét látják el, ez a szükséglet a nagy készlethez képest igen csekély és annak teljes kielégítése után is elegendő készlete marad a városnak abból a 100 wagonból, a melyből ma még igen csekély mennyiség hiányzik. A fennmiaradó részből elsősorban a községi élelmrszerárusitó üzem szükségletét ■ elégítik ki és az tizeim bódéi és boltjai annyi cukrot kapnak, amennyit eladni képesek. A ífenmaradó mennyiségből azután a szövetkezzetek kapnak majd és — ez a város álláspontja — ha még marad cukor, akkor legutoljára, juttatnak a kereskedőknek is.

Ez a furcsa álláspont ismét igazolja azt a régi feltevésünket, hogy a város a maga élelmiszerárusító vállalataival voltaképen a kereskedőkkel konkurál és a kereskedők tönkretevésére használja ki a rendelkezésére álló kedvező helyzetet. A közönség most cukorért ostromolja az üzleteket, a kereskedőknél nincs cukor, a községi élelmiszer-árusító üzem bódéiban, és üzleteiben ellenben lesz és ha az üzem annyi cukrot fog kapni a város készletéből, mint amennyire szüksége van, akkor bizony nem igen marad olyan felesleg, amilyent a város a kereskedők között majd elosztani tud. A szövetkezeteknek, amelyeket az utóbbi időben igen erősen favorizálnak a városhzán, talán még jut cukor, ellenben egészen bizonyos, hogy a kereskedők igényeit a város kielégíteni nem fogja,, holott amikor a 100 vagont vásárolta, akkor a kereskedők érdekeire is hivatkozott.

nek száma 743, ahol ötvennél több a házak

száma, csak 47-et lehet összeolvasni.

A legnépesebb utca Budapesten az Ü!!őí-ut, ahol a tiz éves adatok szerint 12,310 ember lakik- Utána a lényegesen rövídebb Király- és Dob- utcák következnek, ahol igen össze vannak zsúfolva az emberek. A hatalmas And'rásisy-uton négy és fél ezer lélekkel kevesebb ember lakik, mint a Kiráty-utcában. Még riasztóbb volt azonban az állapot 1880-ban, amikor a Király-utcának csaknem kétszer annyi lakója volt, mint a hatalmas Üllői-utnak. Érdekes például az István- ut emelkedése, ahol a lakosság száma 26 esztendő alatt 3200-ról 5391 -re emelkedett. A Rákócziid mindig egyformán lakott volt. Huszonhat esztendő óta csak valami 400 főnyi szaporodást mutat föl, mig az Andrássy-ut 3000 lakossal emelkedett ezidö alatt.

Budapest 16,829 épülete közül 14,958 a lakóház. Figyelemre méltó, hogy az épületek számába nincsenek belcvéve a melléképületek. így például van 17 olyan háztömbünk is, ahol a főépület miellett húsznál több melléképület áll, mig 2114 telken van a főépület mellett egy-két melléképület,, úgy hogy a budapesti melléképületek száma 5797.

Nagyon érdekes a nem lakásul szolgáló épületek statisztikája. Fájdalmas, hogy a statisztika akaratlan igazmondással a lakásul nem szolgálók között említi a királyi udvartartás két épületét. A közigazgatási épületek száma 103, a templomoké 90, az iskoláké 183. a múzeumok és