Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-09-08 / 37. szám
2 Budapest, 1915 szeptember 8. tosak vagyunk benne, hogy minden fórum örömmel adja hozzájárulását. Ellenvetést semmifélét sem lehet elfogadni, leg- kevésbbé pedig azt, amelyet az ellenőrzés kérdésébe^ majd szinte biztosan föl fognak vetni. Igenis az ellenőrzésnek is megvannak a maga természetes módjai, amelyekben igen fontos szerepet kell játszania arriak, hogy a mulatótulajdonosok vezessenek híte’es könyveket az eladásra szolgáló italokról, a főváros pedig lássa el a palackokat adóbélyeggel. Az uj élvezeti adót sürgősen meg kell valósítanunk, mert szinte vérlázitó, hogy amikor a város tevékeny és tisztes polgár- sága küzködve jut legfor/ícsabb szükségleteihez, ugyanakkor azok, akiknek pezsgőre való kidobott bankói a mulatóhelyek tulajdonosainak tág ölébe hullanak, legalább borravalót ne juttassanak az özönével jelentkező és mindinkább szaporodó nagy célokra. Kétszeresek orvtámadása. Rágalmazásért elitéit városatya. Hetekkel ezelőtt megemlékeztünk arról k kíméletlen, gyalázatos hajszáról, amelyet a fővárosi kötszernagykereskedők indító tak a városi kötszer-üzem igazgatója, Dénes Aladár ellen. Dénes a háború kitörésekor került az üzem élére. Elsőrendű szakember, kitünően érti az üzlet minden ágát, jól ismeri a pesti nagykereskedők kalkulációját és mert úgy találta, hogy a fővárost a jó urak zsarolják, bátran vet e fel a versenyt velük, uj üzleti összeköttetéseket szerzett az üzemnek és kiszorította a nyerészkedő nagykereskedőket a városi üzemből. Ma már olyan magas nivón áll ez a községi üzem, olyan kitünően van berendezve, olyan bőségese*^ van ellátva jól és olcsón beszerzett árukkal, hogy méltán keltette fel a hadvezetőségnek a figyelmét is. Nemrégiben a közös hadügyminisztérium felszólította a városi üzemet, hogy rendezzen be egy nagy katonai kórházat; az üzem a felszólításnak kötelességszerüleg és a legnagyobb megelégedésre tett eleget. Természetes, hogy az igazgató közérdekű és eredményes működése nem tetszett a nagykereskedőknek, akiket most már nemcsak a főváros tagadott meg, hanem a hadsereg is. Jól tudták, hegy vége annak a boldog korszaknak, amikor ők 4—500 percen'es hasznot húztak a városi üzleteken és tudták azt is, hogy a főváros Dénes igazgatónak köszönheti a paradicsomból való kiűzetésüket És jóllehet, a város részéről a legnagyobb jóakarattal találkoztak és azt az ajánlatot kapták, hogy újból tőlük vásárol a város, ha megelégszenek tiz százalékos haszonnal: — visszautasították ezt az ajánlatot (ők nem dolgoznak tiz százalékra!) és tajtékzó dühvei fordultak Dénes igazgató ellen. Megkezdődtek az intrikák- Előbb csöndben, később mind szélesebb körben kezdtek a nagy- kereskedők dolgozni Dénes ellen. Egy szép napon a Köt szeré szék és műszerészek ipartestület e értekezletre hivta össze tagjait, __ Na gy István, a Wessely-cég főnöke és Keleti Izsó kötszerész voltak a szónokok. Panaszkodtak, hogy Dénes kiszorította őket a legjobb üzletből, a városházi szálli'iásckból. Elhatározták, hogy ervszeríi akciót indítanak ellene, mindent elkövetnek a megbuktatására és felkérték az ipartestület jelenvolt elnökét, Melkó Bertalan bizottsági tagot, hogy ,,ügyüket“ pártolja a városházán. Melkó írásba foglalt panasszal járult másnap Miklós Elemér tanácsjegyző utján a polgármesterhez A panasz szerint — amelyet Melkó egyszerű információnak szánt — az igazgató ilyen meg amolyan ember; hajmeresztő, hogy régebben üzlete volt és tönkrement; égbekiáltó erkölcstelenség, hogy adósságai voltak, hogy egy ízben Bártfán a bakkasztalrpl látták; felháborító, hogy mindezek után most rendezett anyagi körülmények között él Ilyen és hasonló ,,vádakkak‘ fűszerezték a kötszeresek panaszukat Bárczy polgármester a nevezetes írást áttette Buzay tanácsnokhoz. Következő napon megjelentek a tanácsnoknál Melkó, Nagy és Keleti urak s megismételték a panaszban foglalt vádjaikat. Amikor pedig Melkó Bertalan kijelentette, hogy őneki ugyan közvetlen tudomása semmiről sincsen, nem is ismeri az igazgatót, de azért azonosítja magát ipartestületének beadványával: — Buzay anács- nck a törvényes formáknak eleget teendő, aláíratta a bizottsági taggal a beadványt. Dénes Aladár nyomban megtette a büntető följelentés: úgy Melkó, mint Keleti ellen s rágalmazásért kérte megbüntetni őket- Vécsey biró úgy határozott, hogy előbb bevárja a városházán lefolytatandó, Dénes által kért vizsgálat eredményét Ez meg is történt, $ fényes elégtételt hozott Dénes igazgatónak. A polgármester hivatalosan értesítette, hogy a panaszokat, úgyszintén Dénesnek a panaszokra vonatkozó s a panaszok teljes alaptalanságát, lelkíismere’lenségét, rosszhiszeműségét igazoló ellenbizonyitékait megvizsgálta s ezek alapján kijelenti, hogy a vizsgálatot megszűrheti Dénesnek további működésiére feltétlenül számít. Ilyen előzmények u'án került a pör szombaton tárgyalásra. A. vádlottakat Polonyi Dezső képviselte, Dénesi pedig Pető Sándor, A vád és védelem meghallgatása után a bíróság úgy Melkót, mint Keletit bűnösnek mondotta ki a rágalmazás vétségében és fejenkin4 2000 korona fő- és Í00 korona mellékbüntetésre ítélte el őke'. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy a rágalmazók mi sem tudtak bizony tani, s hogy exponált állásban levő, közpénzen fentartott üzem élén álló férfiúnak a becsületére és exisztenciájára törtek. A vádlottak felebbeztek, a panaszoig szintén, mert a fe'ebbezési bíróság előtt fogházbüntetést fog kérni a rágalmazók fejére. Téglaárak papíron Ä kartel és a főváros uj megállapodása. — Kisérí a kispesti ho- inoktégla. — A téglakartel végnapjai. A téglakartel és a íővíros között az utóbbi időkben differenciák nemitek föl, amelyeknek szülő oka a háborús álnapot vollt. Tudvalevő, hogy a főváioo 1914. év március havában 200 miihó darab téglát kötött le. amelynek három év alatt való szállítására szerződésben kötelezte a tég.la- kartelt, A tégla árára alternatív megegyezést kötöttek, amennyiben a főváros az építkezésnél átadott tégílák ezréért 40 koronát, a gyártelepen átvett téglák ezréért pedig 33 koronát fizet. A háború kitörése titán a főváros beruházási programúját felfüggesztette, nem építtetett és a 200 millió téglából egyet sem vett át. Az idei év folyamán azonban végle nagyobb tégla-szükséglete volt a fővárosnak. A központi konyha építésére két millió darab téglára volt szükségé és ezt a 200 m illióból kérte, a régi 33 koronsis áron. A tégla-kairfel természetesen hallani sem akart erről, annál inkább, mert közben 66 koronára emelkedtek az árak. A főváros ragaszkodott a szerződéshez, mert attól félt- hogy ha iá kartel, a háború előtt kötött szerződés date ára magasabb áron szállítja le a. téglát, akkor ezt a többi fővárosi .szillátó is megtudja és a téglia-kartel példájára hivatkozva- ők is majd magasabb árakat kénnek. Máir-már kenyértörésre került a dolog, de szerencsére sikerült, egy kivezető utalj, találni, A főváros és a tégla-kartell megállapodtak, bogy a leszállított téglát a mostani árakon számlázzák, azonban a főváros a régi 33 koronás árakat fogja fizetni. így a főváros látszólag beismeri, hogy a régi szerződés, amely a 200 milliói darab téglára vonatkez k, ma már érvénytelen, viszont mégis ia légi’, olcsó clrakat fizeti a téligáért. * *■ ■ «■' — A homok.tég1 ák, a koalíciós idők e szomorú emlékei miatt is dáfferemrái voltak a fővárosnak a kartells,1. Még a háború ellőtt történt- hogy <z\ főváros a tégla-kantél homok-tégláiból 12 millió darabot kötött le két ’kaszárnya építésére. A háború miatt azonban ezeket az építkezéseket ;s elhalasztották és a főváros nem vette át a homoktéglákat, ameyeket a kartel a kispesti homok- téglagyár szomszédságában, egy kmcstári telken helyezett eh A kartel a telket a pénzügyminisztériumtól bérelte és aura kötelezte magát, hogy 1914 december 31-ig k:üriti azt. ellenkező esetben minden napra., minden .százezer tégla után egy koronát köteles fizetni a kartel a pénzügyi kormánynak, vagyis a 12 millió darab tégla után napi 120 koronát. A téglakartel a háborúra való hivatkozással, a szerződés meghosszabbítását kérte ö pénzügyi kormánytól, amely eleinte hallani sem akart erről. Később azonban, különféle rekompenzációk ellenében megengedte ia tégla- kartelnek, hogy a főváros 12 millió darab homoktégláját a. bérelt kincstári telken, egész 1916 de_ oember 31_ig elraktározhassa, Végéhez közeledik már lassanként a téglakartel élete is. 1917.ben jár le a kartel-szerzödés és a meghosszabbitására vonatkozó tárgyalásoknak 1916 év, tehát már a jövő év elején, kiéli megkezdődniük. Szakkörökből hadijuk, hogy a téglagyárak közül a legnlagyobbsk nem lelkesednek a kar- tél meghosszabbításának eszméjéért. Azt vetik szemére a tégilakaüte1 veze'őségének hogy nem használta ki eléggé a konjunktúrákat, hogy az ára(k alacsony nívón mozogtak, hogy a nagy építkezési konjunktúrák idején a kartiel-ellienes gyáraknak sokkal jobban ment a .soruk, mint a kartel tagjainak, hogy minden időben Budapesten fizették a legalacsonyabb árakat. Szóval a kar- bál nagyon gyönge bázison nyugszik és már most is egész bizonyosnak látszik, bogy a háború után kővetkező nagy fellendülés legelső napjaiban meg fog szűnni a téglakartel, A tégla utáni kereslet akkor olyan horribdís nagy lesz — így reméld a ra£y gvárlak vezetői __ hogy a gyárak ka utel nédül sokkal jobban fognak majd megélni tudni, mint eddig- a kartel keretében. Glück auf! A hodoló felvonulás résztvevői. Városatyai körökben osztatlan megdöbbenést okozod az a hir, hogy Glück Frigyes, a közismert magyar mágnás, lag ja lett annak a küldöttségnek, amely a főváros hódolatát vitte Bécsbe, Mindenki keres s a rejtély nyitját : mit keres a kacagánycs, diszmagyaros diszfelvcnulásban az „ismert filantrópé, kit képvisel Glück Frigyes? Hogy Bárczy, Bódy tagjai voltak a deputáció- nak, az:í mindenki természetesnek találta. Harrer tanácsnoknak kettős jogcíme is volt : főtitkára a magyar városok kongresszusának és legdaliásabb tagja a tanácsnak. Márkus Miksa elnöke az Újságírók Egyesületének és nagytekintélyű városatya. Bródy Samunál különb daliákat is el lehet képzelni, de ő viszont elnöke a kerületközi választmánynak, amelyből az egész akció kiindult. Hainiss Géza elnöke a Józsefvárosi Körnek és szét) megjelenésű magyar ember. De Glück Frigyesnek egyetlen egy kvalifikációja sem volt arra, hogy a király élőt' Budapestet képviselje. Nem pártvezér, nem lángelme, nem nagy városi tekintély, nem nagy dalia, csak annyi tény, hogy huszonhét bizottságnak a tagja és diszelnöke a vendéglősök ipartestületének, Bizonyos, hogy nem a polgármester szólította fel Glück Frigyest a hódoló küldöttségben való részvételre, hanem Glück Frigyes volt. az, aki önként jelentkezett szolgálat'létei re. Még egy verzió van: Bécs- ben ragaszkodtak Glückhöz, Becsből azt üzenték Bárczynak : — Aztán ne jöjjön kö- zibénk az öreg borfiu nélkül. Glück nélkül á-hidalhatatlan iir támadna a diszfelvonulás serfalában . . ILONA artézi ásványvíz nem drágább, mint a közönséges szódavíz Megrendelhető. „Al*tésia(( r. t. Bpest Telefon 50—72. sz. a.
