Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-09 / 32. szám
Budapest, 1916. augusztus 9. wmaasiJiixzaf» annyit jelentett ki a Házban, hogy Magyaror szág havi kiadásai az első évben 450 _470 mi lliót, a másodikban pedig 560—600 milliót tét tek. Ha egy 500 milliós havi átlagot veszünk alapul, úgy a két év alatt az összes kiadások 12 milliái d koronára rúgtak. Ebbe azonban nemcsak a közvetlen háborús költségek, hanem a hadisegélyek és a hadviseléssel kapcsolati) egyéb kiadások is beleértendők. A hadiköltségek nagyobb részét konszolidált kölcsönökkel fedeztük. Mindenesetre nagy erős ségét képezi a mi állami pénzügyeinknek az körülmény, hogy nem függő kölcsönökkel ope ráltunk és hogy a külföldet — egy kisebb né metországi valutakölcsöntől eltekintve, — egy általában nem vettük igénybe. A saját erőnkr támaszkodtunk és a háborút a saját eszközeink bői finanszíroztuk. Ez nekünk a békében nagy előnyöket fog biztosítani, amennyiben hadikölcsönök kamatai, melyek több száz mi hóra rúgnak, az országban fognak maradni és a hazai gazdasági élet táplálására fognak szol gálni. Németország és a monarchia a hadikiadást) kát fix belföldi kölcsönökkel fedezik. Nincse nek tehát megterhelve mindenféle külföldi és függő kölcsönökkel, mint az ántántállamok, me lyeknek a további pénzbeszerzés máris nagy gondokat okoz. Nekünk csak arra van gondunk hogy a pénz természetes körforgását itthon biztosítsuk, mig az ántántáílamokat a nagymérvű külföldi eladósodás terheli, melytől nem egyhamar fognak megszabadulni. Kitűnt, hogy nemcsak katonai, de pénzügyi hadviselésünk is jobban van organizálva, mint az ántánt államaiban. Helfferich szerint a központi hatalmak hadikiadásai naponkint 110 millió márkát, az ántántállamoké 240 millió márkát tesznek. Az ántánt tehát kétszer annyit költ, mint mi. Ilyen körülmények között nem lesz nehéz kiszámítani, hogy kinek lesz meg végül az utolsó 100 milliója, amelytől Lloyd George szerint a háború sorsa függ. Öt millió kilogramm gyapjú. Néhány lap megírta, hogy a Gyapjuközpont öt millió kg. gyapjút rekvirált. Ha ez igaz volna, szép eredmény volna. De persze ez nem felel meg a valóságnak. Először is a központ nem rekvirált ilyen mennyiséget, hanem 5 millió kg. gyapjút ajánlottak fel átvételre. Összesen 3300 tételben ajánlották fel a kereskedők és bizományosok a gyapjút, de csak 745 fogaáta el közülük a becslést. A többi gyári mosást vagy újabb becslést, a gyapjubecslőbizottság véleményét kérte. Szóval az az öt millió kg. csak fel van ajánlva, de még nincs átvéve egészen és miután csak 745 esetben fogadták el a becslést, valószínű, hogy még sokáig fog elhúzódni az átvétel. Bizonyos, hogy ezért sem kapnak elismerést Hefty ék a posztógyáraktól. A Magyar Pamutközpont r.-t, megalakulása. A Magyar Textilgyárosok Orsz. Egyesületének helyiségeiben szombaton tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Szent Korona Országainak Pamutközpont r.-t.-a, amely a 2489/1916. M. E. sz. rendelet végrehajtása céljából alakíttatott. Az igazgatóság tagjaivá megválasztattak: S zur day Róbert, J o l e s c h Gyula, Doctor Móritz, K a m m e r Siegfrid, Popper Károly, Lóránt Emánuel, T r u n k h a h n Lipót, P e r u t z Frigyes, B u d a y- Goldberger Leó dr„ Martos Ignác, Lobi Ármin, Weisz Mór, Gráb Emánuel, Rerabek József, Ullmanii Pál dr„ Drucker Géza, Rust Oszkár, F ii r s t László, Breuer Albert, A n n i n g e r Ottó és Reiner Vilim (Horvátország). A kereskedelmi miniszter és a horvát bán képviselőiket az igazgatóságba utólag fogják megnevezni. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Duschnitz Miksa, Katona Sándor dr., Lén árt Vilmos dr. és Vellim Lajos. Az alakuló közgyűlés után az igazgatóság tartott ülést, amelyen a részvénytársaság elnökévé Szur- day Róbertét, alelnökeive pedig J öles eh Gyulát, Doctor Móritzot és Anninger Ottót (Horvátország) választották meg. A Zsiripari központ tőkeemelése. A Magya r Olaj- és Zsiripari központ R.-T. augusztus 19-én rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgy- sorozatán szerepel az alaptőkének 4000 darab egyenként 200 korona névértékű részvény k bocsájtása áltál 800.000 koronával való felemelése. Az igazgatóság az alapszabályok némely pontjának megváltoztatását is javasolja. Ezenkívül öt uj igazgatósági taggal és két uj felügyelőbizottsági taggal fogják kiegészíteni a központ vezetőségét. A részvényesek augusztus 14-ig deponálhatják részvényeiket, a társaság pénztáránál, (Vilmos császár-út 33.) = c/i magyar = • • • A Dunakonferencia feladatai. Minden jel arra vall, hogy a budapesti Dunakonferencia impozáns megnyilvánulása lesz annak a politikai és gazdasági érdekközösség nek, amely a központi hatalmaikat és szövetsé geseit egymáshoz fűzi. A konferencia feladata lesz, hogy megállapítsa azokat a feltételeket, melyeket a központi hatalmak a Duna-kérdés megoldására a béketárgyalásokon felállítani fog nak. Mert az bizonyos, hogy ennek a problémának olyan megoldást kell nyernie, mely középeurópai gazdasági politika jövendő érdekeinek megfelel. Kétségtelen, hogy a dunainenti államok közül Magyarország elsősorban van angazsálva azok ban a kérdésekben, melyek a konferencián megvitatásra kerülnek. Nekünk tehát fokozott figye lemmel kell ezeket a kérdéseket tanulmányoznunk és jó lesz, ha a magyar delegáltak már előre megállapodnak amaz elvek tekintetében, melyek a konferencián való magatartásukat irá nyitani fogják. A Duna hossza 2400 km. Ebből 1656 km. vagyis a nagyobbik rész Magyarországra esik. Az osztrák rész 351 km., úgy hogy a Duna hosszának 71 ^“/«-a a monarchiára jut. Ausztria- Magyarországnak tehát domináló szerepe kell, hogy legyen az összes dunai kérdések rend ezé sében. Csakhogy a monarchia ezt a fontos szerepet csak úgy töltheti be, ha viszont Ausztria és Magyarország, a dunai hajózás dolgában, egymás közt is lojális megegyezésre jutnak. A Duna-hajózás kérdésében sok panaszunk van Ausztriával szemben. Abban az emlékirat ban, melyet a budapesti kereskedelmi kamara legutóbb a kiegyezés megújítása dolgában kiadott, ezek a panaszok a következőkben vannak egybefoglalva: „Magyarország a dunai okmányt mindig a leg- lojálisabban tartotta be, amennyiben az osztrák és iilföldi hajózási társaságoknak úgy a fővárosban, mint a vidéken a legalkalmasabb partok, illetve kikötőhelyek állanak rendelkezésre, az átrakási forgalomban is egyenlő elbánásban részesül a bel- és külföldi hajózás. Ezzel szemben tény, hogy a Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Társaságnak csak 14 évi harc után sikerült Linzben alkalmas kezelési helyre szert tenni, de ma is a magyar liszt a linzi átrakási forgalomban ragy nehézségekbe ütközik. A wieni közraktár éppen lisztre nézve igen drága kezelési illetékeket állapit meg, a Hoffmann S. és W. magyar cég bécsi közraktára minden árut, csak éppen lisztet nem tranzitálhat. Wienben a M. F. T. R. és a többi magyar magánhajózó vállalat csak Wien Donauquaibahnhof állomáson eszközöltetheti átrakási szolgálatát és éppen ezen állomás díjtételei drágábbak a többi wieni átrakási állomás tarifáinál. Az osztrák vasúti díjszabások úgy intézkednek, hogy a megállapított kiviteli díjtételeket (Exporttarife) csak a D. G. T. és a Délnémet g. t. vehetik igénybe. Végül sérelmes az is, hogy a wieni átrakási forgalomban a magyar eredetű gabona drágább vasúti tarifákat fizet, mint a román vagy más balkán eredetű gabona.“ Ezekből a panaszokból kitűnik, hogy az osztrákok idáig szűkkeblűén viselkedtek velünk szemben. Kívánatos, hogy az osztrákok a magyar kivánalmaknak minél előbb teljes mértékben eleget tegyenek. A Dunakonferencia védnöke. Jelentettük már, hogy a Dunakonferenciát szeptember 4-én és 5-én fogják Budapesten megtartani. A meghívókat a városházáról már legközelebb szétküldik. Értesüléseink szerint a konferencia és a vele kapcsolatos kiállítás védnöki métóságát József főhercegnek fogják felajánlani. Törökország és a Dunakonferencia. Konstantinápolyból vett híradás szerint az ottani kereskedelmi kamara foglalkozott a budapesti Dunakoníerenciával. Amint a „Die Freie Dona u“ jelenti, Törökország Hakkim pasát fogja a konferenciára elküldeni. Kiadja, a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. r KENRY-ARENA (BAROKALDI VÁROSLIGET) Kitünően szellőztetett, hűvös, elsőrangú mulató és szórakozó hely — Dohányozni szabad! Naponta d. u. 4 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. ‘/a3 órától, még esőben is : Külön családias díszelőadások Az elképzelhető legolcsóbb helyárak! U J ! Először Budapesten ! Szenzáció ! U J ! JW Ma« Wilton ur »’„ÄS Mac W lton ur élő békákat és aranyhalakat nyel és azokat a legrövidebb idő i belül újból a torkáról előadja. Mac Wilton ur 10 percen belül 100 pohár sört képes meginni. Uj! Pepi Blanka-család fantasztikus spanyol zenészek, 2 Girárdi először Budapesten ! A világhírű PANTZER-csoport slb. „ Az utolsó előadás hétköznapokon este 8 órakor, A vasár- és ünnepnapokon este 9 órakor kezdődik. JJ "ÜLIÓK KÖtUIIE. Legújabb szám. §£ÍKra: bevándorlók cimü regénye. 30 fillér Kapható mindenütt. ara Budapesti ^OSEEt-taninfézet Alapitíatott 1853. Tanulók eddigi száma 21981. I. Háromosztályu felső kereskedelmi iskola érettségi bizonyítványai egyéves önkéntességre jogosítanak. II. Négyoszíályu polgári iskola egyenjogú az állami és községi polgári iskolákkal. III. Nevriő internátus bentlakó és bejáró növendékek részére. Értesítő-kivonatot Döonr I ó n n o fonói- Budapest, VI., küld az igazgató: íiUotJ! ÜullUú lűlldl Aradi-utca 10. NEMZETI (ROyflL) ORFEUM VII., Erzsébet-hörut 31. szám. Megnyitó előadás augusztus 11-én. f^any Endre felléptével. Balassa ésTárso BUDAPEST, ündróssy-ut 50 Fodrászati berendezések. Illatszerek. Kötszerek önborotváló készülékek. — Egészségügyi cikkkek legolcsóbb gyári áron Magyar Fűszerkereskedők Bevásárlási Részvénytársasága (V., Arany János-utca 31. szám) állandóan importál és raktáron tart mindenféle kávékat, bors, fahéj, szegfűszeg, paprika és egyéb gyarmatárukat. Condensált tejet és csokoládét. Távirati cim: Fabarius Budapest.
