Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-09-15 / 38. szám

Budapest, 1915 szeptember 15. pesten van egyetlen művelője, de már az is öreg ember. Az a szándékunk tehát, hogy megváltjuk az ő műhelyét és magunk állí­tunk föl üzemet. Ezzel nemcsak anyagi megtakaritáshoz jutunk, de megmentjük a magyar ipart attól a szégyentől, hogy ez a fontos iparág r.fyomtalanul eltűnjön és e te­kintetben a külföldnek legyünk kiszolgál­tatva. — Mindehhez természetesen itt a város­házán sem helyünk nincsen, sem pedig az Üzemek zajával nem tehetjük tönkre a hi­vatalok csendjét. Nagy gyárszerü épületre van tehát szükségünk, ahol mindezt a sok és fontos műhelyt elhelyezhetjük. Akkor legalább módunk lesz arra is, hogy raktá­rainknak is helyet kapunk. Raktáraink ugyanis oly nagyok, hogy hely hiányában be kellett költöznünk a rozoga kis Rókus-ba, amely bizony olyan rossz karban van már, hogy szinte életveszedelmes a benne való járás-kelés- Maga ez a körülmény is sürgeti terveink megvalósitását. — A kórházi programra — jegyeztük meg — természetesen a mai háborús viszonyok miatt nem aktuális';? — A háború bizony sok mindenben meg­akadályoz bennünket. Nagy kérdés például, hogy mi lesz a háború után a Zita-kórház- zal? Ki tudják-e oda telepíteni a Rókus- kórházat, amig az uj felépül? Előbb a Révész-utcai hadikórházra gondoltunk erre a célra, de azt időközben a rokkantak számára foglalták le. De a célnak meg­felelő lesz a Zita-kórház is, amely azon­ban az utolsó szegig a hadügyminiszté­riumé, a főváros csak az egészségügyi berendezés:, az orvosokat és ápolókat ad­ja. A kórház akár még tiz-tizenké'; esz­tendeig is alkalmas lesz betegek befoga­dására. A kérdés most már az, hogy mik a céljai vele a hadügyminisztériumnak? Ha meg akarja tartani, akkor meg kell vá­sárolni a telket, amely viszont a fővárosé. Ellenkező esetben mi váltjuk meg az épü­leteket. — Kórházügyünk különbem is sok nehéz­ségekkel küzd- A kormánnyal is voltak tárgyalások az állami hozzájárulásra vo­natkozólag, Megegyezés nem jöheteit lét­re, a tárgyalások megszakadtak. Hiszem, hogy hamarosan mégis eredményeket érünk el, mert mindenkinek be kell látnia, hogy a fővárosi polgárság legfellebb csak tiz percentjét adja a kórházak forgalmának és a kormánynak honorálnia kell, hogy a fővárosi kórházak kilencven percentben országos érdeket szolgálnak. Megbírságolt vállalkozók. A felebbezést elutasították. A vállalkozási visszaélések két eklatáns eseté­vel foglalkozott a IX-ik kerületi elöljáróság. Mind a két esetben megbüntette a vállalkozókat, akik az utcaburkolások körül követtek el szerződésük­be ütköző dolgokat. Az egyik esetben a Magyar keramiaigyár r.-t. a megbüntetett vállalkozó. A Ranolder-utca kera- mít útburkolatának késedelmes helyreállítása miatt a IX. kerületi elöljáróság bírsággal sújtotta. A vállalkozó részvénytársaság megfelebbezte az előljáróságí bírságolást, de a tanács helyben­hagyta azt. A másik szerződését be nem tartó vállalkozó a The Nefchatel Co■ Imid., amelyet a Lónyai-utca burkolásának szabályellenessége miatt bírságoltak meg. A The Nefchatel Co. lmtd., amely különben állami felügyelet alá van helyezve, neve nem elő­ször fordul elő a háború során. Mindjárt a háború elején az egyik közgyűlésen is heves támadások hangzottak el a társaság ellen és élénken kifogá­solták, hogy a, főváros a Fürdő-utca burkolását a háború alatt angol cégre bízta. Úgy látszik azon­ban, a városházán nem volt hatása a kemény fel­szólalásoknak, mert az idegen cég még ma is munkálatokat végez és pedig — mint az elöljáró­ság hitelesen és bírsággal sújtva megállapította — szabályéi! enesen. KDSőMőNyöJC Széncsuzda a budai állomáson. A trifaili szenet -szobafütésre eddig Budapesten egyáltalán nem használták. Most a háborús viszo­nyok között beállott nagy szénszükséglet folytán a trifaili kőszén is bevonul a magyar fővárosba. A Déli vasút, miután a trifaili bányák az ö vonalai mentén fekszenek, a közgazdasági ügyosztály közbenjái ására a budai állomáson területet enge­délyezett a Winter Hermann és a Rosenthal Géza .szénkereskedő cégeknek, hogy ott az érkezendő trifaili szén .számára csúzdát állíthassanak föl. Glück Frigyes törvényhatósági bizottsági tag résztvett a hódoló díszmenet fővárosi küldöttségében és erről mult- heti számunkban megemlékeztünk- Olvasóink kö­zül többen félrenmgyarázták közleményünket. Mi, Glück Frigyes társadalmi téren szerzett érdemeit nem akartuk lekicsinyleni, sőt elismerjük, hogy közismert jótékonyságával és újabban különösen a ,,Központi konyha" létrehozásánál elismerésre méltó áldozatkészséget tanúsított. Az Auguszta-hajó menetrendje. 1915 szeptember hó 7-étől. keddtől kezdve, a hajó —• hétfő kivételével — naponta délután y25 és 6 órakor indul az Eötvös-térí kikötőből. Ötórai tea. — Kitűnő quartett, — Ének, hangverseny stb. A l/2 5 ódakor beszálló utas — vasár- és ünnepnap kivételével — a következő sétahajóuton, ráfizetés nélkül, vehet részt. A TŐKE Bécsi panaszok. A bécsi terménytőzsde titkára, Horovitz Sándor dr. keservesen panaszkodik a bécsi gabonakeres­kedelem hanyatlásáról - . . ,,A bécsi gabomake- f reskedelem az összeomlás előtt" — ez a címe a Neue Freie Pressé-ben közzétett cikkének, amely tehát úgy akar hatni, mint egy vészkiáltás. A tit­kár ur jól forgatja a tollat és nagyon hatásos és erőteljes kifejezésekkel tudja izgatni az érzékeny bécsi kedélyeket, „Ha a bécsi gabonapiac elveszíti önállóságát a külföldi piacokkal szemben, az ál­lamnak gazdasági hatalma hanyatlik", —< kiált fel egy helyütt szenvedélyesen. A pataasz lényege az, hogy az osztrák kormány, amikor megteremtette & gaibonabeszerzés és ellá­tás háborús szervezetét, a bécsi gabonakerekede- Iem közreműködését nem vette olyan mértékben igénybe, amint ezt Horovitz ur és érdektáriaai sze­rették volna. A bécsi piacnak a cíkkiró szerint nemcsak az a feladata, hogy a várost és környékét kenyérmagvakkal és takarmánycíkkekkel ellássa. Szerinte Bécs központja la monarkia gabonafor­galmának. behozatali, kiviteli és tranzitó kereske­delmének. Ha a háborúban a bécsi piacot ettől a hatalmától megfosztják, akkor ez a hatalom a béke után sem fog feléledni. Tartunk tőle, azaz reméljük, hogy ez a jóslás he fog válni, de Horovitz abban téved, hogy ez az összeomlás (az osztrák kormány mulasztásainak következménye. Nem, ez egy természetes folya­mat, melyet a háború csak siettetett, de az osz­trák kormány ebben igazán ártatlan. A bécsi piac — sajnos — nagyon .sok dologban csakugyan ve­zető és központi piaca nemcsak Ausztriának, de Magyarországnak is. Fejlettebb iparával, keres­kedelmével, börzéjével, pénz és hitelszervezeteí- vel Budapest még soká nem tud kellőképen ver_ , senyezni. Mint az udvar, a közös minisztériumok és a diplomácia székhelye egyébként is nagyobb vonzóerőt gyakorol a külföldiekre, nrnt Budapest- De a bécsiek csodálatosan telhetetlenek. Ők még azt is ambicionálják, hogy a gabonakereskedelem központja is Bécs legyen. Magyarország gabona- feleslegei pótolják Ausztria jelentékeny termés­hiányát. Magyarország feleslegeit viszik ki kül­földre- A Balkán-államok — földrajzi fekvésüknél fogva — ugyancsak Magyarországon át bonyolít­ják le kiviteli és tranzitó forgalmukat. Ez hiába van így, a bécsiek azért mégis vére.s igazségtnlan­3 Ságnak és merényletnek tartják, hogy Budapes­ten is van gabonabörze és gabonakereskedelem. Húsz esztendő előtt még Bécsben évről-évre nemzetközi magvásárokat tartottak. Bécs vidám és szép város, jól lehet benne mulatni. A magvá­sárok látogatóinak tiszteletére még ezenfelül ban­ketteket, ünnepségeket is rendeztek, tehát ezek a látogatók ott igen jól érezték magukat. De azért ezek a nemzetközi cécók egyszerre csak megszűn­tek, mert a látogatók lassankint elmaradtak. Reá­jöttek ugyanis, hogy Bécsben csak mulatni lehet, gabonát vásárolni nem. Ahogy ezek a magvásárok megszűntek, úgy kell megszűnni annak iaz illúziónak, hogy Bécs gabonakereskedelmi központ. Eddig is csak mes­terségesen tudták fenntartani ezt a látszatot, fő­leg a magyar gabonakereskedelem indolenciája folytán. Most a háború alatt kitűnt, hogy a bécsi gabonatőzsde, a bécsi „Központi" gabonakeres­kedelmi szervezet éppen olyan mesterkélt, meleg- házi növény, mint a milyen a nemzetközi magvá­sár volt- Mikor megcsinálták Ausztriában is a há­borús gabona értékesítési szervezetet, kiderült, hogy ezekre a cégekre és intézményekre semmi pzükség sincs, egészen feleslegesek és a legjobb akarattal sem lehet őket egyébre használni, mint a városi és környékbeli élelmezés helyi szolgála­tára. A behozatali, kiviteli és tranzító kereskede­lem majd csak náluk nélkül bonyolódik le ezután. Semmi tervszerűség, vagy ellenséges szándék ebben nem működött közre. A monarchia gabonakereske­delmének csak egy központja van: Budapest. Ez a dolgok természetes rendje és ezen nem lehet változtatni, A MÁG. szanálása. A Magyar általános gépgyár r.-t. e hó íl-én tartotta meg közgyűlését. A mérleg, aháborus események által előidézett különleges viszonyok folytán 931.677 korona 33 fillér veszteséggel zá­rult. Elhatározták, hogy a kimutatott veszteséget a 2,000.000 korona összegű alaptőkének 55 szá­zalékkal 1,000.000 koronára való lebélyegeztetése utján fogják fedezni, továbbá, hogy az 1,000.000 koronára leszállított részvénytőkét 10 000 daipb egyenkint 200 korona névértékről szólói uj rész­vény kibocsátása utján 3,000.000 koronára emelik föl. Az újonnan kibocsátandó részvényeket a Magyar általános hitelbank vezetése alatt álló konzorcium — amelynek a Skodamüvek r.-t. és a.z Osztrák Daknler-Motor r.-t, i.g tagjai — veszi át. Az igazgatóság elnökévé: gróf Batthyány Zsigmondot. társelnökké: Skoda Károly bárót, al_ elnökké pedig Lukács József igazgatót választot­ták meg. A felügyelő-bizottság uj tagja Bán Ti­bor, a Hitelbank Bikára lett. Vezér igazgatónak Heis.ler Vilmost nevezték ki. Az osztálvsorsjáték húzása. A m.agy. kin. szab. Osztálysorsjáték igazgató­sága, mint multhetí számunkban már jelentettük, most hivatalosan is közzétette, hogy a világháború kitörése alkalmából felfüggesztett húzásokat új­ból folytatja. A XXXIV- sorsjáték 5. osztályának húzása folyó évi október 7-én és 8-án, a 6. osztá­lyé folyó évi november 3-tól december l.ig fog megtartatni. Az Osztálysorsjáték igazgatósága a játszó közönség érdekében a fennálló szabályok alól azt a kivételt engedélvezte, hogy ama játszó felek, akik a folyamatban levő .sorsjáték első há­rom osztályában sorsjegybetéteíket megfizették, a mennyiben sorsjegyük a 4. osztály húzása alkal­mából ki nem huzatott, az 5. osztályban játékjo­gaikat megóvhatják az által, hogy a 4. osztályra eső betétet az 5. osztály betétjével együtt legalább 8 nappal az 5. osztály húzásának megkezdése előtt ama fő- vagy alárus:tónál, kitől sorsjegyüket vették, a régi sorsjegy felmutatása mellett be­fizetik. A halkonzervcryár tőkeemelése. A Welleminsky és Gottlieb Adria halkonzerv, gyárak r..t. szept. 5-én tartott közgyűlése elhatá­rozta, hogy a jelenleg 400.000 K alaptőkét ezer darab uj 400 K n. é. részvény kibocsátásával 800.000 K-ra fogja fölemelni. A tőkeemelést azon­ban egyelőre nem hajtják végre. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Ä kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner.

Next

/
Thumbnails
Contents