Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-19 / 16. szám
Budapest, 1916. április 19. 5 aác helyett Goldmann Simon került előtérbe és ö tartja a bérletet egy esztendőre, aapi 40 korona bérért. Goldmann Simon csak strómann, a tulajdonképpeni bérlő a fivére, Goldmann József bizottsági tag. Beketow-cirkusz. A Beketow-cirkusz szombaton kezdte meg 13-ik nyári szezonját. Háborús tapasztalatokat nem hozott a megnyitó sem nekünk, sem Beketownak, mert a cirkusz az utolsó helyig megtelt, a műsor pedig változatos, mulattató és gazdag. Tetszettek Milos háborús képei, Marino, az óriási erejű bajor és az arany Me- fisztó, de legnagyobb sikere Beketow igazgatónak volt, a kit közönsége a viszontlátás alkalmával lelkesen ünnepelt. Helyreigazítás. ,,Ujabb eszme a sertésárak fáthajtása érdekében“ cim alatt cikket irtunk múlt heti számunkban) és többek között azt mondtuk, hogy az Általános Fogyasztási Szövetkezet is beállott a1 nagyvágók sorába és egy rekvirált vágóhídon dolgozza föl úgy a hadsereg, mint a saját részére levágott sertéseket, ami a nagyvágók körében meglehetős izgalmat keltett. Alkalmunk volt közben meggyőződni arról, hogy a szövetkezet a re- kvírált vágóhídon kizárólag a hadsereg részére vág sertést és igy természetes, hogy szóbanforgó cikkünk vonatkozó megjegyzései tárgytalanok. Múlt héten hirtelen hűvösre vált az idő, de a Henry-néparéna (volt Barokaldi) ennek dacára naponkint zsúfolásig megtelt. Ez a legjobb bizonyítéka, hogy a Henry-néparéna ma már a legkedveltebb szórakozóhelye a: ligeti közönségnek. A kitűnő programm meg is érdemli az érdeklődést. A TÖKE A negyedik nemzeti kölcsön. A világháború sok olyan elméletet borított fel, amelyeket hirneves közga •zdÁs’Mr axiómaként állítottak elénk. Különösen a pénzforgalom és a pénztechnika terén szülj olyan eredményeket, melyek az eddig hirdetett tanokkal teljes ellentétben állanak, A finánctudósokat valósággal bámulatba ejti az a páratlan pénzbőség és felfelé törő hatalmas konjunktúra, mely a központi hatalmak államaiban most minden téren megnyilvánul. Az angol b okád, mely kíéheztetésünket és gazdasági tönkretételünket vette célba, azt eredményezte, hogy mindent idehaza termelünk és állítunk elő, minélfogva a hadviselésre kiadott milliárdok nem vándorolnak a külföldre, mint azt ellenfeleink látják, hanem itthon maradnak az országban és körforgásukat végezve, a gazdasági életet alámunkálják olyan arányban, melyekről béke idején álmodni sem mertünk. Természetes, hogy a pénzbőséget most a háborúban is ugyanaz a tényező idézi elő, mint a békében. Ez pedig első sorban az ország lakosainak a határtalan bizalma fegyvereink sikerében és a végső győzelem kivívásában, amelyre az eddigi diadalok jogos és alapos reményt kelthetnek. Ellenségeinket minden fronton megvertük és az ország területi épségét nemcsak megóvtuk, hanem nagy ellenséges országrészeket is megszállva tartunk, melyek egy becsületes és tisztességes békének biztos zálogát képezik. Ez a kedvező harctéri helyzet és a nyugalom és biztosság abban, hogy amit kivívtunk, azt szilárdan meg is tartjuk, kisérik útjában a negyedik hadikölcsönt, melynek fényes sikerét már eleve garantálva látjuk, A budapesti és vidéki intézetek csak úgy duzzadnak a pénzbőségtől. A bankok és takarék- pénztárak betétállománya sohase volt oly nagy, mint mostanában. Igen jelentékeny tőkék várnak plaszírozásra, melyeket most legelőnyösebben hadikölcsönkötvényekben lehet elhelyezni. Ennél jövedelmezőbb, biztosabb befektetés a mai viszonyok között nem képzelhető. A hadikölcsönre jegyzett összegeket a magyar állam, jobban mondva az egész nemzet a vagyonával garantálja. Minden magyar embernek becsületbeli kötelessége, hogy tehetsége szerint hadikölcsönt vásároljon,' Hős katonáink, akik a fronton életüket teszik kockára, megkövetelik, hogy azok, akik itthon maradtak, megtegyék kötelességüket a haza iránt és előteremtsék azokat a pénzbeli eszközöket, melyek a háború győzelmes befejezéséhez szükségesek. Az előző három hadikölcsön eredménye megfelelt a várakozásoknak. Mindazonáltal az aláírók nagy tömege között nem láttuk kellő számban. a nagybirtokosokat és mezőgazdákat, akikre pedig a háború igen kedvező konjunktúrát hozott. Semminek sincs ma olyan értéke, mint a föld termékeinek és a mezőgazdasági üzemben előállított produktumoknak. A gazdaosztálynak meg kell emberelnie magát és oly összeggel kell a hadikölcsön aláírásában részt vennie, mely megfelel annak a nagy jövedelemnek, amelyhez a háborúban hozzájutott. Minden hadikölcsön egy újabb győzelemmel egyenlő. Minden polgár teljesítse itthon a kötelességét olyan mértékben, mint ezt eddig a fronton harcoló katonáink tették. A pénzintézetekre pedig az a feladat hárul, hogy szervezzék és vezessék ezt a finánciális hadjáratot, mely csak egy újabb diadalt hozhat számunkra. * A pénzügyminiszter e hó 15-én bocsátotta ki a negyedik hadikölcsönre vonatkozó aláírási fölhívást. Kétféle tipusu kötvény kerül most forgalomba: 6 százalékkal kamatozó állami járadékkötvény és 5.5 százalékkal kamatozó adómentes állami pénztár jegy kötvény. A jegyzés április 19-től május 23-ig tart. Az aláirási föltételek szerint a kormány a 6 százalékos járadékköl- csönt 1921 november 1-től kezdve három hónapi fölmondás mellett egészben vagy részben visszafizetheti. Aki az aláíráskor kifizeti a jegyzett összeget, az a 100 koronás kötvényeket május 5-ig 97korona 20 fillérért, május 5-ikét követő időben 97 korona 50 fillért kapja. Aki kedvezményes fizetést vesz igénybe, ugyanazt a kötvényt 98 koronáért kapja. Az5.5 százalékos kincstári jegyeket 1926 junius 1-én fizeti vissza a kormány. A 100 koronás névértékű kötvényeket, ha a jegyző fél az összeget ez aláíráskor teljesen kifizeti, május 5-ig 91 korona 90 fillérért, a május 5-íkét követő időben 92 korona 20 fillérért kapja. Kedvezményes fizetés esetén a kötvény ára 92 korona 65 fillér. A 100 koronát meghaladó összegekre a következő kedvezményes fizetés vehető igénybe; A jegyzett összeg 10 százaléka a jegyzéskor biztosítékképp leteendő. A többi négy egyenlő részletben fizetendő és pedig 1916 junius 9-én, 1916 junius 17-én, 1916 junius 28-án és végül 1916 július 8-án. A biztosítéki összeget az utolsó részletbe tudják be. Behozatali jegyek. Az őrlési forgalom visszaállítása. A kiegyezéssel kapcsolatos kérdések kezdenek hullámokat verni. A napokban három vezető gazdasági érdekképviselet is foglalkozott az őrlési forgalom, illetve a behozatali jegyek kérdésével, mely a kiegyezési tárgyalások alkalmával mindig fontos szerepet játszott. Az természetes, hogy az agráriusok most is ellenzik az őrlési forgalmat, melyet 1900-ban az ő agítácíójukra szüntettek be. Ezzel szemben a gabonakereskedelem és a malomérdekeltségek képviselői az őrlési forgalom visszaállítása, jobban mondva a behozataií jegyek életbeléptetése mellett szállnak síkra. Azokból a körökből, ahol a kiegyezés kérdései felől informálva vannak, azt az értesítést nyertük, hogy a magyar kormány deferált a kereskedelmi körök felfogásának és az osztrák kormánynyal megállapodott arra nézve, hogy az őrlési forgalom a behozatali jegyek alakjában ismét vísszaállittassék. Ez mindenesetre nagy vívmány, mert a hajdan oly virágzó magyar lisztexport újra feléledését jelenti. A vámkülföldre irányult lisztkivitelünk az őrlési forgalom végleges eltörlése után állandóan hanyatlott s a háború előtti években úgyszólván egészen jelentéktelen mennyiséggé zsugorodott össze. Ez a fejlemény természetes volt, mert magától értetődik, hogy egy olyan vámterület, mely állandóan importra szorul, lisztexportot csak a kikészitési eljárás segélyével tarthat fenn. Erre pedig az alkalom nálunk bőven kínálkozik, amennyiben malmaink sokkal nagyobb őrlőképességre vannak berendezve, mint amennyire a vámbelföldi lísztszükséglet ellátása céljából szükség van. A világpiacokra csak úgy juthatunk megint ki, a mi lisztünkkel, ha legalább exportlisztet készíthetünk világpiaci áron beszerzett gabonából. Ma- ’omiparunk őrlési költségei az örlöképesség kihasználása mellett semmivel sem magasabbak, sőt valószínűleg alacsonyabbak a külföldieknél. Malomtec.hnikánk rendkívül fejlett, malmaink települő helyei a legkedvezőbbek és a közlekedési vállalatokkal kitűnő felszerelések kötik össze. Minden előfeltétele meg volna tehát, hogy lisztiparunk a világversenyben megállja a helyét, úgy amint megállotta a mulban is. Az őrlési forgalom, vagy amint máskép nevezik, a gabonakíkészitési eljárásnak behozatali jegyek formájában való életbeléptetése tehát közgazdaságunk jövő fejlődését, különösen pedig lisztexportunk emelését erősen előmozdítaná A mezőgazdaság érdekei szempontjából az őrlést forgalom megengedése legfeljebb irreleváns, bár vannak szempontok, melyek amellett szólanak, hogy az agrárius érdekeket is kielégíti. Lisztkivitelünk ujrafelélesztése céljából olyan megoldást kell találni, amely a gabona belföldi áralakulására sjemmi körülmények között se legyen kedvezőtlen hatással. Az 1900-ig fennállott őrlési forgalmi eljárás azzal, hogy előbb engedte behozni a búzát s a belőle őrlött lisztnek kivitelére hosszabb ideig tartó terminust állapított meg, lehetőséget adott arra, hogy a behozott vámmentes gabona huzamosabb ideig szaporítsa a belföldi gabonakészletet, ami kétségtelenül nyomást gyakorolhatott a belföldi árakra. Ennek kö- vekeztében kívánatos, hogy az uj rezsim alatt a fősuly arra helyeztessék, hogy a külföldi búzára eső vám elengedésének a feltétele az előzetes lisztkivitel legyen, A megoldásnál továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy az állampénzügyeink részéről a legkisebb áldozatot se igényelje. Lehetetlennek tartunk olyan megoldást, amely a vámbevételeket terhelné. De úgy tudjuk, hogy a mi malmaink nem is reflektálnak ilyen nemzeti, jutalomra. Eleget kerestek a háború alatt és jó konjunktúrának néznek elébe, ha az őrlési forgalom ismét visszaállittatik Magyar-Francia, A Magyar-Francia biztositó részvénytársaság e hó 15-én tartotta meg évi rendes közgyűlését ormódi Or- módy Vilmos főrendiházi tag elnöklete alatt. Az elemi ágazatokban az üzlet lefolyása kielégítő volt, mert jelentékeny díjtöbblet mellett a kárarány kedvezően alakult. Az élet-üzlet is, dacára a súlyos viszonyoknak, emelkedett, amenyiben az év végével 38.838.804.75 korona tőkéről 4,291.20 korona járadékról szóló biztosítások voltak érvényben, ami 1914. évhez képest az üzleteredmény 1.830.217 korona 35 fillér tőkével való szaporodását jelenti .A közgyűlés elhatározta, hogy a 609.871 korona 88 fillér tiszta nyereségből az alapsza- bályszerü levonások után az öt millió korona részvénytőkének megfelelő 5 százalék osztalék fejében, vagyis részvényenkini 10 korona, tehát összesen) 250.000 korona fizettessék ki. A fenmaradó 195.206 korona 48 fillérre nézve elhatároztatott, miszerint 50.000 korona a „Különalap“ emelés re, 25.000 korona a tisztviselők és szolgák nyugdíjalapja gyarapítására, 10,000 korona az ormódi Ormódy Vílmos-alap növelésére és az ezek után még mutatkozó 110.206 korona 48 fillér az igazgatóság szabad rendelkezésére bocsáj tandó ,,Szervezési alap“ céljaira fordittass k. Nemzeti balesetbiztosító, A ,,Nemzeti“ Balesetbiztosító Részvénytársaság Budapesten] f, hó 14-én tartotta meg huszönharmadik rendes évi közgyűlését ormódi Ormódy Vilmos főrend elnöklete alatt. A dijbevtel a balesetbiztosítási ágazatban 1,854.054 korona 11 fillér, a tüzviszontbiztositási ágazatban 214.024 korona 41 fillér és a népbiztositási ágazatban 1,108.642 korona 68 fillért tett ki. Hogy a 288.335 korona 08 fillér nyereségből osztalékul minden részvény 23. számú szelvénye után 15 korona, azaz 7 és fél százalék, azaz összesen 150.000 korona fizettessék ki, a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott és elhatároztatott, hogy az alapszabályszerü igazgatósági tantiémek levonása után fennmaradó 109.501 korona 58 fillérből 28.833 korona 50 fillér a tartalékalap. 11.998 koona 17 fillér az ingatlan értékcsökkenési tartalék gyarapítására fordittassék és 68.669 korona 91 fillér, a moratorium folytán esetleg még előálló kétes követelésekre tartalékoltassék, Brassói cellulózegyár. A Brassói cellulosegyár R.-t. igazgatósága folyó hó 29-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek java-
