Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-10 / 19. szám

Budapest, 1916. május 10. szerte érezhető. A vidéki városok egész sora az uzsora letörése végett, olcsó szappant vásárolt Ausztriában, de sajnos nagy báj, högy az osztrák kormány újabban jiein, enge.di kivinni a szappant. A magyar kormány interveniálni fog az osztrák kormánynál; - hogy • az elszállítást engedéyezze. Pozsony váro.sa, konvertálni fogja 4,800.000 ko­ronát1 tevő folyós zárni a kölcsüneit. Ajánlatot tet­tek a városnak, hogy 6,000.000 névértékű (nettó 5.220.000 korona) 4 és félszázalékos kötvényt ad­nak 87 Koronás árfolyamon 50 évi törlesztésre *záza,lék kamat mellett. A közgyűlés legkö­zelebb dönt ebben az ügyben. Beketow-cirkusz. A bulapesti közönségnek egyik legkedveltebb nyári szórakozó helye a Beketow- iir k it.s z, amely az idén, megnyitása óta, napon a zsúfolt ház előtt játszik. A kiváló megnyitó miisor már csak e hó 16-ig látható, tizenhatodikén uj attrak­ciók mu.atkoznak be a'cirkusz közönségének. Szeded vágóhidjának jövedelme. Szeged vá­ros javadahői* bizottsága legutóbb ülést tartott, amelyen BaM)gfii Károly pénzügyi tanácsos a vá­ros jövedelmének újabb csökkenéséről tett jelen­tés,U Az év első negyedében a város javadal ml bevétele ’829:000 koronát tett ki, ami a tavalyi 430.000 koronával szemben majd százezer ko­ronás redukciót eredményezett. Örömmel közli azonban.a beszámoló a vágóhíd jövedelmének feltűnő szaporodását: ez a többlet főkép azé ex­portcélokra történt nagymérvű vágatások ered­ménye, amely 29.000 K többletjövedelmet hózott a ^ö^égi'Vágóhídnak. Ami azonban örvendetes a városi háztartás pénzügyi szempontjából, épen nem kecsegtető a város közönségének közélel­mezését illetőleg, mert a levágott sertések és marhák nagy részét 'á Magyar élélmiszerszállitó r.-t; Szegedről 'elszállította és a cíviseknek nem maradt egy.ébb, mint az a sovány tudat, hogy a városi’pénztár jövedelme a vágyásokból befolyó összegek révén megszaporodott. Húsban és zsír­ban azonban ott is époly Ínséget szenved a pol­gárság, mint Budapesten.-Próbálja ki-, szerencséjét a hírneves Be n ká­ba n k részvénytársaságnál, Budapest VI., Andrássy-ut 60. Leheg hogy ez véletlen önnek szerencsét hoz, hiszen köztudomású, hogy Benkő sorsjegye Bankót " !• Henry-aréna. A gazdag • műsor, amely annyira megnyerte a közönség tetszését, még csak néhány napig látható. Minden előadáson zajos tapsokat arat­nak:' a 'világhírű W'ilTy P a n Vitt r-csoport, Jaft- d r o és Emilia, a kiváló ekviriblisták, a Henry- csoport csodás lovasmuta'ványa: A puszta gyermeke, azonkívül a remek balletkar, a merész tornászok és a kacagtató Augusztok. E hó második felében remek, uj műsor lesz. Hol van a sorsjegy? Ez a cime egy igen érdekes játéknak, melyre vonatkozplag a Dörge Frigyes bank r. t. Budapest, Kossuth Lajos-utca 4., díjtalanul és portó'menteseu ad felvilágosítást. Levelezőlap ele- genlő.­„A Méltóságos asszony“-ban. mely a „Milliók Könyve“ regényvállalat legújabb (ll-ik) kötete, Szomaházy István továbbszövi a kis Lehmann Vilma bájos szerelmi történetét és a kis irógépes kis­asszony mint a nagy pénzfejedelem gazdag és ünne­pelt, úrnője .tűnik, elénk. A regény ára 24 fillér. Egy millió vagy 800,000 vagy 700.000 600.000 400.000 200.000 100,000 90.000 80.000 70.000 60.000 50,000 Ha még nem nyert nagyobb összeget, rendel­jen az alábbi szerencse­sors­jegyekből 50254 96300 33632 48543 45870 17436 34128 3952 53760 53769 75526 92526 75543 92532 9161 32917 koronát nyerhet a május 24-én kezdődő uj osztály­sorsjátékban. sors­jegye Bankó! Hivatalos árak: V» I V, I V» 1,50|3.-|6.— j/T 12.­koro n a Benkő Bank részv, társ. Budapest, Andrássy-ut 60. szám. • • • A Dunakérdés, mint gazdasági probléma. ' A Dunaprobléma politikai jelentőségével la­punk más helyén foglalkozunk. Itt kizárólag a gazdasági szempontokat kívánjuk kidomborí­tani. Egan Ede adatai szerint a Duna és hajózható mellékágainak, folyóinak és náinak virtuális parthossza: összes csator­Magyarország területén 5199 km. 55‘5 °/o Románia területén . 1999 „. ' 20‘5 „ Ausztria területén . , 1026 „ 10‘5 „ Szerbia-területén 607 „ 6‘2 „ Bulgária területén 403 „ 4’6 „ Németország területén 306 „ 3‘2 Oroszország területén 165 „ 1*5 Összesén 9732 km. 106 °/o Ezeknek a számoknak az alapján matemati­kailag is megállapítható, hogy-a dunai hajózás szempontjából a vezér szerep Magyarországot illefi meg. A háború még tart és a béke feltételeit még nem ismerhetjük. Azt azonban már tudjuk, hogy a mostani titáni küzdelem egy erőteljes középeurópai . államcsoportot fog eredmé­nyezni, melynek a Duna fogja a tengelyét ké­pezni. Ennek a tengelynek a közepén pedig Ma­gyarország fekszik ... Ezt a kedvező földrajzi fekvést Magyaror­szágnak nemcsak1 politikailag, de gazdaságilag is ki • kell használnia. Hogy ‘ pedig ezt meg­tehesse, áldozatokat is kell hoznia. A vezető­szereppel nagy kötelezettségek is járnak, me­lyeket minden körülmények között teljesítenünk kell. Gazdasági szupremáciánkat a Dunán csak úgy teremthetjük meg, ha a magyar Duna hajó­zási forgalmát minden eszközzel előmozdítjuk. Ezt a kérdést eddig teljesen elhanyagoltuk. Furcsa dolog hallani, de számokkal bizonyított, tény, hogy Magyarországnak a Dunán arány­lag a legkisebb forgalma van, dacára annak, hogy a dunai államok közül Magyarország, a leghosszabb dunaparttal rendelkezik. Ennek az is egyik oka, hogy a magyar állam éveken át Fiume kedvéért csak a: tengeri forgalmat szubvencionálta és az államvasutak áruforgal­mának emelése érdekében valóságos versenyt folytatott a viziutakkal azáltal, hogy," a máv. egyes tarifáit az önköltség határáig szállította le. Később az illetékes körök szakítottak ezzel a hibás politikával és a folyamhajózásra na­gyobb figyelmet kezdtek fordítani. Az uj poli­tika eredménye volt a M. F. T. P. fejlesztése és a vizszabályozási és csatornázási munkála­toknak nagyszabású alapokra való foganatba vétele. Mindez azonban nem elég arra, hogy Ma­gyarország vezérszerepét a dunai hajózás kér­désében gazdaságilag is biztosítsuk. A dunai hajózás fejlesztésére sürgősen szükségesnek mutatkozik a budapesti kikötő, a Duna-Tiszacsatorna, a Duna-Szávacsatorna és a budapesti körcsa­torna kiépítése. Ezenkívül kötelezettséget kell vállalnunk arra, hogy a Vaskapu-csatornát egészen ki­építjük, úgy, hogy a hajóknak nulla vízállásnál is 2 méter mélységet biztosítsunk. Mert az tény, hogy az aldunai munkálatoknak az ere­detileg tervezett mértékig való be nem fejezése a hajózásra nézve sok tekintetben kedvezőtlen helyzetet teremtett, Másrészről azonban Magyarországnak is vannak kívánságai, amelyeknek teljesítését fel­tétlenül követelnie kell. Az első postulatom az, hogy a dunai hajózást teljesen szabaddá kell tenni és evégböl Romániát rá kell bírni arra, hogy a hajózást korlátozó intézkedéseket fel­függessze. De ugyanezt kell követelni Ausztriá­tól is, mely a magyar hajózási társaságoknak folyton nehézségeket okoz. Amig Magyaror­szág az úgynevezett áuna-dktát mindig a leg- lojálisabban tartotta be és az osztrák és kül­földi hajósíársaságoknak ugy • a fővárosban, mint a vidéken legalkalmasább partokat és ki­kötőhelyeket bocsátott rendelkezésre, addig 5 Ausztriában a magyar hajózási vállalatoknak a legnagyobb nehézségekkel kell megküzdeniök. Így a M. E. I. R.-nak csak 19 évi harc után sikerült Linzben alkalmas kezelési helyre szert tenni. Bécsben a M. E. T. R. és a többi magán­hajózó vállalat csak Wien-Donauquaibahnhof állomáson eszközöltetheti átrakási szolgálatát és éppen ezen állomás díjtételei drágábbak a többi bécsi átrakási állomás tarifáinál. A ma­gyar kormánynak oda kellene hatnia, hogy az uj kiegyezési szerződésben a magyar belhajó- zás részére az osztrák dunarészen a tariíális egyenlő elbánás biztosíttassák. A vámterület minden belhajózási vállalatának meg kell en­gedni, hogy a vámterület belvízi közlekedési vonalainak bármely pontján raktári helyisége­ket építhessen és átrakási szolgálatot létesít­hessen. A kiegyezési szerződésben ki kellene kötni azt is, hogy a vámterület minden -egyes yasutja köteles az átrakási forgalomban a ma­gyar eredetű árunak ugyanazokat a refakció- kat rendelkezésre bocsátani, mint aminőí ugyanabban a viszonylatban az ugyanoly áru­osztályba tartozó külföldi árunak engedélyez. Lojális megegyezésre kellene jutni a belvizek személyforgalmára nézve is, oly értelemben, hogy a magyar dunarészen az elsőbbség a M. E. T. R.-t illesse meg. Végül kívánatosnak tartjuk, hogy megszűn­jék az a szégyenletes állapot, mely szerint a szignatárius hatalmak (köztük Anglia és Fran­ciaország) a dunaparti államok szerződéseibe beleszólhassanak. A központi hatalmak blokkjá­nak gondja lesz arra, hogy a békeszerződésben a dunaparti államok részére biztosítsa azt a jo­got, hogy a dunai hajózást tetszésük szerint szabályozhassák. Gazdát cserélő nagybirtok. Pólyák Henrik, bácskai nagybirtokos a napokban megvette Petánovits József Fehér megyében fekvő, Tük­röspuszta nevű, 800 katasztrális hold területű birtokát 831.000 koronáért, felszerelés nélkül. A fundus instruktus további 3—400.000 koronába kerül. Petánovits, aki most megvált a birtoktól, valóságos példányképe a salfe-mademen-nek. Vasmegyéből, Vörösvárról került Budapestre és a pincérfiuságon kezdte meg pályafutását. Ké­sőbben az Andrássy-uti Süssenbeck-féle vendég­lő (a Párisi nagyáruház helyén volt) üzletveze­tője, majd a tulajdonos elhalálozása után a ven­déglő tulajdonosa lett. Ettől kezdve gyors iram­ban haladt a vagyonosodás utján: felépítette a Metropole-szállodát, birtokot vett, versenyistállót tartott. Virilis jogon tagja volt a város törvény- hatóságának is. Az utóbbi időben azonban Peta- novits már, ugy látszik, a nyugalomra vágyott. Szállodáját bérbe adta, a verseny-istállót be­szüntette és most a birtokát is eladta. A tavasz- szal, mert megszűnt a virilis joga, törülték a tör­vényhatósági bizottsági tagok sorából is. Magyar-bolgár bank. Pancse Doreff, a volt bolgár főkonzul, mielőtt elhagyta Budapestet, bizalmas ismerőseinek kijelentette, hogy az őszszel ismét visszatér a fővárosba, a nyarat pedig arra használja föl, hogy már régebben kidolgozott tervét megvalósítsa: bolgár-magyar bank részvénytársaságot alapit Szófia és Buda­pest székhelyekkel. Az intézet három millió ko­rona alaptőkével létesül és Pancse Doreff az alapitó pénzérdekeltséggel már megállapodott. A volt főkonzul, aki egyik leggazdagabb földbirto­kosa Macedóniának, szintén jelentékeny összeg­gel vesz részt az alapításban, amelynél egyik vezető pénzintézetünk is érdekelve lesz. A bu­dapesti központ vezérigazgatói állását Doreff magának tartja fenn. Tizenkét waggon ementháli sajt. Több buda­pesti sajtnagykereskedő már hetek előtt össze­sen 12 waggon ementháli sajtot vásároltak kül­földön. A sajtos waggonokat a budapesti el­mekre el is indították, de közben a német kor­mány rendeletet bocsátott ki, amely szerint a Németország területét érintő sajtküldeményeket közszükségleti célokra lefoglalták. Mihelyt ez tudomására jutott a „Budapesti sajt- és vaj- nagykereskedők egyesületéinek, Bogdányi Mór elnökük és Pottersmann Leó titkáruk utján eljártak az illetékes hatóságoknál és kieszkö­zölték, hogy a 12 waggon sajtot a német kor­mány a Haditermény részvénytársaságnak ki­adja. Ilyenformán a sajt-küldemény rövid idő alatt megérkezik Budapestre és a Haditermény r.-t. azt az illetékes kereskedőknek ki fogja szol-

Next

/
Thumbnails
Contents