Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-06-23 / 26. szám

Negyedik évfolyam Budapest, 1915. Junius hó 23-án 26. szám MkaHioiiiaMiámaiitaiiiar.iianTgT IHtiMITr-TIII-lnT KZŐFIZBTJéSi ARHKi •fftfsz ........is K W4l évre ....................... g /g Bi tyes sm. dim oft ft a ft ft ggm a kiadóhivatalban* jHiciiiBiiiauinninmoHiniiioniamaHiaiiioiiimiinrig Várospolitikai és közgazdasági hetilap Fmimiöm izw*mcí« Dacsó KmtU. TdrmmwkmmmtS ctn. Szilágyi Hugó Mmgfálcnlft minden szer- dón. Szerkesztőség és kiadó ftivatal t VI. kan., Sziv-utca • • • 13. szám» Tol afon ....................... De ficittel, mintegy hét millió koronává] végződött volna a múlt esztendő zárszámadása, ha a bajon ideiglenesen nem segítettek volna akként, hogy a költségvetésbe felvett kiadásoknak egy ré­szét mellőzték. Természetes, hogy a deficit azért deficit marad. A hét milliót^ amely arra volt szánva, hogy belőle kamatokat fizessenek, beruházásokat eszközöljenek, elnyelte az a különbözet, amennyivel kevesebb volt a bevé­tel a kiadásnál. A helyzet tehát az, hogy most sem a hét millió nincsen meg, sem a kamatok nincsenek kifizetve, sem a beruházásokat nem eszközölhették. Se pénz, se posztó __ ez a vé gső eredménye az 1914. esztendőnek. A zár­számadás mögött ül a sötét gond: az a kérdés, miből fogja fedezni a főváros a hiányt, amely hatalmasan meg fog növekedni a folyó esz­tendőben, Bizony, a, város pénzügyei e pillanatban csehül állanak; de azért kétségbeesésre nincs ok és nincsen alap arra sem, hogy a legújabb zárószámadásból súlyos következményeket hámozzunk ki. Mert most minden a levegőben lóg, most egyik napról a. másikra tengeti éle­tét nemscak az egyén, hanem az állam és a törvényhatóság is. Minden baj a háborúval függ össze és minden kedvező változás a há­ború megszűnésétől remélhető. Budapest pénzügyeinek ziláltságába is a béke fog rendet hozni. Ha majd ismét helyreáll a normális rend, ha már nem a hadviselés céljaira keli minden pénz és minden munka: — akkor a:mugy is alapos tisztogatást kell végezni, egy- szersmindenkorra ki kell küszöbölni a defi­citet a háztartásból és megszilárdítani a fő­város anyagi viszonyait. Szinte azt lehetne mondani, hogy a mostani zárószámadás ered­ménye egyáltalában nem fontos; eltörpül a jelentősége nemcsak a világtörténelem min­dennapi szenzációi mellett, hanem azért is, mert úgyis bizonyos, hogy a háború után na­gyobb pénzügyi tranzakcióra kerül a sor s a tranzakciónak éppen az lesz a legfontosabb célja, hogy a háború által vágott réseket be­tömje. Erős hittel hisszük, hogy az 1915. évi költségvetési és az 1914, évi zárószámadási deficit nem fog maradandó nyomokat hagyni, hanem a főváros pénzügyei történetének kel­lemetlen háborús emléke lesz csupán- Majd ha visszatérnek a béke napjai és a város ad­minisztrációja ismét normális keretekben fog működni és ha: a város intéző körei becsületes törekvésüknek azt fogják tekinteni, hogy a háztartásban mutatkozó hiányokat lelkiisme­retes gondossággal kiküszöböljék: --Budapest vagyoni helyzete és életerős vérkeringése a megbillent mérleget helyre fogja állítani, A vásárcsarnokokban a legrégibb idők óta patriarchális állapo­tok uralkodnak. A felügyelő urak idyllikus együttélésben működtek az árusítókkal. A nápélelmezési bizottság legutóbbi ülé­sén minden bajnak eredeti forrását ebben a testvéries viszonyban vélték felfedezni s amikor nyíltan hangoztatták, hogy itt ren­det kell teremteni, F oíkusházy ur azzal vá­gott vissza, hogy a bizottsági tag urak az okai a helyzetnek, mert valahányszor egyik-másik barátkozó tisztviselőt át akart helyezni, nyomban közbenjártak nála a tisztviselő érdekében. Abból, hogy a tűrhe­tetlen állapotok máig sem változtak, követ­kezik, hogy a bizottsági tag urak sikerrel jártak Foíkusházy tanácsnok urnái. — Ily módon egyforma részesei a helyzetnek a protezsáló városatyák és Foíkusházy ta­nácsnok. Amiről eszünkbe jut Heine ismert költeménye: nekünk is úgy tetszik, hogy mindkettőjüket egyazon dániai illat lengi körül . . . Az erdőbe kiáltott bele valaki. A hang beleütközött száz fába és most zeng tőle az erdő. A száz fa, az egyik a másiknak adja tovább a szót: kijárás, protekció, közvetítés . . . És meg­indul a hajsza; ki kiáltott be, ki adta to vább, mit tnondott, miért \mondta? Ezer kérdés káoszában, hisztérikus idegességben reszket a városháza lelkiismeretének erde­je. Amikor kívülről meggyőződésesen jött ez a hang, amikor szavukért helytálló egyé­nek kiáltották, senki sem hallotta meg. Most érthetetlen izgatottsággal mindenki azt tudakolja, ki mondta, miért mondta, ki­re értette? De senki sem vállal semmit. — Mégis, mi ez,--'mi történt? Vájjon \miéH áll tótágast a városháza lelkiismerete? A tizes bizottság működésének eddig három ered­ményét ismerjük. Az első az, hogy kipla- katirozták a város szégyenét, azokat az árakat, amelyek minden maximumnál ma­gasabbak s amelyeket a város hivatalos jel­leggel lát el, normáláraknak minősítve azo­kat. Hát erre a munkára nem volt semmi szüksége Budapest népének. A fogyasztó közönség éppen ezek miati a ,,normálé,rak miatt nem tud megélni; nem kellett ezeket az ő számára felfedezni, hiszen az ő bőrén állandósultak ezek az uzsoraárak. A máso­dik eredmény az, hogy ezentúl a főzőliszt­ben a tengeri helyét az árpa foglalja el. Mikor? — talán a jövő héten, talán csak aratás után. Hogy miért? — arra sokkal határozottak feleletet lehet adni. Azért, merf _ elfogyott a tengeri, nem lehet a bú­zalisztet levegővel keverni, kénytelenek te­hát — horribile dictu _ árpát engedélyez­ni tengeri helyett Budapest népének. — A harmadik siker az, hogy megoldották a cu­korkérdést; — Egyetlenegy cikk volt csu­pán, amelynek hiányáról, vagy tulmagas áráról nem kellett panaszos dalt zengem. Ez az egyedüli cikk a cukor volt. Termé­szetes tehát, hogy a tizes bizottság a cu­korhiányt szüntette meg. Hogy mfikődik a zöldségiroda? Érdemes közélelmezési akció. A. központi városházának a Gerlóczy-utcában levő egyik bolthelyiségén nehány nap óta p‘- ros betűs vászontábla jelenti: Hatósági zöldségárusitás központi irodája. Uj intézmény ez Budapesten, amely hatását napok aiatl jótékonyan érezteti. Ma nincsen eb­ben a városban népszerűbb akció, mint az, amely a drágaság csökkentésére irányul. A piacokon kell végigmenni, ha meg akarjuk tudni, hogy mit je­lent a városgazdaság: ügyosztály uj alkotása, de tálán még ennél is érdekesebb betekinteni a ,,zöldség-irodá"-ba, ahol az egész akció idegei, egybeíutnak. Meg.epöen serény, szinte izgalmas munka fo- ly.k ebben a bolthajtásos helyiségben hevenyé­sz,éti: irodában. Nehány Íróasztal az egész, még a surycs ezrekkel tömött pénztár is egy puhafa Író­asztal. Az üzletemberek, termelők napszámban egymásnak adják át a kilincset, állandó telefon- csöngeiés, sürgönyhordók törtető futása, pénz­csörgés, rövid szaggatott mondatok ... Ez a zoidségiroda naphosszat. Az iroda élete azonban délután öt óra után uj képet nyer. Nagy pénzestáskás emberek, a piaci megb zotiak érkeznek, akik a pénztárnál lefizetik a napi ,,lcGung'l-ot. Mire ennek vége van, megér­kezik Márkus Jenő dr. tanácsnok is, aki most egész munkáját a zöldség-akciónak szenteli, el keli ismerni, becses eredménnyel. Márkus tanács­nok nagyszerű üzletembernek bizonyult. Maga az akció ötlete is díszére válik, még inkább elisme­résre méltó, hogy egy más k ügyosztály helyett teremtett meg egy életrevaló intézményt éu derék gárdájával gyors sikerre vitte azt. Föl kell je­gyezni, hogy az egész zöldségakció megszervezé­se, a gyorsan határozó és gyorsan cselekvő Már­kus Jenó kezében mindössze öt nap munkája volt. A zöldségirodán k vül, ahol tulajdonképen/ a befejezett üzletek szálmontartása, elkönyvelése és az előzetes irányítás folyik, egész szervezet mű­ködik. Mindenekelőtt fontos Gzemélyiségek a be­vásárlók, aíkjk az ország termelői között egész hálózatot iétsitettek, Ök a vidéken dolgoznak és összevásárolják a szükséges anyagot, amelyet részben öt kilogrammos kosarakba csomagolva, részben nagy halmazokban szállítanak Budapest­re. A szállítmányok mindig hajnalban érkeznek meg. Hajón meg vonaton. Az állomásokon meg­történj k az áru arányos fölosztása a piacok elő­relátható szükségletei szerint. A töméntelen zöld­séget innen tehenautombiiokon szállítják a pia­cokra, ahol, m kor az első vevő megjelenik, már halmazban áll a friss és keresett holmi. Az esii órákban, amikor a legélénkebb az élet a zöldségírodában, íö kerestük ott Márkus tanács­nokot. Túlzóit Gzerénységgel hátit el magáról minden érdemet, de kérdése nkre elmondja a. té­ny enet, amelyek eleget beszélnek mindenért: __ Most van a napi leszámolás és most ál iapiíjuk meg a holnapi nap üzleti lehető­ségeit. A piaci megbízottak beszámolnak be­vételével megállapítják az arányt, amely­hegy holnap előreláthatólag mire lesz szük­ségük. Ezeknek az adatoknak figyelembe­vételével megállapítják az arányt, amely­ben a hajnalban érkező áru az egyes piacok

Next

/
Thumbnails
Contents