Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-02 / 31. szám
Budapest, 1916. augusztus 2. 5 A Központi tejcsarnokból részvénytársaság lesz* A Budapesti központi tej csarnok-szövetkezet augusztus hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart. A napirend szerint két millió korona alaptőkével részvénytársaságot alapítanak, amely átveszi a szövetkezet összes ingó és ingatlan vagyonát. A részvénytársaság vezérigazgatója G er lei Lajos lesz. A Pamutközpont r.-t. megalakulása. A pamutfeldolgozó-gyárak nyersanyagszükségletének biztosítása és a készlet arányos és helyes elosztása céljából már régebben megfelelő szervezet alakult, amelynek elevenebb és szabadabb mozgását meglehetősen gátolta az a körülmény, hogy érdekképviseleti alapon volt szervezve. A tapasztalt hiányok kiküszöbölése céljából a legutóbb megjelent kormányrendelet pamutközpont felállítására nézve tartalmazott intézkedéseket, még pedig oly értelemben, hogy ez a szervezet kifejezetten üzleti alapon létesüljön. Ehhez képest az érdekeltség részvénytársaságot létesít, melynek alakuló közgyűlése, Az Újság értesülése szerint, szombaton lesz. A társaság alaptőkéjét 2 millió koronában fogják megszabni, melyből azonban csak 30 százalékot, vagyis mindössze 600,000 koronát fizetnek be. A részvénytársaság elnök-igazgatója szurdai Szunlay Róbert lesz. Az Atlantica Tengerhajós R.-T. a napokban tartott közgyűlésén alaptőkéjét 10.000 darab egyenkint 200 korona, összesen 2,000.000 korona névértékű, bemutatóra szóló részvény kibocsátásával 8 millió koronára emelte föl. Az uj kibocsátású részvények az 1916. január 1. napjától kezdve a korábbi kibocsátású részvényekkel teljesen egyenlő mértékben részesednek a társaság üzleti eredményében. A részvényesek minden hat darab korábbi kibocsátású részvény után egy darab uj kibocsátású részvényre bírnak elővételi joggal. Az uj részvényeket 375 koronás áron bocsátják ki. A rendkívüli közgyűlésen az alapszabály több szakaszát módosították. Az Adria biztosító osztaléka. A R i u n i o n e Adriatica di Sicurta Triesztben tartott pénteki igazgatósági ülésén elhatározták, hogy az augusztus 7-én tartandó közgyűlésen ugyanolyan osztalék kifizetését fogják indítványozni, mint 1913-ban, azaz 160 koronát részvényenként, a múlt évi 130 koronával szemben. ____ = J i magyar ßana = • • • A szabad Duna. A Dunakérdéssel kapcsolatban gyakran halljuk most a „szabad Duna“ jelszót hangoztatni. Különösen a németek csinálnak ennek erős propagandát. A Duna szabadságának kérdésével már az 1856. párisi kongresszus is foglalkozott, mely tudvalevőleg a még most is fennálló nemzetközi Dunabizottságot kreálta. Ez a kongresszus akkor egy második bizottság felállítását is tervbe vette. Ennek a bizottságnak kellett volna az egész Dunafolyam részére egy nemzetközi hajózási rendtartást kidolgoznia. A cél az volt, hogy Duna a parti államok fennhatósága alól kivétessék és a nemzetközi forgalom részére szabaddá tétessék. Különösen az angolok követelték ezt, akik az egyes államok kikötői és hajózásrendőri szabályainak nem akarták magukat alávetni. Az 1857-ben Bécsben egybegyiilt előkészitőbizottság egy hajózási aktát dolgozott ki, mely a hajózási szabadságot csak olyan hajók részére ismerte el, melyek a Feketetengerből felfelé egy dunai kikötőbe mentek. Ezzel szemben a belhajózás csak az illető parti állam hajói részére tétetett volna szabaddá. Anglia tiltakozott ez ellen, minthogy pedig Ausztria nem engedett, az egész kérdés elodáztatott. 1882-ben a dolgot ismét elővették és ekkor a galatzi nemzetközi Dunabizottság tervezetet dolgozott ki, mely szerint egy második állandó bizottság állíttatott volna fel, -amely az egész dunai hajózást ellenőrizte volna. Ebben a második bizottságban az elnöki helyet Ausztria-Magyarország részére tartották fenn. A román kormány tiltakozott ez ellen, mjndennek dacára azonban az 1883. londoni konferencia a tervezetet határozattá emelte. A határozat azonban csak a kisebb dunamelléki államok hozzájárulásával left volna végrehajható. Minthogy azonban Románia továbbra is ellenkezett, az egész ter\ dugába dőlt és a rnai napig se valósult meg. A szabad Duna kérdésével a legközelebbi budapesti Dunakonferencia is foglalkozni fog. Nem ismerjük még ebben a kérdésben az illetékes körök álláspontját. A mi felfogásunk az, hogy a Dunát szabaddá kell tenni a központi hatalmak és szövetségeseinek a hajói részére. Ebből a célból meg kell szüntetni a hajózást akadályozó különféle kikötőrendőri intézkedéseket. Ebbe az akcióba természetesen Romániát is bele kell vonni és az egész Dunán a kölcsönösségi viszony alapján meg kell teremteni a hajózás teljes szabadságát. Az uj hajózási rendszabályok kidolgozására a dunamentji államok képviselőiből bizottságot kell alapítani, melynek a székhelye Budapest legyen. Az kétségtelen, hogy a dunai hajózás csak úgy lesz fellendíthető, ha az a mostanji hajósrendőri korlátozásoktól felszabadul. Ezek a korlátozások különösen Romániában nagyon is érezhetők. A magyar hajóstársaságoknak Romániában a legnagyobb nehézségekkel kell megküzdenjök. E tekintetben eddig semmiféle diplomáciai intervenció nem használt. Ennek az állapotnak véget kell vetni és a Dunát Regensburgtól Galaqig a hajózás részére teljesen szabaddá kell tenni. Ez legyen a budapesti Dunakonferencia első feladata! Az Országos Hajós Szövetség akciója. A Batthyány Tivadar gróf elnöksége alatt álló O r- szágos Hajós Szövetség az összes hajózási alkalmazottak bevonásával mozgalmof linditott, hogy minden hajózási vállalat adja meg alkalmazottainak azt a háborús segélyt, amelyet az állam adott alkalmazottainak. A Szövetség központi helyiségében az elmúlt napokban főbb értekezlet volt, amelyeken R é t h y Ferenc ügyvezető alelnök vezetésével megállapították az egyes vállalatokhoz intézendő emlékirat szövegét. Annyival is inkább biztos sikerűnek tekintik a mozgalmat, mert Batthyány grófnak a képviselőházban történt felszólalására válaszolva T e- 1 e s z k y János pénzügyminiszter legteljesebb támogatását ígérte meg. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. MILLIÓK KÖBÜKÉ. jj Legújabb szám. Szikra: a bevándorlók I című egenye. NEMZETI (ROyflL) ORFEUM VII., Erzsébet-hörut 31. szám. Megnyitó augusztus 11-én. Budapesti ROSER-tanintézet Alaplttatott 1853. Tanulók eddigi száma 21981. I. Háromosztályu felső kereskedelmi iskola érettségi bizonyítványai egyéves önkéntességre jogosítanak. II. Négyosztályu polgári iskola egyenjogú az állami és községi polgári iskolákkal. III. Nevelő internátus bentlakó és bejáró növendékek részére. Értesítő-kivonatot küld az &".“£! Rőser János tanár £ÄÄvio: Balassa esTórsa BUDAPEST, flndrássy-ut SO Fodrászati berendezések. Illatszerek. Kötszerek, önborotváló készülékek. — Egészségügyi cikkkek legolcsóbb gyári áron. BEKETOW-CIRKUSZ. VÁROSLIGET. TELEFON: 107-46. Ma és minden este 8 órakor az uj augusztusi műsor: a világ legjobb cirkuszi és különlegességi műsora Vasárnap d. u. 4 órakor gyermekeknek félárak. Csütörtökön d. u. 4 és szombaton d. u. 5 órakor félárak mindenkinek. Mindig a teljes esti műsor! Schenk-család vidám, ugró-akrobaták. Antons Manézs légtornászjelenet. Fischer Péter és Társa R.-T. jf ....^orvosi-, sebészi mű ssergyár : : : : Összes betegápolási cikkek legjutányosabb bevásárlási forrása. :: Köztisztviselők árengedményben részesülnek. BUDAPEST IV.. KÁLVIN-TÉR 3. Sirkővétel előtt kérjen a Melocco- féle részvénytársaságtól, Budapest, IX., Ferenc- körut 41. sz., árjegyzéket. Sirkőkereskedőnek megfelelő engedményeket nyújtunk. ::::: Figyelmükbe ajánljuk sirkökereteinket műkőből. #* Freissler Antal o o oo csász. és kir. udvari felvonógyár. Gyárt: Személy- és teher-felvonókat :: :: Specialitás: Freissler rgXX Express-Auto-Iift* villa- Lili. Lift. ; OO o mos gombnyomásu kormányzással. :: Oo O Bpest, Horn Ede-u. V. (volt Dávid-u. Z.) THE GRESHAM ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPESTEN V-, Ferenc Jözsef-tér 5—6. Magyarországi igazgató-tanács: Andrássy Géza gróf Batthyányi Tivadar gr. v. b. 1.1. országgyűlési orsz. gyűl. képviselő, képviselő, elnök. Dr, Gerenday György bogiári Simon Jakab ny. min. tanácsos, udvari tanácsos, kincstári jogügyi fő- a budapesti áru- és tanácsos. értéktőzsde alelnöke. Ügyvezető igazgatók: Igmándi Mihály, Seolt H. János.
