Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-30 / 35. szám
6 nem is használhatják ki teljesen, még tekintélyes mennyiségű cipőt bocsáthatnának a szövetséges monarchia rendelkezésére. Igaz, hogy Németország i. é. július hó 14-én abszolút cipökiviteli tilalmat rendelt el. de diplomáciai utón könnyen elintézhető volna, hogy kompenzációs áru ellenében sok százezer pár cipőt behozhatnánk. Ezzel persze (minthogy a behozatalnak csak kvótaszerinti része jutna Magyarországra) a cipősziikségletet még nem üldöznénk, de mindenesetre útját állnánk a hallatlanul elvadult cipö- drágitásnak és kinyitná az ajtóit azoknak a titkos raktáraknak, ahol árdrágító célokkal tizezerszámra vannak a cipők eldugva. A cipőközpont tervezőjét igen tiszteletreméltó célok vezetik. A központ behozatali elosztó telep volna, amely továbbárusitásra a cipőt a szakmabeli kereskedőknek adná át, fixi- rozott, a polgári hasznot meg nem haladó, áron. Viszont a központ szigorúan altruisztikus alapon működnék és a kezelési költségek lejében legfeljebb 3°/<> hasznot venne, amelynél ha felesleg mutatkoznék, azt hadi jótékonycélra fordítaná. A minisztériumban a tervezet nagy rokonszenvvel találkozott és minthogy elsőrendűen közszükségleti cikkről van szó, amelyben az áruuzsora már' hallatlan mérveket öltött, minden valószínűség szerint a cipőbehozatali központ a közeljövőben meg fog alakulni. A szilvaközpont még nem alakult meg. A sajtóban az utóbbi napokban az a hir jelent meg, hogy 3 millió korona alaptőkével Szilvaközpont r.-t. alakult, amelynek elnökévé Strauss Antal termény- kereskedőt, alelnökévé pedig Grünbaum Jakabot választották meg. Illetékes helyről szerzett információnk szprint a híradás ebben a formában nem fedi teljesen a valóságot, mert a központ egyelőre még nem alakult meg. A tény az, hogy érdekelt kereskedők Strauss Antal vezetésével a szilvakereskedelem és a szilvatermékek adásvételének központosítására nézve memorandumot dolgoztak ki és azt benyújtották a kereskedelmi miniszterhez, ahol az eszme kedvező fogadtatásra talált. A valósziniiség tehát az, hogyr a központ alapítása rövidesen kormányhatósági jóváhagyást nyer, amelynek megtörténte után a központ az előzetes tervek szerint 3 millió korona alaptőkével meg fog alakulni. A Pamutközpont R.-T. igazgatói. A Pamutközpont R.-T. igazgatósága Deutsch Kálmánt a részvénytársaság ügyvezető igazgatójává, W i 11 e r- s t o r í e r Józsefet pedig a statisztikai osztály igazgatójává nevezte ki, mindkettőt cégjegyzési jogosultsággal. A kávékészletek zárlatának meghosszabbítása. „A 2307/T916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi julius hó 14-iki napján megjelent 159. számában) 8. §-a szerint zár alá vett kávékészletekre nézve a záralávétel hatálya a K á v é k ö z- pont rendelkezésének hiányában csak akkor szűnik meg és ezen az alapon a birtokos a bejelentett készlettel csak akkor rendelkezhetik szabadon, ha a Kávéközpont a készlettel az 1916. évi december hó 31-iki napjáig bezárólag nem rendelkezett.“ Ezek szerint a magyar szent korona országainak területén bárhol tároló és fel nem oldott kávékészletekre a zár hatálya ez év december hó 31-éig meghosszab- bittatott és a tulajdonosok az áruk fölött csak a Kávé központ engedélyével rendelkezhetnek. A Pesti Magyar Kereskedelmi bank most közzétett félévi mérlegében 7,912.947 K tiszta nyereséget mutat ki, vagyis 272.482 K-val többet, mint a múlt év első felében. Az áthozott nyereségfelesleggel együtt az első félév összeredménye 9,966.238 K. A mérlegnek kimagasló jelensége a betéteknek és folyószámla hitelezőinek rendkívül arányú emelkedése. A tiszta betétek az év eleje óta 499 millióról 666 millióra, a hitelezők összege pedig 61 millióról 236 millió koronára emelkedett. Eszerint a bank 902 millió idegen tőkét kezel, ami a legnagyobb betéti tőke, melyet eddig magyar pénzintézet kimutatott. A Pesti Magyar Kereskedelmi banknak ez a rekord-mérlege hű visszatükrözése annak az óriási bizalomnak, melylyel a tőkeelhelyezést kereső közönség az intézet iránt viseltetik. Az intézet ma az európai kontinensnek egyik legnagyobb bankja, melynek tőkeerejét talán csak a Deutsche Bank múlja felül. A nyereség- és veszteség-számla 1916. jun. 30-án a következő képet mutatja: Jövedelmek: Nyereségáthozat az előző évről 2,553.291.30 K, ebből levonandó a Tüdőbeteg katonák szanatóriuma javára kifizetett adomány, 500,000, 2.053:291.30 (2.468.554.99, — 415,263.69) K. Tiszta kamatjövedelem 7.001,183.89 (6,926.541 K 41 f., + 74,642.48). A banképületek jövedelme 128,879.76 (128,923.32, — 43.56). Nyereség a jelzálog és községi kölcsön üzletből 1,165,383.52 (1.145,535.32, + 19,848.20). Különféle jutalékok 898,188.53 (787,099.81, + 111,088.72). Nyereség külföldi váltókon és pénzneBudapest, 1916. augusztus 3D. meken 284,724.71 K (310,502.42, — 25,777.71). Nyereség értékpapírokon és sindiiga tusokon 600,022.52 korona (i 07,234.54 + 492,787.98).. Különféle nyereségek 487,258.52 (411,417.14, + 75,841.38). Váltóüzletünk, fiókjaink és a komanditek nyeresége. A befizetett töke kamatai, az összes idevágó személyzeti kiadások és a kezelési költségek levonása után 328,400.63 (303,477.30, + 24,923.33). Összesen 12.947,333.38 (12.589,286.25, + 358,047.13). Terhek: Az ügyvezető igazgatóság, a hivatalnokok és szolgák fizetése 1.482,353.91 (1.340,274.60, + 142,079.31). Költségek és adók 1.033,431.34 (829,630.67, + 203,800.67). Adakozás a háború céljaira és a háború által okozott kiadások 444.531.77 (100,266.71, + 344,265.06). Leírások különféle követelésekből 20,778.04 (210,094.68, + 189,316.64). Összesen 2.981,095.06 (2.480,266 K 66 f„ + 500,828.40 K). A Kenderközpont R.-T. megalakulása. Kedden tartotta alakuló közgyűlését a Magyar szent korona országainak kenderközpontja r.-t. Az igazgatóság tagjaivá megválasztattak: Hoffmann Hugó, Au er Albert, Érti János, Fayer Sándor, Eiedler János, Fuchs Leó, Horovitz D. Lipót, Maier Mór, Michels Ákos, Michels Károly, Odescalchi J. Zoárd herceg, dr. Pajzs Gyula, Rerabek József, Szántó Jenő, Szász Ernő, Schweiger Richard, Steinhaus Sándor, Tschörner Ede, Weiner Géza, W immer Fü- löp, továbbá a mezőgazdasági érdekeltség köréből 5 igazgatósági tag. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter és a m. kir. földmivelésügyi miniszter képviselőiket az igazgatóságba utólag fogják megnevezni. A felügyelőbizottság tagjaivá lettek: Just Emil, Révai Jenő, Sebestyén Gyula, Steinberger Ármin. Az alakuló közgyűlés után az igazgatóság tartott ülést, amelyen a részvénytársaság elnökévé W imme r Fülöp, társelnökévé' Fayer Sándor, alelnökévé Szántó Jenő, Rerabek József, ügyvezető-igazgatóvá pedig Birnbaum László választattak meg. A Magyar Olaj- és Zsiripari Központ R.-T. augusztus 19-én tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy az eddig 200.000 K alaptőkét 4000 darab 200 K n. é. uj részvény kibocsátása által 1 millió K-r-a emeli fel. Az uj kibocsátású részvényekből 2000 darabot a szappanérdekeltség vett át és ebből 600 darabot a vidéki érdekeltségnek juttattak, a további 2000 darabot a központ ügykörébe tartozó cikkek egyéb érdekeltsége jegyezte le. Az igazgatóságba uj tagokul megválasztották Károlyi Rezső igazgatót a földmivelésügyi miniszter képviseletében, Fried- m a n n Adolfot, a kassai Pocsatko testvérek és Friedmann cég beltagját, Breckner Vilmos marosvásárhelyi szappangyárost. Mandel Dezsőt, a nyírbátori Boni gyártelep és mezőgazdasági r.-t. ügyvezető igazgatóját. Jusztus Miksát, a pécsi Jusztus Lipót fia cég tulajdonosát. A felügyelő-bizottság uj tagjai lettek: Kertész Róbert, a kaposvári Haideckker Pál cég beltagja és Rothauser Mór, a veszprémi Rot- hauser Mór és fia cég tulajdonosa. = cH magtjar jPa/i/i = «• • ígrnriusoK aknamunkáid A Budapesten tervezett dunai kikötő egyik része tudvalevőleg vámmentes szabad kikötőnek van kon- templálva, mely a transito-kereskedeliem részére re- zerváltatnék. Ezen a területen állíttatnék fel a központi vámhivatal is. A Dunakérdésnek mostani előtérbe nyomulásával természetesen a budapesti szabad kikötő ügye is fokozott jelentőségre emelkedett. Mig a kereskedelmi és ipari körök a legnagyobb érdeklődéssel kisérik a budapesti kikötő dolgát és örömmel látják azt a perspektívát, mely Budapest és az ország részére a dunai hajózás fellendítése kapcsán megnyílik, addig az agráriusok ismét az ő önző érdekeikkel hozakodnak elő és megakasztani akarják azt a lelkes akciót, mely Budapestet a központi hatalmak blokkjának első kereskedelmi! emporiumává van hivatva megtenni. A magyar mezőgazdák szövetsége máris megmozdult és legutóbbi ülésében határozati 'javaslatot fogadott el, melyben állást foglal a budapesti szabad kikötő megépítése ellen és különös védelmi rendszabályokat követel a Keletről a Dunán feljövő és Németországba és Angliába irányított gabona- és állatbehozatal ellen. Ebben a tárgyban a mezőgazdák szövetsége memorandumot adott át Bárczy István polgár- mesternek, mint a Dunakonferencia elnökének. Ugyanebben a kérdésben erős agitációt fejt ki az Omge is, melynek egyik vezetője, Rubinek Gyula nyíltan kijelenti, hogy a magyar gazdák nem tűrhetik, hogy a Keletről jövő gabona a budapesti szabad kikötőbe be- raktároztassék és esetleg a magyar piacot is elárassza. Megint előbujik tehát az agrárius lóláb, mely az utóbbi években annyi bajnak az okozója volt. Ezek az agrárius urak azt akarják, hogy a Kelet mezőgazdasági terményeit, melyekre különben nekünk is szükségünk van, ne eresszük a Dunán az országba, sőt még transitoforgalomban se bocsássuk át. Szóval azt kívánják, hogy a Dunát Pozsonynál és Orsovánál elzárjuk! Ez az ő programmjuk. így képzelik ők a szabad dunai hajózás nagy kérdésének a megoldását. Az csak természetes, hogy ezzel a veszélyes felfogással szemben erélyesen állást kell foglalniuk mindazoknak, akik az ország jövő anyagi fejlődését szivükön hordják. A Dunakonferencián erőteljesen kifejezést kell adni annak az elhatározásnak, hogy a Duna- kérdés megoldását kicsinyes és önző osztályérdekek meg nem akadályozhatják. Arra a mozgalomra, melyet az agráriusok indítottak, a kereskedelmi és ipari köröknek erélyes ellenakcióval kell válaszolniok. Ha Budapestet a nemzetközi Dunaíorgalom központjává akarják tenni, úgy a Dunakérdésnek a megoldását,, mely a főváros és az ország gazdasági életére nézve oly nagy fontossággal bir, nem szabad kicsinyes szempontoknak alárendelni. Budapest csak úgy lehet a dunai kereskedelem csomópontja, ha a tervbe vett nagy kereskedelmi kikötő, a vele kapcsolatos ipari kikötő és végül a szabad kikötő minél előbb megvaló- sittatik. A Duna kereskedelmi flottája a háború kitörésekor a következő jármüvekből állott: 83 személygőzösből 34.189 lóerővel, 289 tehergőzösből 151,750 lóerővel és 2601 uszályból 1,619,362 tonna rakodóképességgel. Azóta ez a flotta több gőzössel és uszály- lyal szaporodott, viszont a háború alatt több jármű elpusztult, úgy, hogy a fenti számok körülbelül a mai állománynak feleinek meg. Ebből esik az osztrák vál- latokra 49 személygőzös (23,030 lóerővel) 94 teher- gozös (65.775 lóerővel) és 961 uszály (491.542 tonna tartalommal) a magyar vállalatokra 17 személygőzös (7180 lóerővel), 60 tehergőzös (23,913 lóerővel) és 558 uszály (298,426 tonna tartalommal), a délnémet vállalatokra 20 tehergőzös (8760 lóerővel) és. 136 uszály (92981 tonna tartalommal), a szerb vállalatokra 6 személygőzös (2635 lóerővel), 5 tehergőzös (1945 lóerővel) és 45 uszály (21,296 tonna tartalommal), a román vállalatokra 11 személygőzös (1344 lóerővel) 21 tehergőzös (2947 lóerővel) és 191 uszály (118442 tonna tartalommal, az orosz vállalatokra 12 tehergőzös (8410 lóerővel) és 120 uszály (48.000 tonnával és végül az aldunai magánhajósokra (úgynevezett görög hajók) 86 gőzös (40.000 lóerővel) és 590 uszály (548.675 tonna tartalommal). Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat.. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. magyar könyvnyomda és kiadóvállalat r.-t. B EKETOW- CIRKUSZ. VÁROSLIGET. TELEFON: 107-46. Ma és minden este 8 órakor nagy előadás. DELAUNAY effendi török illuzionista és mm. BEN3TA titokzatos jelenete: Szökés ükDdnlyoliliűl. 2 CAMILLOS, szenzációs thelepatiai jelenete : Kontaktus a harcterekkel. Csütörtökön d. u. 4 és szombaton d. u. 5 órakor családi előadás, féíárak mindenkinek. Vasárnap d. u. 4 órakor gyermekeknek félárak. ím Thiergärtner és Stir részvénytársaság Budapest, I., Budafoki-ut 9-11. Telefoni 129-45. Glsőrangu egészségügyi és fűtéstechnikai berendezések. Vízvezeték, csatornázás, gázvezeték, gyógyfürdőtelepek, központi melegvíz és gőzfűtések. Kitűnő referenciák. Érdeklődők szives figyelmébe ajánljuk Budafohi-ut 9-11 sz, alatt levő elegáns műtermeink megtekintését
