Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-05 / 27. szám
2 Budapest, 1916 Julius 5. Elkészült a központi konyha. Magyarország- legnagyobb ételgyára szeptemberben megnyílik. — Félmilliós berendezés. — Naponkint 20—30000 ebéd — A Nép szálló uj barakkonyhája. Suporitják a mozgókonyha-járatokat. Berlinben a múlt hetekben nyílt meg a sokat emlegetett Mittelstandsküche, A tömegélelmezésnek ezt a kiváló eszközét a háború teremtette meg. Népkonyha a háború előtt is volt, a háború pedig létrehozta ezt az uj intézményt, amely a közép- osztály olcsó élelmezéséről tóvári gondoskodni. A berlini Mittelstandsküche körülbelül félmillió embernek kíván naponta ebédet és vacsorát adni, am(i annyit jelent, hogy a hatalmas világváros lakosságának csaknem egyötödét akarja ellátni jó és olcsó élelemmel. Hasonló céllal, természetesen azonban kisebb arányokban épül a budapesti „központji konyha“, amelyet minden vaiósziníiség szerint az ősszel fognak megnyitni. A központi konyha építkezése ma már olyan stádiumba jutott, hogy idejénvalónak találtuk fölkeresni D e m j é n Géza dr. tanácsnokot, aki B á r c z y pol- ármester irányításának megfelelően páratlan odaadással dolgozik a szép terv megvalósításán. Demjén tanácsnok a következőket mondta el a Fővárosi Hírlap munkatársának:-— A központi konyha célja eléggé ismert a budapesti közönség előtt, amely mindenesetre tudja, hogy feltétlenül hézagpótló intézmény lesz. A népélelmezés centralizálásának lehetne nevezni ezt az akciót, mert ezáltal az eddig a népkonyhákban és napközi otthonokban eszközölt ételkiosztást egy helyen fogjuk elintézni. Emellett azután a középosztály élelmezéséről és a gyermekek okos táplálásáról is gondoskodhatunk. — Az előnye a dolognak az, hogy egységesen lehet intézni a népélelmezésnek ezt a módját. Különösen a gyermekek táplálásánál fontos ez, mert igy tápláló étrendet tudunk szinte orvosi előirás szerint biztosítani. Egyben azonban ez a centralizálás gazdaságosabb is, mert ismerjük a nagyban való vásárlás előnyeit, a nagyban való főzés tüzelőanyag spórolását. Egy helyen fogunk főzni és az ételt termoforokban szállítjuk majd a kiosztó-helyekre, — A központi konyha építése ma már eljutott a befejezés stádiumába. Minden készen van, a konyhagépek fölszerelve várják, hogy meginduljanak. Mindössze kisebb, jelentőségű munkálatok vannak még hátra, de ezeket is be Tizes bizottság 1846-ban. Hatalmas polcokon, kék táblák alatt, poros spárgával összekötve sok régi irás. Elsárgult árkusokon megszürkült betűk: históriája a régi Pestnek, a régi Budának, sok intim, elfelejtett história azokból az időkből, amelynek ma már a krónikáját Írják. Kanyarodó grádicsokon megy előttem ennek a nagy városnak tudós főlevéltárosa: Gárdonyi Albert dr., aki ismeri jól mindegyikét a sok ezer csomagnak. Vitrinák mellett megáll a professzor, kihúz egy vaskos irás- csomagot, alul is felül is fadarabok szorítják össze a régi aktákat, az egyik fán feljegyzés: 1846—1847. évi élelmezési ügyek. Kezembe adja a csomót és szól: szórakozzon vele! Lenn, a levéltárban régi asztalokon széjjelhull a sok irás, nézem miképen intézték a közélelmezési kérdéseket a régi Pest és Budán, az Urnák 3846-iki esztendejében, hetven évvel ennek előtte. És ahogy nézem az elfakult írásokat, amelyekből kihullnak a porzó, meg a pecsétviasz vörösessárga darabjai, látom, hogy hetven évvel ezelőtt ugyanolyanok voltak a viszonyok, mint ma, akkor is vizet öntöttek a tejbe, a mészárosok rosszul mérték a húst, a sütérek nem sütötték meg jól a kenyeret és csaltak azok, akik ölszámra adták el a fát. Akkor is maximálták az árakat, összeírták a lisztet, ami a pékek műhelyében várta az árak emelkedését, a hatóságoknak akkor is örökösen bajuk volt az élelmiszerárusokkal, sőt hogy tovább menjünk, volt akkor is tizes bizottság, amelynek élén azoban egy igen humánus gondolkozást! kormánybiztos állott: „arany kultsos ‘s helyt, tanácsnok Szent-lványi Vine e.“ fogjuk fejezni julius végére- Akkor következik azután a szervezés munkája és megejtjük a próbafőzéseket is, úgy, hogy megvan a reményem rá, hogy a központi konyhát őszre teljesen üzembe helyezhetjük és átadhatjuk rendeltetésének.- Csináltunk azonban újabban még egy másik népélelmezési intézményt is. A mozgókonyhák számára a Népszálló konyhája nem volt elegendő nagy. A Népszálló konyhája ugyanis eddig csak magát a Népszállót, a diákmenzát és négy próbajáratu mozgókonyhát látott el étellel. Most azután a Népszálló mellett egy barakk- konyháit építettünk, amely naponként 10.000 adagot képes produkálni. Ez az uj barakkonyha szerdán nyílik meg és valószínű, hogy az ősszel az uj konyha nagyobb teljesítőképessége révén a mozgókonyha-járatok® szaporítani fogjuk. Hogy ezt már most nem tesszük meg, annak oka az a régi tapasztalat, hogy a népélelmezési intézményeket nyáron kevésbé veszik igénybe, mint az esztendő más szakaiban. Visszatérve a központi konyhára, ma még nem lehet tulajdonképpen megállapítani, hogy mily arányú feladat vár az uj intézményre. Ez attól függ, hogy mely népélelmezési intézmények kapcsolódnak bele rentábilis fizetés mellett. Az élelmiszerkészletek biztosítása dolgában most folytatunk tárgyalásokat Folkusházy tanácsnok úrral, hogy a közélelmezési ügyosztálytól kapjuk meg, amire szükségünk van. Kétségtelen azonban,, hogy a központi konyha megnyitása előtt legalább hat hónapra készleteket kell magunknak biztosítani. Megemlítjük még, hogy a központi konyha céljaira gyűjtés utján 400.000 korona gyűlt egybe, mig az Országos Hadsegélyző Bizottság 120,000 koronát adott. A főváros erre a célra ingyen bocsátotta rendelkezésre az Üllői-ut és Hungária-körut sarkán levő közel 3400 négyszögöles telket. A hatalmas konyha helyiségéhez, melyben 20 darab 400 literes gőzfőző-üst és 2 nagy takaréktiizhely nyer elhelyezést, sorakozik a tésztagyártó-gépszoba, tésztaszáritó-szoba, mosogató-helyiségek, munkaterem, zöldségraktár, élelmiszerraktár, húsvágó, hűtő- szoba, napi 10.000 darab hurka gyártására felszerelt hurkagyártó-mühely, napi 2000 kg. kenyér gyártására alkalmas sütöde, a szükséges személyzet és irodahelyiségek, az alacsony nyomású gőzfűtéshez szolgáló kazánház szénraktárakkal, termofor-raktár stb. Ez a konyha a modern íőzőtechnika minden vívmányát és az észszerű táplálkozás tudományának gyakorlati eicdn ér.yeit értékesítve legalább 20—30.000 adag ebédet lesz képes naponta előállítani Abban az időben nagy ínség látogatott el hozzánk. Buda város 4000 pengő forintot vesz kölcsön az ausztriai banktól, hogy ezen a pénzen gabonát vásárolhasson és azt megőröltethesse a polgárai számára. Később Buda, Pest és nemes, nemzetes Pest-Pilis- Solt vármegye bizottságot alapítanak, azért, hogy ez a bizottság „az első szükségleti élelmiszereknek igazságos mértékbeli kiszolgáltatására, különösen őrködvén a legcsekélyebb visszaéléseket“ nyomban bejelentse a kormánybiztosnak és megakadályozza azt, hogy ,,a szegényebb nép, mely kétszeresen sujtatik az élelmiszerek magas ára miatt, ezeket még csak igazságos mértékben sem kaphatja meg.“ Ennek a bizottságnak az volt a feladata, hogy gondoskodjék arról, miszerint „az élelmiszerek igazságos mértékbeni, lelki- ismeretes kiszolgáltatása, valamint a közönség erszényére számított zsarolások, s a keletkezhető drágaság célszerű eltávolítása tekintetében a két város megnyugtatására“ szükséges intézkedések megtörténjenek. Buda város ebbe a bizottságba, amelyet a régi Írások vegyes bizottmánynak neveznek: Jiirnböck János tanácsnokot, Gebhardt József választott községi szónokot küldi ki, megjegyezvén, hogy ez utóbbjit Ráth Péter választott polgár helyettesítheti. Ez a bizottság igen eredményes munkát fejt ki. néha naponkint is tanácskozik és ivekre terjedő előterjesztéseket tesz Szent-lványi VincéneK, aki nagyon szigorú rendelkezésekkel igyekszik elejét venni a drágaságnak és az élelmiszerekkel űzött visszaéléseknek. Hatalmas paksaméták foglalják magukban azokat az írásokat, amelyek az akkori mészárosok visszaéléseit szüntetik meg. Szent-lványi Vincének első rendelete öt pontba foglalva vet gátat a hússal űzött visszaéléseknek. Elrendeli a királyi biztos, hogy a mészároKétes értékű ingatlanok. Mennyit érnek a főváros szobrai? A főváros 1915. évi zárszámadásában, amely a napokban jelent meg, az ingatlanvagyonról készült leltárban 888.000 koronával szerepelnek a főváros szobrai és művészies kivitelű szökőkutjai. A szobrok részletezése és értékelése a következő: Szent István király szobra _ Szentháromság-szobor 6.000 Szent Gellért szobra Ybl Miklós szobra _ Széc henyi István szobra _ Széc henyi István-emlék _ Jóka i Mór szobra _ Istenhegyi honv édsiremlékkö _ Ko ssuth Lajos-emlék Istenhegyen — Greguss Ágost, Palota-út _ Erzsébet királyné-emlékkő __ Honvéd-szobor, a Dísztéren 72.000 Szűz Mária-szobor, a Kapucinus-templom oldalán 2.400 Szűz Mária-szobor, az Irma-téren — Millaclfer-féle szoborkút, a Corvin-téren 30.000 Mechwart András-szobor, Oszlop-utca 62.000 Hunyady János szobra az Albrecht-uton 10.000 Szent György-szobor, a Halászbástya főlépcsőjén _ Honvéd siremlékkö, a Bimbó-utca sarkán — Szentháromság-szobor, a Bécsi-uton 600 Szentháromság-szobor, a Flórián-téren 600 Arany János-szobor, a Margitszigeten Kalvin-téri szobros szökőkút 100.000 Nagy Kristóf a városház udvarán — Verbőczy István szobra, a Kigyó-téren Wesselényi-emléktábla, a Ferenciek-tem- plomán — Szűz Mária-szobor, a Szervita-téren 800 Petőfi-szobra, a Petőfi-téren 60.000 Pázmány Péter-szobor, a Kigyó-téren Szobor-szökőkut, a Vigadó előtt 10.000 Eötvös-szobor, az Eötvös-téren 80.000 Deák Ferenc-szobor 200.000 Széchenyi-szobor 120.000 József nádor szobra 80.000 Luczenbacher-féle majolika-vázák, a Jó- zsef-téren 1.400 Szarvas Gábor szobra, az Akadémia előtt 8.000 Salamon Ferenc szobra, az Akadémia előtt 8.000 Semmelweis-szobor — Veress Pálné szobra Andrássy Gyula szobra -— Vörösmarty Mihály szobra Markovits István-szobor, a Szabadság-téren — Két szökőkút, a gyárutcai parkban 12.000 Majolika-váza, a gyárutcai parkban 600 Irányi Dániel szobra, a gyárutcai parkban Szobros szökőkút, a városligei kiállítási utón — Nagy szökőkút, a városligeti köröndben Millennáris emlékoszlop — Anonymus-szobor. a Városligetben - 12.000 Washington-szobor, a Városligetben Pálffy János-szobor, a köröndön Zrínyi Miklós-szobor, a köröndön Bocskay-szobor, a köröndön Bethlen Gábor-szobor, a köröndön Zsigmond mérnök szobor, a Városligetben Gr. Károlyi Sándor-szobor, Városliget -— sok tartoznak fizetést adni a széklegényeknek, kötelesek ezek névsorát negyedévenkint a tanácsnak bemutatni, a legények csalásaiért ők felelősek, „a legkisebb mértékhiány miatt a törvényesen kiszabott 12 pft. bündijjal annyiszor, amennyiszer el fognak ma- rasztaltatni, a legények pedig elzáratással, sőt ismétlés esetén súlyosabb büntetéssel is fenyittetni és ha az efféle visszaélésben többször rajtaérett mesterséges megrögzött erkölcsi romlást fékezni és javítani ez szerint nem llehetne, az igazgató kormányszéknek teendő feljelentés folytán mlint javíthatatlan, mester- ségi joga elvesztésével büntetendő.“ Elrendeli a kormánybiztos ezenkívül azt, hogy ezentúl csak a csa- családtagoknak szabad a mészárszékekben kezelni a pénzt és úgy a városházán, mint a külvárosokban hiteles mértékeket állítanak fel azért, hogy ezeken a polgárok közül bárki a mészárosnál vásárolt húst „után- mérhesse.“ A mészárosoknak nem tetszett ez az intézkedés, különösen azonban nem tetszett az, hogy a vegyes bizottmány elrendelte a mészárszékeknek számmal való megjelölését is és kötelezővé tette, hogy minden mészárszék firmatáblájára köny- nyebb rendőri ellenőrzés miatt, Írják ki a számot. Ezért a mészárosok sztrájkolni akartak és a mészároscéh beadványt intéz mindkét város magisztrátusához, amelyik beadványban bejelenti, hogy „mesterségükkel a mészárosok felhagyva, a husvágást rögtön beszüntetni kívánják.“ A tanács közli a mészárosok fenyegető beadványát a helytartó-tanácscsal és másnap már itt van Szent-lványi Vince válasza, amely igen radikálisan orvosolja a bajokat. A tanácsnok mindenek előtt megállapítja, hogy a céh nem jelentheti be a mészárosok üzleteinek bezárását, mert minden mészá-
