Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-05 / 27. szám

r>

Budapest, 1916 július 5.

tos és eredményes munkát végzett a háborús külföldi árucsereforgalom emelésével, az ö előkelő külföldi összeköttetései segítségével több nagyszabású tranzakciót bonyolítottak le hazai vállalatok és cégek s ezek a műveletek valutánk javulásában éreztették értékes hatásukat.

Szolgálati jubileum. Frank Henrik, az Első Magyar Általános Biztositó Társulat központi könyvelési osztályának főnöke, szombaton töltötte be szolgálatának huszonötödik évét. Ez alkalommal a társulat tisztviselői értékes ajándékokkal lepték meg. A tisztviselők nevében Tarján Nándor, a társulat főtiszt viselője, az igazgatóság részéről pedig B a 1 a- b á n Adolf vezérigazgatóhelyettes üdvözölte a jubilánst.

A Pénzintézeti Központ működése. A P é n z i ntézeti Központ igazgatósága pénteken tartott ülésében dr. Schóber Béla udvari tanácsost, a Magyar Agrár- és Járadékbank R.-t. igazgatóját ügyvezető-igazgatóvá nevezte ki és megbízta a vezérigazgatói teendők ellátásával. A Pénzintézeti Központ ideiglenes helyiségei július 4-étől kezdve Szentkirályi-utca 3. szám alatt lesznek. Az igazgatóság az intézet üzleti tevékenységének megkezdését annak idején közzé fogja tenni.

A Folyam- és Tengerhajózási R.-t. közgyűlése. A Folyam- és Tengerhajózási r.-t. junius 27-én tartotta huszonegyedik rendes évi közgyűlését. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul az évi jelentést, elhatározta, a karbantartási alap javára 1,785.343 K 36 f-nek a leírását s a biztosítási alapnak 180.703. korona 85 fillérrel való növelését. Az ezután fennmaradó 2,195.643 korona 28 fillér nyereségből az 1915. évi osztalékot, mint 1914-ben, 10 korona ösz- szegben állapította meg; elhatározta 1 272.929 korona 02 fillérnek, mint nyereségmaradványnak az 1916. iizletév javára történő átvitelét és megadta az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak a felmentvényt. A közgyűlés elhatározta továbbá az alaptőkének 15 millió koronáról 20 millió koronára való felemelését s e végből 25.000 darab 200 korona névértékű részvénynek 230 korona árfolyamon való kibocsátását. A közgyűlés ezután a felügyelő-bizottságba az eddigi tagokat újra megválasztotta. Az igazgatóság a közgyűlést követő alakuló ülésen a társaság elnökévé Horváth Elemért, a Hitelbank igazgatóját, a társaság alelnökévé pedig Márffy Ede miniszteri tanácsost választotta meg. Az évi jelentés megemlékezik a társaságnak a hadműveletekkel kapcsolatos teljesítményeiről és az alkalmazottaknak a hadiszolgálatban való dicséretes szerepléséről. A társaság fejlesztési programmjának megfelelően, az 1915. évben is nagyobb beruházásokat eszközölt. Több uj gőzöst és uszályt rendelt, amelyek részint 1916-ban. részint 1917-ben lesznek üzembe állíthatók, továbbá a Fried Kálmán és Fiai cégtől _1 uszályt és 8 gőzöst tulajdonjogilag megszerzett. Állomási hálózatát az újonnan megnyitott Pöchlarn Érd, Szigetujfalu, Kalocs—Foktő és Fadd—Tolna állomásokkal bővítette. A társaság hajóparkja az 1915. év végén 59 darab, összesen 24.960 indikált lóerővel biró gőzösből, 336 darab, összesen 185.020 tonna hordképességii uszáiyhajóból, 108 darab kikötő állóhajóból, 2 darab gözkompból,

1 darab kotróhajóból és 1 darab mentődereglyéből állott. A társaság tartalékai a 15,000.000 korona részvénytőkével szemben 12.572.055 korona 42 fillért tesznek ki.

A Magyar Nitrogén Műtrágyaipar r.-t. a napokban tartotta Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklete alatt a Magyar Általános Hitelbank helyiségeiben alakuló közgyűlését. A Hitelbank és a Kereskedelmi Bank által létesített uj vállalat alaptőkéje 9,000.000 koronában állapíttatott meg. Az igazgatóságnak a közgyűlést követőleg megtatrott alakulóülésén gróf Batthyány Lajos titkos tanácsost az igazgatóság elnökévé és Weiss Fülöpöt az igazgatóság alelnökévé választották, Leopold Andor okleveles vegyészmérnököt és Gyöngyösi Józsefet a társaság igazgatóivá nevezték ki. Az igazgatósági ülésen egyszersmind a 9,000.000 korona beruházással Dícsöszentmártonban létesítendő mész- nitrogéngyár építési és berendezési munkálatainak megindítására vonatkozólag az alapitó intézetek által kötött szerződéseket tudomásul vették, valamint a Magyar földgáz r.-t.-gal az uj gyártelep üzeméhez szükséges egyelőre évi 70,000.000 m3 gáz szállítására, illetőleg átvételére vonatkozólag létrejött megállapodást is jóváhagyták.

A kőbányai gőztéglagyár társulat Pesten rendes közgyűlése elhatározta, hogy az 1915—1916. iizlet- évre kimutatott 29.453 korona 8 fillér veszteséget a külön tartalékalapból fedezi. Az igazgatóság indítványára elhatározta a közgyűlés azt is, hogy a B uda- pesti Tégla- és Mészégető Részvény- társasá ggal fuzionál olymódon, hogy részvénytőkéjét 3075 darab, összesen 615 korona névértékű uj részvény kibocsátása utján fölemeli. A kőbányai gőztéglagyár társulatnak részvénytőkéje a felemelés után 1,455.000 korona lesz.

„Unió“ Élet és Gyermekbiztositó m. sz. folyó hó 2-án tartotta 53-ik rendes közgyűlését, dr. V á- zsonyi Vilmos orsz. képv. elnöklete mellett. Az 1915. évről szóló jelentés megemlékszik arról, hogy az országra nehezedő háborús állapotok 2-ik esztendejében is az uj üzletszerzés még mindig erősen pangott és eképpen tetemesebb produkcióról nem lehet beszámolni. A jelentésből kitűnik, hogy az intézet fejlődése és állapota teljesen normális, amennyi- íren a díjtartalék 1 448.041 K 15 fillérrel 26,767.993 K 38 fillérre emelkedett, díjbevétel volt 3.502.214 K 94 í; az intézet tökéinek kamathozadéka pedig 1,172.781 K 56 fillérre rúgott. A mérlegtételek vagyoni

oldalán tetemes leírások eszközöltettek 462.975 K 15 f összegében. Ezek dlacára az évi felesleg 54.360 K 12 fillér, mely felerészben a külön-, felerészben pedig a jutalékfelemelési tartalék javára esik. A hivatalnoki nyugdíjalap 87.113 K 52 fillérrel 719.458 koronára emelkedett. A közgyűlés a jelentést és a mérleget tudomásul vette és a felmentvényt a vezetőségnek megadta. A felügyelő-bizottságban egy év tartamára választattak a lelépő tagok: dr. Simony i Zsigmond, Héger József, dr. »Siegescu József, Seifensieder József, Wertheimer Albert és dr. B r ó d i Ernő (uj).

= Ji magyar g)ana =

« e •

Batthiány Tivadar gróf

a hajózási alkalmazottak helyzetéről és a dunai hajózás fejlesztéséről.

A tisztviselők mozgalmához az Országos Hajós- Szövetség legutóbb megtartott választmányi ülésén a magyar hajósok is csatlakoztak, amennyiben kimondották, hogy ugyanazt a drágasági pótlékot kérik a vállalatoktól, amelyet az állam a most folyó tárgyalások után a közszolgálatji alkalmazottaknak fog adni. A magyar dunai hajózás közelfekvő föllendülése amúgy is ráterelte a figyelmet a magyar hajózás művelőire és igy méltán érdeklődik a közvélemény a hajósok szociális és kulturális ügyei iránt. Ebből az elvből kiindulva, a Fővárosi Hírlap munkatársa Batthiány Tivadar grófhoz, az Országos Hajós Szövetség elnökéhez fordult, aki a következőket fejtette ki:- Ma a társadalom minden osztálya a drágaságról, a mindinkább szomorúbbá váló megélhetési viszonyok iránt érdeklődik. Ez az állapot természetesen leginkább a fixfizetéses alkalmazottakat sújtja. Ezek közé tartoznak a magyar hajósok is, akiknek a minap elnöklésem alatt tartott választmányi ülésén hozott határozatára éppen elegendő ez a megokolás. A drágaság kérdésével én más téren — hogy úgy mondjam — előrehaladottabb stádiumban foglalkozom. Az állami tisztviselőkről szólok, akik memorandumukban 'kimutatták, hogy van olyan közélelmezési cikk, amelynek ára a háború előtti árral szemben nem kevesebb, mint 2000 százalékkal emelkedett. Ez az élelmicikk a hagyma, de átlagban véve, minden néven nevezendő élelmiszernek az ára pár száz percenttel lett magasabb.

— Amikor a hajósok határozatukat meghozták, megfontolták, hogy a tényleges drágaságnak megfelelő segélyt nem kérhetnek, mert akkor a fizetésük többszörösét kellene kórniök, ez pedig mindent fölforditana. Kérniök azonban mindenesetre kellett, mert valami módon mégis védekezniük kell az állandóan fokozódó drágasággal szemben. Ennek módja pedig, hogy az eddig gyéren kapott segélyek a drágaság fokozódásának arányában szintén emelkedjenek. Nem leszünk túlságosan követelőek, ha mi is ugyanazt a mértéket állítjuk föl, amit a köztisztviselők kapni fognak. Annyival is inkább igy van ez, mert hiszen a M. F. T. R. igazgatósága az eddigi 20 százalékos drágasági pótlékot meg is adta már. Igaz, hogy az alkalmazottak még nem kapták meg, ennek oka azonban az a különös körülmény, hogy a kormány által szubvencionált társaság az alkalmazottainak adandó segélyt köteles kormányjóváhagyásra előterjeszteni. A kereskedelmi miniszter már meg is adta hozzájárulását, de valamelyik segédhivatalban hónapokra megfeledkeztek az elintézésről. Most jöttek rá erre a mulasztásra és most azután ki fogják kézbesíteni az aktákat.

— Öntudatos örömmel állapítom meg, hogy a háború alatt a magyar hajóstársadalom nemcsak a tűzben, amelyben a háború elején elégszer volt része, állotta meg hősiesen a helyét, de kiváló szolgálatokat tesz a háborúban álló szövetséges államoknak azáltal is, hogy a mindinkább fontosabbá váló dunai forgalmat, amely ezekben a napokban közélelmezésünket legintenzivebben táplálja, tökéletes módon bonyolította le. Olyan teljesítmények ezek, amelyek alapján a magyar hajósok méltán követelhetik a közvélemény támogatását és szimpátiáját.- Az Országos Hajós-Szövetség közgyűlésein, a barátságos fehér asztalnál és hivatalos közlönyünkben is számtalanszor szóba hoztuk, hogy nekünk nemcsak a magunk szociális és

kulturális ügyeinkkel kel! foglalkoznunk, hanem kötelességünk magának a magyar hajózás fejlesztésének mérhetetlenül fontos ügyét lelkesen szolgálni. Ezeket a kérdéseket több Ízben szerencsés voltam a magyar törvényhozás házában is szóbahozni, aminthogy a mostani ülésszakon is lesz ebben a tárgyban fölszólalásom. Örömömre szolgál, hogy a dunai hajózás kérdését legújabban a közvélemény előtt igen élénken pertrak- tálják, nem mulaszthatom el azonban konstatálni azt, hogy az Országos Hajós-Szövetség volt az első, amely ezt a kérdést, amelynek fontossága igazán most ütközik ki., esztendők óta felszínen tartja.

— Minden politikától mentesen utalok annak fontosságára, hogy a magyar hajózás — és itt nemcsak a M. F. T. R.-re, hanem minden magyar társaságra gondolok — számban és minőségben emelkedjék. Állami érdek, hogy a magyar hajózás teljesítőképességének egészében a magyar gazdasági élet szolgálatában álljon. Hogy ez igy lehessen, a magyar hajózásnak meg kell kapnia (kikötőit és egyéb ehhez tartozó modern fölszereléseit. De meg kell javítani azokat az utakat is, amelyek a hajóállomásokhoz vezetnek és amelyek eddig siralmasan elhanyagolt állapotban voltak komoly akadályaként a magyar dunai hajózás biztos fejlődésének.

Amikor mindenki a drágaságról panaszkodik, nem lehet a mentésben és javításban utolsó eszköz, amit nem győzök eléggé ajánlani és ami teljes letörését követeli annak a nálunk nagyon lábrakapott elvnek, hogy mindig előbb a vasút és csak azután a hajó. Ezzel szemben azt ajánlom és ezt jól fontolják meg az illetékes körök, hogy mindjárt lényegesen olcsóbb lesz minden, ha amit lehet, szállítsunk az olcsó hajón és csak azt, amit hajón nem lehet szállítani, azt rakjuk vasútra.

Pozsony a dunai konferencián. Pozsonyból távira- tozzák lapunknak: Wal'enta Ágost törvényhatósági bizottsági tag a hétfőn megtartott városji közgyűlés elé indítványt terjesztett, hogy a város polgármesterei vegyenek részt a Budapesten megtartandó dunai konferencián. Az indítványozó rámutatott arra, hogy Pozsonynak tovább kell dolgoznia Dunapartjának kifejlesztésén s kiemelte Rumlik Tódor másodpolgármesternek :e téren szerzett érdemeit. Minthogy a budapesti értekezleten a Német birodalom, Bajorország és Ausztria városai képviseltetik magukat, kívánatosnak tartja, hogy Brolly Tivadar kir. tan. polgár- mester és Rumlik Tódor másodpolgármester úgy a julius 8-án tartandó előértekezleten, valamint a Duna- probléma tárgyában tartandó összes értekezleteken vegyenek részt és képviseljék Pozsony városának érdekeit. A közgyűlés az indítványt lelkesedéssel elfogadta.

Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat.

A kiadásért felelős: Dacsó Emil.

MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.

Beketow cirkuszEzekben a nehéz időkben, amikor a cirkuszi és varieté-műsorok összeállítása a legnagyobb nehézségekkel jár mert hiszen az artistanép egészséges és beválik katonának: Beketow mester most is mindig helytáll. Neki sikerült és sikerül olyan műsorokat összeállítani, melyek békében is ritkaság- számba mentek és a legjobbak közé tartoznak. A Beketow-cirkusz csak 16-án változtatott műsort és, most 1-én újra uj számokat mutatott be, amelyeknek kiváló sikerük volt. Beketow Mátyás igazgató a mii- sorszerzés igazi művésze. A mostani sikerült bemutató alkalmából mi is bemutatjuk öt közönségünknek.