Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-13 / 50. szám
4 ^xymßo^JiwMP Budapest, 1916. december 13. kintené magára nézve. így a helyzet — ha a főváros közbe nem lép — valószínűleg már január közepén az lesz, hogy a budapesti házakban sorra megállnak a' liftek. Uj épitési rend a Várhegyen A közmunkatanács intézkedése A hivatalos lap nemrég közölte, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa a Várhegy nyugati lejtőjére uj építkezési rendelkezéseket tett. Az uj rendelkezés tulajdonképpen az építésügyi szabályzat módosítása és arra a területre vonatkozik, amelyet az Attila-utca keleti oldala, a Vér- mező-ut, a Lógody-utca végső szakasza, a Körmöci- utca folytatása, majd a Lovas-ut nyugati oldala, a Gránit-lépcső és a csatlakozó Mikó-utcának az Attila- utca keresztezéséig terjedő szakasza határol. Az építésügyi szabályzat módosítása nemcsak a Várhegy nyugati, tehát a Vérmezőre tekintő oldalán levő telkek tulajdonosait érdekli, hanem mindenesetre nagyfontosságu építészeink számára is. A módosításokat, azoknak célját és várható eredményét, amelyek városépítési szempontból igen fontosak, i-1 Le t é k'e.s helyen a következőkben világították meg a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Székesfővárosunk budai oldalát a természet oly változatos terepalakulattal áldotta meg, amelyben hegyi részek, terjedelmes leitők, sík területek és helyenkint sziik völgyek gazdagon váltakoznak. Természetes azután, hogy az ilyen módon tagozott terep irányt szab e részek beépítésének módjánál is. Meglátszik ennek az elvnek az érvényesülése az uj építésügyi szabályzat idevonatkozó intézkedésein is. Különös figyelmet érdemelnek e tekintetben a Várhegy lejtői. Itt minden törekvésnek arra kell irányulnia, hogy a túlságos beépítésnek, a tulmagas házaknak, a takaratlan tűzfalaknak gátat vetve, lehetőleg kedvező városkép alakuljon ki, úgy a kilátás, mint a szépészet és az egészségi követelmények szempontjából.- Ez a cél vezette a hatóságot, amikor az építésügyi szabályzat rendszerének további kiépítése során a Várhegy nyugati lejtőjének beépítési módját most tüzetesebben szabályozta. Á közmunkatanács által hivatalosan is közzétett uj rendelkezések szerint a Várhegy nyugati lejtőjén a legalsó terület megmarad a zártsorú. építkezés alá eső Il-ik övezetben, a fel-, sőbb részt azonban a villaszerű Vl-ik övezetbe osztották be. — A Il-ik övezetbeli telkek beépítésére nézve általában az építésügyi szabályzat rendelkezései az irányadók, az eltérés mégis az, hogy az Attila-utcában legfeljebb 19.50 méter magas, a Lógody-utcában legfeljebb 14 méter magas házat szabad építeni. Az egyes telkek beépítésének mértéke, e magassági korlátozás mellett, korlátozva van még arra a területre, amelyet az uj határozmányokhoz tartozó és a székesfőváros tanácsánál őrzött térrajz —- kellő szabad területek hagyásával - tüzetesen megszab. Ezt a térrajzot a városházán mindenki megtekintheti. E szerint az Attila-utcában, a Bugát- utcában, a Lógody-utcában és az 1841., 1842. hrsz. telek közti területen legfeljebb 14 méter mélységű, utcai traktussal szabad építeni. Az udvari szárny benyulása pedig nem lehet több az utcai vonaltól számított 19 méternél. Takaratlan tűzfalat sehol sem szabad hagyni.- A villaszerű Ví-ik övezeti telkeket élőkért nélkül az utcai vonalon kell beépíteni és pedig legfeljebb 50 százaléka erejéig azoknak a területeknek, amelyeket a városházán levő térrajz feltüntet. — Valamennyi épületre kötelező az a szabály, hogy a tető gerince nem építhető magasabbra a ház külső magasságától számított öt méternél, a legfelsőbb fekvésű Lovas-utra viszont még az van előírva, hogy itt a ház tetőgerincének két méterrel kell alacsonyabban maradnia a várbeli bástya talajszintjénél. GYÖNYÖRŰ magyar diszékszerek. Átalakítások is a legjobban készíttetnek: Schönwald Imre ékszerésznél BUDAPEST, IV. kér., Deák Ferenc-utca 21. Alapítva 1852. :: Törzstelep Pécs Vendéglősök és kávésok az uj étkezési rendeletről Amióta megkezdődtek az élelmezési megszorítások, a főváros tanácsa több rendelkezést adott ki, melyek a vendéglők és kávéházak számára tartalmaztak korlátozásokat: megállapítottak két hústalan, majd a hétfői zsirtafan napot. November 3-án azután újabb kiegészítő rendelkezések jelentek meg, melyek megszabták, hogy az étlapon csak két húsféleség szerepelhet és kötelezőleg elrendelte a teríték kiszolgálását. Ez utóbbi rendelkezést a közönség nagy örömmel fogadta, mert igy mégis elfogadható áron kiadósán összeállított ebédhez vagy vacsorához juthatott. Most, néhány hét elteltével, e rendelkezések életbelépése után, időszerűnek találta a „Fővárosi Hírlap“, hogy néhány érdekelt vendéglős és kávés véleményét kikérje, hogy mik a tapasztalataik e rendelkezések körül? A nyilatkozatokat az alábbiakban adjuk: Harsány! Adolf, a Kávésipartársulat elnöke: — Ismeretesek azok a nagy harcok, amelyek a kávéházak és vendéglők között folytak, a meleg étel kiszolgálása miatt. A háború kitörése óta e téren tűrt állapot, fegyverszünet állott be. A sok korlátozás a kávéházakat is nagymértékben sújtja, bár egyike- másika a rendelkezéseknek, — mint a teritékrendszer. is, —. a 'kávéházakra nem kötelező. Ebben a kérdésben különben, hogy .a rendelkezések mennyiben vonatkoznak a kávésokra, nagy zavar és bizonytalanság uralkodik. Azt mondja a rendelkezés, hogy zsir- talan napon nem szabad zsírral készült ételeket kiszolgáltatni. Most nem tudtuk, hogy sza- b a d-e vajaskenyeret és szalonnát kiszolgálnunk. mert bár ezek nem zsírral készült ételek, de zsirtermékek. Kérdést intéztünk a belügyminisztériumhoz . ott azonban nem tudtak válaszolni, áttették a kérdést a földmi v e 1 é s ii g y i m f fi isztériumhoz. Most az a helyzet, hogy. aki az Ipartársulathoz kérdést intéz, annak azt válaszoljuk, hogy nem szabad kiszolgáltatni; a legtöbb helyen azonban a szöveg homályosságára való hivatkozással, mégis szolgáltatnak vajaskenyeret; és . szalonnát zsirtalan napon is. Gilleitiot Lajos, az ..Opera“ vendéglő igazgatója: A vendéglői étkezési szabályozó városi rendéletek távolról sem szolgálják azt a célt, amit hivatva vannak szolgálni. A rendelet egyik részének értelmében ugyanis tilos a hét két napján, szerdán és pénteken húsételeket, vagy hús felhasználásával készülő ételeket előállítani és kiszolgálni. Ez a rendelkezés elsősorban minket sújt, a megélhetésüket kereső s iparukat hatósági engedélyivel iiző vállalkozókat, mert a magánháztartások úgysem tartják be e hústalan napokat. S ez a mi iparágunk, mely pedig, mint a közélelmezés kiegészítő szerve, a háború alatt leginkább megérdemelné a támogatást, óriási módon szenved a magánháztartások konkurenciájától. Akárhány régi törzsvendégünk cserbenhagyott, s átpártolt a most feltűnő módon elszaporodott privát kifőz és ek- h e z, hol nem molesztálják mindenféle -tálán, -teleti napokkal. — Pozitive megállapítható, hogy a vendéglők forgalma csökkent, mig a családi háztartások arányai emelkedtek, ami kizárólag a vendéglői étkezés szigorú korlátozásainak tudható be. — A statisztika kimutatta, hogy, normális időben is, Budapest lakosságának csak 10°/o-a étkezett vendéglőben. Miért éppen ez a 10°/o az, akiket ez a rendelet sújt, szemben azzal a 90°/o-al, akik háztartást vezethetnek s ezáltal magukat a rendelet alól mentesíthetik? Es kérdéses az is. hogy a lakosság e 10 százalékának takarékossága jelenthet-e számba vehe tö eredményt a másik 90(Yo szám á í; a? Itt tökéletesen kiviláglik a rendelet hézagossága, úgy a fogyasztók, mint az érzékenyen sújtott vendéglői üzemek szempontjából. — A rendelet egy másik része a húsfogyasztásra megengedett napokon is, csak két húsféleségből csinált ételek készítését engedi meg. Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a közönség leginkább a marha-, borjú- és sertéshúst keresi, hát ezt készítjük neki- s így a juh, kecske, ló, vad, házinyul egyáltalán nem szerepelhet az étlapokon, sőt szárnyas is csak zsirtalan napokon, mikor mint levesjérce, pörköltcsirke, becsinált csirke és más zsír hozzáadása nélkül is elkészíthető étel gyanánt tálalhatók fel. Ez azután alaposan érezteti is a hatását a csarnokokban, vad- és baromfikereskedésben, hol óriási ár utalni ozás van emiatt, annál is inkább, mert a földmivelési minisztérium statisztikája szerint a baromfiállományunk a háború kitörése óta egy fél százalékkal sem csökkent, vadállományunk ellenben tetemesen emelkedett. — Ebben a kérdésben be is nyújtottam egy beadványt a Kereskedelmi- és Iparkamarához, melyben arra kérem a kamarát, hogy illetékes helyen tegyen előterjesztést, hogy fenti okokból a szárnyasnak és vadnak alkalmazása hústalan .napokon is megengedhető legyen.- Megmaradt étel nálunk nem fordul elő, kis tapasztalattal, könnyen ki lehet számítani az előrelátható fogyasztást, ilyen állandó üzleteknél. Ha mégis megmarad étel, azt szétosztjuk az alkalmazottak között. — A teríték-rendszerről csak annyit, hogy azt már azelőtt is bevezette a legtöbb vendéglő. Tökéletesen bevált, a közönség nagy örömmel fogadta. — A jegyrendszer (lisztjegy, zsirjegy stb.) minket speciálisan eddig nem érintett. Mindegyikünknek van készlete s ebből a lisztbizottság által hétről-hétre igen méltányosan, megállapított kontingenst, felhasználhatjuk. Oláh-Gyárfás Mihály, a „Gambrinus“ vendéglő tulajdonosa: — Ez a rendelet-rendszer határozottan t;ö n k re- sújtja a vendéglős-ipart. Naponta vesz-, t e s é g g e 1 zárjuk a pénztári kimutatásunkat. A terítéket, — ami- különben azelőtt is megvolt, — nagyon keresi a közönség, mi azonban ezen nem kereshetünk semmit. Ha megmarad étel- nemii, amit ilyen óriási üzemnél nem lehet elkerülni^ azt el kell pazarolnunk, össze kell aprítanunk, mert a következő napon már vagy hústalan nap van, vagy másfajta húsféleségeknek kell szerepelni az étlapon.Festetich Géza gróf betegsége. Festetlek Géza gróf alpolgármester tudvalevőleg hosszabb idő óta szenved betegségben. Jelenleg is Bala- tonfiireden tartózkodik, onnan kapták barátai azt az örvendetes hirt, hogy az alpolgármester jól érzi magát, két hét múlva hazajön és átveszi hivatalának vezetését. A tanács autótartási joga. A pénzügyi bizottság által kiküldött albizottság a tanácstagok automobil- és hintötartási jogáról szóló javaslatnak a tárgyalását is felvette programmjáha. Úgy tudjuk, hogy a javaslat teljesen kész és alapelve az, hogy lényegesen kevesebb autó és kocsi fog ezentúl a tanács rendelkezésére állani. Az előterjesztés tárgyalását az adójavaslatok hátráltatják, úgy, hogy január előtt nem kerül nyilvánosságra a javaslat. A főváros tribünjei, A XIIl-ik ügyosztálynak nagyon sürgős munkája akadt a karácsonyelőtti hetekre. A fővárosi bizottsági tagok és azok családtagjai számára kell koronázási tribünt építeni a Dísz-téren. A tribün meglehetősen sok pénzbe fog kerülni, mert részben a faanyag, részben pedig a díszítés igen drága. A főváros a helyeket csaknem önköltségi árban bocsátja a bizottsági tagok rendelkezésére és igy is 70 koronába fog kerülni egy hely. Ami a költségeken ki\||l fönnmarad, azt a főváros a Vöröskeresztnek fogja adományozni. A tribün- épitésre szükebb pályázatra szólította föl a főváros a három ezzel is foglalkozó céget. A Lord és társa, Fóliák Lipót és Welliseh Nathan utóda cégek be is adták ajánlataikat, de úgy tudjuk egyik cég sem kapta meg a munkát, hanem a főváros újabb ajánlattételt kér tőlük. A középitési ügyosztály előbb ugv^ tervezte, hogy fedett tribünt állítsanak, de az a fedett tribün, amelyet az állam félig-meddig már elkészíttetett, nem felel meg az esztétikai követelményeknek, sötéten tátongó nyílás az egész, amelyben nem érvényesülhetnek az ünnepet emelő díszruhák. Az. állami tribün tetejét valószínűleg le fogják bontani, a fővárosét pedig e tapasztalatok alapján egyenesen nyitottnak építik.
