Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-05 / 1. szám
Budapest, 1916 január 5. Opar Pénzügy Váffafkozás Xereskeőefem Mérlegek. Az évforduló itt van, de a háború még tart; a jövőt még süni köd borítja. Ez az évzárás a világtörténelemben egy dátumot jelent, semmi egyebet. Az eredményeket megállapítani éppen olyan korai, mint a jövő eshetőségeit mérlegelni. Ma élet-halálküzdelmet vívunk létünkért, biztonságunkért, jövendőnkért és a múlton való töprengéseknek épen olyan kevés értéke van, mint a jövőért való zavaros kombinációknak. De az év zárlatnak gazdasági szempontból mégis van egy tagadhatatlan jelentősége. Ipari és kereskedelmi cégek, bankok, részvénytársaságok december 31-én lezárják a könyveiket, kivetik a számlák egyenlegeit és mérlegeket készítenek. Ez a mérlegkészítés — tudjuk — nem egyszerű technikai munka. A számlák egyenlegei a nyersmérleget adják és amig ezekből a nyers számításokból kikerülnek a vagyonmérleg és a jövedelmi mérleg tiszta tételei, ez sok fejtörésbe és meggondolásba kerül. A mérleg- csinálásban különféle elvek nyilatkoznak meg. Különféle politika érvényesülhet és a közérdek szempontjából nem lehet közömbös, hogy különösen a vezető bankok és részvénytársaságok, melyek példát adnak, milyen elvet alkalmaznak a mérlegek összeállításánál, főleg a rezer- válásoknál, a tiszta nyereség és osztalék megállapításánál. Tudjuk, hogy a felfogások ebben a tekintetben egy esztendő alatt alaposan megváltoztak. A háború kitörésekor a hitelélet nagy zavaraitól, általános üzleti pangástól; értékcsökkenéstől tartottak. Ennek hatása alatt született meg az a gondnkát, hogy a részvénytársaságok halasz- szák el .közgyűléseiket, ne publikáljanak mérlegeket. A kormány rendeletileg meg is engedte a társaságoknak, halasszák el közgyűléseiket, ha jónak látják. Egyéb korlátozó rendelkezést nem tett, ellenben azon irgyekezett, hogy a vezető intézetek egyöntető megállapodásokra jussanak azokra az elvekre nézve, melyeket a nyereség és veszteség megállapításánál alkalmaznak. Tavaly ilyenkor a legnagyobb óvatosság, a túlságos aggodalom és félénkség jellemezte az általános felfogást. Akkor inkább arra volt szükség, hogy több bizalmat, több hitet, több bátorságot vigyünk bele a közgazdasági életbe. Ez a helyzet teljesen megfordult. Az üzleti életből teljesen eltűnt az aggodalom, a félénkség. A hadsereg beszerzései, élelmiszerekben és mindenféle cikkekben mutatkozó nagy szükséglet, mig egyrészt nagy nyereségekhez juttatta a vállalatokat, másrészt fokozta a vásárlási kedvet és az üzleti élénkséget. A túlságos nagy pesszimizmust (csak gazdasági dolgokról beszélünk) túlságos optimizmus váltotta fel. Csak két jelenségre utalunk. A börzei magánforgalomban a spekulációs értékekben állandóan nagy üzlet van és olyan árfolyamokat értek el, melyekről még béke idején sem álmodtak. A másik jelenség pedig az az általános költekező hajlam, mely a jobbmódu közönség körében mutatkozik. A fényűzés az öltözködésben, az életmódban, a szórakozások és élvezetek keresésében. Ezek a jelenségek másutt is megvannak. Az angol pénzügyminiszter azt mondotta egyik beszédében; A kölcsön vett pénzek a közönségben a hamis jólét látszatát keltik. Hellferich legutóbbi beszédében azt ajánlotta minden német polgár figyelmébe; számítsa ki, mennyi esik a háború rettenetes pénzügyi terheiből minden egyes emberre. Ezek komoly szavak és nálunk is meg kelt őket szívlelni. A vezető intézetek, mikor mérlegeiket, nyereségeiket, osztalékaikat megállapítják, mikor üzleti jelentéseikkel a nyilvánosság elé lépnek, legyenek erre a megváltozott helyzetre tekintettel. Legyenek óvatosak és tartózkodók az elért ered:MAf> menyek., mérlegelésében és osztalékpolitikájukkal íigyemeztessék a közönséget, hogy az idei túlzott optimizmus épen olyan káros, mint amilyen a tavalyi túlzott pesszimizmus volt. Es ami a fö: tartalékaik félretételénél gondoljanak a háborús nyereségadóra, mely nálunk sem fog elmaradni. A derékegyházi birtok és az arany-ázsió. Mintegy három év előtt az Angol-osztrák bank és a Kohner-csálád megvette a derékegyházi 18.000 holdas birtokot amely a gróf Károly i-hitbizomány tulajdona volt. A konzorcium a szerződés megkötését és a birtokok kezelését a Földhitelbank r t.-ra bízta. A vétel szerint a birtokból 10.000 holdat végérvényesen megvásároltak, 8000 holdra pedig 1916-ban lejáró opciót szereztek, oly kikötéssel, hogy a vételárat aranyban kell 1 ejf i z,e,t,n ,t. A konzorciumnak a múlt hónapban kellett nyilatkozni, hogy él-e az opció jogával? Minthogy az aranynak ma nagy ázsiója van és ez túlságosan megdrágítaná a vételt, a Földhitelbank és a vele szövetkezett konzorcium az opcióról lemondtak. Erre a 8000 holdra — mint a lapokból ismeretes — Weiss Manfréd alkuszik. A Földhitelbank a 10.000 holdat parcellázta, a 8000 holdat pedig három éven át művelte, nagy befektetéseket eszközölt, modern mezőgazdasági gépeket tart üzemben és nagy állatállomány felett rendelkezik. Ha Weiss Manfréd a birtokot megveszi, meg fogja szerezni a fundus instruktust is, amelyen a Földhitelbanknak — a mai árviszonyokat tekintve — igen tekintélyes haszna marad. A magánkereskedelm stagnálása. A németek büszkeséggel emlegetik iparukat, amely a mozgósítás első riadójára hadi-iparrá tudott átalakulni. A mi iparunk is követte a jó példát és ma már igen nagy részben a hadsereg szolgálatában áll Sajnos, a kereskedelemnek nincsen olyan területe a háborúban, mint az iparnak. Megdöbbentő adatát látjuk a budapesti kereskedelem stagnálásának abból a kimutatásból, amelyet most állított össze a B u- d a p e s t i K ö z ír a k t|á r aki igazgatósága. Kiderül ebből a kimutatásból, hogy a közraktári forgalmat az elmúlt esztendőben csaknem teljesen a hatóságok és a katonaság foglalta le. A légtöbb beraktározás a főváros, az Országos Gazdasági Bizottság, a Haditermény részvény- társaság, a galíciai élelmezés és természetesen rendkívüli fölényben a katonai kincstár számára történt. A budapesti kereskedelemre nézve oly szomorú arányszám szerint a magánbe r a k t ár o z á s o k az egész forgalomnak mindössze 18%-át tették ki. Az Auer-társasáe háborús üzletei A Magyar Gázizzófény rt. főüzlétei- nek, az izzótest-gyártásnak és a karbantartási üzletnek jövedelmezősége meglehetősen m e g- csappant a háború alatt. A gázgyár egyelőre nem rendezkedett be izzótestek gyártására és igy az Auer fővárosi üzlete megmaradt érintetlenül A karbantartáson azonban sokkal kevesebbet keres az Auer, mint más éve/.ben. A főváros 40.000 koronát fizet évente — a költségvetés szerint — lámpáinak karbantartásáért az Auernek, amely — a háború következtében elmaradt haszonért — földgáz és petróleurnüz- 1 eteken akar kárpótlást szerezni. A vállalat a Máv.-nak nagymennyiségű román petróleumot szállít. Erdélyi földgázérdekeltségét, a K i s- K ükül fő vármegyei földgáz rt.-ot — hir szerint — meg fogja váltani az alakuló M a- gyar földgáz rt. Nagyon érdekes még. hogy a Bruno gázizzófény rt., az Auer egykori ellenfele, amelynél utóbb nagy érdekeltséget vál, Biztosítás ípitőszót 'Közieket és Bányászat lalt, nagy veszteségeket szenvedett, úgy hogy alaptőkéjének lebélyegzését kellett elhatároznia. Gyapjurekvirálás és gyapjubehozatal. A gyapjurekvirálási rendelet nem vonatkozik tudvalevőleg a küllőidről behozott gyapjúra, amelyből ejíyre nagyobb mennyiségben importálnak a Hitelbank és a Magyar bank. Értesülésünk szerint a gyapjú re- kvirálását a kereskedelemügyi minisztériumban ki akarják terjeszteni az importált külföldi gyapjúra is. Sok gyapjút hozott be eddig Bulgáriából a Magyar bai\k és a katonaposztógyárak gyapjubevásárlási irodája. Törökországban a Hitelbanknak sikerült gyapjút vásárolnia. Az intézet kiküldötte, Altschul Jenő csütörtökön érkezett vissza Konstsantinápolyból a fővárosba. A Fabank hadse/egszállitásai. Ismeretes, hogy a Magyar Fakereskedők Hitelintézete Rt. öt milliós ba- rakképitést finanszíroz Przemyslben. Ezenkívül most folynak tárgyalások újabb galíciai barák- épitések ügyében, amelyeknek vállalati összege 30 millió korona. Ha a Fabank ezt a megbízást is megkapja, akkor fel fogja emelni az alaptőkéjét. Ezenkívül az intézet — mint jó forrásból halljuk — nagy s z é n a s z á ll'li i t á s r a is kapott megbízást legutóbb a hadvezetőségtöl, amelynek lebonyolítása végett Nyiregyhá- z á n kirendeltséget fog létesíteni. A MFTR. a nyaralókért. A M. k i r. folyam- és tengerhajózási r t. bérbevette a pénzügyminisztériumtól a Nagymaro s—V isegrád közötti révjogot és az átkelési forgalmat január elsejétől egyelőre a Kövesd csavargőzössel maga fogja lebonyolítani A M. F. T. R. az utóbbi években a kis-dunai forgalom fejlesztésével igen föllenditette a kellemes dunamenti kiránduló és nyaralóhelyeket. A közönségnek azonban sok boszuságot okozott az átkelés hiányossága. Most azonban a M. F. T. R. újabb előzékenységet gyakorol a budapesti közönséggel szemben, a mikor az átkelés kényelmét is biztosítja. Előléptetések a Délivasutnál. A Déli vasútnál a januári előléptetések során több érdemes főtisztvíselő is előlépett. Ezek között első sorban Schlosser Ferdinánd főfelügyelőt, az elnöki osztály kiváló főnökét kell említenünk, akinek kartársai között való népszerűsége közismert, a társaság viszont ismételten egyik leginkább szakképzett, rendkívüli munkabírású főtisztviselöjét becsülte meg benne. Előlépett kívüle Engel Adolf főfelügyelő is, a személyzeti ügyek vezetője. A Leszámitolóbank Orosz-Lengyelországban. A Leszámitoló b:n,k dombrovai fiókja oly jól fejlődik, hogy máris meg kellett szaporítani a tisztviselők számát. Főleg áruüzleteket csinál a bankfiók, amely cukorral és petróleummal látja el az egész környéket. A cukrot a tőketerebesi gyárból viszik Orosz-Lengyel- országba, ahol mindkét cikkre maximális árakat állapítottak meg. A lublini fiókalapítást egyelőre elhalasztották. A zománekartel megújítása. A zománckartel — amely az év végével lejárt meghosszabbítására irányuló tárgyalások már jó ideje folyamatban vannak. A törekvések — mint Az Újság jelenti — arra irányultak, hogy ez a meghosszabbítás 1916. végéig szóljon, mivel azonban több jelentős telep ezt ellenezte, a kartelt ezúttal 1916 junius 30-iki lejárattal kötöték meg újból. Központi tejcsarnok. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet dec. 29-én tartotta közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a háborús esztendő tejforgalma több mint 13 millió literrel csökkent az előző é vforgalmához ké5
