Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-09 / 32. szám

Budapest, 1916. augusztus 9.

3

gyón természetes tehát, hogy a sertésvágók e I s ő - s o r b a n B udapesten i g y e k e z n e k ért c- kesit'eiti, amit csak lehet és csak a ícVlösl ;get fogják elszállítani a vidékre. Igazságos elosztás: olcsó és gyorsan leszállított árut követel a közönség és ha ezt ilyen formában m c g t ti d j á k esi n á 1 n i, akkor jöjjön mielőbb a H. 1. és a nagy vágók legújabb monopóliuma !

Vándorló tanácsnokok.

Az uj beosztás hiteles magyarázata.

A Buzay Károly dr. tanácsnok ellen elhangzott vádak ismeretesek, ismeretesek egyben azok az eltolódások is, amelyek B á rcz y István polgármesternek a vádak nyomán tett intézkedései révén történtek. A közvéleményt erősen foglalkoztatja az a kérdés, hogy ha a polgármester indíttatva érezte is magát Buzáyt más ügyosztály élére helyezni, nem lehetett volna-e egyszerűbben megoldani a kérdést? Miért kellett másik három tanácsnokot is más helyre rendélni és item volt-e ennek valami komolyabb háttere? Illetékes városházi körökben ezekre a kérdésekre a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő fölvilágositást adták:

A közönség valami különös rendcsinálást érez ki abbój a tényből, hogy a polgármester négy tanácsnokot más ügyosztály élére helyezett. Pedig tisztán célszerűségi szempontok érvényesültek ebben a kérdésben és ha megismerjük a polgármester intencióit, kiderül, hogy az egész titokzatos história tulajdonképen Kolumbus tojása.

Mindenekelőtt a Buzay-iigy. A közegészségügyi ügyosztály élén nem maradhatott Buzay tanácsnok az idő alatt, amig az önmaga által, önmaga ellen kért vizsgálat végbe nem ment. Hz természetes és mindenhol a világon igy vau. hiszen lehetetlenség, hogy valaki, aki fegyelmi vizsgálat alatt áll, annak az ügyosztálynak az élén maradjon, amely osztálynak alkalmazottai az ügyre vonatkozó tanúvallomásokat fognak tenni. Akaratlanul is befolyásolhatná puszta jelenléte is a tanúvallomásokat. Újabban feszegetik azt is, hogy a polgármesternek egyszerűen szabadságolnia kellett volna Buzayt a fegyelmi vizsgálat idejére. Természetesen ez is megoldási mód lett volna, aminthogy ez is az általános uzus. Mi azonban azt hisszük, hogy éppen Buzay számára szebb igy a dolog, mert kitűnik belőle, hogy a polgármester még a fegyelmi vizsgálat ideje alatt sem akarja nélkülözni becses munkáját.

Ami most már a többi áthelyezést illeti, azok láncolatos következményei ennek az elsőnek. Senki sem vitathatja, hogy a gazdátlanul maradt közegészségügyi ügyosztály élén nem fog kiválóan érvényesülni Márkus Jenő erélyes, rendcsináló munkássága. Ha történtek volna meg nem engedhető dolgok, ő majd elintézi azokat. Ez az egyik, ami szinte predesztinálta Márkus Jenőt arra a helyre. A másik pedig az, hogy az ő kiváló, praktikus érzéke nagyszerű dolgokat produkálhat ebben az ügyben. Üzemek kezeléséhez nagyszerűen ért, az utóbbi időben pedig valósággal élelmezési szakértővé fejlődött. Ez a kettő igen fontos a kórházak vezetésénél. Valószínű, hogy sajnálni fogja majd elhagyni a városgazdasági ügyosztályt, ahol sok, nagyon sok alkotás fűződik az ő nevéhez. Mindezek azonban már befejezett, kész munkák, a közegészségügyi ügyosztályban viszont hatalmas, megvalósulásra váró programmot talál az ambiciózus Márkus tanácsnok, aki fiatalos erejét szép és nagy munkában próbálhatja ki újra.

Most a városgazdasági ügyosztály élére kellett alkalmas embert keresnie a polgármesternek. így esett választása Bérezel Jenő dr. tanácsnokra, aki tulajdonképen hazament, amikor átvette a városgazdasági ügyosztályt, amelyben hosszú időn át működött mint tanácsjegyző és a fürdőügyeknek volt hivatott referense. Nem fogunk csalódni a várakozásban, amelyet Bérezel tanácsnok munkásságához füzünk. A pénzügyi ügyosztály élére Csupor József dr. kerül, aki a katonai ügyosztály restanciáinak földolgozása és a mozgósítás, a háborús sorozások pontos és gyors elintézése körül szerzett nagy érdemeket. A pénzügyi ügyosztályban bizonyára még szebb és láthatóbb eredményeket fog fölmutatni tudni. így került azután

Buzay ebben a körforgalomban a katonai ügyosztály élére, amelyről igazán nem oszthatjuk azt a felületes felfogást, mintha ez ugyanaz lenne a városházán, ami a dunai kapitányság a rendőrségen. Szó sincs róla. Éppen Csupor tanácsnok mutatta meg, hogy itt is lehet produkálni és ahogy Buzayt ismerjük, ü sem marad elődje mögött. Az is bizonyos, hogy Buzay karrierjének sem ez lesz az utolsó stációja ...

Demjén tanácsnok kalandja.

Tanulmányút akadályokkal.

D e m j é n Géza dr. tanácsnok most tért haza két- hetes németországi tanulmányutjáról. Sok szép tapasztalatot hozott, amelyek különösen népélelmezési kérdé.vkre vonatkoznak és amelyeket a tanács legfiatalabb tagja mindenesetre kiválóan fog értékesíteni. Bernjén tanácsnok megnézte úgy a porosz, mint a bajor városok ellátását és különösen a bajorok minuciózusán pontos intézményei ragadták meg a figyelmét. Bár a derék bajoroknak nincsen annyi élelmiszerük és háztartási cikkük, mint nekünk, mégis a helyes és igazságos beosztással mindenki megkapja a reá eső részét. Különös figyelemben részesítette a tanácsnok a német központi konyhák intézményét és ebbeli tapasztalatainak nyomát mindenesetre látni fogjuk a mi rövidesen megnyíló központi konyhánkon, amelynek ügyét nagy szeretettel kezeli.

Derűs incidensekben sem volt hiányos ez a német- országi utazás. A rigorózus németek ugyanis sokszor sanda szemekkel nézték Búd ipesí tanácsnokát, aki angolosan borotvált arcával nem egyszer fölhívta magára a gyanút. Kétszer is megtörtént vele. hogy udvariasan igazolásra szólították föl.

Még meg sem érkezett utitársával Berlinbe, ott mar értesültek róla, hogy — k é m e k vannak u t o u. A dolog története az, hogy az utitárs az utón szorgalmasan jegyzett. Azt irta föl, hogy mi minden kötelező bejelentésük és útjuk leszen Berlinben. Szemben velük egy porosz tiszt ült. Persze szöget ütött fejébe a két sokatjegyző, csupaszképii ur. Nem voP rest, leszállt egy közbeneső állomáson és sürgönyt adott föl a berlini rendőrségnek, amelyben a veszedelmes idegenekre fölhívja a figyelmet. M or aztán Demjénék gyanútlanul végigvonultak a p; udvaron egy német rendőr udvariasan fölszólított!. zet, hogy tessék az őrszobára menni. Itt aztán bemutatták Bárczy polgármester és a budapesti német főkonzul levelét, amivel minden baj el is volt intézve.

Nem telt bele egy hét, újabb incidens zavarta meg a tanulmányutat. Demjén tanácsnok, miközben a müncheni Starenberger-See szépségében gyönyörködött, utitársával a budapesti grimaszokról beszélgettek. A pesti zsargonról, az utálatos „szépen !“-ről. A tanácsnok megjegyezte:

— A ,,szépen“-t különben már a Lipótvárosban franciául szokták mondani . . .

... És elhangzott a francia szó. Abban a pillanatban kerülgetni kezdte őket egy figyelmes úriember, aki később odalépett hozzájuk és bemutatkozott.

Persze megint a rendőrszoba következett. Igazolták magukat, mire azonban még mindig nem enyhül, a rendőri szigor. Itt már Bárczy és Fürstenberg sem használtak. Végre megszólal a rendőrtiszt viselő:- Milyen nyelveket beszél a tanácsnok ur?

— Beszélek magyarul, németül, tótul.

A rendőr vesékigható tekintettel kutat:

— És? . . .

— És? — gondolkozik Demjén tanácsnok, nem jut eredményre Ám egy pillanat alatt minden világos lesz előtte. Örvendve jelenti be:

— És valamit franciául . . .

A rendőrnek fölvillant a szeme. Meg van! Az öröm azonban nem sokáig tartott, mert rövidesen a rendőrtisztviselő velük nevetett a kalandon, mikor elmondták a lipótvárosi „szépen" históriát

A központi konyháról és a népélelmezésről szerzett információk és adatok fölött mindenesetre igen fontos tapasztalata ezek után a tanácsnoknak, hogy a németek rigorózus emberek . . .

Slrgondozás házi Kezelésben.

A kerepesi-uti temetőben háromnegyed millió korona költséggel uj kertészeti telepet letesitenek.

A j ul ins 5-iki közgyűlés jóváhagyta a közegészségügyi ügyosztálynak azt a tervét, hogy a Kerepesi temető kertészeti telepét más helyre helyezi át. A tervnek e száraz ismertetése mögött azonban mélyreható átalakítások rejlenek. Amiből az egész akció kiindult, az, hogy a kerepesi-uti temető főbejáratánál a kertészet a maga szemétdombjaival és egyéb tíz ízlést sértő mellék kellékeivel igen rossz helyen volt. El kellett innen helyezni és pedig olyan helyre, ahol a szemet és az ízlést nem sérti, ellenben nagyobbszabásu és jövedelmező üzemmé lehet fejleszteni.

Az építési ügyosztály tervei már készen vannak és mintegy 770,000 koronás költséggel járnak, amennyiben tulajdonképpen nem áthelyezésről, hanem teljesen újjáépítésről van szó. A tizedik ügyosztály azonban a háborús viszonyokra való tekintettel csak a legszükségesebb részek áthelyezését határozta el, úgy, hogy az uj kertészeti telep végleges megalkotása a háború utáni idők eseménye lesz. Az addig is megvalósítandó dolgok 220,000 koronát emésztenek föl.

Az uj kertészeti teleppel kapcsolatban azonban megvalósul egy régi terv is. E szerint a temetői kertészeti telep tulajdonképen uj és. je- 'entékeny házi üzem lesz, amely nem jövedelmezőségével akar elsősorban érdemeket szerezni, hanem azzal, hogy a sírokat olcsón és ízlésesen díszíti és más világvárosok mintájára a budapesti temetőket is díszes sirkertekké alakítja át. A temetői kertészet eddig is szép jövedelmet hozott a fővárosnak, amennyiben a múlt évben 88,000 koronát szolgáltatott be. Ez a jövedelmezőség is fog emelkedni, de mindenesetre fontosabb az esztétikai emelkedés és az a tény, hogy a főváros lakossága ismét megszabadul ama zsarolók egyik fajtájától, akiket gyűjtőnéven a halál uzsorásainak lehetne nevezni.

A főváros a közeljövőben minden sir gondozását elvállalja, sőt nem fekszik messze annak a tervnek a megoldása sem, hogy a sírhely árába beleszámítva a gondozás költségeit is, a főváros mintegy monopolizálja a sirok gondozását a temetői kertészet számára.

Ez természetesen a sírhelyek árának emelkedését is jelenti, de egyben elérjük vele azt a célt, hogy a főváros temetőiben gondozatlan, elhanyagolt, szemet botránykoztató sirok nem lesznek. A sírhelyek árának uj meghatározásában, úgy értesülünk, egy igen fontos demokratikus és méltányos elv fog érvényesülni. Ez pedig az, hogy a sírhelyek árai jelentékenyebb mértékben csak az előkelőbb temetőkben fog emelkedni, a külső, a kevésbbé előkelő temetőkben az emelkedés egészen jelentéktelen lesz, vagy teljesen el is marad, de azért a főváros itt is a sírhely árába beleszámítva vállalja a gondozást.

Ami most már a kerepesi-temető kertészeti telepének áthelyezését illeti, az a legközelebb megkezdődik és alapja lesz a sirgondozás vd- ’■osiasitását célzó terveknek. Azokat a részleteket, amelyek a 220,000 koronás költségből kitelnek és amelyek magvát teszik majd az egész uj telepnek, már augusztus hónapban elkezdik építeni és még a téli fagyok előtt el is készülnek. Fölépítenek pedig az őszig egy szaporitó- házat, egy szőnyegházat és két pelargonium- házat, valamint egy folyosót, amely ezeket ösz- szeköti. Építenek még egy ideiglenes gépházat is megfelelő gőzfűtési és villanyvilágitási berendezéssel, úgy azonban, hogy a végleges beren- Jezésnél ezt a gépházat le fogják bontani.

A végleges megoldásnál igen nagy szerep jut majd a kertészeti munkások lakásigényei kielé- ■ itésének. Tervbe van véve e célból egy munkásház, amelyben nyolc kertészsegéd, öt napszámos, két napszámosasszony, harminckét siröntöző nyerne elhelyezést. Itt lesz a sírásók nappali szobája, két közös konyha, a tussoló helyiség, fürdő, mosókonyhá, a gépész lakása