Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-12 / 15. szám
Budapest, 1916. április i2, legutóbb a tizes bizottság ülésében is szóba került. Fpíktisházy ugyanis javaslatot tett arra nézve a kormánynak, hogy a budapesti sertésszokványok változzanak meg oly módon, hogy ezentúl élősúly szerint cseréljenek gazdát a sertések. Nálunk eddig. évszázados jogszokás szerint, a vágósuly szerint adták-vették a sertést, vagyis páronként levontak az összsúlyból 45 kg.-ot a belső részekre és ezenfelül 4c/c-ot fogyasztási adóra. Németországban hasonló eljárás van érvényben, ott is 20 %-ot vonnak le az élősúlyból. De Bécsben élősúly van érvényben, ott a sertés teljes súlya szerint fizetik az árat, úgy hogy Folkusházynak az élps-uly behozatalával az a főszándéka, bogy Budapest Bécshez alkalmazkodjék. Az élősúly behozatala ezenfelül — szakkörök véleménye szerint __ meg fogja drágítani a sertés árát, amit igazolnak különben a bécsi és budapesti eladási árak között most fennálló diszparítások is,- Ugyanaz a sértés ma Bécsben drágább, mint Budapesten, nérricsak azért, mert az ár magasabb Bécsben, hanem mert élősúly szerint többet nyom a sertés Bécsben, mint vágósuly szerint Budapesten. Ha téhát nálunk is behozzák az élősúlyt, akkor igaz ugyan, hogy a gazdák még több pénzt kapnak majd sertéseikért, de viszont drágábban is kell majd fizetni a fogyasztóknak a sertéshúst. Kétségtelen tehát, hogy az élősúly behozatala hátrányos a vágókra, a fogyasztóközönségre és legfeljebb az agráriusoknak jelent újabb nagy jövedelmet. Épen ezért szakkörökben remélik, hogy meg fog maradni a budapesti száz évnél is öregebb üzánsz, amelynek megbolygatására ni lesen- semmi szükség. Ká véház-monopolium a ligetben. A Kolegerskyt Weingruber bérelte ki A Stefánia-uti Kolegerszky-féle kioszk nemsokára mégis gazdát kap s az üj bérlő Weit gru- ber Ignác lesz, aki a fővárostól jelenleg a hővárosi Pavillont bérli. Köztudomású, hogy a Kolegerszky volt bérlője tönkrement. Némi interregnum után a városgazdasági ügyosztály nyilvános árlejtést hirdetett az üzletre. Hárman pályáztak: Aczél Miksa, Surányi József és Goldmann József. A városgazdasági bizottság egy éves bérletet javasolt, ezt a feltételt azonban egyik pályázó sem akarta elfogadni. A pénzügyi bizottság utasítására a városgazdasági ügyosztály újabb tárgyalásokat kezdett a pályázókkal, ekkor azonban újabb komplikáció támadt: a tejhiány. A tizes bizottság ugyanis már a legközelebbi ülésen fogja tárgyalni a közélelmezési ügyosztálynak a kávéházak tejfogyasztását- korlátozó javaslatát, amely szerint uzsonnakávé nem lesz Budapesten és minthogy előrelátható, hogy a javaslatot elfogadják, mind a három bérlq visszavonta ajánlatát, mert hiszen a kioszk főüzlete éppen az uzsonnakávé. Ilyen körülmények között a Városgazdasági ügyosztály uj bérlő után nézett. És szerencsére kéznél volt az uj ember, Weingruber Ignác, akinek eddig egyetlen ligeti konkurrense éppen a Kolegerszky-kioszk volt. Néki kapóra jött az ajánlat, nem is habozott sokáig, megállapodott a feltételekben és nemsokára megnyitja a kioszkot. Amilyen ügyes ember és amilyen jó összeköttetései vannak a városházán, ő még az uzsonna kávét sem lesz kénytelen megtagadni vendégéitől. Közgyűlés. A szerdai közgyűlésen igen sok tárgy szerepel, köztük olyan, amely alapos megvitatásra tarthat igényt, A drágaság! pótlék ügye elintézettnek tekinthető és csak népszerűségi szempontokból akadnak esetleg felszólalók ennél a tárgynál. A mütakarmánygyár létesítése, bérkocsisok tarifa- -émelése, fővárosi ásványvizüzem, csecsemőkórház — érdekes és fontos ügyek. Legnagyobb vita mégis a telekreform ügyében lesz; remélhető azon kívül, hogy a* törvényhatósági bizottság a részletek iránt is érdeklődni fog annál az előterjesztésnél, amely a kenyér jegyrendszer költségeit 519.000 koronában állapitja meg. Nagybeteg alpolgármester. Festetits Géza gróf alpolgármester hetek óta makacs természetű influenzával küzd. A beteget Wenhardt János egyetemi tanár kezeli s naponta jelentést tesz a polgármesternek. Remélhető, hogy a gondos ápolás rövidesen visszaadja a népszerű alpolgármester egészségét. Nem kell több zálogház? Klein Ármin budapesti lakos magánzálogházat akart nyitni s a szükséges 20.000 korona kauciót befizette a főváros pénztárába. A tanács azonban elutasította a kérelmet, azzal az indokolással, hogy a törvényhatósági bizottság hasonló esetekben már több ízben magáévá tette a tanács azon álláspontját, hogy uj magánzálogházakra a fővárosban nincs szükség, mert a közönség ezirányu szükségleteit legalkalmasabban a kir. zálogház és annak a szükséghez képest mindig nyitott uj fiókjai láthatják csak el. Klein felebbezett, a felebbe- zést szerdán tárgyalja a közgyűlés. A debreceni világítási üzemek szénellátása. A debreceni városi elektromos müvek és a gázgyár az 1916—17, évekre szükséges szénmenny.sé- get a régi szállítóknál kötötte le. A vállakozó bányák — a Salgótarjáni kőszénbánya rt. és egy osztrák vállalat — az egységárakat métermázsánként 10—30 fillérrel felemelték. A városi tanács március 27-iki ülésében a villamos müvekhez a petrozsényi szénbányából 1200 waggon darabos és 200 waggon aknaszénre kötött szerződést, a gázfejlesztésre a lavicsm bányából szerződött 150 waggon darabos, 150 waggon akna- és 150 waggon koksz-szénre. Háborús közjótékonyság. A tanács elhatározta, hogy a Közjótékonyság Budapesten az 1915. évben cimü s a főváros hatóságának és társadalmának háborús jótékonysági tevékenységet tárgyaló sz kínunkénak 3000 példányban, tizenhárom- ezer korona költségösszeg keretén belül való kinyomtatásának engedélyezése iránt a közgyűléshez előterjesztést tesz. Vidéki városok köréből. Életre való eszmét pendített meg Pápa város vezetősége, amely egy városi gőzmosóda létesítését határozta el. A gőzmosódái a városi villany- telep látja el árammal. — Szabadka város elhatározta, hogy a háború után téglagyárat létesít, hogy Így függetlenítse magát a helybeli téglagyáraktól, amelyek rövid időn belül 34 koronáról 64 koronára emelték fel a téglaárakat. Mint látható, a vidéken is jól értik az áremelést a téglagyárak. — Eszék városa sózott dunai halat vásárolt Romániából. A sózott halat a városi élelmiszerüzem árusítja kilogrammonként 3 koronáért. A Milliók Könyve most megjelent 9-ik száma Farkas Pál Az üteg cimü könyvét hozza, mely a Milliók Könyvében már megjelent Egy önkéntes naplója folyatása. Az üteg brilliáns humorával, kácagtató jeleneteivel, szellemességével mindenkit felvidít. A kötetet Mühlbeck Károly humoros rajzai díszítik. A könyv ára 24 fillér és mindenütt kaphathó. A Milliók Könyve előfizetési ára félévre (13 teljes regény) 3.20 korona, egész évre (26 teljes regény) 6.— korona. Megredelhető a Milliók Könyve ki- adóhivatalában. Budapest, VI., Andrássy-ut 16. A Beketow cirkusz megnyitása. Április 15-én, szombaton este 8 órakor nyílik meg a Beketow-cirkusz, teljesen uj, óriás: műsorral. A műsor nagyobb, mint háború előtt bármikor is volt. Jegyek a cirkuszpénztárnál és az elővételi helyeken, elővételi dij nélkül, már kaphatók. Kutház és korlát. A székesfőváros tanácsa a marhavágóhid főbejárat előtti kutház és korlát vasbeton, illetőleg ezzel kapcsolatos egyéb épitési munkái végrehajtásának vállalatba adására versenytárgyalást hirdet. Az ajánlatot április 22-én d. e. 10 óráig a tanácsi VIII. (közélelmezési) ügyosztályba. (Központi városház, II. emelet 197. kell benyújtani. Bánatpéhz 2000 K. Eredménytelen versenytárgyalások. A Gelléri sporfház építésére beadott ajánlatokat a tulmagas árak miatt a székesfőváros tanácsa vissza- ut-'Sitotta és elhatározta, hogy az épitési munkálatokra újabb versenytárgyalást hirdet. —- A Bajza-utcai polgári fiúiskola építésénél végzendő padozati munkára a székesfőváros tanácsa újabb versenytárgyalást fog kitűzni, mivel a beadott ajánlatok a tulmagas árak miatt elfogadhatók nem voltak. A TÖKE Aktuális probléma. A kiegyezéssel kapcsolatos kérdések megoldása béke idején is súlyos feladatot képezett. Most, a világháború forgatagában, amidőn a nemzet összes anyagi és erkölcsi erejét veti latba, csaknem legyözhetlen nehézségek állják útját egy újabb megegyezésnek. Mi úgy látjuk, hogy a dolgot odaát Ausztriában forszírozták; ugyanis a magyar kormány köreiben eleinte az volt a sze-, rintünk is igen helyes ákáspont, hogy most a bár ború alatt maradjon minden a régiben s ne prae- judikáljunk az ország jövő fejlődésének egy uj szerződéssel, mely a háború után várható gazdasági evolúciókkal most még nem számolhat. Ennek a felfogásnak adott kifejezést Teleszky pénzügyminiszter is abban a beszédében, melyet közvetlenül az országgyűlés ülésszakának bezárása előtt a főrendiházban elmondott. Ilyen körülmények között valósággal meglepetés számba ment, hogy az osztrák sajtó e napokban egyhangúlag az uj hosszúlejáratú kiegyezés megkötése mellett bontott zászlót azzal a kijelentéssel, hogy emeljék fel a magyar kvótát, niert a magyarok a háborúban amúgy is eleget kerestek. A bécsi lapok fejtegetéseinek félhivatalos hangjuk van és nyilvánvalóan az osztrák kormány szán-' dékait fejezik ki. A mostani tárgyalások anyagából eddig semmi részlet se került a nyilvánosságra, A magyar kormány mindeddig nem tájékoztatta a közvéleményt idevonatkozó terveiről, minélfogva nagy tere nyilik a találgatásoknak. így a gyáriparosok országos szövetségének a hivatalos lapja legutób-i számában azt írja, hogy a hosszúlejáratú kiegyezést nemcsak az osztrák kormány követeli sürgősen, hanem a magyar kormásy is komolyan tárgyal felőle. A magyar iparnak ez a vezető érdek- képviselete máris tiltakozik a terv megvalósítása ellen. Csakis a közbeeső vámsorompó felállítása mellett volna hajlandó ' hosszúlejáratú kiegyezésre. Mert minden egyéb eredmény — mondja a Gyosz.' lapja _ melyet egy kiegyezésben elérhetünk, már a vámterület közösségével annyira meg van fizetve, hogy egyéb kompenzációról szó sem lehet. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy itt túlzott aé£ályokkal állunk szemben. Lehetetlennek tartjuk, hogy a magyar kormány most a fegyverek zajában egy végleges érvényű kiegyezést kössön, vagy pláne a nemzet rendelkezési jogát az eddiginél is hoszabb időre kösse le, A világháború végeredményeinek a kontúrjai még nem állanak előttünk. Még nem tudjuk,, hogy a világ térképé minő változást fog szenvedni, a kereskedelempolitika milyen irányokat fog venni és a gazdásági fejlődés a háború után mely utakon fog haladni. Már pedig eme tényezők ismeretének hiányában Magyarország nem kötheti le a kezét egy hosszúlejáratú kiegyezéssel. Sőt többet mondunk, az is bűn volna a nemzet ellen, ha most valamelyes végleges jellegű intézkedés tétetnék.- A mai viszonyok között csakis provizórium létesítése van helyén. A legcélszerűbb volna az, ha a mostani kiegyezés egy-két évre változatlanul meghosszabbittatnék. Minden más módus veszélyeztetheti az ország exisztencíális érdekeit és jövő gazdasági fejlődését. Nekünk az az impresZ- sziónk, hogy a mostani tárgyalásokból csakis ez az egyetlen jó megoldás kerülhet ki. __________ ______5 A negyedik hadíkölcsön. A negyedik magyar hadíkölcsön e hó 15.-én fog kibocsátásra kerülni. A magyar állam ezúttal negyedszer apellál polgárainak áldozatkészségére, akiknek itthon a front mögött becsületbeli kötelességük előteremteni mindazokat az eszközöket, amelyekre a fronton hősiesen harcoló katonáinknak a végső győzelem kivívásához szükségük van. Eltekintve a hazafias szempontoktól, a hadi- kölcsön jegyzése a jó tőkeelhelyezés okából is ajánlatos. Most, amidőn a takarékbetétek után 3.2%-ot fizetnek, ä 6%-ot kamatozó járadékkötvények vásárlása a legjövedelmezőbb befektetés-
