Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-20 / 51. szám

6 T” s/rr, Budapest, 1916. december 20. betétei nagy mértékben emelkedtek, tehát a sa­ját tőke és az idegen tőke közötti arány éppen a legnagyobb pénzintézeteknél erősen eltolódott. Helyes közgazdasági politikát követnek esze­rint a bankok akkor, ha a megfelelő arányt a tőkeemeléssel ismét helyreállítják. A középeurópai unió gazdasági egyesületei­nek a múlt héten Budapesten tartott tanácsko­zásai során több érdekes momentum merült fel, melyek azt bizonyítják, hogy a szorosabb gaz­dasági összetartozás eszméje az utóbbi időben jelentékeny tért hódított. Azt csak helyeselhet­jük, ha az ántánt mesterkedéseivel szemben mi is egyesült erővel akarunk fellépni abban a gaz­dasági harcban, melyet aiz ántánt a háború után folytatni akar. A középeurópai viziutak kiépí­tésére irányuló akciót Magyarországnak is erő­teljesen elő kell mozdítania. Ebben a tekintet­ben nálunk nincsen véleményeltérés. Azt az in­dítványt sem lehet kifogásolni, hogy a keres­kedelmi és forgalmi jog a központi hatalmak államaiban lehetőleg egyöntetű elvek szerint szabályoztassék. Azt azonban követelnünk kell, hogy a mi különleges viszonyaink ennél a ren­dezésnél figyelembe vétessenek. A konferencián az uj viziutak kapcsán a Dunakérdés is szóba- került. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a magyar delegátusok ezen alkalommal is erélye­sen követelték, hogy a felállítandó Duna-bizott- ság székhelye Budapesten legyen. Wekerle Sándor még azt is hozzátette, hogy Magyaror­szág csak úgy vesz részt ebben a bizottságban, ha ennek a székhelye Budapest lesz. A konfe­rencián elhangzott vámpolitikai fejtegetéseknek természetesen csak akadémikus jellege lehetett. Mert, hogy a háború után Európának minő gaz­dasági kontúrjai lesznek, azt ma még nem tud­hatjuk. Ezeket a kérdéseket csak a béketárgya­láson lehet majd eldönteni. Ennélfogva mi ko­rainak tartanánk minden olyan megállapodást, mely a mi kezeinket vámpolitikai tekintetben a háború utáni időre lekötné. * A háború sok közgazdasági furcsaságot te­remtett. Ilyen furcsa jelenség volt az is, hogy az értéktőzsde a békeajánlat hírére ellanyhult. Béke idején megfordítva volt: akkor a harci zaj és a kardesörtetés nyomta le az árfolyamokat, ma pedig a béke olajága szüli ugyanezt az ered­ményt. Azt is halljuk már most rebesgetni, hogy a béke megkötésével óriási „krach“ fog bekövetkezni. Az ilyen jóslásokat komoly em­ber nem hiheti el. Lehet, hogy átmenetileg, rö­vid ideig, a depresszió jelei fognak mutatkozni, de az is bizonyos, hogy a szunnyadó gazdasági erők csakhamar kettőzött energiával fognak életre kelni. A mi nézetünk az, hogy a tőzsde mostani lanyhasága nem szolgáltat okot aggo­dalomra és elkedvetlenedésre. Ez a lanyhaság csak ideiglenes és átmeneti. Krachtól vagy ha­sonlótól nem kell tartani. Egyes értékek árfo­lyamai, melyek tulmagasak, le fognak morzso­lódni. Ebből a közgazdasági életre csak haszon háromolhat. A mai állapotból azonban az a ta­nulság, hogy a leghelyesebb volna a hivatalos tőzsdei forgalmat megnyitni és hivatalos árfo­lyamokat publikálni. A mostani magánforga­lom ugyanis sok visszaélésnek enged teret. Eze­ket csak a hivatalos forgalom visszaállításával lehetne megszüntetni. Hajógyári igazgató a hajóstiszti tanfolyamon. Most történtek meg a beiratkozások a Barthos Andor min. tanácsos vezetésével működő hajós- tiszti tanfolyamra. A tanfolyam hallgatóinak sorában egy igen érdekes nevet találunk. Be­iratkozott ugyanis rendkiviili hallgatónak tisza- siilyi Polnay Jenő is, aki nem más, mint az At­lantic a tengerhajózási r.-t. vezérigazgatója. Mindenesetre amerikai stilusu cselekedet, hogy egy vallalat vezérigazgatója, aki folyamhajózási dolgokkal kiván foglalkozni, első feladatának ismeri magát a mesterséget is elsajátítani. Bi­zonyos, hogy ez kitünően is fog neki sikerülni. Az Élelmiszerszállitó r.-t. terjeszkedése. A hábo­rús konjunktúra kevés vállalatnak ütött be oly fénye­sen, mint a Magyar é 1 e 1 m i s z e r-s z á 11 i t ó részvénytársaságnak, viszont azonban tel­jes elismeréssel kell megemlitenünk, hogy közélelme­zésünk sok hasznát látta a vállalat kitűnő szervezett­ségének és a szakszerű vezetésnek. Minthogy azon­ban a háborús konjunktúra csak átmeneti természetű, az Élelmiszerszállitó r.-t. előrelátó vezetői lassankint berendezkednek már a békegazdálkodásra. A válla­lat fejlesztésének során több terv vár megvalósításra, ezek között a legkiforrottabbnak mondható, hogy az Élelmiszerszállitó r.-t. a vidéken több konzervgyárat szándékozik létesíteni, illetve már meglevő gyárakat megvenni és azokat kibővíteni. Élsőnek a Rima- szombati konzervgyár r.-t. részvényeit vá­sárolták meg és evvel a vállalatot — melynek az alap­tőkéje 200.000 K — magukhoz váltották. A Hazai takarékpénztár tőkeemelése. Vezető pénzintézeteink sorában most már a Pesti hazai első takarékpénztá r-e g y e s ü 1 et is elhatá­rozta, hogy fölemeli alaptőkéjét. Az intézet igazgató­sága, értesüléseink szerint, e hó 23-án igazgatósági ülést tart, amely intézkedni fog a tőkefelemelő rend­kívüli közgyűlés kitűzése dolgában. A takarékpénztár legutóbb 1910-ben emelte alaptőkéjét, 15 millióról 20 millió K-ra. Az elmúlt 6 év alatt igen nagy fejlődést ért el az intézet. A tartalékok ma már majdnem 50 millió K-t teszmék ki, a betétek 245 millióra rúgnak. Az alaptőkét valószínűleg 20 millióról 25 millióra emelik fel és evégből 2500 drb uj részvényt fognak kibocsátani. 1911-ben 12.000 K árfolyamon bocsátották ki az uj részvényeket, most, hir szerint. 13.500 K ár­folyamon fogják az uj részvényeket a részvényesek­nek felajánlani. Élelmiszer csempészés Budapeströl-Bécsbe. A vasúti kofferekben már hosszú idő óta egyebet sem visznek Budapestről Bécsbe, minit lisztet, cukrot, zsírt, vajat, szalonnát szóval mindazt ami jó falat. De az Országos Közélelmezési Hivatal, a két főváros testvéri szeretetének eme gyönyörű apollógiáját egy idő óta nem tűri és elrendelte a podgyászok szigorú felülvizs­gálatát, működnek is már a detektívek a bécsi vona­tokon. A gyorsvonaton — majdnem mindegyiken — több métermázsa lisztet és cukrot találtak. A személyvonatokon főleg babot, borsót tengerit és ár­pát csempésznek Bécsbe. De a szigorú ellenőrzés miatt egyre kevesebben kockáztatják meg a csempész-üz­letet. A Kőbányai Polgári Serfőző r.-t. december hó 16-án tartotta 24-ik évi rendes közgyűlését. Az igaz­gatóság és felügyelő-bziottság jelentéseit a közgyűlés tudomásul vette és elhatározta, hogy a 23. számú részvényszelvényeket december 18-tól kezdve 24 koronával váltja be. A közgyűlés egyúttal az alaptőkének 5,000.000 koronáról 7,500.000 koronára való felemelését határozta el akként hogy a megfelelő tartalékalapból 2,500.000 korona az alap­tőkére befizettetik és ezzel minden részvény névér­téke 200 koronáról 300 koronára felemeltetik. Az igazgatóságba dr. Egyedi Arthur és lovag Sea- n a v i Miklós újból beválasztattak, a felügyelő-bizott­ság tagjaiul: alsóterényi A u e r Róbert, Birnbaum ■László, Franki Aladár, Havas Emil és M e n d 1 Gyula választattak meg. A Neuschloss-féle nasici tanningyár és gözfiirész r.-t. december 28-ra egybehívott közgyűlésén az igaz­gatóság javasolni fogja, hogy az alaptőkét 5 millió K-ról, 10000 darab uj részvény kibocsátása által, 7 millió koronára emeljék fel. A kibocsá­tandó uj részvényekből 3750 darab a Lomasi e r d ő i p a r r.-t. összes 15.000 darab részvényének átcserélésére fordittatik, amely igy teljesen a Neuschloss-féle vállalat égisze alá kerül; a fennmaradó 6250 darab pedig a társaság eddigi részvényeseinek kináltassék fel részvényenkint 800 K árfolyamon 4:1 arányban. A Bárdi József automobil-részvénytársaság K o h n e r báró elnöklete alatt a napokban rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az igazgatóság jelentést tett arról, hogy a Magyar ruggyantaár u- gyár részvénytársaság ujkibocsátásu rész­vények átvételére vonatkozó korábban szerzett opció­ját gyakorolván, megszerezte a társaság részvény­többségét. Ezen tranzakció folyományaként az uj ér­dekeltség képviselői és pedig R e c h t n i t z Béla P i k- 1 e r Károly és Kornfeld Emil az igazgatóság tag­jaivá választattak. A cs. és kir. szab. kassa-oderbergi vasút decem­ber 14-én tartotta rendes közgyűlését. A közgyűlés az 1915—16-iki üzletévről szóló üzleti jelentést egy­hangúlag tudomásul vette és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt meg­adta. Lovag dr. Schon ka Ferenc titkos tanácsost és Pranger József udvari tanácsost 5 évre az igaz­gatóságba, dr. S z e 1 é n y i Aladárt a felügyelő-bi­zottságba 3 évre egyhangúlag újból megválasztották. A zárószámadások adatai szerint az üzleti bevételek az 1915— 16-ik üzletévben 45,663.814 K 83 f-t, az üz­leti kiadások pedig 32,982.067 K 22 f-t tettek ki, az üzleti fölösleg tehát 12,681.747 K 61 f volt. Az Első gyulai kötött- és szövöttiparárugyár r.-t. december 10-én tartott közgyűlésén elhatározta az alaptőkének 2 millió K-r ól 3 millió K-r a való föl­emelését. Az uj részvények nagyobb részét a M a­gyar általános h i te 1 b a n k veszi át, amelynek delegáltjait ennek megfelelően beválasztották az igaz­gatóságba és a felügyelő-bizottságba. Az igazgatóság uj tgaja lett Ervin Kálmán dr., a Magyar általános hitelbank igazgatója, Szúr day Róbert, a Magyar. pamutipar r.-t. vezérigazgatója és Pótsa Ferenc nyug. miniszteri tanácsos. A felügyelő-bizottságba Popper Zsigmond, a Magyar általános hitelbank temesvári fiókjának főnöke választatott be uj tagul. A Magyar „Schoop“ Metallisator r.-t., mely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Magyar Bank részvé­telével 400,000 K alaptőkével legutóbb megalakult, tegnapi rendkívüli közgyűlésén S o m o g y i Károly mérnököt, a fiaas és Somogyi cég beltagját az igaz­gatóságba beválasztotta. Haas és Somogyi cég a „Schoop“-féle fémpermetezés korábban megszerzett szabadalmainak jogait az uj társaságra ruházta át és saját vállalata részére gyártási licenciát nyert. Ezen nagyjelentőségű eljárás gyakorlatba vétele egy elis­mert uj szakember részvételével újabb biztosítékot nyert. Az uj társaság nemcsak bérmunkák, azaz fémbevonatok készítésével, de gyártási Licenciák ki­adásával is foglalkozik. A Hirsch és Frank budapest-salgótarjáni gépgyár és vasöntö r.-t. 1916. május 31-én lezárt mérlegében 130.219 K tiszta nyereséget mutat ki az előző évi 85.427 K-val szemben. Az igazgatóság a december 23-án tartandó közgyűlésnek azt Lógja indítványozni, hogy részvényenként 20 K = 10°/o osztalékot (tavaly 13 K = 61/2%-ot) fizessenek. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Társszerkesztő: dr. Szilágyi Hugó. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. Értékes karácsonyi ajándék- tárgyak pompás választékban: _________ SeUtinwnld Imre Tör zstelep: TCS. ékszerésznél Budapest, Alapítva: 1852. /i/v De ik F^renc-utca 21. szám. f/úaGáma KÖTVÉNYEK a legelőnyösebbek élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betö­réses lopás elleni, üveg-, jég és állat­BIZTOSÍTÁSOKNÁL Felvilágositá okkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a HUNGÁRIA Általános BIZTOSÍTÓ Részvénytársaság igazgatósága : Budapest, VII., Károly-körut 3 sz. és a társaság képviselőségei az ország minden részében Telefon 153-98, 2-11, 2-12. Kartellen kívül. Összes biztonsági alapok . 23.720.000 korona Részvénytőke....................... 6,000.000 korona Pod maniozky-utoa 75. ■ Telefon: 125—68. í Saját műhelyeiben készít: \ Teljes lakásberendezéseket, Irodabútorokat, Üzleti berendezéseket, Épületmunkákat. Tervezést és költségvetést díjmentesen végez. esen

Next

/
Thumbnails
Contents