Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-26 / 17. szám
4 99 Budapest, 1916- április 26. Vázsonyi levele a főváros házbérkrajcár jövedelméről. Egy nagyobb vidéki város programmjába vette, hogy életbelépteti a házbérfillért. Az illető város tisztviselői között mozgalom indult meg az uj adó ellen, mert a tisztviselők köz&gi terheket nem viselnek, a házbérfillér azonban őket is sújtaná. Vázsonyi Vilmoshoz fordultak tehát, aki a következő levélben közölte véleményét a házbérfillérröl: „A házbérkrajcár Budapest háztartásában régóta szerepel. Ha jól tudom, csakhamar az egyesítés után keletkezett. Ezen a címen az 1916. évi költségvetésben 7,200.000 koronára tervezeti bevétel van felvéve, még pedig az 1915 évre bevételezett 211.868.150 házbérjövedelem minden koronája után 3.4 fillér. E ház- bérkrajcárnak ugyanis két tétele van; az egyik tétel a közszükségletek fedezésére minden egyes korona után három fillér, a másik a házi szemét kihordásának költségére minden egy korona után 0.4 fillér. Minthogy a házbérkrajcár Budapesten már jóformán kezdettől fogva fennáll, dacára annak, hogy alapjában véve lakásadó jellegével bir, most már nem érezhető. A házbérkrajcárt ugyanis a háztulajdonos tartozik beszedni és beszolgáltatni és igy a házbér magasságában kellene mutatkoznia, mint a házbéradónak. Az ingatlant terhelő adóknak és terheknek az a sajátszerűségük, hogy amennyiben hosszabb idő óta állanak fenn, már nem befolyásolják a lakáspiacot. Ha például a háztulajdon kedvező konjunktúrája mellett elengedtetnék ma a házbérkrajcár, annak összege nyomtalanul tűnnék el az Oerus torkában. A háztulajdonost ugyanis, ha kedvező a konjunktúra, ez egyáltalában nem bírná rá arra, hogy a házbéreket megfelelően leszállítsa. Egészen más a helyzet ott, ahol a házbérkrajcárt mint uj adónemet akarják behozni. Ott ez a lépés, mihelyt a konjunktúra megengedi, kétség nélkül a házbérek emelésére fog vezetni. A forgalmi életnek t. i. az a sajátszerűsége, hogy a terhek áthárítása mindig mértani haladvány arányában történik. Az áthárító sohasem elégszik meg azzal, hogy pontosan az,t az uj terhet hárítsa át amely őt érte, hanem kétségtelen tapasztalatok szerint az uj terheken még nyerészkedik. Így történt pl. Budapesten, amidőn a községi adópótlékot 25 százalékról 33 százalékra emelték fel, hogy ezáltal rendezhessék tisztviselőink fizetését. A többletteher a háztulajdonosokra nézve még egy millió koronát sem ért el, dacára ennek a háztulajdonos ezen emelés, ezen tehertöbblet ürügye alatt, kedvező lévén a konjunktúra egy a tehertöbblet tízszeres összegét jelentő házbéremeléssel felelt. Képzelhető azonban a házbérkrajcárnak olyan rendszere, amely a gyermeket a maga nevén nevezi meg és azt, mint lakásadót hozza be. Ez valamelyes, bár nagyon gyatra és fogyatékos szurrogátuma volna a községi jövedelmi adónak. Gyatra és fogyatékos azért, mert a nagy lakás nem jelent mindig nagy vagyoni erőt, mert néha mellékkörülmények kényzeritik a polgárt arra, hogy nagyobb lakást tartson, mint pl. nagy család stb. és kisebb lakásu ember gyakran vagyonosabb, mint a nagylakásu. E rendszernek, a közvetlen lakásadónak mégis megvan az az előnye, hogy a kislakások ilyenformán a lakásadó alól mentesithe ők és a legnagyobb lakások, amelyek már kétségtelen vagyoni erőre vallanak progresszive adóztathatók meg. Hogy ilyen módon lehet-e olyan bevételre szert tenni, amelylyel foglalkozni érdemes, ez számítások dolga. Az olyan adó ugyanis, amely vékony eredményű, teljesen haszontalan, mert nem éri meg a fáradságot, az izgalmat, a kezelést és az ilyenekre áll az a triviális kupié refrain: man regt sich auf und hat nichts davon.“ Husvét a menedékhelyeken. Látogatás a pesti nyomor tanyáin. Szombat este a front mögötíi országrészekben ünnepre gyulladtak ki a lámpák és ünneplőbe öltöztek az emberek. És mikor mindenki ünnepelt, hangosan örült a húsvéti napoknak, voltak széles, fehérre meszelt szobák, ahová a bánat barna árnya költözött. A hajléktalanok menhelyén szomorúság tanyázott, nem volt piros tojás, nem volt ünnepi kalács. Csöndben, bánatosan ültek az emberek ágyaik szélén, a plafont nézték, az ablakon kérész ül bámulták az égen gyűrűző felhőket és nagyon szomorúak voltak. Végigjártuk husvét előestéjén a budapesti hajléktalanok menhelyeit. Az Angyalföld i-u ton levő menhelyen száznegyven hajléktalan gubbasziott árván, összebújva. Néhány asszony imádkozott egy sarokban, egyikük félig hangosan olvasta az imát, a többi csöndesen, térdepelve mormolta utána. Beszéltünk Pintér György gondnokkal: —Száznegyvenen alszanak ma nálunk, — mondotta, majdnem mind ugyanazok, mint máskor. Az aicukat is ismerjük, hiszen többnyire régi lakóink akik úgy hozzánk szoktak, hogy el se tudnának menni innen. Békéb.m háromszáz ember lakhatott itt, de a háború kitörése óta nagyon megfogyott a mi par.ájaink száma. Húsvéti ünnepet nem rendezünk, mert máskor sem szoktunk, most pedig a háborúban különösen nincs alkalmunk és pénzünk ilyesmire Az Alföld i-u teán Ováry Máté gondnok elmondotta, hogy kétszázkilencven ágy van a menliázban, de husvétkor százötvenketten vették csak igénybe. Ünnepséget: itt se rendeztek. Árván, elhagyatottan, csöndben imádkozva ünnepeltek a szegény hajléktalanok. A R o tit e n b i 11 e r-u t c á n szokatlanul sokan aludtak husvét éjszakáján. Kilencvenhét ágy van ezen a menhelyen s kilencvenkettőnek akadt éjszakai lakója, ami a háború óta nem történt még meg. özvegy Janikovszky Jánosné gondnoknő kalácscsal kedveskedett a szegény hajléktalanoknak husvétkor. Elmenjünk a Szegé nyhá z-u teán levő men- helyre is, de itt a háború idejére kisegítő hadikórházar rendeztek be. Most sebesült katonákat ápolnak a hajléktalanok ágyain . . . A nyomor tanyái után elmentünk a szegényebb sorsú munkások palotájába, az aréna-uti N é p s z á 1 - lóba is. Ebben a hatalmas, kívülről ridegnek látszó köpalótában már kissé vidámabb volt a husvét. Szombaton este átöltözködtek a szálló lakói közül azok, akiknek ünneplőjük is van. A vacsorán, a minapi stájgerolás ellenére is, majdnem mind ott vol'.ak a lakók. Később, vacsora után, vig zene csendült föl a társalgószobákban; néhányan harmonikáztak, hegedültek, a többiek pedig halkan dudolgatva, velük örültek az ünnepnek. Kérdést intéztünk a szálló vezetőségéhez, hogy a minapi stájgerolásnak milyen a hatása? Csodálatosképen azonban a Népszálló vezetősége ridegen elzárkózott minden felvilágosítás elől. — Nemrégiben egy nyilatkozatunk miatt — mondották — kellemetlenségünk támadt, ezért nem adhatunk semmilyen információt. Véleményünk szerint a Népszálló vezetőségének nincs joga begombolkozni a nyilvánosság elől. Az ilyen eljárás bizonyára ellenkezik a polgármester és a szociálpolitikai ügyosztály felfogásával. A Népszálló nem magánvállalkozás, hanem a fővárosé s igy az ott történő események közérdeklődésre tarthatnak számot. Bejártuk a Népszálló szobáit. Rend, tisztaság mindenütt, az étkezőszobában friss fehér térítővel lebontott asztalok. Megszólítottunk egy öreg munkást, aki újságot olvasott, csöndesen, mialatt a többiek zenéltek, énekeltek. — Mit szól a drágításhoz^ öreg?' — Nem baj, — felelte, — mert még igy is sokkal olcsóbb, mint máshol. A szállónak aligha fog ártani a stájgerolás. A szegény, kispénzű munkások kénytelenek itt lakni tovább is. Ha lesznek, akik érezni fogják a drágítás hatását, úgy a munkások érzik majd meg. A Népszálló n m. i9SGMŐIWŐ1C Tüdővészes anyák életmentése A tiidővész elleni küzdelem során a főváros egészen uj területet talált az életmentésre. A társadalom, de maga az orvostudomány is, tanácstalan volt eddig számtalan esetben az olyan tüdővészes nőkkel szemben, akik családi esemény előtt állottak. Az egyik elpusztult éppen a szülés következtében, a másik viszont egyenesen a gyógyulás útjára jutott. Természetes tehát, hogy a baj különféle természete és a nők egyénisége összefüggésben van ezzel a kérdéssel. A legtöbb esetben nem tudták megállapítani a helyes utat és módot, hogy az ilyen tüdővészes anyákkal szemben milyen eljárást alkalmazzanak. Most a főváros az uj tüdővészes kórházban külön osztályt létesít a tüdővészes szülőnők számára. Ez az osztály tudományos alapon foglalkozik majd a nagy problémával és egyben minden anyának egyéni természetét ismerve, állapítja meg az eljárást. Erős megfigyelés alapján fognak dönteni a kérdésben, vájjon szabad-e az egyik vagy másik tüdővészes nőnek gyermekét a világra hozni vagy sem? Olyan esetben, amikor a szülés az anya életét veszélyezteti, meg fogják azt akadályozni. Viszont olyan esetekben, amikor a gyermek világra hozatala az anyának nem lesz ártalmára, sőt esetleg megjavítja egészségét, rendkívüli figyelemmel és a tudomány által megadott módokkal segítik azt elő. A tüdővészes kórháznak ez az osztálya minden körülmények között nagyban elő fogja segíteni, hogy a jövő számára egészséges nemzedéket biztosítsunk. A vigalmi adó előmunkálatai. A tanács utasította az elöljáróságokat, hogy április hó 15-éig állapítsák meg és jelentsék be azt, hogy területükön, melyek azok a vállalatok, amelyek látványosságok bemutatásával, előadások, versenyek, stb. rendezésével, vagy más módon a közönség szórakoztatására, mulattatására szolgálnak, továbbá, hogy a vállalatoknak a helyisége hol van, hogy e helyiségek közül a zárt helyiségek befogadó képessége mekkora, hogy ameny- nyiben e vállalatok programmszerü előadásokat tartanak, úgy naponkint, vagy hetenkint hány iily előadást tartanak. A kerületi elüljárók legutóbbi értekezletén elhatározták, hogy előbb e helyiségek kimutatását kérik a főkapitányságtól s azután fognak a továbbiakra vonatkozólag intézkedni. A „lex Harrer“. E cim alatt dr. Halom Dezső, a Magyar általános ingatlanbank r. t. vezérigazgatója „Az Újság" egyik minapi számában szakszerű és kimaritő tanulmányt irt Harrer tanácsnok tervezetéről, amely a gyári telkek eladásának feltételeit szabályozza. Ezt a tervezetet a „Fővárosi Hírlap“ elsőnek ismertette és annak nagy jelentőségét azóta is többször hangsúlyozta. Elégtételünkre szolgál, amikor azt látjuk, hogy az elismert szakember, Halom Dezső is méltányolja Harrer korszakos munkáját, mondván: „A javaslat szerencsés kézzel és taktikai ügyességgel ott kezdi meg ezt az akciót, ahol magánérdekekbe nem ütközik. Nevezetesen a fővárosnak, mint magángazdasági alanynak jogában van telkeivel épp úgy spekulálni, mint bárki másnak. Jogában van tehát a telkeit el nem adni, vagy pedig azokat oly módon értékesíteni, hogy az előálló nagy értékemelkedésből a városi közösség kivegye a maga részét.“ Apró szépséghibái — igy mondja Halom — vannak ugyan a javaslatnak, de az egész tervezetet sikerült alkotásnak minősiti. Kívánatos ezek után, hogy azt a törvényhatóság közgyűlése is mielőbb letárgyalja és elfogadja A közüzemek áremelése Becsben. Bécs város költségvetésében 13 és fél millió korona hiány mutatkozik, melyeket a tanács adók és más bevételi források emelésével akar fedezni. Bécs város tanácsa a napokban terjesztette elő az idevonatkozó javaslattervezetet. E szerint a tanács telekérték növekedési adó, vigalmi adó (színházak és mozik stb. belépőjegyei után 10 százalék), totalizator adó és plakátadó behozatalát javasolja. Ezenkívül tervbe vette a községi villamos vasúti tarifák, a gáz- és villám dijak felemelését. A villamos vasúti viteldijak a 14 fil- lérres jegynél 2 fillérrel, a 20 filléres jegynél 4 fillérrel emeltetnének. Egy másik javaslat oda konkludál, hogy egységes 20 filléres menetdij léptettessék életbe. Ez a díjemelés egyedül 7—8 millió korona bevételi többletet jelentene. A gáznál és villanynál csak az órák bérleti diját emelnék, amiből 2 és fél millió korona bevételi többletet várnak. A vigalmi adó hasznát 1 millió koronában preíiminálták, Beketow-cirkusz. A cirkusz második hetén a nagyszerű műsor hatása és sikere még nagyobbodott. A siker kimagasló mutatványai: Milos háborús előképei. Astoria iskolalovarnő, Beke- tow lóidomitásai, G au hier elefántidomitásai, Hoppkens háborús hírességei. C a r re nővérek, a világ legjobb lovarmiivésznői, Marius, az óriási erejű bajor és a komikusok: Adolf és Coco: Tom és Jack, Prelle hasbeszélő, Zander és Hernandez és a közönség kedvencei, Zoli és Franz valamennyi előtt pedig Jancsi, az énekes bohóc. A Henry-aréna a Városliget legnépszerűbb szórakozóhelye, ahol kicsiny, nagy egyaránt megtalálja a maga kellemes mulatságá t Á rendkívül gazdag műsor legkiemelkedőbb száma a Willy P a n t z eres o p o r t. Ez a kiváló müvész-ensemble az utóbbi 6 héten keresztül a .Fővárosi Orfeum“ közönségét ejtette csodálkozásba utolérhetetlen művészetével. Mos1 a H e n r y-a r é ii á b a n szerepelnek és minden előadásban résztvesznek. GYÖRI-N AGY hirdető és reklámiroda helyiségeit Erzsébet-körut 19. sz. :::::::::::::::::::: alá helyezte át.
