Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-06-16 / 25. szám
Budapest, 1915 junius 16. első kísérletekkel a tervek szerint a szénszállítás körül fognak próbálkozni. A „Szénkereskedők Egyesülete’1 különben küldöttségileg kérte a tanácsot, hogy járjon közbe, hogy a szénüzletek és több ipari vállalat, mint a villamostársaságok és mint a gázgyár, szintén katonai felügyelet alá kerüljenek. Erre a lépésre a szénkereskedőket a munkásokban való hiány kényszeritette Éljen! — a baktériumölő. Hazug plakátok a hirdetőoszlopokon. A fővárosi hirdető-vállalat tábláin, azon a helyen, ahol a hivatalos hirdetmények is meg szoktak jelenni, feltűnést keltő plakát hívja föl a közönség figyelmét. Éljen! mondja a plakát és az ember előkészül valami sziveme- lő győzelemre. Ehelyett azonban csalódva kell látnia, hogy valami baktériumölő újdonságról van szó. Az a boszuság is elegendő lenne már, amit az ízléstelenség miatt érzünk, de nincs megállás. Jön Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár és kifejti, hogy a. nagydobbal reklámozó Éljen! egészen ártalmatlan szer. Annak sem árt, aki beveszi, de még kevésbé a baktériumoknak. El kell fogadni a tudós tanár érvelését és akkor az, amit Éljeniék csinálnak, közönséges parasztfogás. Fokozza eljárásuk rosszhiszeműségét az, hogy háború idején akarják ki- csiklandczni a hiszékeny és járványoktól természetszerűen óvakodó közönség pénzét. El kellett azonban készülve lennünk, hogy a háború zavarosában minden pillanatban akadnak olyanok, kik üzleteiket nem állítják az erkölcsi skrupulózitás mércéje alá. Ezzel szembeni viszont a főváros hirdető-vállalatá- nák nincsenek ilyen mentségei. A budapesti közönség az utcai reklám községesitésében nemcsak azt akarja látni, hogy a városnak bevétele legven, hanem azt is, hogy a városi vállalkozás bírálattal, ítélettel dolgozzék Vonatkozik ez a hirdetésnek úgy formájára, mint belső tartalmára. Ez az említett plakát mind a két szempontból súlyos kifogás alá esik. A baktérium öléssel való parasztfogásra vonatkozólag azt mondhatná a hirdetési vállalat, hogy neki nincsen módjában minden plakát megjelenése előtt szakértői vizsgálatot elrendelni. Pedig nem tudjuk, nem lenne-e ez célszerű. De ha ilyen messzire nem megyünk is, ma már itt fekszik előttünk Pfeiffer profesz- szor autentikus nyilatkozata. Ha ez nem elég, akkor már igazán szükség van a szakértői vizsgálatraLe kell vétetni a megtévesztő plakátokat, ^— mert kötelességünk a közönséget megvédeni a haszontalan pénzkidobástól. A főváros pedig nem lehet öntudatlan közvetítője az olyan üzleteknek, amelyek a saját városa közönséget tévesztik meg. (oseMSIWSKs Még két közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága junius hó 23-án tartja legközelebbi közgyűlését. A nyári szünidő előtti utolsó közgyűlés, amelyen a zárszámadásokat tárgyalják, julius hó 6-án lesz. Az utcai fagylalt halála. Az olasz hadüzenettel egyidőben a tanács megszüntette az utcai fagyialtárusitást. — A fagylaltárusok természetesen jajveszékelnek és azt hiszik, hogy az olasz fagylaltosok miatt történt ez az intézkedés. Holott a tiszti főorvosi hivatal esztendők óta sürgeti az utcai fagylaltárusítás megtiltását, mert a különféle járványok elterjedésének erfvik útját látja benne. Most akuttá vált a veszedelem, tisztára ezért történt az intézkedés. Iskolákból — kaszárnyák. A hadügyi kormány értesítette a főváros^ tanácsát arról, hogy a szünidő beálltával a városi iskolákat katonai célokra, tehát részben beszállásolásra, részben kórházakra fogja használni. Ami annyit jelent, hogy az iskolai esztendő semmiesetre sem fog szeptemberben megkezdődni. Barokaldi Néparéna. A Barokkaldi-Néparéna, amióta a Könyöt testvérek itt vendégszerepeinek, kifogyhatatlan változatosságu műsorral kedveskedik a budapesti közönségnek. Ez az oka annak, hogy az aréna népszerűsége, amellyel nvndenkor méltán dicsekedhetett, az idén módfelett megnövekedelt. Különösen zajos tapsokat aratnak minden nap Könyöt Adolf igazgató az ő Tangó lovával és Könyöt Miksa idomított kutyafalkájával. Általában az egész műsor olyan, hogy vakációzó gyermekeink számára kellemesebb szórakozást keresve se taálhatnán'k, mint amilyet a Barokkaldi Néparéna nyújt. A TÖKE SZEMLE. A kenyérgyár bánata. — Nem kell a Phönix. __ Hu mánus kenyéradók. — Debreezen függő kölcsöneAz Erzsébet-kenyérgyár r.-t. tragikomikus helyzetbe jutott, ami tulajdonképen a lisztkeverési rendelet egyik fattyúhajtása. Van a kenyérgyárnak pompásan elraktározva, három waggon nulláslisztje ós egy waggon főzöl sztje. Ne tessék félreérteni, mind a két fajta f nőm búzaliszt. Furcsán hangzik, de most tényleg úgy van, a szegény kenyérgyár rettentő dilemmában van. Ebben a liíszt-tszük viliágban van ugyan;s lisztje, de nem tud vele mit csinálni, Hogy eladja? Belehasadna a szíve a /szegény kenyérgyárnak! Próbálkozott hát, hogy zsemlyét süt belőle, hogy két- szersülítnek dolgozza föl. Hiába: nem szabad egyiket sem. És most ott áll a sok finom búzaliszt, mely után százezrek ajka epedez. Szóval szívfacsaró helyzetbe jutott kenyérgyár most fájdalmasan elmondhatja: fogtam rókát, de nem ereszt , . . * A Phönix életbiztositó-társaság ajánlatot tett Arad városának, hogy biztosítsa nála a hadbavo- nult alkalmazottjait, Az ajiáülat szerint a város összes hadbavonult alkalmazottai után egy évre 10.500 koronát fizetne, de ez a biztosítás csupán arra az esetre tszólna,- ha a bevonult városi alkalmazottak a harctéren, vagy a harctéren szerzett sebben halnának meg, m’g rokkantság esetére nem adna biztosítást a társaság. Kilényi János főszámvevő nem javasolta a tanácsnak a Ph,önix- tíáírsaság ajánlatának elfogadását, melyet a tanács sem tartott elfogadhatónak. * A Magyar Ruggyantaárugyár r. t. és rokonvállalatai: a Tauril pneumatik r. t. és a Palma kaucsuk r. t. junius elsején összes alkalmazottait drágasági pótlék címén jelentékeny háborús segítségben részesítette. A hivatalnokoknak egy havi fizetésüket, a munkásoknak pedig egy havi keresetük dupláját utalták ki ezen a címen. A vállalatoknak 150 hivatalnoka és körülbelül 2000 munkása van. Egyben pedig ígéretet kaptak az alkalmazottak, hogyha a drágaság nem csökken, újabb pótlékban részesülnek. Egyébként is becses szociális érzékre vall a vállalatnak az az intézkedése is, hogy munkásaik részére nagy mennyiségű rizs, burgonya és lisztkészleteket halmozott föl, amelyet a munkások között már régóta önköltségi árban, részlettörlesztésre osztanak ki. A humánus' és követésre méltó intézkedések Pikier Károly, Rechnitzer és Kornfeld Emil igazgatók érdeme. * Debreezen város 3,500.000 korona függőköl- csönt vett föl özv. Benyovszky Lajosnétól, a siklósi uradalom volt tulajdoncsnéjától 6 és fél százalékos kamatra és a tőkekamatadó felének vállalásával. Ez a kölcsön 1915 augusztus 26-án jár le. Márk Endre debreczem polgármester tárgyalt a kölcsönadóval a meghosszabbítás iránt és megállapodásra is jutott vele. Eszerint a kölcsön további hat évre a városnál maradhat 6 és 3 fél százalékos kamat mellett, de a város ezután a kölcsönt terhelő mindennemű kiad sokat köteles vállalni. Minthogy ez a kölcsön meglehetős drága, a polgármester tárgyalt egy budapest bankkal s, amely kedvezőbb feltételek mellett hajlandó kölcsön adni Debreczennek a 3,500.000 koronát, azonban fix megállapodás még nem jött létre. közgazdaságunk és vasutpoütikánk A közgazdasági szakírók de még inkább az olyan magas képzettségű tudósok, mint akiknek soriban díszes helyet foglal el Bálint Imre kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos, a jövőben nagyszerű hivatási fognak betölteni. A háború befejeztével uj korszak kezdődik, amelynek útjait a közgazdasági tudományok alkotásai fogják egyengetni. Éppen ezért rendkívüli értékűnek kell mondanunk Bálint Imre uj tanulmányát, amelyben az ö megszokott alaposságával, tudományos meggyőződésben gyökerező erővel fejtegeti a vasút' politikának a háború után való átalakulását. 1 anulmányának cime: Közgazdaságunk ás vasutpolitikánk a háború után. Becses* érvek halmaza ez a mű, amelynek konklúziójaként Bálint Imre azt a tételt állítja föl, hogy helyes gazdaságpolit'kát csak magas vasúti tarifákkal lehet folytatni. Elet- és járadékbiztosit«'). A Magyar Élet- ás Járadák-Biztositó Intázet mint szövetkezet gróf Száchenyi Aladár elnöklete alatt e hó 12-én tartotta 14-k évi rendes közgyűlését az intézet Andrássy-uli palotájában. A szövetkezet mérlege 20.106 korona 09 fillér nyereséggel zárult. Az 1910. évben biztosított tagok először és az 1905. évben belépett tagok másodízben részesülnek nyeremény részesedésben. Az intézet a 2 hadikölcsönböl összesen 1 millió koronát jegyzett, egyébként -s a segélyezés minden térért lelkes tevékenységet és nagy 'áldozatkésV.- •séget fejt ki. A közgyűlés az igazgatóságnak és tisztviselői karnak e nehéz időkben teljesített körültekintő és eredményes munkásságért külön elismerését fejezte ki. Földhitelbank. A Földhitelbank Rászványtársaság junius hónap 12-én tartotta Kohner Adolf dr. báró alel- npk elnöklete alatt IV. évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentését és az évi mérleget Paupera Ferenc dr., az intézet vezérigazgatója terjesztette elő. A bank ez évi tiszta nyeresége az előző évi nyereségáthozattal együtt 431.666 koronát tesz ki. A közgyűlés hozzájárult az igazgatóságnak a t szta nyereség fölosztására vonatkozó javaslatához és elhatározta, hogy osztalékra 300.000 koronát fordít, a tartalékalaphoz 50.000 koronát csatol, ami álltai a kimutatott tar- tartalékalap 550.000 koronára fog emelkedni ói az alapszabályszerü levonások után 31.454 korona 60 fillért a jövő év .számlájára visz át. Az igazgatóságba uj tagul a közgyűlés Hajdú Zoltánt, az Angol-Osztrák Bank Budapesti Fióktelepének igazgatóját választotta meg és a felügyelő-bizottság tagjai az alapszabályok értelmében újból megválasztattak. Az 1914. évi szelvényeket 10 koronával a bank főpénztáránál és az Angol- Osztrák Bank Budapesti Fióktelepénél váltják be. Beocsini cementgyár. A Beocsini Cementgyári Unió Rászványtársaság junius 22-én tartja közgyűlését. A társaság most tette közzé az 1914-dik évi mérlegét. A mérleg szerint a Beocsini Cementgyári Unió R.-T. 1,787.559 korona tiszta nyereséggel fejezte be az 1914-dik üzleti esztendőt. Kiadja/ a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda. Havas és Lehner. Baíatonfürdő. Budapestről (d v.) 21/* óra, Strandfürdője eszményi plageval, tengert pótol. Minden kényelem és kultúra. Megnyílt 1915. junius hó 12-én, Prospektussal szolgál a fürdőigazgatóság.
