Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-13 / 37. szám
Budapest, 1916. szeptember 13. e; ten: A magyar királyi központi állampénztárnál, a Mag y'a r Általános Hitelbanknál, a m. kir. postatakarékpénztárnál, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesületnél, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Banknál; a magyar szent korona országainak területén: valamennyi királyi állampénztárnál és adóhivatalnál, valamint a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank, a Wiener Bank-Verein és az Anglo- Oesterreichische Bank ciinii intézetek összes fiókjainál: W iénhen : Az S. M. v. Rothschild bankháznál, a K. K. priv. Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe ciinii intézetnél, a K. k. privilegirte allgemeine österreichische Boden-Credit-Anstalt című intézetnél, a Wiener Bank-Verein cimii ntézetnél, a Kais. Kön. privilegirte Österreichische Laenderbank cimii intézetnél, a Niederösterreichische Escompte- Gesellschaít ciinii intézetnél, az Union-Bank ciinii intézetnél, az Anglo-Oesterreichische Bank cimii intézetnél: továbbá Ausztriában a K. K. priv. Oesterreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe, a Wiener Bank-Verein, a Kais Kön. privilegirte Österreichische Laenderbank, az Union-Bank és az Anglo- Oesterreichische Bank cimii intézetek összes fiók- iáinál. = cH magyar £Duna = • • • A Duna hivatása és fejlesztése írta: Sándor Lajos kir. műszaki tanácsos. — II. Közlemény. Befejezés. — Mielőtt a DuiTh. torkolati részének a déli tengerekkel való kapcsolás kérdésére rátérnék, szükségesnek vélem a Dunának, mint nemzetközi útvonalnak kiépítésével kapcsolatban hazai viziuthálózatunk kiépítésének sürgősségére is reámutatni. Nem szándékozom e lap sziik keretei között eme sajátságos „belügyünkről“ ez alkalommal, részletesen foglalkozni s csupán ama meggyőződésemnek óhajtok kifejezést adni, miszerint a nagy közgazdasági érdekeknél fogva, melyek hazánk természetes, valamint mesterséges vizi- utjainak sikeres megteremtéséhez fűződnek a jövő teendőkre vonatkozó nagyszabású programúi megállapítása egyik nélkülözhetetlen fő- kelléke: a komoly megfontolást követő meggyőződésnek bátorsága, a cselekvésre való megingathatatlan erős elhatározás és elszántság, to- wábbá a minden irányú szakértelemmel párosult céltudatos munkálkodás és holmi időszakonként váltakozó ötletszerűség teljes kiirtása, mert a múltak tapasztalatain okulva, csakis ezen az utón haladva leszünk képesek a jövő uj és nagy forgalmi alakulásba mi is hathatósan befolyni és érvényesülni! A nagyszabású viziuti programúi összeállításánál azt a célt kell szem előtt tartanunk, hogy a Dunát, ezt a nemzetközi főforgalmi utat, vizi- uthálózatunkkal az ország minden oldaláról mindjobban megközelíthessük, hogy ezzel úgy a természetes, mint mesterséges viziutak mentén elterülő vidék is a nagy világforgalom lüktető foerével nyerjen közvetlen kapcsolatot, hogy azután e főérből kiindulólag éltető és termékenyítő tevékenység, az ipar s kereskedelem va- gyonszaporitó s jólétet alkotó áramlata elhasson az ország legtávolabb részeibe is. É céltudatos és tervszerű bekapcsolás nélkül a jövő forgalmának előre meg sem sejthető óriási mértékű fejlődésével lépést nem fogunk tarthatni. A Duna torkolata. A Duna legalsó szakaszát a 111. csoport alatt említett Verciorova—Szulina közötti 926 km. hosszú része képezi, mely torkolati folyamrész a nagyhajózás céljaira kellő méretekkel bir és csupán idősza- konkint van arra szükség, hogy úgy a romániai folyamrészen, mint a Szulina-ágban egyes helyeken kotrások végeztessenek. A legutóbbi események csak megerősítik azt az igazságot, hogy nem szolgál a dunai világforgalom előnyére az a körülmény, hogy a Duna a Feketetengerbe és nem a világkereskedelmi kikötőktől szegélyezett Földközi-tengerbe ömlik, dacára annak, hogy a Fekete-tengerből a Boszporus és Dardanellákon át a hajók az említett világkikötőkbe is eljuthatnak, csakhogy ezen az utón is érezhetővé válik az a hátrány, mely a Fekete-tengernek Európa csaknem valamennyi számottevő világkereskedelmi kikötőjétől való nagy távolságában rejlik. Mindezeken kiviil éppen a most dúló világháborúban tett szomorú tapasztalatok is igazolják, hogy a Fekete-tengerből csak akkor lehet a jelzett főforgalmi útra jutni, csak akkor lehet ezt a tengert is nyílt víznek tekinteni, ha az előzőkben említett átjárói is szabadok; mert mihelyt a politikai alakulatok e szabad útnak megszűnését teszik szükségessé, a Eekete-ten- get is, akár csak a Kaspi-tó, teljesen zárt víznek tekintendő, amivel azután a Duna világforgalmi jelentősége is-' egyszerre megszűnik. Elsőrendű fontosságúnak kell tehát tartanunk azt, hogy a Dunának a természetalkotta eme hátrányát, mesterséges v i z i u t a k k a 1 való kiegészítéssel enyhítsük, amit azáltal érhetünk el, ha a Dunának úgy az Adria, valamint az Egei-tengerhez vezető viziutkapcsolatot adunk. A fiumei v i z i u t kérdésével már a 17. században foglalkoztak. A kereskedelemügyi minisztérium kebelében immár csaknem két évtized óta fennálló „kikötő és országos csatornahálózat előmunkálati irodában“ végzett tanulmányok és tervek alapján, a jelzett viziutat: a Dunától (Vukovártól) kezdve az 56.5 kilométer hosszú vukovár—samáci csatorna s ennek szávai torkolatától mintegy 290 km. hosszban a Száva folyó Sziszekig s innen kezdve a Kulpának Károlyvárosig terjedő 140 km., esetleg ezen túl még mintegy 90 km. hosszban Kulpa-Bródig terjedő része képezné. A Fiúméig vezető utolsó, mintegy 50 kilométer hosszú viziutrészlet helyett, egyelőre a vasúton való szállítás szüksége állhatna fenn, ami ugyan tekintettel az ezzel járó kétszeres átrakodásra, idő- veszteségekre és költségekre nem mondható kielégítő megoldásnak^ miért is nemcsak indokolttá, de fölötte sürgőssé teszi, hogy ennek a folytatólagos vizi- utnak kérdése is, a technika legújabb eszközeinek felhasználásával részletes és alapos tanulmány tárgyává tétessék. E viz‘ sf,! .^ejtésével egyben Fiúménak világforgalmi kikötővé yaló átalakulása járna! A Dunának a Földközöi-tengerhez való közvetlen vi.... . ' '"wát még fokozottabb mértékben segíthetné elő a D u n á n a k az Égei-tengerrel, a M o r a v a—V ardár hajózható csatorna utján leendő összeköttetése. E viziuti csatlakozás létesítésével a Budapest—Szaloniki közötti forgalomban a jelenlegi s a Fekete-tengeren át vezető viziuttal szemben egy oda- és visszautazásnál legalább 5—6 napi ut volna megtakarítható, továbbá a Dunán Szu- linátót—Kevevárig (a csatorna dunai torkolatáig) terjedő mintegy 1100 km. hosszú utón ezidöszerint előálló vontatási költségekkel szemben tetemes megtakarítás lenne elérhető. Ezeken kiviil tekintetbe kell venni a tengeri úttal szemben előálló szállítási biztonságot, a biztosítási dijakban előálló csökkenést és többek között ama nem eléggé méltánylandó előnyöket, melyek abból származnának, hogy akár a német viziutak legtávolabb fekvő állomásairól, a belviz- utakra alkalmas nagy hordképességii (1000 tonnás) uszályokkal, utközbeni uszályteherkönnyités, átrakás nélkül, közvetlen viziuthálózaton át juthatnánk az Egei-tengerig. Az is bizonyos, hogy a vázlatosan felsorolt előnyök közvetve mérséklöleg hatnának a díjtételek ingadozására, biztosabbá tennék a szállítási idő megállapítását, mely két utóbbi tételt a tengeren való szállításnál már állandónak is lehet tekinteni. Fel a munkára! Az eddigiekben előadottakból kitűnik, hogy mig annak a nagy és terebélyes fának a német viziutliálózat alkotta ágai, melynek törzsét, gerincét a mi Magyar Dunánk képezi, annyira meg fognak nőni és erősödni, hogy gyümölcsöt is teremjenek, amig e hatalmas fának tengerekbe nyúló erős gyökerei a kívánt tápláló erőt fogják szolgáltatni, előreláthatólag még igen sok viz fog a Dunán, a Fekete-tengerbe jutni; ennek a középeurópai viziutnak a megvalósulása még igen sok időt és még többszáz milliót fog igénybe venni, mig a hozzáfűzött remények valóra is fognak válni! Éppen azért e valóban ideális szép terv megvalósulására nézve csak súlyos veszteséget jelentene minden év, amely munka nélkül múlna el. Duna-irodalom. A dunai ut fejlesztése és a keleti gazdasági érdekeink címen B atkán y i Béla tanulmányt irt a Dunakoníerencia alkalmából. Balkányi fölveti azt a kérdést, hogy előnyös-e a magyar vállalkozás szempontjából a dunai ut fejlesztése. Vizsgálódásaiból arra a konklúzióra jut, hogy a dunai ut fejlesztésétől a magyar iparnak nem kell tartania. A viziut felett, épp úgy. mint a vasút felett az az ország rendelkezik, amelynek területén az keresztül vonul. Igyekeznünk kell. hogy a Dunán átvonuló árutömegekből minél többet tereljünk a mi kikötőinkbe, dunaparti városainkba, raktárainkba és ieldolgozó üzemeikbe. A vasutat sem félti a konkur- renciától. A tanulmányt a Magyar keleti gazdasági központ adta ki. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP- lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAOYAR KÖNYVNYOMDA és KIADÓVÁLLALAT R.-T. MILLIŰK KSMVVE. í Savage Richard fíenry: Hiuntalos felesét A teljes regény. ára 30 fillér Kapható mindenütt. \ TÉLIKERT 5SS5Ä: ■ (Ezelőtt JÁRÓIN P’HIVER) TELEFON 167-25 A bécsi „Lustspieltheater“ vendégjátéka: DAS MUSS MAN SEHN! U Kiállitásos revü 4 képben, előjátékkal. Föszerep- £ lök: Lissy Jungkurth és Gustav Werner, 60 » szereplő. ■ Rátkai Márton és Somogyi Nusi fölléptével: Verébfogás énekes bohózat. I Az anyaiegy aktuális énekes tréfa. Szalontay Ferike uj nótákkal. i Be csudaszép a pesti éjjel scenirozott dal. I Uj táncok. Ezenkívül még számos attrakció. Uj nóták. — Az előadás pontosan 8 órakor kezdődik. — jisauL ___________w fU LErow 9336 A FEKETE CSODA a remek, nagysikerű szeptemberi műsor fénypontja. A rejtélyt a mágnesen a közönség még eddig nem tudta megfejteni. A gazdag, változatos műsor első számait sem szabad elmulasztani. Az előadás este 8 órakor kezdődik A Fővárosi Tánckabaréban az előadás 10 órakor kezdődik. II óra után szabad bemenet. KRISTÁLY* PALOTA Szerecsen-utca 35. " Telefon 120—77. Az előadás kezdete pont V48 órakor Mizzi Günther és Hans Lackner vendégfelléptével DU GOLDIGE FRAU Operettsketsch. Trude Voigt a világhírű dizöz. Diósi Nusi a Vígszínház v. primadonnája, Fe- renczy Károly és Újvári Károly vendégfelléptével ARIZONDA. Operett 1 fe!v. 2 kép. Kitty Starling a német-amerikai tánccsoda. Megverjük a kuckót Kondor Ernő nótás falusi idillje. Gerő-Gorilovics nővérek modern táncai. H NEMZETI (ROÍÜL) ORFEUM VII., Erzsébet-korut 31. Telefon 110-22. JOSMA SELIM dalciklusával: „Alt-Wiener Guckkastenbilder“ zongorán kiséri a szerző: dr. Balph Benatzky. Azonkívül NAGY ENDRE konferánszaival és művészi vezetése alatt a szenzációs uj szeptemberi műsor. Sörkabaró 9—1 óráig. Belépődíj 1 és 2 korona.
