Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-17 / 20. szám
Budapest, 1916. május 17. Az Arteslának felmondták a szerződést. Az artézi kút vizét eddig, a fővárossal kötött szerződése értelmében az Artesia részvény- társaság kapta és azt szénsavval telitett palackokban Ilon a-á sványviz néven hozta forgalomba. Minthogy a város most házilag fogja ásványvizeit értékesíteni, az Artesiával kötött szerződését, amely ez év végén különben is lejárt volna, felbontotta és egyben gondoskodás történt abban az irányban is, hogy a részvénytársaság palackozott vizeinek címkéjén az „artézi“ elnevezést ne használhassa. Vállalkozás. A multheti tanácsülés az alábbi vállalkozási ajánlatokat hagyta jóvá: A központi vásárcsarnok ócska gépberendezését Fried Bernát és fiai kapták 15.000 K-ért; a Váci-uti villamos telep kazánjainak jókarbantartását a S c h 1 i c k-N i c h o 1 s o n r.-t. vállalta 33.028 K-ért; ugyanezen telep főgözcsővezetékének kicserélési munkáit a Láng L. r.-t. fogja elvégezni 32.075 K-ért; a kelenföldi áramfejlesztő telepre a Hans Klinkoff cég négy szénmérleget szállít 11.200 K-ért; a központi konyha telkének rendezését az Obendorfer József cégre bízták; a Simor-utcai iskola tetőfedését az Eternit-müvek vállalták 13.920 K-ért és ugyanott a bádogos munkákat aLangweilB. és fia cégre ruházták 15.380 K-ért; a Krisztináién templom renoválását 11.719 K-ért a Reise n 1 e i t n e r Lajos cég vállalta. Vidéki városok köréből. Győr város közgyűlése elhatározta, hogy városi temetési vállalatot létesít. A közgyűlés határozata alapján, a tanács megbízta a mérnöki hivatalt, hogy három hónai) alatt e tárgyban tegyenek javaslatot. Előrelátható, hogy a roppant drágaság és az anyagbeszerzés nagy nehézségei e kérdés megoldását a háború utáni időkre tolják ki. — Fiume városa legutóbb 12 waggon, Eszék városa pedig 20 waggon cukrot vásárolt a cukorközponttól. — Nagyvárad város élelmiszerüzeme újabban vajat és túrót is árusít. A vaj ára 9.60 korona kg.- ként, a túróé 1.60 korona. — Győrött városi kenyérgyárat akartak létesíteni. Mivel azonban az előirányzott összeget jóval felülmúlták az építési ajánlatok és mert a mai lisztjegy-rend- szer mellett: nem lehet a tervezett kenyérgyár lisztszükségletét biztosítani, azért bizonytalan időre halasztották el a gyár építését. Utépités és csatornázás. A székesfőváros tanácsa a II., Dara-utca és az óbudai csatorna szivattyútelep terének niakadam-rendezésére a K r ausz és Gribiczer cégnek 14.277 K-val, az Üllői-ut egy részének rendezésére, illetve csatornázására a Meló c c o Péter cementár ugyár és építési vállalat r.-t.-nak 55.447 K-val beadott ajánlata mellett döntött. A VII. kerületben végzendő útépítési munkálatokra a tanács újabb versenytárgyalás megtartását rendelte el. A The Neuchatel Asphalte Company Limited, amely telivér angol vállalat, budapesti telepén 51.649 korona veszteséget mutatott ki az 1915. év eredménye gyanánt, mig a magyarországi üzlet előző évi mérlege sem nyereséget, sem veszteséget nem tüntetett fel, a londoni'főüzlet pedig 1914-ben 42.525 font sterling nyereséget ért el. Itt említjük meg, hogy a székesfőváros a vállalattal minden üzleti összeköttetést megszakított és csakis a szerződésszerű javítási munkálatokat végezteti vele. Lysoíorm az egészség megőrzője. Kultur-ember ma már nélkülözhetetlen kincsévé avatta a L y s o- f o r m-f e r t ő t 1 e n i t ő-s z e r t, a Lysoíorm- szappant és a ■ Lysofor m-s z á j v i z e t. A Lysoform-gyártmányok biztos elfojtói a járványos betegségeknek és elejét veszik a ragályok terjedésének. Beketow-cirkusz. A cirkusz e hó 16-án uj miisort mutatott be, mely a közönségnek nagyon tétszett. Un than, a kéznélküli művész, Marion a csodálatos gondolatolvasó, L e r-n a nővérek plasztikus jelenete, N y á r a i kisasszony, a magyar modern illuzionistanő, elsőrangú attrakciók. A cirkusz előadásait, a közönség általános kívánságára félórával később kezdik. Az esti előadások fél 9 órakor, a vasárnap és csütörtök délutáni előadások fél 5 órakor, a szombat délutáni előadások egynegyed 6-órakor kezdődnek. Próbálja ki szerencséjét a hírneves Benk ö- bank részvénytársaságnál, Budapest, VI., Andrássy-ut 60. Lehet, hogy ez-vél etlen önnek szerencsét hoz, hiszen köztudomású, hogy Benkő sorsjegye Bankó! „A Méltóságos asszonyában, mely a „Milliók Könyve“ regényvállalat legújabb (11-ik) kötete, Szomaházy István továbbszövi a kis Lehmann Vilma bájos szerelmi történetét és a kis irógépes kisasszony mint a nagy pénzfejedelem gazdag és ünnepelt úrnője tűnik elénk. A regény ára 24 fillér. Henry-aréna. Budapesten ma már közbeszéd tárgya, hogy kedélyesen szórakozni csak a Henry- arénában lehet. Aki délutánját, vagy estéjét kellemesen akarja eltölteni, az ne mulassza el és keresse föl a Henr y-a réná t, amelynek gazdag műsora valóban szenzációs, a .beléptidijak pedig rendkívül mérsékeltek. • • • Szemle Állásfoglalások a kiegyezés kérdésében. — Magyarország gazdasági ellentálló ereje. — Valutánk javulása. Tisza István egy fővárosi estilaphoz intézett levelében azt írja, hogy Magyarországon sokan vannak — köztük természetesen ö maga is, — akik a közös vámterületet jó kiegyezés keretében továbbra is fentartani kívánják. A miniszterelnökkel egyidejűleg két vezető gazdasági érdekképviseletünk is állást foglalt ebben a kérdésben. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a napokban tartott gyűlésén határozati javaslatot fogadott el, melyben kimondja, hogy a vámterületi különválást a háborút követő években sem kívánatosnak, se időszerűnek nem tartja. Ezzel szemben az Országos iparegyesület a kormányhoz intézett felterjesztésében az önálló vámterület megvalósítását követeli. A kormány nyilvánosan még nem precizirozta álláspontját a kiegyezés kérdésében. Nem is tehette addig, amig az idevonatkozó tárgyalások folyamatban voltak. Úgy Játszik azonban, hogy most már az alapvető kérdésekben megegyezés jött létre. Ezt engedik sejtetni a miniszterelnöknek nem hivatalos formában tett nyilatkozatai, valamint az osztrák sajtó félhivatalos közlései is. De megerősítik ezt a budapesti haute finance köreiben elterjedt hírek is, melyek szerint a kiegyezés nagyjában véve a i*égi alapokon perfektuálva van. Ha ez igaz, akkor a kormány szerintünk helyesen cselekedett. Mi ugyanis azt tartjuk — és ezt az álláspontunkat már több Ízben kifejtettük, — hogy a mostani komoly idők, amikor az egész nemzet erkölcsi és anyagi erejét a háború szolgálatába állította, kívánatossá teszik, hogy a monarchia két állama közti gazdasági kapocs meg ne lazittassék. A népek most folyó titáni küzdelmében Magyarország és Ausztria úgy politikailag, mint gazdaságilag egymásra vannak utalva és a győzelmet, melyre bizton számítunk, egyesült erővel kell kivinunk. E mellett azonban nem szabad lekötnünk kezeinket, hogy igy teljesen szabadon rendelkezhessünk magunk abban a nagy gazdasági evolúcióban, mely a háború után következni fog. A monarchia a háború alatt bámulatba ejtette a világot imponáló katonai és gazdasági erejével. Különösen Magyarország gazdasági ellentálló ereje az, amelyen az ántánt kiéheztetési kísérletei csúfos kudarcot vallanak. Hogy melyek ennek a gazdasági erőnek a tényezői, azt számszerű adatok illusztrálják Fellner Frigyes dr. most megjelent ,,Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme“ cimii munkájában, melyet az Akadémia adott ki. A nagy alapossággal és szaktudással irt tanulmány a világgazdasági irodalomban úttörő munkát képez, melylyel a tudományos kutatás terén Magyarország a többi kulturállamoknak valósággal irányt mutat. Helyünk nem engedi meg, hogy az értékes könyv tartalmával bővebben foglalkozzunk, és csak azt akarjuk kiemelni, hogy a szerző a nemzeti jövedelem becslését — a gazdaságstatisztika legnehezebb problémáját — szerencsés kézzel oldotta meg. A nemzeti jövedelem becslésére vonatkozó kísérleteknél matematikai pontosságról természetesen nem lehet szó. De ha az eredmény megközelíti a tényleges állapotot, úgy elértük azt, amire a tudomány e kérdésnél törekszik. Fellner Magyarország és Ausztria évi nemzeti jövedelmét 19‘3 milliárd koronára becsüli. Ezenkívül a személyes szolgáltatásokból eredő jövedelmet 2’7 milliárdra teszi. Egy olyan államterületet, melynek nemzeti munkája és termelése ekkora tiszta jövedelmet hajt, nem lehet kiéheztetni és gazdaságilag tönkre tenni! A koronavaluta emelkedett Svájcban és Hollandiában, viszont az idegen fizetési eszközök árfolyama nálunk napról-napra hanyatlik. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, melyet első sorban a Deviza-központ működésének kell tulajdonítanunk. Ez az uj intézmény határozottan bevált és csak az a kár, hogy az illetékes körök már előbb nem gondoltak a devizapiacnak hasonló irányítására. A monarchia gazdasági életét sok bajtól óvhatták volna meg. Másrészről mindenkinek be kell most látni, hogy túlzottak voltak azok az aggodalmak, amelyeket sokan valutánk minősége iránt tápláltak. Lassankint rájövünk arra, hogy a valutánk jóságának a kritériumát még se képezheti a koronának időleges külföldi kurzusa. Mert végeredményében a mi pénzünk értéke mégis attól a munkától és termeléstől függ, melyet egy 55 millió lakossal biró államszövetség létrehoz. Már pedig Ausztria magas fokon álló ipari termelése és Magyarországnak bőséges mezőgazdasági és e mellett intenzív ipari produkciója a koronavalutának biztos és megrendithetlen alapjait képezik. Különben is közgazdasági alapigazságként tanítják, hogy a megromlott valuta magában hordja megjavításának elemeit. A fogyasztást megszorítja, a termelést fokozza, a behozatalt apasztja és a kivitelt erőlteti. Ez történik most nálunk is. Ha pedig ebbe a folyamatba az államhatalom és a termelők megszervezettsége még irányitóJag és erősítőén is belenyulik, akkor mindezek a hatások még erőteljesebben és még gyorsabb ütemben következnek be. Központosítják a H. T. hivatalait. A Had itermény részvénytársaság folyton terjeszkedő hivatalai most több Nádor-utcai bérházban vannak elhelyezve. Ez a széttagoltság rendkívül hátráltatja az adminisztrációs munkálatokat és a vezetőség már régebben elhatározta, hogy az összes hivatalokat egy helyre koncentrálják. Értesüléseink szerint a kérdés célszerű megoldása már útban van, a H. T. tárgyalásokat folytat a Palatínus r.-t. Szalay- utcai házcsoportjának a kibérlése iránt. A bérletet öt évre fogják megkötni, amiből aztán arra is lehet következtetni, hogy a H. T. háború után is fenmarad. Átszervezik az Adria tengerhajózási vállalat budapesti igazgatóságát. A háború kitörése után az Adria tengerhajózási r.-t. fiumei igazgatósága beszüntette működését és E i d- litz Hugó vezérigazgató, valamint Kemény Ödön cégvezető-főtitkár és a tisztviselők nagyrésze a budapesti igazgatósághoz helyezték át hivatalukat. Újabban azonban az Adria több hajóját ismét beállították a forgalomba, főleg partmenti járatokat tartanak fel velük, minélfogva a fiumei igazgatóság is megkezdte működését. Eidütz vezérigazgató már átvette hivatalát, Kemény Ödön pedig június elején fog visz- szatérni Fiúméba. Értesülésünk szerint háború után a budapesti igazgatóságot is reorganizálni fogják és a hivatal élére igazgatói minőségben Kemény Ödönt fogják állítani. Gazdát cseréj a Menetjegyiroda. Az Idegenforgalmi- és utazási vállalat r.-t. részvényeit — mint jó forrásból értesülünk megvásárolta a Magyar Bank és Kereskedelmi r.-t. A vállalat alaptőkéje 800.000 korona. A részvényérdekeltség cseréje a Menetjegyiroda vezetését nem érinti: Gálos Kálmán vezérigazgató továbbra a vállalat élén marad. Igazgatóváltozás a kőbányai gőztéglagyárnál. Szakkörökben befejezett tényként tárgyalják, hogy Bálint Béla, a kőbányai gőztéglagyár ügyvezető-igazgatója, rövid időn belül megválik a vállalattól. Bálint Béla 15 éve áll a gyártelep élén és mellette még egy ügyvezető-igazgató működött. A téglagyárat a Bálint-család alapította és ezért feltűnést keltett mindenütt Bálint Béla távozásának hire. Információnk szerint Bálint Bélának differenciái támadtak a téglagyárat finanszírozó Magyar Bankkal egy közös alapításnak, a Prometheus bányavállalatnak ügyeiből kifolyólag és a differenciákat nem sikerült elsimítani. A hadsegélyezési adó Budapesten. Az 1914. XLVI. t.-c. értelmében tudvalevőleg a 20,000 K-t meghaladó jövedelmek után hadsegélyezési adó vettetett ki. A pénzügyminisztérium most közzétett kimutatása szerint Budapesten 1915-ben 5531 adóalanyra 261.254,974 K adóköteles jövedelem után 11.208,779 K hadsegélyezési adót vetettek ki. Megadóztatott 20,000 K jövedelem után 99S adóalany, 20,000 K-tól 30,000 K-ig való jövedelem 2216 adóalany, 30,000 K-tól 40,000 K-ig 772 adóalany, 40,000 K-tól 60,000 K-ig 715 adóalany, 60.000 K-tól 80,000 K-ig 311 adóalany, 80,000 K- tól 100,000 K-ig 142 adóalany, 100,000 K-tól
