Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-27 / 39. szám
Ötödik évfolyam Budapest, 1916. szeptember 27-én. 39. szám BiiiaiiimiiaiiiaiíinmamaijimHoiiimiimimiimiiiDiiminmHDijimiimimiiimiiDiiiriiiimiimfimiiaiimm* ELŐFIZETÉSI JtnTIKt Egész éiíré 20 .' Eél évre ................... 70 '< Eg yes számok kaphatók a kiadó hivatalit an. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Faioiös *Z«V*mmztCi Dacsó Emil. Társaiét,Taszta dp. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. her. Szív-utca ...... 18. szám Tcíafon ••••••••••• J Zsirtalan és hústalan, napokat iktatna^ szigorú paragrafusokba, mintha bizony nagy szükség volna Budapesten a zsirfogyasztás és a husevés kormányhatósági korlátozására. Két hosszú esztendő után végre, annyi' történik,„.Tíogy ezentúl kedd helyett szerdán esznek szomorú, kényszerűségből vadat, halat s mi rossz falat a vendéglőkben és hogy hétfőn tilos zsirral, vajjal, olajjal főzni — ugyancsak a vendéglőkben. Tilalom tehát bőségesen terem a bárókban, holott pedig írásos, paragrafusos rendelkezés és büntető szankció nélkül is sokkal nagyobb mértékben korlátozza a pesti ember a fogyasztást, mint amilyen mértéket az uj rendelet előír. Némi túlzással azt lehetne mondani, hogy a kormány és a főváros bölcsessége végre-vala- hára gondoskodott arról, mit nem szabad enni és mikor nem szabad fogyasztani, de hogy mit ehetünk és mikor, az továbbra is megoldatlan probléma marad. Kedden és pénteken nincs gondja a vendéglői kosztra szorulónak, nem kell haboznia, amikor az étlapot elébe tálalják. Vasárnap, hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombaton azonban van hús a vendéglőkben és a baf ift^ezaüÖfk, mert a miniszter urak és a tanácsnok. urak sohasem az árakat redukálják, hanem mindig az árut. Az uj beosztás tehát az lesz, hogy a hét két napján azért nem fognak húst enni az emberek, mert nincs, öt napon által pedig a horribilis ár lesz az akadálya a húsfogyasztásnak. fis ami az agglegények .szomorú azilumaira, a vendéglőkre áll, fokozott mértékben vonatkozik a háztartásokra; ezeknél aztán már igazán nem kellett kivételes eszközökhöz folyamodni, mert egy pesti háztartás ma amúgy is szomorú vegetálás a főzelékfélék és tészták között. Egyszóval: ehhez értenek az urak, redukálni, kevesebbet nyújtani a semminél, ez nem okoz nékik fejtörést, ez kéznél van, ez az egyetlen közélelmezési ötletük. Miért hogy sohasem jött ki a háború folyamán egyetlenegy rendelet sem, amely az élelmiszerek szaporításáról, az árak lefokozásáról intézkedett volna. Mi lesz a vége annak, ha az élelmiszerek egyre fogynak, az árak pedig egyre híznak? És miért szállítják le az élelmiszerárakat Németországban, ahol tudvalévőleg magyar kenyéren, magyar tojáson élnek az emberek. Szomorú kérdések ezek és a kormány legjobban azzal bizonyítja be, hogy maga sincsen megelégedve eddigi intézkedéseinek eredményeivel, hogy most, több mint két esztendő múltán, országos élelmiszerközpontot létesít, olyan szervet, amely egy házban fogja egyesíteni Magyarország élelmezésének minden fonalát, minden gondját. Országos központ: — az elnevezés fogalmi területébe Budapest székesfőváros is beleesik. És ez az egyetlen biztató, reményt nyújtó momentum; az országos élelmiszerközpont Budapest élelmezésére is ügyelni fog, a körmére néz Budapest eddigi élelmiszer-miniszterének, államtitkárainak. Nem kért ennek a fővárosnak a népe soha egyebet, mint hogy legalább is olyan bőségesen lássák el élelmiszerekkel, mint az ország többi városát, faluját. Lehetséges, bár nem bizonyos, hogy az országos élelmiszerközpont több jóakarattal fogja intézni Budapest élelmezését, mint ahogy intézte eddig — Budapest közélelmezési kormánya. ^zzmYJYArojs • • • A hentesek memorandummal fordultak a miniszterelnökhöz és a szakminiszterekhez s a memorandumban elsírták panaszaikat és zsir- és szalonnaközpont felállításáért törtek lándzsát. Faláig a dolog rendben van és a közérdek vágányára illeszthető. A hentes urak azonban a memorandum végén kilógatják lólábukat, mert nemes szerénységgel azt ajánlják a kormánynak, hogy a saját szövetkezüket lássa el a központ címével és jellegével. Vagyis magyarul szólván: ők akarják a kezükbe venni a zsírt és szalonnát, ok akarnak rekvirálási jogot és egyedáruságot ezekre a cikkekre vonatkozólag. így aztán egészen másképpen fest a szerény memorandum, mert hogy a közönség érdeke mennyire harmonizál a _hentesekével, erre a békés idők tapasztalatai is megtanítottak ... Cs aládi pótlékot kapnak a jövő héten a főváros tisztviselői közül azok, akiknek családi körülményeik alapján joguk vau hozzá. Ne tessék azt hinni, hogy valami komoly segítségről van szó; mindössze szciz és kétszáz koronákról, vagyis annyiról, amennyi egy családos embernek egy-két pár cipőre is kevés. De hát a kevés is több és jobb a semminél és biztosnak kell tartani a tisztviselőknek ama reménységét, hogy a közgyűlés újabb drágasági pótlékot fog megszavazni résziikre. A drágasági pótlék mindig elkésve jön, mert mire a tisztviselők megkapják, . annyi adósságot halmoztak . már fel, hogy az adósság kifizetése után semmisem marad belőle. Éppen ezért a legnagyobb sürgősséggel és valamelyes állandó jelleggel kell az uj drágasági pótlékról gondoskodni, hiszen a drágaság nem szánt meg közben, — sőt még fokozottabb lett. Esd után köpeny eg a számszék, amelynek felállítását a kötszerüzem botrányával kapcsolatban követelik. A baj sohasem is az volt, hogy nem volt számvevőség, hiszen ha másból nem, hát annak a polgármesteri határozatnak a rendelkezéséből tudjuk meg, hogy voltak számvevők itt is, amely rendelkezés egy számtanácsost és egy számtisztet felfüggesztett állásából. Nem száunon- kérö szék kell, hanem az üzemek ellenőrzésének függetlenitése minden ügyosztálytól, minden számvevőségtől. Sürgősen fel kell állítani azt az ügyosztályt, amelynek hatáskörébe az összes községi üzemek belevo-r nandók. Csakis agy lehet a bajokon segíteni, ha az üzemek ügyosztályát megszervezik s ha az uj ügyosztály élére nem hivatalnokembert, hanem elsőrendű kereskedelmi képzettséggel és észszel biró, abszo- lut puritán férfiút helyeznek. Kesergő háziurak A fóVáros emeli a kislakások bérét A Fővárosi Hírlap mutatott rá legelsőkben arra az elmaradhatatlan veszedelemre, amely a háború után okvetlen be fog következni, s amely a lakásínségen kezdődik és a lakbéreknek jelentékeny emelkedésével végződik. A veszedelem már előbb bekövetkezett, mint várni lehetett. Olyan helyről származó információink szerint, amely helyen állandóan figyelemmel kísérik a lakás-kérdést, a budapesti lakások igen jelentékeny hányadban már is megdrágultak és a közel jövőben még nagyobb terjedelmű stájgero- lás várható. Összefüggésben van ezzel az a másik szembeötlő tünet, hogy a budapesti beépített ingatlanok értéke is hihetetlen módon fölszökött. Az idő előtt bekövetkezett házbérdrágulás- nak legfőbb oka az a mérhetetlen elkeseredés, amely a háború alatt a háziurakon vett erőt. A hadbavonultak házbértartozásai mellett a háború ideje alatt az üres lakások és boltok révén létrejött házbérveszteség aligha tehető tiz milliónál kevesebbre. Ezek az állapotok az első esztendőben.a háziurakat házbér-redukálásra bírták, ma pedig a megváltozottt taktika a házbéreme- .lés, mert azt remélik, hogy ilyen módon tudják veszteségeiket és elmaradt jövedelmeiket pótolni. Általában ma nincs elkeseredettebb emberfajta a háziurnái. A hatalmas percent nyereségekhez szokott háziurak a háború alatt keserű, nefiibusult emberekké lettek. Többizben indítottak már mozgalmat, hogy akár az állam, akár a főváros valamiképen kárpótolja őket, semmi sem sikerült nekik. Most aztán maguk akarnak orvoslást keresni: megdrágítják a lakásokat. Az ürftgyön nem igen kell törni a fejüket. Elsősorban háborús veszteségükre hivatkoznak, aztán az általános drágulásra, a házbéradó emelkedésére és végül pedig az épületek karbantartási költségeinek a megnövekedésére. Nagyon érdekes megemlíteni azt is, hogy a régi házak ára már ma rohamosan emelkedik. Itt is a békés alakulás veti előre árnyékát. A háború előtt épülő házak köbméterenkint 12—20 koronába kerültek, a háború után ma még kiszámíthatatlan, hogy mennyibe fognak kerülni az uj építkezések. A törlesztések kifizetése után ilyenformán a háziuraknak annál nagyobb lesz a jövedelmük, minél régebben épült a házuk. Ez az oka annak, hogy a régi házak értéke máris rohamosan emelkedik. A budapesti városházán ilyen körülmények között nagy gondot okoz, mint lehet majd a háború után beálló, de már ma veszedelmesen kezdődő lakásdrágulást megfékezni. Egy máris bizonyos. A lakás.kérdésben minden valószínűség szerint az lesz a főváros első teendője, hogy a kislakások árát a városi házakban föl fogja emelni. Ez ugyan még nincs összefüggésben a háziurak siralmaival, nincs összefüggésben az elkövetkezendő lakásínséggel, de mégis meg fog történni, mert a városi jövedelmek fokozásának mindenáron való keresztülvitele nem fogja megkímélni a főváros lakóit sem a stájgerolástól. Ha ez mommentán igy lesz is, nem nagyon örvendetes; de másfelől mégis az a kötelesség vár a fővárosra, hogy minél több kislakást építtessen, mert egyik igen fontos eszköze lesz a lakbéruzsora meggátlásának a városi kislakások árszabályozó hivatása. Emellett a fővárosnak és az államnak mindent meg kell tennie, hogy módot adjanak a magánépitkezések meg-
