Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-12-01 / 49. szám
4 A TŐKE Egy „Országos“ bizottságról. A lapokban sűrűn jelennek meg közlemények a „Közmunkákat előkészítő országos bizottság ‘ című intézményről. Ez az érdemes testület napról-napra lázas tevékenységet fejt ki olyan program alapján, mely egyenesen szédületes. Elő akarja készíteni, a legapróbb részletekig kidolgozni, azután végrehajtani mindazoknak az állami és közhatósági építkezéseknek a terveit, amelyre Magyarországnak a jelenben szüksége van és a jövőben, énről is gondoskodni kíván, szüksége lehet. Hogy a nagy munkaanyaggal megbirkózzék, a helyes munkamegosztás szempontjából kitünően szervezkedett. Elnököt, igazgatót, előadót választott, majd szakosztályokra oszlott. A szakosztályoknak és alosztályoknak ismét vannak elnökei és előadói. Külön osztályai vannak a nagy-vas utaknak és kis-vasutaknak, a fő- vasutakinak és melllék-vasutaknak, a pályaudvaroknak és bakterházaknak, a közittafcnak, ár- koknak és dülőutaknak, a vizszahály ozásoknak és csatornáknak, a középületeknek és faallkot- mányoknak, szóval miin Vennék, a mire ennek az árva országnak csak szüksége leltet. Kétségkívül nagy megnyugvás, hogy a közmunkák ügyét ez a bizottság olyan erélyesen és alaposan felkarolta. De a mi működésének eredetét és céljait illeti', vannak némely homályos vonatkozások, melyeket helyes volna megvilágítani. Amennyire mi ugyanis vissza tudunk emlékezni, a közmunka ügyeknek régebben is voltak alkotmányos szervei. Az eljárás — ugy tudjuk — az volt, hogy ezeket az ügyeket a minisztériumok készítették elő és aztán akár a költségvetésben, akár külön beruházási javaslatokban az országgyűlés elé terjesztették. Az egyes miniszteri-unióikban er;re a cé'lre külön osztályok és hivatalok létesültek. így a kereskedelmi minisztérium hatósága alatt ilyen ügyekkel foglalkoznak mindének előtt a AJagyar Államvasutak különböző osztályai és hivatalai, a minisztérium vasúti főosztálya különböző alosztályaival, a vas-uti és hajózási főfelügyelőség- az álllamépitészeti hivatalok és igy tovább. A földművelésügyi, belügyi, pénzügyi minisztériumoknak is megvannak ilyen célokra a megfelelően szervezett műszaki osztályai. Ezek az osztályok és hivatalok foglalkoztak eddig a közmunkák előkészítésével az ország közgazda- sági, szociális és kulturális Szükségletei szerint. Javaslataik azután átmentek az érdekeltekkel való tanácskozások cs ankétek retortain, a miniszterek gondosan mérlegelték a pénzügyi és politikai szempontokat, megvitatták minisztertanácson, elkészítették a végleges javaslatokat, előzetes szankció alá bocsátották, aztán beterjesztették az országgyűlés elé, mely bizottságokban és plénumiban letárgyalván, igy lett ezekből a javaslatokból törvény. Ez volt tudomásunk szerint eddig a közmunkák előkészítésének törvényes és alkotmányos módja. Az „Országos Bizottság“ ugy látszik egyszerűsíteni akarja ezt az eljárást, de mi ^agy zavarban vagyunk, mert sehogy sem tudunk visszaemlékezni, hogy az eddigi szervek törvényes hatáskörét ki és mikor ruházta át az érdemes bizottságra? Epén azéirt attól tartunk, hogy itt n fogalmak és hatáskörök sajnálatos összezavarásáról van szó. Törvényesség szempontjából kissé homályos ennek a bizottságnak születése is, a neve is. Bizottság, — ez a szó azt jelenti, hogy aa urakat valaki megbízta. Megbízási önmagának senki sem adhat. ,,Országos bizottság“1 ez meg a közjogi terminológia sze' rmt valamely országos határozattal való megbízást jelcárt. Ilyennel ruházta fel például az országgyűlés két háza a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságot. Már most hol az az országos határozat, törvény vagy egyáltalában megbízás, melynek alapján ez az országos bizottság működik? A sűrű lapközlésekből látjuk, hogy e bizottság tagjaiként kizárólag olyan cégek főnökei és vezető tisztviselői szerepelnek, melyek építkezési munkáknál mint vállalkozók működnek közre. Ez rendszerint igen jövedelmező mesterség és így nincs rmt csodálkozni, ha arra törekesznek, legyen mennél több munka, főleg állami és közmunka, mert ez mégis csak a legjobb és a legbiztosabb. Ezt értjük. De hogy kinevezik magukat „Országos bizottságnak“ és ők akarják diktálni kormánynak, hatóságoknak, országgyűlésnek a középit- kezések egész programmját és feltételeit, — ez ha játék, gyermekes, ha pedig komoly, túlságosai — merész. De mert állandó reklámjai megtéveszthetik a közönséget, talán szükséges volna, hogy a hatáskörük helyes megkülönböztetéséire őket illetéke1' helyen figyelmeztetnék. Élelmiszer központ. Hetek, sőt hónapok múltak el azóta, hogy Budapest törvényhatósági bizottsága a rendiíivülí közgyűlésen tárgyalta az élelmiszerbajokat. Egyhangú határozattal felterjesztés ment a kormányhoz, a felterjesztés pontokba foglaltan tartalmazta mindazt, amit a főváros a. kormányól kér és elvár s amitől a tűrhetetlen helyzet javulását remélték. A városok kongresszusának hasonló tartalmú felterjesztésére ^részletesen válaszolt a belügyminiszter. Annál nagyobb feltűnést keltett, hogy a főváros közgyűlését mindezideig még válaszra sem méltatták. A felterjesztés egyetlen pontja sem valósult meg azóta, a helyzet nem változott előnyösen, sőt a gabonakérdésben javulás helyett újabb nehézségek merültek tel. Ily körülmények között a közgyűlés előterjesztésének. elintézése fokozott jelentőségre tarthat számot. Ugy értesülünk, hogy a belügyminiszter legközelebb terjedelmes leiratban válaszol a fővárosnak és különösen két kérdésben tesz konkrét nyilatkozatot. A lisztbajokat részben magára vállalja azzal az ígérettel, hogy a H. T.-t a rekvirálás utján fölös gabona- mennyiséghez juttatja és gondoskodik arról, hogy a ÍJ. T. elsősorban a fővárosaik álljon rendelkezésére. A másik kérdés az élelmiszerközpont felállítása. Köztudomású, hogy a Város- és Községfejlesztő r.-t. kezébe vette a városok élelmezését. Azonban ez az alakulás már kezdettől fogva inkább a vidéki városok élelmezésének kielégítését célozta, a fővárosra, már csak azért sem kíván támaszkodni, mert az alakulás voltaképpen szövetkezeti jellegű, t. i. azok a városok jutnak a részvénytársaság utján élelmiszerekhez, amelyek az uj részvényeket átveszik és igy maguk is érdekelve lesznek a vállalkozásnál. Arról azonban sző sem volt, hogy a főváros is jegyezzen részvényeket, igy tehát az alapítók nem is számítanak, nem is gondolnak Budapestre. A főváros külön élelmiszerközpontot akar létesíteni. Minhogy azonban pénze egyáltalában nincs, pénzes társra van szüksége. A tárgyalások olyan irányban fejlődnek, hogy a Kereskedelmi Bank fogja finanszírozni az élelmiszerközpontot s ennél a vállalkozásnál jelentős szerepe lesz a Kereskedelmi B:nk érdekeltségéhez tartozó Magyar Élelmiszer szállító r.-t.-nak, amelynek hűtőházát esztendőkkel ezelőtt már meg akarta vásárolni a főváros. A tárgyalások még kezdetleges stádiumban vannak, a városházán várják a belügyminiszter válaszát, állás- foglalását az élelmiszerközpont dolgában. A Leszámítoló Bank dombrovai fiókja. Megii|rtük már, hogy a Leszámítoló Bank és a Länderbank „Gemeinsame Filiale der K. K. ö s t. p r i v. L ä n d e r b a n k u n d d er Ung. Escompte und Wee hs 1 eir Bank für Polen“ cirnen Domforbwában fiókot nyitottak. Noha a szóban levő alapítás főként a Länderbank orosz-lengyelországi szén- koncessziiójával függött össze, a fiók működését a bank és áruüzlet egyéb ágaira is kiterjesztette. Most, hogy a megnyitás óta már nehány hét eltelt, a dömbrowai fiók vezet őség részéjről beérkezett jelentések alapján megállapítható, hogy a fiókot sokkal nagyobb mértékben foglalkoztatják, semmint arra a Leszámitoló- bank és a Länderbank igazgatósága eredetileg gondolt. Nevezetesen a fiók az orosz-lengyelországi export- és ámport-kereskedtelembőI folyó an már eddig is több mint tíz milliós átutalási forgalmat’' bonyolított le. Jellemző, hogy az átutalások nagyobbik .részét magyar exportőrök qs importőrök adták fel, jeléül annak, hogy a budapesti, főként pedig a duna-tiszaközii piacok Orosz-Lengyclországgal élénk üzleti összeköttetésben állnak. Természetesen a forgalmi viBudapest. 1915 december 1. szunyok javulásával a dombrowai fiók forgalma is emelkedni fog és igy nem lehet csodálkoznunk azon, hogy a Leszámítoló Bank és a Länder bank példáját más bécsi intézetek is követni akarják. Azonban a helyzet az, hogy Orosz-Lengyelországban a fióknyitás meglehetősen nagy nehézségbe ütközik és az alapító intézetre csak az esetben jelenthet nyereséget, ha valamilyen koncesszió kiaknázásáról van szó, mert a szorosan vett banküzieti tevékenységre az emlitett piacon egyelőre kevés alkalom kínálkozik. A Ganz-gyár nagyarányú foglalkoztatása. Megbízható forrású információink szerint a G a n z-D anubiu s-g y á ír röviddel ezelőtt mintegy 30 millió korona értékű megrendelést kapott a had vezetőségtől. A gyár foglalkoztatása tehát hosszú időre biztosítva van és ennek a körülménynek, illetve a vállalat nagyszerű konjunktúrájának tullajdonitható, hegy a részvények állandóan és szokatlanul nagy arányban emelkednek. Az értékpapirforgalomban a Ganz- részvények a legkeresettebb befektetési papírok közé tartoznak. Egy kitüntetésről. Az elmúlt héten a király főrendiházi taggá »evezte ki csepeli Weiss Manfrédot. Ez esemény mellett nem lehet szó nélkül elmenni, annál is inkább, mert csepeli Weiss Manfréd közgazdasági érdemei nem mai keletűek, de épen a háború körül teljesített békés munkája, hatalmas iparelepeinek a hadviselés érdekei előmozdítása körül kifejtett tevékenysége egyenesen esedékessé tették számára a magas kitüntetést. Hogy a háború sikeres kimeneteléhez milyen mértékben járult hozzá az ő munkája, azt nem statisztikai adatok, hanem maga a köztudat determinálja. Természetesen a nagy. vállalkozás különösen ma nem választható el a rendkívüli haszontól sem, de a tisztelet hangján illik ezzel szemben megemlékezni csepeli Weiss Manfréd emez arányokhoz méltó jótékonyságáról és hazafias áldozatkészségéről is, amely szinte külön megokolás- ként is szerepelhetne akkor, amikor Weiss Manfréd elfoglalja helyét a magyar főrendek között. Az Általános villamossági uj elnöke. A Budapesti Általános Villamossági ri. a napokban megtartott igazgatósági ülésén a Széli Kálmán v. b. t, tanácsos halálával megüresedett elnöki szék került betöltésre. Azokra az érdemekre való tekintettel, amelyeket a társaság vezérigazgatója, Fodor István udvari tanácsos 20 évnél hosszabb időre terjedő működésével a vállalat fejlesztése és felvirágoztatása körül szerzett, elhatározta az igazgatóság, hogy nevezettet, mai hatáskörének épségben tartásával, a társaság elnökévé megválasztja . A Ruggantagyár tőkeemelése. A Magyar ruggyantaárugyár r.-t. igazgatósága dec. 11-re rendkívüli közgyűlést hiv össze, melyen a 4t500.000 kor. alaptőkének 6 millió koronára való felemelését indítványozza, hogy pénzügyileg is biztosítsák azt a készültséget, amelyre a vállalatnak a háború utáni normális viszonyok beálltával szüksége lesz. Az uj részvények kibocsátása 1916. elején, a régi részvényeseknek 3:1 arányban nyújtandó elővételi jog alapján, 200 koronás árfolyamon, vagyis névértékben fog megtörténni. A Lipták-gyár tranzakciója. A Dr. Lipták és társa építési és vasipari r.-t. november 20-án irtott közgyűlése elhatározta, hogy az eddigi 5 millió korona alaptőké 20 millió koronára emeli fel. 75.000 darab 200 korona n. é., bemutatóra szóló uf részvény kibocsátása utján. Az uj részvényekre az elővételi jog a jelenlegi részvénybirtokosoknak biztosit- tHik 1915 december 10-íg, ugy, hogy minden korábbi kibocsátású részvény birtoka 3 darab uj részvény átvételére jogosít, 220 korona kibocsátási áron. #§ Szt-Lukácsförd^ féli és nyári gyógyhely, Budán, csuz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdők, külön férfi- és nö; vizgyógyinDze gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Szállodák, gondos penzió. Óvszer fertőző betegségek ellen. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP!“ lapkiadó-vállalat Á kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner.
