Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-12 / 28. szám
4 Budapest, 1916. julius 12. 500.000 koronának a főváros részére való kiutalvá- nyozását; 3. a községi népiskolák állami segélyének egymillió koronára való felemelését; 4. azt, hogy az állami italmérési jövedék tiszta jövedelméből a főváros részére biztosított részesedésként az 1895—1897. évi átlag szerint megállapított 1,481.353 korona állami megtérítés ne állandósittassék, hanem a fokozatos emelkedés számbavételével az 1906. évre már 2,400.000 koronában állapíttassák meg; 5. hogy az állami adó alól mentes égetett szeszes folyadékok után a fővárosnak városi fogyasztási adó megtérítése címén eddig kiutalt 147.632 korona évi átalány legalább a kétszeresére, vagyis 295.264 koronára emeltessék. A javaslatot a közgyűlés nagy többséggel elfogadta s a kormány és a főváros között megindultak a tárgyalások a felterjesztésben foglaltakról. Közben elkészült az 1907. évi költségvetés, —■ Bódy Tivadar munkája, — amelyben a rendes kiadások 42,256.509 koronával, a nendkiviilli kiadások 2,131.517 koronával, vagyonváltozások 33.000 koronával, kölcsönpénzek 414.170 koronával, az összes kiadások tehát 44,835.496 koronával szerepeltek. Ezzel szemben a rendes bevételeket 41,955.276 koronában, a rendkívüli bevételeket 12.000 koronában, vagyonváltozásokat 33.000 koronában, kölcsönpénzeket 414.170 koronában, az összes bevételeket tehát 42,414.446 koronában irányozták elő. Vagyis az előirányzat 221.050 korona deficittel záródik. A költségvetést kisérő jelentés behatóan foglalkozik a főváros helyzetével, a deficit okaival, a válság orvoslásának módjaival. Kimutatja, hogy a községi pótadónak és a ház- bérkrajcároknak különböző százalékkal, való emelése micsoda bevételi többletet jelentene. Azután egyen- kint foglalkozik a jelentés az egyes adónemekkel, majd különböző illetékekkel, dijakkal és járulékokkal. A javadalmaknak ház|i kezelésbe vételét tervezi az ügyosztály, továbbá határozottan állást foglal az üzemeknek megváltása, esetleg házi kezelésben való létesítése mellett, mert az a véleménye, hogy ezek képezhetik legigazságosabban a főváros jövendő pénzügyi politikájának az alapját. Azután foglalkozik a jelentés a kölcsön- Iigyekkel; a százmillió koronás kölcsön állagával, illetve hiányával, a kölcsönből vett s mintegy 15 milliót tevő előlegek kérdésével, a százmilliós kölcsönből kiszorult s mintegy ötvenmillióra menő szükségletekkel. Ismerteti az uj nagy beruházási kölcsönre bejelentett szükségleteket, amelyek együtt a 200 millió koronát meghaladják. A munkaprogramm utolsó fejezetében a pénzügyi adminisztráció körébe vágó kérdésekkel foglalkozik a jelentés s ezen a téren is fontos reformokat helyez kilátásba. R/evidiálni szándékozik az ügyosztály a költségvetési, zárszámadási, pénztárkezelési s egyáltalában az egész számviteli rendszert. Végül a költségvetési híjány fedezésének a kérdéséről emlékezik meg a jelentés befejező részében. Erre nézve nem tesz a tanács javaslatot, mert a várt államisegitség esetleg fölöslegessé teszi a hiány fedezetérői való gondoskodást. Ha azonban az államji segítségre a főváros nem számíthatna, akkor később külön fog a hiány fedezetére nézve javaslatot tenni. Ebben az esetben nem maradhat más hátra, mint ahoz a végső eszközhöz fordulni, amelyet különben a tanács csak a háztartás gyökeres rendbehozatala céljára akart volna igénybevenni: a polgárok áldozatkészségéhez, az a.dóemeléshez. Mert — hangsúlyozza a jelentés — hogy ha az állami segítséget meg is kapja a főváros, .ezzel a háztartáson még végleg segítve nincse n; a segítség csak a h(iány eltüntetésére lennie alkalmas, de az ujabbi szükségletekre újabb erőforrásokról kellene gondoskodni a főváros további fejlődése és a fővárosra váró nagy feladatok érdekében. A költségelőirányzat tárgyalása úgy a pénzügyi bizottságban, mint a közgyűlésen rendkívül nívós, tartalmas volt. A pénzügyi bizottság budget-vitájának kiemelkedő mozzanata az üzemek községesi- t é s é r ő 1 folytatott eszmecsere vol't. Vázsony i Vilmos sürgeti a közüzemek megváltását, koncedálja azonban, hogy a megváltáshoz fűzött financiális remények csak hosszú idő múlva teljesülnek a megváltás után. H e 1 t a i Ferenc és báró Herzog Péter viszont kifejtik elvi aggodalmaikat a községesités politikájával szemben. Hivatkoznak Bécsre, ahol a gázgyárak és vi.lamos vasutak megváltása a közterhek szaporítására vezetett. A közgyűlés 1907. február 22-én kezdte meg és március 2-ikán fejezte be a költségvetés tárgyalását. A vita folyamán tartotta M á rk u s Miksa első beszédét a törvényhatósági bizottság plénumában; erősen bírálta az adminisztráció egynémely hibáját. Az előirányzatot végül elfogadták, megújították az 1898. évi közgyűlési határozatot a fővárosi progresszív jövedelmi adóról, az állami egyenes adók reformját megsürgették és Feleki Béla indítványára harminc tagú bizottságot küldöttek ki a főváros[i törvény revíziójának e 1 ő k é s z i t é s é r e. Ez a bizottság — papiroson — ma is létezik még és a háború után bizonyára újból feltámad. A deficites költségvetést Andrássy belügyminiszter hónapok múlva jóváhagyta, egyben azonban takarékosságra, különösen a személyi kiadások mérséklésére intette a fővárost. (Dr Szilágyi Hugó „Budapest újkora“ cin:ü, most megjelent müvébjl) r Építkezési pályázatok a barakkiskclák II. csoportjára. A keddi tanácsülésen adták ki az uj barakkiskolák első csoportjára a munkálatokat. Ezek az iskolák a következők; Egresi-uti (VII. kér.), Hungárjia-köruti (VII. kér.), Pongrác-utcai (X. kér.) és Liget-utcai (X. kér.) A következő csoportra beérkezett ajánlatok dolgában az átszámítások már megtörténtek. Ebben a csoportban a következő Iskolák szerepelnek: il. kér. Szegényház-utcai iskola 990 m2, X. kér. Százados- utcali iskola 390 m2, X. kér. Óhegy-utcai iskola 230 nr. Az ajánlatok a három iskolánál körülbelül egye- zőek. Épen ezért elegendő, ha a legnagyobb, a Szegényház-utcai iskola, árajánlatait ismertetjük. A többiek is körülbelül ezek között a zognak: keretek között mo1. Wippler és társa .... 98.— kor. egységár 2 Kolozs L. Lajos .... 100.— „ „ 3. Fischer Ferenc . . . . . 100.— „ 4. Tőke György ...................... 10 8.— „ 5. Brunner Ferenc .................. no.— „ 6. Wellisch Arnold IV ................ 11 9.— „ > j 7. Popper Zsigmond és társa I. 120.— „ >> 8. Fónagy Béla .................. 12 2.— „ 9. Lord és társa .................. 12 3.— „ 10. Popper Zsigmond és tsa 11. 125.- „ ft 11. Szentgyörgyi és társa . . . 125.— „ >> 12. Bene Károly és Nagy Lajos I. 129.— „ 13. Bene Károly és Nagy Lajos II. 133.— „ 14. Wellisch Arnold 111. . . . 135.— „ 15. Dr. Frank Mjihály .... 135.— „ 16. Wellisch Arnold V. ... 137.50 „ 17. Wellisch Arnold 11. ... 138.— ., 18. Bene K. és Nagy L. III. . . 139.— „ >> 19. Taufenecker és Altstock . . 140.— „ 20. Rusz János ...................... 14 0.— „ 21. Walla József r.-t. II. . . . 141.25 „ 22. Walla József r.-t. 1. . . . 150.— „ 23. Kolozs L. Lajos . . . . . A Mária Terézia-téri iskolára 86.— „ beérkezett ajánlatok átszámftása még nem történt meg. Egyébként kilátás van arra is, hogy a,nyolc u j barakkiskolán kiviil még építeni fognak a nyáron újabbat is. A barakkiskolák céljaira ugyanis — mint ismeretes — 600,000 korona áll rendelkezésre. Amennyiben a nyolc uj barakkiskola fölépítése il.etve vállalatba adása után még a 600.000 koronából elegendő összeg marad, akkor abból ujabb megrendelést eszközölnek. Most folynak a tanácskozások, hogy hol lesz leginkább szükség az uj iskolára. A középosztály és a zálogtárgyak. Egy szép terv kudarca. Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a székesfőváros tanácsa memorandumot kapott arra vonatkozólag, hogy a zálogházban levő tárgyakat, amelyek 50 koronánál nagyobb értéket nem képviselnek, a székesfőváros váltsa ki. Már akkor jeleztük, hogy a terv kivihetetlen, mert rengeteg pénzbe kerülne. A tanács azonban mégis meghallgatta a leg- illetékesebb szakvéleményeket, többek között a királyi zálogházak igazgatóságát is. Ez a legérdekesebb vélemény. Azt mondja a kir. zálogházak igazgatósága, hogy készséggel áll rendelkezésére „akár posta utján“ is. Csak tessék a pénzt küldeni. Megeshetik, hogy a jótékony akció csekély 100,000 koronából kitelik, de lehet, hogy 200,000 koronába is belekerül. Mond azonban komoly véleményt is a zálogházak igazgatója. Azt mondja, hogy az úgynevezett legszegényebb osztályoknak ma nem igen van szükségük az ilyen mentési akciókra. Ezek az osztályok ma aránylag igen jó körülmények között élnek. Leginkább azért, mert a sokféle és igen jelentékeny hadisegély mellett a munkabérek is horribilis módon emelkedtek. Ezzel szemben azonban igen szomorú helyzetbe jutott a középosztály, amelyet a drágaság legjobban sújt. Ez a középosztály megérdemelné a segítséget, de nincsen mód rá, hogy hozzájuttassák. Ki tudja megmondani, hogy melyik zálogtárgynak a tulajdonosa tartozik a szegény néposztályhoz és melyek a középosztályhoz? Megoldás tehát nincsen. A mindenesetre meleg szivböl fakadt terv ad acta fog kerülni. « v a Közgyűlés. Utolsó közgyűlését tartja a nyári szünet előtt a főváros törvényhatósági bizottsága — ha ugyan egyetlenegy ülésen végezni tud a napirendre fölvett összes tárgyakkal. Árvaszéki jegyzőnek megválasztják az első helyen jelölt Kabdebó Miklóst; az ujabb kölcsönt névszerinti szavazás utján fogják elfogadni. A záró- számadásoknál hagyományos szokás szerint nem lesz vita, talán csak az üzemek zárószáma- dásainál lesz egy-két felszólalás. A Népjóléti Központról szóló előterjesztést Miklós Elemér dr. tanácsjegyző fogja referálni. Remélhetőleg minden fölösleges szalmacsépelés nélkül fogják elfogadni a városatyák a gyönyörű alkotást, szintúgy a gázgyári nyugdíj- és nyugbér- szabáilyzatot. Az autotaxi-vállalat kérelmét alaposan letárgyalták már a közlekedési bizottságban; a státusrendezésnek sem lehetnek ellenzői a közgyűlésen. Érdekes lesz Rényi Dezső tanácsnoknak Füredi Mór interpellációjára adandó válasza, amelyben bizonyára ki fog térni a svábhegyi fogaskerekű vasút botrányaira. Ha szerdán nem végeznek a napirenddel, úgy az utolsó közgyűlés pénteken lesz. Kitüntetés. Dénes Gy. Aladárt, a székesfővárosi községi Miiszerüzem és Kórházi Anyagraktár igazgatóját Ferenc Salvator főherceg a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei eFsmeréséül, a Vöröskereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvényével tüntette ki. Dénes igazgató kiválóan eredményes munkásságát e lap olvasói előtt fölösleges külön is méltatnunk, többször volt alkalmunk rámutatni azokra a nagy sikerekre amelyeket a miiszerüzem alap tása, berendezése és üzemben tartása körül szerzett. Ki lesz a kisiparosok hitelszövetkezetének igazgatója? A főváros közgyűlése csak szerdán fogadta el a kisiparosok hitelszövetkezetének alapításáról szóló előterjesztést és máris megindult a kombináció: ki lesz az uj községi vállalat vezérigazgatója. Értesülésünk szerint minden kombináció korai még, mert illetékes helyen a személyi ügyek megoldásával várni akarnak mindaddig, amig a közgyűlés határozata jóváhagyást nem nyer. Minthogy pedig a belügyminiszter előbb minden valószínűség szerint kikéri a pénzügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium véleményét, ennélfogva előrelátható, hogy még messze vagyunk az uj állás kreálásától. Önzetlen városatyák. A Nyíregyházi villamossági részvénytársaság — beadványt intézett Nyíregyháza város képviselőtestületéhez és kérte, hogy az általános drágaságra való tekintettel, engedje még a képviselőtestület, hogy a társulat a fogyasztott áram árát 33 százalékkal fölemelje. A tanácsi javaslat az volt, hogy a képviselőtestület részben teljesitse a társulat kérését, a képviselőtestület tagjainak nagy része azonban ez ellen erősen tiltakozott. Tiltakozott föképen azért, mert az árdrágítással egyenesen az amúgy is tönkrenyomoritott középosztályt érné oly súlyos ujabb teher, amely órájuk, egyesekre végtelenül nyomasztólag hatna, m g a társulat tartalékjaiból a háború alatt könnyen fedezhetné esetleges tulkiadásait. A közgyűlésen a kérdésről hosszú, csaknem másfélórán át tartó magvas vita folyt le, amelyben nagy számmal vettek részt olyan tagjai is a képviselőtestületnek, akik mint részvényesek érdekelve vannak a társulatnál. Es éppen az az érdekes az egész vitában, hogy a részvényesek n,agyrésze az árfölemelés ellen szólalt föl, tehát dacára részvényes voltának a társulat érdekei ellen szavazott. Így történhetett még, hogy a közgyűlésen
