Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-28 / 26. szám
6 Budapest, 1916 junius 28. dőlése következtében az ingatlanok értéke annyira emelkedett, hogy az eddigi törvényszerű legkisebb érték ma már az ingatlanok forgalmi értékét a legtöbb esetben meg sem közelíti. Ennélfogva a pénzügyminiszter a bélyeg- és illetékekre vonatkozó uj törvényjavaslattal az ingatlanok törvényszerű legkisebb értékének kiszámítását is újból szabályozni akarja. Budapestre vonatkozólag a javaslatban külön intézkedést találunk. E szerint a törvényszerű legkisebb érték, melyen*.alul az illeték alapjául szolgáló értéket megállapítani nem lehet, Budapesten a házbéradó alá eső ingatlanoknál a házbéradó alapjául szolgáló nyersjövedelemnek a 18-szoros összege. Az uj rendezés indokolására a pénzügyminiszter a közelmúlt évekből a következő ingatlanforgalmi statisztikát közli: Budapesten kizárólag házra vonatkozó ügyleteknél 1906-ban az összes vételár 45,616.572 K, atörv. legkisebb érték 37,482.943 K, a különbség 8,133.625 K, tehát 21.69 százalék; 1907-ben a vételár 44,892.565 K, a törv. legkisebb érték 35,269,428 K, a különbség tehát 2.7 százalék; 1908-ban a vételár 30,731,503 K, a törv. legkisebb érték 24,923.166 K, a különbség 5,808.337 K, tehát 23.3 százalék volt. Ennek átlaga: a vételár 40,413.546 K, a törv. legkisebb érték 32,556,845 K, a különbség 7,856,701 K, tehát 24.13 százalék. Ezek szerint a budapesti házak forgalmi értéke mintegy 24 százalékkal haladja meg a törvényszerű legkisebb értéket. Erre való tekintettel1 a pénzügyminiszter a törvényszerű legkisebb értékként a házbéradó alá tartozó nyers jövedelem 18-szorosát hozza javaslatba, ami a legkisebb értéket a tényleges forgalmi értékhez közelebb hozza. A Hungária biztositó zárszámadása. A Hungária Általános Biztositó Részvény- társaság rövidesen közzé fogja tenni múlt évi zárószámadásait, amelynek elkészítését az a körülmény késleltette, hogy a központban, mint a vidéki fiókoknál a tisztviselők javarésze hadbavonult. Az elemi osztály (tűz-, jég-, baleset-, szavatossági biztosítás) díjbevétele tetemesen emelkedett és miután a kárarány is nagyon kedvező volt, ezek az ágazatok jelentékeny üzleti felesleget adtak. Az éleibizto- sitási üzletben, amely eminens módon a háború jegyében áll. mint minden más életbiztosító társaságnál. itt is az előző évekhez képest némi visszaesés mutatkozik, kiváltképpen miután a társaság, amely fennálló biztosításaira nézve a legmesszebbmenő liberalizmussal vállalta a háborús kockázatot, tartózkodott a hadikockázattal egybekötött uj életbiztosítások felvételétől. Az igazgatóság az összes ágazatokban a háborús viszonyok által indokolt leírásokat fog a közgyűlésnek javasolni. Az idei tűz- és jégbiztositási üzlet erősen fejlődik; az eddig bejelentett jégkárok gyorsan elintéztettek és a megállapított kártérítési összegeket a társaság a szokásos őszi halasztás mellőzésével azonnal kifizeti. A Magyar Élet- és Járadék-Biztosító Intézet mint szövetkezet folyó hó 26-án tartotta meg 14-ik rendes évi közgyűlését, Széchenyi Aladár gróf elnöklete alatt az intézet Andrássy-uti házában. Az igazgatósági jelentés . és a mérleg adataiból kiemeljük, hogy az intézet a rendkívüli viszonyok dacára elég kedvező eredménynyel zárta üzletévé! 19.583 K 18 f nyereséggel. A részjegyek szelvényeinek 5°/o-al való beváltása után a fennmaradó nyereség 70°/n-át a biztosítottak nyeremény osztalékalapjához csatolták. Az 1906. évben belépett tagok másod-, az 1911. évben belépettek első ízben részesülnek a nyeremény felosztásában. A tartalékok alapszabályszerii dotációján kívül a megfelelő összegű leírások is megtörténtek. A közgyűlés hozzájárult az igazgatóság előterjesztéséhez, a felmentvényt' megadta és elismerését fejezte ki a vezetőségnek a nehéz időkben tanúsított óvatos és eredményes működéséért. A közgyűlés a napirenden levő választások megejtésé- vel ért véget. A Magyar Földgáz Részvénytársaság megalakulása. A Magyar Földgáz Részvénytársaság a minap tartotta a pénzügyminisztérium palotájában alakuló közgyűlését. A társaság alaptőkéje 27.000. 000 korona, amelyből 4 millió korona névértékű részvényt a pénzügyminiszter vesz át a társaságnak átengedett gázmezők- és ezen gázmezőkön már korábban eszközölt beruházások fejében; a többi 23.000. 000 K névértékű részvényt a Deutsche Bank vezetése alatt álló konzorcium 30 százalékos befizetés mellett veszi át. Az alapszabályoknak megfelelően alkotott végrehajtó-bizottságba az igazgatóság beválasztotta elnökül Stauss Emil Györgyöt, tagokul pedig Pohl Miksa bányatanácsost, Keller Frigyest és a pénzügyminiszter által kijelölt Teleki Arthur gróf nagybirtokost és Grünn János dr. miniszteri tanácsost. Az igazgatóság első ülésében egy hosszú lejáratú földgázszolgáltatási szerződést kötött a Magyar Általános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által alapított Magyar Nitrogé n-M ii t r á g y a g y á r Részvénytársasággal, amely vállalat összes nagy- mennyiségű földgázszükségletét a Magyar Földgáz Részvénytársaságtól kapja. Ezen földgázmennyiség szolgáltatásához szükséges fúrások részben már megkezdettek, a további beruházások folyamatban vannak. A magyar város és községfejlesztési r.-t. 1915. évi mérlege szerint a 86.691 K áthozaton kívül kamatokért 71.856 (71.921) K-t, jutalékokért és egyéb címeken 802 (583) K-t vett be, úgy, hogy bruttó bevételei 159.349 (157.859) K-t tettek ki. Kiadtak általános költségekre 75.422 (20.506) K-t, leírtak a berendezés értékéből 1251 (0) K-t. A mérleg 33.552 K tiszta nyereséggel zárul, az előző évi 91.254 K-val szemben. = cH magyar ß)ana = • • • A dunai forgalom fellendítése. A Rajnával és az Elbával összehasonlítva, a Duna eddigi áruforgalma aránylag csekélynek volt mondható. Ennek azonban nem az az oka, mintha a szállítandó áruk tömegei hiányoztak volna. Áru mindig nagy bőségben volt, csakhogy részben a vasútra tereltetett, részben pedig a magas dunai fuvardijak következtében a tengeren át vette útját. A jövőben az áruforgalom óriási mértékben növekedni fog. A balkáni fogyasztási piacokon, ahol eddig Anglia és Franciaország voltak az urak, Németország és Ausztria-Magarország fognak dominálni. Ennek természetes következménye pedig az lesz, hogy Törökország, Bulgária és Románia kivitele viszont mi felénk fog terelődni. Mindez a Duna forgalmát lényegesen meg fogja növeszteni. A dunai forgalmat az a körülmény is erősen emelni fogja, hogy az első békeévekben a tengeri hajózás nem lesz képes eleget tenni az óriási fuvarkeresletnek, miáltal a Feketetenger vidékéről nyugatra és vice-verza a szállítások nem a Közép- és Atlanti tengeren át, hanem a Dunán fognak lebo- nyoiittatni. Tekintetbe veendő az is, hogy a szükséges folyami hajókat sokkal rövidebb idő alatt lehet építeni, mint a nagy tengeri gőzösöket. A dunai ut használatának természetesen az első feltétele, hogy a fuvardíjak az eddiginél olcsóbbak legyenek. A mostani fuvardíjak magasak. A Dunán járó nagy hajóstársaságok kivétel nélkül drága adminisztrációval dolgoznak, ezenkívül régi és az üzemben sok költséget igénylő gőzösöket járatnak. Ezzel jár a gőzerőnek nem gazdaságos kihasználása, minthogy minden társaság csak a saját áruuszályait vontatja. Nagyon kívánatos volna, ha a társaságok nem fuvardij-kartellre, hanem gazdaságosabb és olcsóbb üzem folytatására egyesülnének. Kicsiny a hajók tonnatartalma is. Turnszeverin és Regensburg között túlnyomó részben 600 tonnás hajók járnak. Az 1000 tonnás hajók száma csekély, bár számuk az utóbbi időbén növekszik. Kézenfekvő dolog, hogy egy nagy hajó kis vízállás mellett is aránylag nagyobb rakományt vihet magáva, mint egy kisebb hajó. Természetesen a dunamenti államoknak part- és mederszabályozásokkal és a hajózási akadályok eltávolításával kell a nagyobb hajók akalmazásba vételét elősegíteni. Bajorországban már megkezdték az idevonatkozó munkálatokat. Magyarország a dévény—gönyői szakasz szabályozásával és a Vaskapu-csatorna létesítésével javította a hajózási viszonyokat. Figyelemreméltó Kvassay miniszteri tanácsos javaslata, aki amellett foglal állást, hogy a Duna medre Orsovától Budapestig olyképp mélyittessék, hogy a 3000 tonnás hajókkal való forgalom lehetővé tétessék. Végül meg kell valósítani a tervbe vett mesterséges viziutakat, elsősorban a Duna—Majna, Duna—Odera, Duna—Elbe és Duna—Tisza csatornát. A szénszállításra nézve különösen a Duna—Odera csatorna volna fontos. A Duna—Tisza csatorna kiépítése Budapestet a dunai forgalom központjává tenné és a fővároshoz való utat 400 km.-el rövidítené meg. Nagy jelentősége volna még a Duna—Száva csatorna kiépítésének is. A Duna most a centrális hatalmak és szövetségeseik érdeklődésének központjában áll. A hü fegyverbarátságban egyesült országok gazdaságilag csak úgy fogják egymást kiegészíteni, ha a központi block tengelyét: a Dunát a neki megfelelő szerephez juttatják. Ezért az összes dunamenti államoknak ez kell, hogy a jelszavuk legyen: „Most, vagy soha!“ A bajorok és Weiskirchner Budapesten. A Dunakonferencia előkészületei serényen folynak a városházán. A magyar érdekeltségek multheti értekezlete volt az első nagy lépés, amely után most már a nemzetközi előkészitő- értekezilet fog következni. A bajorok, mint a Fővárosi Hírlap megírta, junius 24-ike tájára jelezték Budapestre való érkezésüket. A bajorokkal egyetemben azonban itt akar lenni az előkészítő-konferencián Weiskirchner Richard bécsi polgármester is az osztrák városok képviselőivel együtt. A junius 24-iki dátum azonban Weiskirchnernek nem konveniált, mert bécsi agendái nem engedtek volna időt, hogy megjelenjék. Arra kérte tehát Bárczy polgár- mestert és a bajorokat, hogy néhány nappal halasszák el az előkészítő konferencia határnapját. Ez meg is történt és most már véglegesen el van intézve, hogy a bajorok is és Weis- kirchner is július 8-ikún érkeznek Budapestre, hogy részt vegyenek az előkészitö-tanácskozá- son, amelynek hivatása a Dunakonferencia határnapjának megállapítása és a határozati javaslat előkészítése. A junius 8-iki előértekezle- ten aligha lesznek itt a bolgárok és románok, akik azonban magára a konferenciára okvetlen eljönnek. Nyugalomban. Bulyovszky János min. tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium vízépítési ügyosztályának helyettes vezetője, hosszú és érdemes szolgálat után nyugalomba vonul. Uj gözhajózási engedményes. Az apatini halkiviteli társaság a kereskedelemügyi minisztertől engedélyt kapott, hogy a Dunán és mellékfolyóin gőz,- vagy egyéb géperejű hajóval árukat szállíthasson és vontathasson. Román Dunakonferencia? A „Die Donau“-nak jelentik Bukarestből, hogy a román dunamenti városok egy külön Dunakonferencia megtartását határozták el, minthogy a budapesti konferencián „egyelőre“ nem akarnak részt venni. A konferenciát azonban a bukaresti kormány erélyesen leintette, minthogy a rendezők csaknem kizárólag ántánt-provokatőrök voltak. Uj bajor gőzös. A Bajor Lloyd a háború alatt immár negyedik, nagy, modern vontatógőzösét állította üzembe. Az uj 1100 lóerős vontatógőzöst, amely egyelőre D. 4. jelzést kapott,- az aldunai hadi- szállításokhoz rendelték. Uj Dunahid. Mint a „Die Donau“ jelenti, a magyar kormány Visegrád és Nagymaros között egy uj Dunahid építését vette tervbe. Érdeklődtünk illetékes helyen a hir valódisága iránt és azt az információt nyertük, hogy ez a terv újabban ismét felmerült, de kivitele egyelőre nem aktuális. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. r A HENRY-ARENA (BAROKALDI VÁROSLIGET) Tulajdonos és az előadások vezetője Roschke Henry cirkusz-igazgató. Elsőrangú szórakozóhely és a legjobb családok találkozója. A cirkusz kellemesen szellőztetve. Dohányzás megengedve Naponta d. u. 4 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 723 órától csodására olcsó helyárak mellett a világ legkitűnőbb artistáinak közreműködésével. a hadsereg herkulese brilliáns sulyfogó jelenetében. WILLY PANTZE «-CSOPORT és még 25 kiváló attrakció. SIDI Julius l-én teljesen uj. szenzációs műsor. Hétköznapokon az utolsó előadás este 8 órakor, ~ \\ vasárnap és ünnepnapokon 9 órakor kezdődik. JJ Tőke György építési vállalkozó vállal kőműves és ácsmunkákat. TELEFON 175-62. Ipartelep és iroda: ül., Hungária-ftöriit 78. üárosi iroda: Ujpesti-rahparí 5„ I. em. 8.
